Címkék

Utolsó kommentek

  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • martykis: Cikk a 2013-as évjáratról. Ígéretesnek hangzik: vinoport.hu/aktualis/2013-fordulatot-hozott/2406 (2015.09.28. 19:49) A Somlói Apátsági Pince naplója
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Alkoholista a Facebookon

Egy burgundi Bordeaux-ból

2005.12.03. 13:49 - BOB

A bor, mely alapvetően rendítette meg a tér-idő kontinuum egységébe vetett hitemet. Bűbáj vagy ámítás? Gyurcsók Józsefet lealázó mágikus képességek, vagy szimpla szemfényvesztés? Figyeljék az orromat, mert csalok!

Hiperben külhoni bort vásárolni körülbelül akkora lutri manapság, mint világvégét jósolni kis kék füzetkékben. Van rá ötven százalék esély: vagy bejön, vagy nem. Általában persze nem. Mélyreható önológiai ismeretek nélkül szép borok után kutatni a neonok fényétől villódzó polcokon eleve olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. És ha a külföldieket is belevesszük a szórásba, csak annyi változik, hogy a szénakazal sokkal nagyobb.

Valószínűleg a nevesebb francia önológusoknak ugyanúgy ég az arcán a bőr meglátván a Kárpát-medence hipermarketeinek franciabor-kínálatát, mint magyar kollégáiknak, mikor az európai boltok alsó polcáról rájuk vigyorog az a bizonyos "világhírű magyar" bor.

Naivság azt gondolni, hogy egy francia tulajdonú hipermarché polcairól levett francia bor csak azért a reveláció erejével fog hatni ízlelőbimbóinkra, mert a gallok vigyáznak az ország- és borimázsukra. Az ősi magyar anyaföld területére a globalizáció hordái által beszállított palackok ugyanis körülbelül oly mértékben képesek megmutatni a francia bor lényegét, mint az általunk a nemzetközi burzsoázia prédájául nagy mennyiségben odavetett, borgyárilag előállított Bikavérek és Aszúk a magyar borét. Semennyire. Valószínűleg a nevesebb francia önológusoknak ugyanúgy ég az arcán a bőr meglátván a Kárpát-medence hipermarketeinek franciabor-kínálatát, mint magyar kollégáiknak, mikor az európai boltok alsó polcáról rájuk vigyorog az a bizonyos "világhírű magyar" bor. Országblamázs a köbön.

Valami ősi ösztön mégis afelé hajt, hogy időről időre megkóstoljak egy hipermarketes franciát. Talán tudat alatt még mindig úgy hiszem, hogy a bor az akkor igazán bor ha francia, és titkon még abban is reménykedem, hogy egyszercsak egy hipermarket olcsó műanyagpolcáról kétezerért rám mosolyog egy Château Margaux, egy Yquem, egy Cheval Blanc vagy valami hasonló minőségű lőre, én pedig boldog mosollyal teszem a kocsiba, és a kiválasztottak felsőbbrendűségét tükröző arckifejezéssel blokkoltatom a kasszánál. Ilyenkor persze mindig felébredek, ezért a nagyobb rádöbbenéseket és az ezekből fakadó megrázkódtatásokat elkerülendő fél évnél ritkábbra szoktam szabni a hipermarketos gallok kóstolását.

A Cora áruházlánc nagy mennyiségben forgalmazza a L'âme du Terroir sorozatot, melyben ismeretlen termelőktől felvásárolt – általában Premier Grand Cru-k minőségétől és árától is elmaradó – borokon keresztül próbálja megmutatni a francia anyaföld értékeit. A sorozat jelentőségét hangsúlyozandó a borokon nincs feltüntetve a termelő (sehol egy sató, egy domén), a kötelező körökön kívül (appellation, alkoholfok, estébé) a termőterület nevét találjuk meg rajtuk, mintha ezek a borok – horribile dictu – az adott terület egyfajta önológiai kvintesszenciái lennének. A fajtákat hiába is keresnénk a címkén, azok a francia eredetvédelmi szabályok okán jellemzően nem kerülnek feltüntetésre.

A sorozatból eddig túl vagyok 2 bordói tételen (az egyiknek 2 évjáratán is), ezek nem voltak meghatározó élmények életemben. Az egyik szét volt esve mint a Kisgazdapárt, a másikat pedig valószínűleg összeeresztették egy zöldpaprika-szállítmánnyal. Talán a 2000-es évjáratú, Haut Médoc-ból származó játékos volt a legihatóbb, bár 2000-ben Bordeaux-ban ugyanúgy csak elrontani lehetett a bort, mint nálunk.

Következő jelöltem a Saint-Emilion névre hallgató (és meglepő módon Saint-Emilionból származó) bor lett, talán a Merlot és a Franc iránt táplált gyengéd érzelmeimnek köszönhetően. A bor 2003-as, tehát feltehetően nemrég lett palackozva és kiszállítva, nem kellett éveken keresztül tűrnie a polcon a neonfényeket és a 25 fokban való tárolást állóhelyzetben. Esélyes tehát arra, hogy – a polcon mellette porosodó 2002-es Bozsoléval ellentétben – még ereje teljében kapjam orrvégre. Egy szó mint száz: lecsaptam rá, mint tornádó a kerti budira.

Hogy aztán nagyokat hökkenjek a kidugózás után rögvest. A bor színe ugyanis nem az a bordói mélyvörös. Szép, élénk, világos meggypiros, mintha csak egy egri kékfrankos pörögne a pohárban. Ez csak egy burgundi lehet. Egy nem túl testes, élénk savú burgundi. Az illata persze hozza Bordeaux jegyeit: mély állatos vonallal nyit, melyet szilva, meggy, föld és nyersbőr követ némi fémes áthallásokkal. Ha az acéltartály terroir-jegy lenne, becserélném rá a Kreinbacher-boraimat – sóhajt fel lelkem mélyén az egyszeri dűlőfanatikus.

egyszerre tud bordói és burgundi lenni, ráadásul kékfrankosra is hajazó jegyekkel

A bor ízében viszont ismét Burgundia kel életre. Semmi koncentráltság, semmi robosztusság, elsőre vékonyka kis asztalinak tűnik, de hamar előbújik belőle némi könnyed elegancia: az alig közepes test szép harmóniákat rejt, kecses, magas, főként meggyes és áfonyás ízekkel és egy ronda fanyarsággal, ami azért pár óra szellőzés után szépen eltűnik belőle. A lecsengése is fanyar, közepesen hosszú. Igazi burgundi ez, még ha Bordeux-ból is jött. Talán hipertérugrást hajtott végre palackozáskor, vagy egyszerűen csak átsugározták Bordeaux-ba a címke kedvéért? Mit tudhat ez a bor, hogy egyszerre tud bordói és burgundi lenni, ráadásul kékfrankosra is hajazó jegyekkel? Megtréfálta-e a tér és idő folyamatosságát?

Sosem tudjuk meg. Viszont megér erős 3 pontot. Javasolni nem javaslom, ennyiért (1999,-) jobb vörösek vannak a hipermarketekben. Aki az igazi francia borra kiváncsi, továbbra is máshol kell zörgessen. Viszont szép a címkéje, baráti társaságokban akár burgonyafánk mellé is elmehet.

Címkék: borok a hiperből

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr3312962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Steff 2005.12.03. 20:00:10

A Tescóban lehet kapni ugyanennyiért Robert Skalli-borokat (Languedoc, Dél-Franciaország). A merlot-ját ajánlom mindenkinek, ebben az árkategóriában magyar merlot-t csak rosszabbat ittam.

Mars3696 2005.12.03. 21:32:08

Jó magyar bort is nehéz venni jó magyar gazdától... Kincs, ha talál ilyet az ember. Francia gazdát meg egyet sem ismerek. :-( Valahol olvastam, hogy a világ össz szőlőterméséből nyolcad annyi bort lehetne készíteni, mint amennyit Európában évente eladnak. Gondolom a maradék hét nyolcad régebbi (értsd Hipermarketek előtti) korból való... Vagy nem? :-))

Ganaj 2005.12.03. 22:36:40

Két zseni hozzászólás. Elkezdték a szabadságolást Lipótmezőn?

Sörmedve 2005.12.04. 09:40:23

Ganaj: jogos a véleményed....:) De hogy ne higyje azt a két érintett, hogy anyázni jöttem ide, néhány tipp nekik: Mars 3696: menj el Bogácsra (egri vörösek), Tállyára, Mádra (tokaji Furmint, Hárslevelű) vagy Mórra (Ezerjó és társai), hogy csak pár példát említsek az általam megismert és szeretett vagy kéttucat magyar helységből, ahol sok pincénél lehet nagyon jó borokat kapni - ha itt nem találsz termelőnél jó borokat, akkor (már bocs, de...) vagy kérdezni nem tudsz vagy a borokhoz nem értesz, esetleg az ízlésed valami döbbent módon eltér a Hazánkban meglévő ízvilágtól..... Steff: látom, Te se jártál sokat kis Hazánk borvidékein még...Robert Skalli Magyarországon, pláne hipermarketekben fellelhető borai egytől egyig a legalsó árkategóriába tartoznak a saját kínálatán belül, mert ezeket tömegborként sok tízezer palackos mennyiségben állítja elő (és megnyugtatlak: Németországtól Olaszországig bezárólag ugyanezeket látod a közepes szuper- és hipermarketekben mindenhol, mindegyik a 4-8 EUR közti sávban mozog). A Skalli Merlot-kal több hazai Merlot nemcsak hogy felér, hanem szvsz. jobbak is, két személyes tippem: Heimann Zoltán 2004-ese (ez mostanában kb. 2.000 Ft lehet) és Takler szintén 2004-ese (ez valamivel drágább, de tuti 3.000 alatt). Ha kipróbáltad őket és még mindig tartod a véleményed (mármint hogy Skalli Merlot-ja ezeket is üti), írd meg ide...

Steff 2005.12.04. 10:24:55

Bocs, de én nem állítottam, hogy az említett Skalli ne a legalsó árkategória lenne. Ja, és tudtam, hogy rögtön le fognak itt hurrogni. A tippeket köszönöm.

Sörmedve 2005.12.04. 10:47:42

Steff: "legalsó árkategória" a saját (=Skalli-borok) kínálatán belül volt értendő. Több olyan bora is van, ami a +15 EUR kategóriába tartozik - az persze már más tészta, hogy ezért a pénzért már sokfajta igen jó bort lehet kapni (bár speciel Skallival sincs semmi bajom)..... A commentet nem lehurrogásnak, hanem sokkal inkább biztatásnak szántam az említett magyar Merlot-k kipróbálására - az én személyes értékrendemen belül ugyanis Skalli Merlot-ban sehol sincs az említettekhez.... Próbáld ki őket és írd meg itt, változott-e a véleményed !

kispista 2005.12.04. 10:49:29

sziasztok :) hát részemről borozás téma kimerül a hazai borokban... konkrétan az erős hazaimban :) nem az otthoni marketinges vagyok, de pl. nálunk ismerve a pincefalut, a helyet, meg a gazdákat no meg a borokat elég jó "anyagot" lehet kapni... nem véletlen, hogy pl. ráckevéről is járnak borért felénk :) mindent egybevetve ha valaki annyira nem talál jó magyar bort és borosgazdát mail me: raid@vipmail.hu... jah Szekszárdról pontosabban Sióagárdról van szó... üdv

Sörmedve 2005.12.04. 10:56:56

kispista: ha emlékezetem nem csal, Sióagárdon van egy szeszfőzde is, ami minden évben ölég tekintélyes mennyiségű törkölypálinkát állít elő :))))

dorka 2005.12.04. 12:16:16

roBUSZtus, ha már a finomkodó áfonyás-meggyes nyersbőrnél tartunk :) Én, idült alkoholistaként, nem csócsálom ennyit. Fincsi-nemfincsi dichotómia rabjaként döntök, hogy a torkomon, vagy a lefolyón csordogáljon alá a hegy leve. Az ócsó bort meg kifejezetten nekem találták ki, eddig mindig a hityirityi számozott cifraságokban csalódtam!

műparaszt 2005.12.04. 12:45:12

A meggyes ízek a meggyben keresendők, az áfonyások az áfonyában. A borban én boros ízeket keresek a szőlő fajtájától és termőhelyétől függően, amilyen bugris vagyok. A meggyes, áfonyás, almás, stb. (NYERSBŐR!!!!!!!) ízű borok éppolyan rettenetesek mint a tökös íző dinnye, uborkás ízű sárgadinnye, vagy a tengerparti országok halízű sertéssültjei. Valahogy az ínyenckedéssel is ott tartunk már, hogy kicsivel kevesebb többet érne belőle. Tudom jól hogy az ízlésen vitatkozni nem érdemes és nem is lehet, ezért ezt itt mindenki vegye nyugodtan kinyilatkoztatásnak. Provokatív vagy te.

Dzsörzi 2005.12.04. 12:55:49

Ajánlom mindenkinek a Vasco da Gama fantázianevű vörösbor-sorozatot (van benne chilei, dél-afrikai, kaliforniai és ausztráliai, köztük cabernet franc, sauvignon, mindenféle cuvée vegyesen), 849.- forint egy hétdecis palack, Intersparban lehet kapni. Ha jól olvasom a cimkéken, sógoréknál palackozták őket. A tegnap egy 2000-es Bock József-féle cuvée barrique-ot ittunk meg egy fentemlített chileit, s ahhoz képest, hogy a Bock 3.800-ba került Villányban (Pesten 4.300.-), a chilei legalább olyan finom volt... Sajnos ez a helyzet.

petyka 2005.12.04. 13:24:40

Van egy lehangoló hírem: a gonosz zöld multimanók ármánykodásának hála a hiper-szuper-közért varázsháromszög egyik szegletében sem fogsz igazán jó (élvezhető?) bort kapni amit a lajtán túl termeltek-palackoztak-stb. itthon biztosan nem de kicsit nyugatabbra se reménykedj a 15 eur kategória alatt! egyszerűen ami hozzánk érkezik az még mindíg a szimpla szar (még a jóközépszartól is messze) kategóriája. hogy miért??? mert a magyar tömegfogyasztónak csórósága forditottan arányos a felvágási hajlandóságával. vagyis érvényesül a vegyünk vmit amiről csak annyit tudunk h külfö'di. ezt kihasználva a fentebb említett marketingesnek álcázott idegen űrlények billenős zillel öntik ide a szart amit már otthon sincs pofájuk - v nem tudnak- eladni. lehetne adomázni h ebben mekkora dicsfény jut az elmúlt rendszer minőség/mennyiségi állandójának de még egyesek rám ragasztanák h politizálok. szóval itthon ne kísérletezz csak magyar borral, találsz abból is fogyasztható típust. a nyersbőr már akkora sznob buziság h mindjárt elérzékenyülök és letöltök egy kozsó számot...

petyka 2005.12.04. 13:44:19

a vasco da gama egy vékony, magas savtartalmú reduktív termék. minden élvezeti érték nélkül. ha magyar megfelelőt kellene keresni akkor azt kb 400 pénzzel olcsóbban is megkapjuk. szerintem...

Sörmedve 2005.12.04. 16:02:26

Dzsörzi: csak logikusan - adóval, szállítással, haszonréssel normális vörösbort Chiléből, Magyarországon, 849-ért ? Amikor egy átlagos hazai borász, ha legalább egy évid érleli a bort, befizeti az adót, kifizeti a munkásokat stb. stb., nem tudja 8-900 Ft önköltség alatt kihozni még a nagyszériás borait sem ??? A chilei vörösborok Németországban, ahol élek, három kategóriában kaphatók: a kifejezetten szarok 1,49-3,50 EUR között mozognak (jobbára reduktív, erősen fűszeres vagy csak egyszerűen fáradt/rosszul tárolt régi "készletborok" tartoznak ide, forralt bornak esetleg de magában...), a középkategória 4,00-8,00 között mozog (itt lehet néhány szép Merlot (a Concha y Toro "Casillero del Diablo" Merlot-ja pl. nem rossz...) vagy nagyon fiatal, kevésbé zamatos Cabernet-t, esetleg Shiraz-valami cuvée-t kapni), a tényleg jó chilei vörösborokat (Valdivieso, Carmen stb.) viszont 12 EUR alatt nem lehet megkapni. Nagy-nagy szerencsével ki lehet persze néha fogni 6-7 EUR körülre leárazott 2004-es korrektebb rosét vagy merlot-t. A francia vörösekre egyébként hellyel-közzel ugyanez vonatkozik - 12 EUR-nál indulnak a nagyobb borok, 7-8 EUR környékétől vannak az ihatók, ez alatt csak gyűjtőmárkaneves egyenborok (Nicolas Napoleon, Blanchet (brrr...) és tsai) kaphatók. Minden persze ízlés kérdése - de szerintem 6-7 EUR alatt még szerencsével SEM lehet normális vörösbort kapni, pedig itt nem adóztatják ám betegre a borokat meg a termelőket, mint kis Hazánkban.... Namost éppen ezért nem hiszem, hogy 849 Ft-ért jó chilei bort lehet kapni. De ha neked ízlett, egészségedre, természetesen.

Sörmedve 2005.12.04. 16:02:34

Dzsörzi: csak logikusan - adóval, szállítással, haszonréssel normális vörösbort Chiléből, Magyarországon, 849-ért ? Amikor egy átlagos hazai borász, ha legalább egy évid érleli a bort, befizeti az adót, kifizeti a munkásokat stb. stb., nem tudja 8-900 Ft önköltség alatt kihozni még a nagyszériás borait sem ??? A chilei vörösborok Németországban, ahol élek, három kategóriában kaphatók: a kifejezetten szarok 1,49-3,50 EUR között mozognak (jobbára reduktív, erősen fűszeres vagy csak egyszerűen fáradt/rosszul tárolt régi "készletborok" tartoznak ide, forralt bornak esetleg de magában...), a középkategória 4,00-8,00 között mozog (itt lehet néhány szép Merlot (a Concha y Toro "Casillero del Diablo" Merlot-ja pl. nem rossz...) vagy nagyon fiatal, kevésbé zamatos Cabernet-t, esetleg Shiraz-valami cuvée-t kapni), a tényleg jó chilei vörösborokat (Valdivieso, Carmen stb.) viszont 12 EUR alatt nem lehet megkapni. Nagy-nagy szerencsével ki lehet persze néha fogni 6-7 EUR körülre leárazott 2004-es korrektebb rosét vagy merlot-t. A francia vörösekre egyébként hellyel-közzel ugyanez vonatkozik - 12 EUR-nál indulnak a nagyobb borok, 7-8 EUR környékétől vannak az ihatók, ez alatt csak gyűjtőmárkaneves egyenborok (Nicolas Napoleon, Blanchet (brrr...) és tsai) kaphatók. Minden persze ízlés kérdése - de szerintem 6-7 EUR alatt még szerencsével SEM lehet normális vörösbort kapni, pedig itt nem adóztatják ám betegre a borokat meg a termelőket, mint kis Hazánkban.... Namost éppen ezért nem hiszem, hogy 849 Ft-ért jó chilei bort lehet kapni. De ha neked ízlett, egészségedre, természetesen.

Besz Erző 2005.12.04. 18:24:12

Sörmedve: a borokhoz nem értek, a Tesco-Auchan-Cora típusú árképzéshez igen. Ezt most nem fejtegetném, a lényeg, hogy minden további nélkül árulnak mondjuk 3 ezer forint önköltségű árucikket (főleg élelmiszert) kilencszázért. Hidd el, tapasztalatból mondom. A 849 forintos kiskereskedelmi árú chilei bor tehát önmagában nem elképzelhetetlen hipermarketban. Hogy melyik finomabb meg ilyesmi, fogalmam sincs. Istenkáromlás ilyet írni egy boros topikban, de én egy pint Guinness-ért odaadnám Az Év Borászának hordónyi nyertes borát. Egészséget mindenkinek!

NY-i borissza 2005.12.04. 20:04:12

10-15 evvel ezelott 6-10 $/palack aron egesz jo chilei Concha y Toro vorosborokat lehetett kapni. most ugyanennyiert ugyanilyen neven es szinten chilebol csak vacak pancsok vannak. persze tobb penzert lehet hogy talalnek jo chilei bort, de nincs kedvem lutrizni. akkor inkabb maradok egy megbizhato toscanai vorosbornal....vagy az ujabban kaphato Kamocsay fele szekszardi Cabernet Franc-nal (Craftsman) ami meglepoen jo es meg az olasz szomszedaimnak is izlik.

DVB 2005.12.04. 20:25:27

Én sörös vagyok,de tényleg utálatos dolog ilyen helyen bort venni. Könnyen rá lehet fázni,főleg ha ajándékba vesz az ember. Személytől függően tuti befutó a Bock és az Egervin egyes versenyzői. Bezzeg Csehországban forditott az arány a hiperekben,nekem az a paradicsom.

Sanyikaazállat 2005.12.04. 21:22:29

Francia supermarchéban francia ital, nos, ez a champagne...Veuve Clicquot Ponsardin Brut, Laurent Perrier, ezeket nyugodtan meg lehet venni, ritkán kapni Vintage verziókat, de a "fapados", nem évjáratosak is kellemes italok, igaz a Veuve Clicquot szerintem is a La Grande Dame sorozatnál kezdődik.

ez is van 2005.12.04. 21:25:03

en lattam par magyar hiper arkepzeset van olyan boruk amin tobb mint 80 szazalekot keresnek es akcios termeken kivul minden dragabb mint egy borkerskedesben csak nezzetek utana.

kispista 2005.12.04. 22:26:15

Sörmedve: nem tévedsz :) mondjuk az a Leányvár :) nah pl. a családom pincéje attól visszafele van az út mellett :) hát főznek ott ezt azt és nem mindig van vele megelégedve a nép :)

Bandi 2005.12.04. 22:38:14

Nemrég jártam Franciaországban, szupermarketben Bordeaux eredetű bor 1,25 EU/palacktól 25 EUárszintig kapható. Én egy Chateau Planton Bellevue-t vettem 2003-as szerinten korrekt jó bor, eléri a villányi/szekszárdi középszer színvonalát és 4 EU-ba került.

rambo 2005.12.05. 13:45:12

Basszus, hétvégén vettem én is ilyet! Még nem bontottam meg, de talán jobb is, mert nem volt burgonyafánk.

Vicieux 2005.12.05. 18:55:57

En viszont eppen egy st. Emilion reserve domilkatrot kortyolgatok (Maison Johanes Boubee). Egy st. Emilion grand cru classenak jobban orultem volna, de ezt kaptam. A szine es ize alapjan is bordoi, viszont valami penetrans aromas szaggal kezdodott -- ezt a szo kemiai ertelmeben ertem, tehat volt valami kellemetlen komponense, amit ugy a naftalin es a fokhagyma koze tudnek elhelyezni. Szerencsere gyorsan kiszellozott, de megrazo volt. Nem tudja valaki, mi lehetett ez?

Sörmedve 2005.12.05. 20:18:26

Besz Erzö: elfogadom az érvelést, lehetséges, hogy ez van a háttérben, a beszerzéshez nem értek. De az "egyenborokat", azaz az egy bizonyos márkanévhez (vigyázat: nem termelöhöz !) tartozó márkákat igyekszem elkerülni, nincsenek jó tapasztalataim velük, ölég sokszor megbüntettek már... Lehet, hogy Dzsörzi a Vasco da Gamával mégiscsak belenyúlt a tutiba ?

Sörmedve 2005.12.05. 20:40:44

Vicieux: feltételezem, mindössze annyi a baj, hogy ramatyul kezelt bort iszol, a Maison Johanés Boubée borok közül ismereteim szerint nem egy messze 5 EUR alatti (ha tévedek, bocsi), ezért a rossz alapanyag mellett simán játszhat egy bünrossz dugó meg a rossz tárolás meg bármi más is... Az hogy "reserve", önmagában semmit sem jelent, Saint-Emilionból legalább egy tucat közepes vagy annál rosszabb "reservé"-t ittam már - az "Appellation Saint-Emilion Controlée" szintröl persze, azt ugyanis nem állitanám, hogy az e feletti besorolásúak közül ittam volna rosszat (merthogy e felett már a "Grand Cru" és tsai jönnek, ami jó esetben is min. 15 EUR per palack, ergo évente veszek belöle max. kettöt-hármat...)

Zsolti 2005.12.11. 09:12:41

Sziasztok, a napokban találtam egy jó chilei bort forgalmazó céget. Végre nem a hipermarketben forgalmaz. Ajánlom figyelmetekbe. A web lapjuk: www.australbeer.hu Üdv.Zsolt

germanungar 2005.12.11. 22:08:32

A bor jövöje;
hogy változtatja meg a globalizáció a bor minöségét
...... avagy desingerlötty a Nuttela-generációnak!?

Mivel az európai, és föleg a német borpiacon kitört az árharc, a nemzetközi borkereskedelem laboratóriumokban uj technológiával próbál olcsó standard borokat késziteni. Ahelyett, hogy drága barrique hordókban érlelnék boraikat, inkább tölgyfaforgácsot (Chips) öntenek az óriási nemesacél tartályaikba és igy próbálják a tannin- és vaniliaízt a borokba varázsolni. Már magában ezzel a metódussal is hatalmas anyagi elönyhöz jutnak azokkal a bortermelökkel szemben, akik hosszú és munkaigényes, azonkivül borzasztóan drága barrique-hordókban érlelik boraikat.
Ez a gyakorlat európában MÉG tilos de a tengerentulról, mint California, Chille és Ausztrália hatalmas mennyiségü mübor fogja nemcsak a Discoun.terek polcait ellepni.
A tengerentuliak még egy lépéssel tovább mennek, ök ui. drága és komplikált berendezésekkel a bort alkotóellemeire bontják; viz, alkohol és aroma anyagok, és ezeket a kivánt ízléstrend szerint manipulálva ujra összerakják.
A borgourmek most szörnyülködve összerezzenek, pedig a mübor objektiven itélve jobban fog izleni, mint a nagy szorgalommal és odaadással készült igazi bor. Természetesen abból hiányozni fognak a természeti adotságokból és a borász - borászok egyediségéböl adódó különleges ízek-zamatok.
És ha arra gondolok, hogy ez az irányzat - ha teret nyer - az EU-ban elterjedve egyszer majd ugyanugy élelmiszer és nem agrárprodukt lesz, mint pl. a habzóbor, akkor borzongás fog el.
...hogy ezt majd az ISO-normák megakadályozák!
Hm.....
Nem akarok advocatus diaboli lenni, de miért kezelnék az eurobürokraták a borászatokat másképpen, mint pl. a vágóhidakat és csirkefarmokat!?

Ezen érdemes elgondolkozni, mielött az ünnepekre feltöltjük borkészletünket!

Sörmedve 2005.12.13. 22:59:29

germanungar: milyen igaz....de hadd legyen egy még rosszabb hírem: a német borász lobbi egy része pl. nagyon keményem küzd a tölgy- avagy bükkfaforgácsos eljárás legalizálása mellett, pontosan azért, mert ezzel a rém egyszerű trükkel valóban a borivók 99%-át sikerrel "becsapó" végeredményt lehet elérni akár egy közepes, egy-két éves Trollinger (Svábföld hagyományos vörös szőlőfajtája, eléggé hasonlít az oportóhoz (bocs: Portugieser...) vagy Lemberger (szintén a déli tartományokban honos fajta, a Kékfrankoshoz rendkívül hasonlít az íze, sőt több forrás szerint a Kékfrankos egyik hasonfajtája) fajta esetében is döbbenetes érett és tanninos íz a végeredmény. Kaliforniában ezt évek óta pofátlanul alkalmazzák, elég sok cég kínál már széles választékban különböző ilyen forgácsokat. Ha engem kérdezel, szerintem nincs megállás, nagyon rövid időn belül itthon is megjelennek az első ilyen borok - szerintem egyszerűen túl nagy a csábítás ahhoz, hogy ne így legyen...

malbex 2005.12.14. 20:19:54

Vagy mar meg is jelentek. Chapel Hill Chardonnay Barrique 2004