Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Vereség a kadarka-fronton

2006.02.07. 05:25 - alföldi merlot

Nem értek a kadarkához. Hallottam már olyan véleményt, hogy a kadarka megértését leginkább az gátolja, hogy a cabernet irányából közelítünk felé, pedig ez inkább egy pinot-san finom jelenség. Hát, nem tudom. Megkóstoltunk tizenegy kadarkát, de nekünk sem cabernet, sem pinot nem jutott róla az eszünkbe. Azért drukkolunk neki.

Mi, kis cserkészek sokfelé cserkeltünk az elmúlt néhány évben, ezért úgy véltük, hogy finomabb szaglással, okosabb szájjal és nagyobb rálátással térünk vissza a kadarkák völgyébe. Ám a kellemesnek remélt kiruccanás fejveszett menekülésbe torkollott. Már a sor második boránál forrni kezdett az elégedetlenség, és kénytelen voltam felmondani a vészhelyzetre tartogatott poémát a kadarkáról, ami valahogy így szólt: "mert ez egy rothadásra hajlamos, nagy szemű fajta, ami halvány, tanninszegény, fűszeres, könnyű és élénk savú bort ad", de ez kevés volt lelket verni a csapatba. És úgy féltávon az én gyomrom is jelezte, hogy az ideológia vesztésre áll: szégyenszemre savszünetet kellett kérnem.

már a puszta szagától tele lett néhány kiscserkész nadrágja

A kisebb hangsúlyeltolódások mellett a kadarkák folyamatosan az élvezeti határérték peremén táncoltak (és akadt legalább egy killer, a szűkebb pátriánkhoz tartozó Somodi, aminek már a puszta szagától tele lett néhány kiscserkész nadrágja, és a kényes nyelvüket bele sem merték dugni). Amennyiben a mi kis csapatunk reprezentatív mintának tekinthető, akkor a magyar vörösbor reneszánszát hiba volna a kadarkától remélni.

Másnap visszatértem a megfutamodásunk helyszínére, és fényes nappal már kevésbé tűnt fenyegetőnek a táj. De azért messze nem egy pásztoridill.

Az eredmény (hatan kóstoltunk tizes skálán, de igazából 6 pontról indultunk):

1. Vylyan 2003 41.5p (már nem kapható)
2. Jekl 2002 41p (a 2003-as 4.500ft)
3. Szent Gaál 2003 40p (1.390ft)
4. Mészáros Pál 2004 39.5p (1.000ft)
5. Szt. Gaál Kadarissimo 2003 38p. (2.900ft)
6. Vida 2004 37.5p (2.350ft)
7. Vesztergombi 2003 32.5p (2.550)
8. Vylyan 2004 32p (2.000ft)
9. Takler 2004 28.5p (2.200ft)
10. Szent Gaál "Badarka" 2005 11p (1.390ft)
11. Somodi 2005 5p (900ft)

A MA pontrendszere alapján a mezőny első 9 tagja a 3p ("iható, vendégeknek jó lesz") és a 4p (OK) szintjén mozgott. A sereghajtók az após, ill. az anyós bora címért versenyeztek.

Másnap visszakóstolva sokkal árnyaltabb és derűsebb képet kaptam.

A két éllovas, a Jekl és a 2003-as Vylyan kilógott a sorból. Érettebbek, teltebbek voltak a többinél, hiányzott belőlük a fűszeresség, a savak már elsimultak (vagy eredetileg sem voltak túl élénkek), és a hordóhasználat erősen rányomta a bélyegét az összképre. A szekszárdi etalonok savasabbak (a 2003-asok is!), gyümölcsösebbek, fűszeresebbek és karcsúbbak voltak. De ne feledjük, hiába volt a felvilágosító munka az előző este – két villányi végzett az élen.

Vylyan 2003
A hajdani közönségsiker, amiről Szekszárdon úgy tartják, hogy nem is kadarka. Kezdetben animális, feketecseresznyés és cukrászsüteményes illat, másnap már egy érett bort idézett: gyümölcs alig, az animális elillant, viszont a cukrászsütemény megmaradt és finom fenyőillattal egészült ki. A bort mostanra az érlelési aromák határozzák meg, de egyébként is tömörebb, selymesebb, és édesebb, mint egy kadarkától várnánk. A hosszú lecsengés karamelles, diós, vaníliás.

minél összetettebb és kifinomultabb egy kadarka, annál kevésbé tűnik kadarkának

Jekl 2002
Én a vaktesztben erre adtam a legmagasabb pontszámot, és arcátlanul azt is odaírtam, hogy "kadarkának túl szép". Sangiovesét idéző, régi bútoros illattal nyitott, amit tejes, karamellás jegyek egészítettek ki. És ez az olaszos, leginkább egy Rosso di Montalcinora emlékeztető jelleg másnapra is megmaradt. A Vylyanhoz hasonlóan ez is kilógott a sorból: telt, tömör, enyhén édes és nagyon jól elkészített bor. Jelenlegi állapotában ez a mezőny leginkább tekintélyt parancsoló egyénisége. Akik visszasírják a 2003-as Vylyant, azok vigaszt találhatnak benne. (Amikor ezt írtam, még nem tudtam, hogy drága lesz az a vigasz (4 rongy fölött). (A 2003-as évjárat a X. Jubileumi Kadarka Nemzetközi Nagydíj rosé- és vörösbor verseny győztese. De akkor is!))

Vesztergombi 2003
A Vesztergombiak régi motorosok a kadarkabizniszben. Ezzel együtt a szekszárdiak körében atipikusnak mondható módon ez egy vastag, rafinált, sőt, tanninos bor. Afféle überkadarka-próbálkozás. Aromatikájában pirosbogyós gyümölcsök, dohány, fa és némi mineralitás. Ezzel lehet a leginkább elszöszölni, viszont nem éppen behízelgő.

Vylyan 2004
Kadarkaszerűbb, mint a 2003-as, viszont nem annyira emlékezetes. Erősen animális illat, ami jácinttal egészül ki. Ez is a cseresznye-cseresznyemag vonalon mozog. Jóivású, tiszta, lendületes bor némi tanninnal.

Szent Gaál Kadarissimo 2003
Újabb becsvágyó próbálkozás, ami vegyes fogadtatásra talált. Cseresznye minden szinten. Illatában kezdetben lakkos-fás jegyek, másnap likőrös, erjedt gyümölcsös jelleg. Enyhén édes, jó savak és magas alkohol. Nem éreztük jobbnak a sima Szent Gaál Kadarkánál, ami ráadásul feleannyiba kerül.

Szent Gaál 2003
Különös, nehezen meghatározható illattal nyitott, a már szokásos cseresznyés, cseresznyemagvas jegyek mellett sült húsos és vegetális jelleget véltem fölfedezni és határozott fát (bár tudtommal nem barrikolt). Magas alkohol, hosszú lecsengés. A fás jelleg (a gyümölcsösség mellett) másnapra is megmaradt. Élénk savak. Jó vétel.

Vida 2004
Ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az előzetes elvárásaimnak ez a bor felelt meg a leginkább. Fűszeres (fűszerpaprika) és gyümölcsös (feketecseresznye), az illatban némi pikáns animalitással. Intenzív, megnyerő íz, de egy picit zöld. Jóivású, egyenes bor. A korty végén némi tannin. Közepesen hosszú, kellemesen fanyar lecsengés.

Mészáros 2004
A 2003-as kedvenc olcsó borom volt. Ez sem rossz, hála istennek. Egyszerű, gyümölcsös bor. Csökkenő sorrendben: cseresznye, cseresznyemag, köménymag. A megkóstolt kadarkák közül ez itatta magát a leginkább. Gondtalan élvezet és továbbra is ajánlott vétel.

Az összbenyomásom az volt, hogy az egyszerűbb (és olcsóbb) kadarkák élvezetes borok (különösen étkezéshez). De minél összetettebb és kifinomultabb egy kadarka, annál kevésbé tűnik kadarkának. Szóval, mi, kis cserkészek úgy találtuk, hogy a kadarkák "nemesítésébe" ölt energia a borászok részéről éppen úgy ráfizetés, mint részünkről két és fél rongyot hagyni a pénztárnál.

Utóirat

Alex Liddell Magyarország borai című könyvében a következőket írja a kadarkáról: "Egyik hagyományőrző termesztője úgy hiszi, hogy ennek a fajtának kellene a külföldi piacra betörő magyar borok zászlóshajójának lennie, és hogy ez a fajta fogja egy nap visszaadni a magyar borok megbecsülését. Azt hiszem, téved. Lágy, piros bort ad, amely fűszeres-gyümölcsös ízzel nyit, középen üres, majd a torokban kirobbanó ízeket kapunk, amit rövid lecsengés követ. Talán házasításra jó bor..."

Címkék: kóstolás

138 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr7712903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sárfehér 2006.02.07. 18:39:10

Azért van még egy vörös, a bakator vörös változata. Nagyon kíváncsi vagyok rá. Mintha már valamelyik MA kóstolta is volna.

Péter 2006.02.07. 18:42:08

Néhány napja jártam Egerben a Buttler borászatnál, az alábbiakat kóstoltam kadarkából. Száraz (hegyi kadarka), natúr esszencia (600g/l cukor), aszú esszencia (300g/l), aszú(200gl). Mind 2005-ös évjárat! Óriási élmény volt!

2006.02.07. 18:46:58

A világ nálunk jobban elismert bortelmelő országaiban is dédelgetik a borászok és az alkoholisták egyaránt a kevésbé ismert helyi fajtákat. Pl. Trentinóban a Nosiolát (fehér). Mi miért ne tennénk ugyanígy? (Részemről, csak mint alkoholista.)

Szabó Tomi 2006.02.07. 20:05:12

Jekl Béla 2003as kadarkája nagyságrenddel jobb,mint azt általatok tesztelt 2002es. Szerintem. És még kapható! És kóstoljátok a borász saját élő kommnetárjávaL, nagy élmény. Az egyik legintelligensebb, hozzáértő, magyar borász.

Furminos 2006.02.07. 20:13:20

A kadarka nem bírta a magaskordonos művelést, amit a téeszek alkalmaztak. Jól el is intézték a fajtát! Viszont egyre több helyen tűnnek fel gyalogművelésű kadarka ültetvények, pl. Heinmann Zoltánéknál, amire érdemes odafigyelni és kivárni a tradicionális magyar konyha ételeihez egyik legjobban párosítható borunkat.

Kedves Hága Balázs! 2006.02.07. 21:51:21

A bolgár Gamzákat leírni nagyon nagy félreértés volna sok szempontból. Kóstolj meg néhányat.

Szent Gaál 2006.02.07. 22:44:44

Az ország egyik legnagyobb minőségi kadarka termelőjeként írok. Engem is izgat a téma és némi tapasztalatom is van benne. Évente több mint 40 ezer palack kadarkából készült bort értékesítünk. Publikáltam is ebben a témában, de sokkal okosabb nem lettem az elmúlt néhány évben. Egy biztos, nehéz egy olyan borról kijelenteni, hogy nincs belőle standard, amit 700 éve készítenek hazánkban. A helyzet azonban az, hogy mindenki így szeretné kezelni. Véleményem szerint ez abból fakad, hogy egyszerűen félünk beismerni, hogy a könnyű fűszeres borok nem felelnek meg ízlésünknek, ezért abba az ábrándba ringatjuk magunkat, hogy jön majd egy igazi termelő 100 éves gyalogműveléses tőkékkel, egy igazi régi klónnal és bebizonyítja, hogy a kadarka valójában cab. Sav. Természetesen ez el is fog következni, mert amire a piac igényt tart, azt előbb utóbb valamelyik kolléga elő is állítja, és ha elég hitelesen teszi, akkor a közönség el is hiszi. Mindenkit ki kell ábrándítanom a testes kadarka ábránd vagy csalás. Természetesen nagy kérdés, hogy egy tőkét meddig nevezünk kadarkának? Ez a legtöbb változattal rendelkező fajták egyike és biztos található olyan klón amely testesebb bort ad és kisebb szemű vastagabb héjú, csak azt még kadarkának lehet-e nevezni. Nyilvánvalóan nem, mert amikor a fajta alapkarakterét megváltoztatom, akkor egy új fajtát hozok létre. Persze megint más a gyakorlat, hogy mit lehet törzskönyveztetni. Szekszárdon van közel száz éves ültetvény, 1x1 es négyzethálóban, a magyar történelem leghíresebb kadarka termő dűlőjén a Baktában. Bodriéké, és 1kg-mal is vékony bort adott, még 2003-ban is. A bor ennek ellenére nagyszerű, de nem felel meg a mai kor ízlésének ezért a tesztelők listáján hátrébb sorolódott volna. Látható, hogy nem a kadarkát keresték a tesztelők, hanem a nagy bort. Vylyan kapott sok pontot, mert a kadarkából így vagy úgy, de tömör gyönyört csinált. Ezt biztos nem természetes úton érte el. Mi a Kadarissimot 1kg- mal készítettük héjon erjesztettük és 5 hónapig régi hordóban volt, mégsem testes. A sima kadarka ellenben 2 kg-mal készült, részben egész fürtös erjesztéssel és kb. ugyannyi teste van. Mindez 2003-ban. Mi közel 7 hektáron termesztünk kadarkát, ez a néhány évvel ezelőtti statisztika szerint több mint a teljes szekszárdi terület 20%-a. Az ültetvény biztos nem a legjobb, habár közel 30 éves, ami már valamire adna lehetőséget. Szóval ebből ez jön ki. Egerről csak annyit, hogy nem véletlen, hogy soha nem Eger volt híres a kadarkáról, mert ott túl nedvesek az őszök és ez a kadarka vége. 2005 ben már szeptember közepére lerohadt az egész termés még Szekszárdon is (pedig csak október közepén érne). Aki nem szedte le gyorsan, annak az egész oda veszett. Még merlot-nál is előfordult, nemhogy kadarkánál. A nagy pinot-kat is csak technológiai úton tudják 14-es alkoholra kihozni. Természetesen ritkán lenne több 12,5 körülinél. Egy kérdésem lenne, miért fogadják el az itteni írók-olvasók a pinot vékony bornak és miért nem akarják a kadarkát? Miért fogadják el a magyar tüzes ízvilágtól, és magyar gasztronómiától idegen pinot-val házasított Bikavéreket, miért nem követelik ki a tüzes fűszeres kadarkás Bikavéreket. 10% pinot teljesen elvisz egy házasítást pinot irányba, 10 % kadarka csak tüzet ad neki. Mégis istenítenek pinot-os, a magyar hagyománytól idegen Bikavéreket? A kutya itt van elásva, addig nem lesz elfogadott bor a kadarka, amíg mi magyarok nem fogadjuk el olyannak amilyen. Addig nem lesz belőle értékes fajta, amíg mi magyarok nem tartjuk értékesnek, nem fizetjük meg és nem fogyasztjuk. A vita egyébként pusztán elméleti, Magyarországon ma nem folyik kadarka termesztés. Az 1000 hektár alatti méret csupán egy kísérleti ültetvénynek tekinthető, nem pedig komoly fajtának. Bármi változás még minimum 20 év lenne, addig marad az útkeresés, ami elég vicces a legrégebben készített magyar vörösbor estében. Kovács Tibor

szekszárdi ember 2006.02.07. 23:24:18

No kedves Kovi, beleestél a magyar betegségbe. A Vylyan nem természetes úton csinálja a Kadarkát, Egerre meg szót sem érdemes vesztegetni. Gyenge ember leszól és vádaskodik, okos ember a saját portája előtt sepreget. Különben írtál igazságokat, de ez elhalványítja értéküket. Sajnos.

donaldduck 2006.02.08. 00:07:26

szekszárdi ember: hozzászólásod után Te okos embernek tartod magad?

nemműveltalkoholista 2006.02.08. 00:22:28

Talán a válogatás volt rossz. Én mostanában ittam jó kadarkát, igaz nem is Villányból válogattunk. Megsúgom, még csak nem is az Alföldről ;) Érdekes lesz a végkifejlett!

2006.02.08. 02:34:10

Szent Gaál! Sajnálatos, hogy fogalmad nincs arról, hogy a kadarka a hagyvidéken nagy, testes bort ad, nem úgy mint Szekszárdon, vagy az Alföldön. Mentségedre írható az a tény, hogy ilyen kadarkát az elmúlt 40 évben nem lehetett kóstolni. Csak javasolni tudom, hogy kövesd meg az egrieket.......

Csá 2006.02.08. 03:05:01

Kovács Tibor az Ön jelenléte is azt igazolja, hogy a szőlészetben és a borászatban még nem zajlódott le a "rendszerváltás"!

Vinkó 2006.02.08. 06:27:27

Hét hektárról 40 ezer palack, magáért beszél!

Kadarkafan 2006.02.08. 06:41:32

Testes Kadarkát készíteni tengerszint felett 200m-ig valójában nem lehet. A kadarka igazán a 200-300 méter feletti déli, meredek és köves hegyoldalon érzi jól magát, ahol szinte bármilyen tipusú bort lehet belőle készíteni. Természetesen a síkvidéki kadarka boroknak is meg vannak az értékei.

Na Még Egyszer 2006.02.08. 07:58:51

"s a magyar homok szelid hajtása, a derültebb nyári esték örök társa, a nyájas kadar, amely bornak nem igazi bor, de italnak enyhe és szórakoztató."

kadarkaahegyről 2006.02.08. 08:08:33

Kadarkafan nagyon jól írta le a lényeget. Annyit fűznék csak hozzá, hogy a 200-300 méter felett termett testes kadarkának sincs cabernetre emlékezető mély színe.

tf1 2006.02.08. 08:13:37

"Vinkó | 2006.02.08. 06:27 Hét hektárról 40 ezer palack, magáért beszél!" Az 42,8 hl/hektár. Sokallod vagy kevesled?

lacibor 2006.02.08. 08:47:42

> 200-300 méter... Nem kellene rajta vitatkozni, mert a 100-120 méteren (tsz.f) termelt 20-22 mustfokos szőlőből kíváló bor készül. Sajnos csak minden negyedik évben.

2006.02.08. 08:56:44

Melyik az a kimagasló nagytestű kadarka ami 100-120 méteren termett?

Sanyóka 2006.02.08. 09:23:15

42,8hl/hektár az normális, tenyészterülettől függően kb 2,5kg termés/tőke

Félédes Zweigelt 2006.02.08. 09:31:00

Ez nem érdemi hozzászólás, boccs. Nekem nem úgy tűnik, hogy Szt.G. vádaskodik, pláne ősi magyar szokás szerint. Csak azt mondja, hogy a teszt is azt mutatja, hogy a vastag kadarkát jobban elfogadják. A pinós kérdés meg szerintem telibetalál, mert a pár évvel ezelőtti CS-dupla annyi alkohollal típusú pinók (szerencsére) kimentek a divatból, és hirtelen minden kifinomult alkoholista tudja, hogy a jó pinot elegáns (mert egy ismerős ismerőse olvasta valami külföldi újságban, höhö). Viszont a bikavért syrahból és merlot-ból szeretjük inni, a kadarkából pedig az izomkadarkát, esetleg a vékony, de agyonbarrikoltat komázzuk. Szerintem a MA-ban az a legtanulságosabb, amikor addig bosszantunk tájékozatlan, de annál határozottabb hozzászólásokkal egy borászt (Csaba, Ráspi, stb.), míg egyszer csak ír 2-3 oldalt, ami aztán valóban érdekes.

Pálos Miklós-Szekszárd 2006.02.08. 09:39:01

Miért várunk a német barnaszószos-gőzgombócos vacsora közben provanc-i ízeket? Vagy miért szeretnénk tengeri halból szegedi halászlét készíteni? A legnagyobb baj az, hogy magát "műveltnek" nevezők nem tudják helyrerakni a dolgokat, és ezáltal magukat sem. Ez a kis kadarka azért hozott egy-két dolgot magával a kárpát-medencébe. És nem a törökre gondolok! Például a héjjon erjesztést módszerét a káciban lesarazva(mlf-(almasavbontás)). Amig a kadárka nem jött, mi azt sem tudtuk mi a vörösbor. A kadar, mint "hungaricum"? Talán nem is az! Szerintem nem, de a művelésében eltöltött 5 évszázad talán azzá tette. Az igazán hungaricumnak számító csókaszőlőről itt senki nem beszél? Kozma kutatásai szerint a filoxéra elött vegyesen telepítették a kadarral, és ez, amiről mi mit sem tudunk.( a csókaszőlő 15-20 év múlva reneszánszát fogja élni.) Nem hiszem, hogy a mai világ kihívása az, hogy álljunk be egy arctalan sznob, konzum-idióta világba. Supermarketek polcairól kostólt egysíkú, cabaré-sí-ráz világ mögött 1000 ha-os gazdaságokkal szemben, itt a jó öreg kadar, amit 0,5 ha-on is kínkeservel lehet megteremteni. Na ez az a dolog, ami megkülönböztet másoktól, mert benne van a mívesség. Szeretnék minden "művelt" alkoholistát csak egy napig kapával a kezében látni július 20.-án 32 fok melegben. A vágyakozás egy nyugodt világba nem hiszem, hogy bűn! A kadarka ezt a világot sugalja, és készítői hisznek abban, hogy lehet szebb és békésebb mindaz ami ma van. Tisztelet mindenkinek aki ezzel a fajtával foglalkozik, Ménestől- Egerig az Alföldtől- Villányig. Még nektek is, ti művelt alkoholisták, mert az ilyen fórumok is előreviszik a fajtát és ezzel eggyütt bennünket is. Egy kicsit másként: Kedves anonímusz a kadarka nem ad testes bort sehol a Kárpát-medencében, még ménesen sem(kivétel aszu), de főleg nem Egerben. A jelenleg állami elismerésben lévő klónok(p9-1958 , Kt.4-1969) még a kommunista szemlélet gyermekei. A Bíborkadarka nem Kadarka csak az egyik "szülő" az. Fajta ivarilag leromlott, szelktálásra szorul. A FvmSzbk-Pécs 2001-ben indított Szekszárdon egy klónszelektálást egy 80-90 éves bakművelésű kadarkásban. A kónok kiemelése, már megtörtén és átoltották agy másik termőhelyen lévő ültetvénybe. A kutatás eredményei bíztatóak, ha valakit érdekel a Lippai napokon készült publikáció. Ménesi kadarka klónoknak én genetikailag is utána náznék, mert nem biztos, hogy az "tiszta" kadarka.Nem szeretném Balla Gézáékat megbántani, de azt hiszem mindenkinek érdeke lenne, hogy a kadarka kerüljön a helyére. Kitartás éljen a Kadar!!!!!!!!!!!!!

lacibor 2006.02.08. 09:41:34

A kiváló nem kötelezően nagytestű. Főképpen a Kadarkánál nem. Frittmann, István Borház.

grrr 2006.02.08. 10:45:19

Kadarkából biztosan lehet a maiaknál sokkal tömörebb bort készíteni. Számomra egy eszményi kadarka sűrű szövésű, fűszeres, de nagyon selymes tanninú, érzéki bor lenne, kb mint a pinot csak több fűszerességgel. Tehát semmiképpen ne cabernet-stílusú! De a maiaknál mindenképp karakteresebb! Szvsz Bukolyi és előbb-utóbb Lőrincz Gyuri kadarkájától sokan le fognak hidalni. Aki meg akkor nem fogja hinni hogy az kadarka, az menjen ki a szőlőjükbe és kóstolja meg szüret környékén a bogyókat, nagyot fog nézni! Kovács úr, a klónok esetében mindenképp vitatkoznék. Szvsz kb száz éve rengeteg változata lehetett a kadarkának, 100 év emberi silányítása, rombolása után miért ne lehetne megtörni egy rossz dolog hegemóniáját? Miért ne lehetne újra felfedzni egy sokkal különlegesebb bort adó kisebb, lazább fürtű, kevésbé rothadó változatot? Miért kellene az uralomra jutott rosszabbat továbbra is mesterségesen kinevezni az egyedülinek? Ok, jogi dolgok, akkor a jobb - másabb- kadarka változatoknak találjanak ki egy előtagot, mint ahogyan évszázadokg volt nagyon sokféle kadarka megnevezés. Szvsz egy fentebb vázolt kadarka egy karakteres hegyi termőhelyen az egyik legkülönlegesebb bort adná hazánkban, érdemes kipróbálni!

Sárfehér 2006.02.08. 11:39:52

Mindenesetre ma otthon megkóstolom a 2003-as Mészáros félédes fehér kadarkát, amit eddig őrizgettem. Aztán beszerzek minden fellelhető kadarkát, és azokat is megkóstolom. És nagyon fogom élvezni. Eddig úgy gondoltam, hogy kadarka csak Szekszárdon lehet jó, de most sorraveszem az egrieket és a villányiakat is. Erre mindenképpen jó ez a blog, és arra is, hogy első kézből olvassam borászok véleményét (újságíró beavatkozásától mentesen). Szóval, szekszárdiak, és a többi borászok, ne foglalkozzatok a MA-kal, csak csináljátok a Kadarkát, és a többi hagyományos fajtát, én megveszem. Szekszárdiak: tud valaki ott is sárfehért, vagy neadjúristen sárfeketét?

bbor 2006.02.08. 12:06:20

Kovács Tibor hozzászólásával lehet egyetérteni és nem egyetérteni, de ha valaki veszi a fáradtságot és végigkóstolja a Szt. Gaál prémium sorozatát (Passionata, Q-cuvée, Kadarissimo, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon) akkor rájön, hogy egy hiteles ember, hiteles írását olvashatja...

1.5 Mázsás Barát 2006.02.08. 13:21:37

Kovács Tibor hozzászólása nem rossz, csak pontatlan! Azt kívánom foglalkozzon inkább a borral és ne a klónszelektálással, mert ekkora butaságot nem lehet mondani a kadarkáról. Javaslom Kozma Pál 1963-ban kiadott " A szőlő termékenységének és szelektálásának virágbiológiai alapjai" című világhírü munkát, mely pontosan a kadarka virágzásán keresztül vizsgálja a szőlőt, mint növényt. tehát: A szőlőnövény változékonysága következtében a gazdaságilag hasznos tulajdonságok szempontjából nagy különbséget találunk még ugyanazon az ültetvény egyedei között is.Ezek a különbségek még nagyobbak a távoli környezetben elterjedt fajtán belül. Igen nagy változékonyság tapasztalható nálunk a KADARKA, a Furmint, a Szürkebarát, a Tramini és a Chasselas fajtáknál.(Kozma 1951)

csókaszölő 2006.02.08. 13:42:14

Pálos Miklósnak: igazad van a csókaszőlő reményt keltő fajta lehet, amelynek első évjárata 2004-ből már sokakat meggyőzött. Persze a teljes megitéléséhez több évjárat tapasztalata szükséges, minden esetre korán érik, jó cukor termelő, magas savtartalmú fajta. Neves borászok sora kóstolta, a legtöbben bórdói fajtákkal tévesztették össze. A Monarchia idején, legkelendőbb vörösborunk a Budai Ó-vörös vagy Promontori Ó-vörös volt, amely 2/3 rész kadarkából és 1/3 rész csókaszőlőből készült. Ennek a küvének a kóstolása is megtörtént, ami szintén reménytkeltő.

Kadarkafan 2006.02.08. 13:43:50

A Kadarka saját magának "köszönheti" a leromlását, mivel még vegetatív szaporítás esetén sem biztos a szülővel való azonosság. Nem mindegy példál, hogy a szaporításhoz felhasznált vesszőt a tőke melyik részéről vágtuk. Szvsz csak az a változat értéktelen, mely nem termékenyül meg, így nem hoz termést

Csepregi-Zilai 2006.02.08. 13:53:57

A Csókaszőlő rendkívül későn érik (okt.második fele) és rendkívül kevés cukrot termel.

2006.02.08. 14:33:17

ja. Sok hülyeséget leírnak könyvekben. Az egyikben azt írják az olaszrizling savas fajta, a másikban meg azt hogy nagyon könnyen lelágyul...nem mindegy hogy hol és milyen módon termesztenek egy fajtát!

Sanyóka 2006.02.08. 14:55:58

Sztem a legtisztább az lenne, ha olyan írna egy bizonyos fajta szőlőről véleményt, akinek saját termelési tapasztalata van vele, könyveket idézni nem nagy kunszt. Egy adott borról is sztem csak úgy lenne értelme véleményt mondani, hogy előtte személyesen megkóstoljuk... Félre ne értsétek, nem piszkálni akarok senkit, csak mint más fórumokon itt is időnként süketek párbeszéde folyik. BÉKE :)

pm 2006.02.08. 15:04:53

tisztel Sanyóka ezzel egyet értek! Ezért szóltam fel a kadarkáért, mert én csak "szűzlánynak" hívom, ha rosszul szólsz hozzá bezárja a combjait, és nincs .........! Kadrka a kedvenc, nem csak a bor, de szőlő is. A csókaszőlő, most áll telepítés elött.

Németh Márton 2006.02.08. 15:13:45

A csókszőlő kevés cukrot termel, de nem rossz a beérési mustfoka. A kadarka a legnagyobb cukorgyűjtőnk, csak nem a fürtben raktározza. Ezen érdemes lenne elgondolkodni a termesztéstechnológiát illetően.

Sanyóka 2006.02.08. 15:19:00

T. pm, gratulálok hozzá! Melyik országrészben szőlészkedsz? Sajna ahol én tevékenykedek (Etyek) nincs területem ahol kísérletezhetnék, meg sztem a környék sem lenne alkalmas a fajtára. De örülök ha valaki lát fantáziát a nemzetközi fajtákon túl :)

Atka 2006.02.08. 15:51:23

Ó de boldog vagyok én is, hogy végre ismét BÉKE van!

pm 2006.02.08. 15:56:03

Sanyóka! Én Szekszárdon gazdálkodom, és hiszem, hogy nem csak a világfajták kellenek! A világfajtákkal kell a nemzetözi versenyeken magunkmögé utasítani a nagy nemzetközi tekintélyeket(lsd eredmények villány, szekszárd, eger, stb) de a régi-új fajtáinkkal kell és kötelező foglalkozni! neked etyekre a zenit vagy zeusz nem lenne jó? A zenit szerintem egy rendkívül értékes fajta, nálatok is beérik 20-as ra, és az illat......................ah az isteni!

falatka 2006.02.08. 15:56:16

Ha már a szakmát szerető vissza szeretne nyúlni a múltba, tényleg érdemes minél messzebbre menni, mert valószínűleg a hosszú termesztésben tartás, természetes úton is változtat magán a fajtán is. Vannak és lesznek időszakok, amik nem épen a javulás felé viszik el a dolgokat. Itt ahol én élek, egy igazi régi kadarkás környéknek számított valamikor, van is a tarsolyban egy ültetvény, amit - sokaknak hihetetlenül fog hangzani - 1750- ben telepítettek. Az mentette meg, hogy a gazdái ezalatt az idő alatt legalább 3x döntötték és a kiszántás elég bajos lett volna. Idős kora ellenére ma is termőképes. Egy tájfajta utolsó ültetvényei közé tartozik. A klónszelekciója és génazonosítása elkezdődött. Remélem egyszer meg lehet tapasztalni még, hogy soha nem szüretelték 20 MM alatt és voltak jobb évek amikor a parasztot csalással vádolták meg ( mikor cukrot is alig látott a szerencsétlen), amikor 38 MM fokos mustot vitt be a pincéhez leadni. De ehhez nem termesztés, hanem fanatizmus kell és feltételnélküli elkötelezettség a jó bor mellett. Ha majd a kadarkából tud valaki jó és tartalmas bort készíteni, ez lesz majd az etalon, mert magát a szemléletet kell magunkévá tenni. És ez érezni fog a többi keze alól kikerülő terméken is. Éljen a kadarka!

falatkának 2006.02.08. 16:03:27

hol van a 38mm-os kadarka? Én nem hiszem, hogy itt az igazságtartalmat kell keresni, mert ezt még a Néró is megirigyelné! mindenesetre a termelő öröme nagy lehetett, mert nem is tudom mivel mérték azt a 38-at, lehet hogy lázmérővel!

Türkmenbasi 2006.02.08. 16:08:19

Fél OFF: Olvastam valahol a hétvégén, hogy a LEGENDA szerint Kölcsey nyers Himnusz verziójában még a következő sor szerepelt: "Ménes szölővesszein nektárt csepegtettél" Csak később cserélte le a jobban hangzó Tokaj-ra. Mindenesetre a lényeg, hogy a XIX. században Tokaj és a ménesi borvidék még egy szinten volt kezelve (értékelve), csak sajnos a második világháború után szinte teljesen visszaszorult a minőségi bortermelés arrafelé. Persze itthon is...

P9 2006.02.08. 16:16:04

Falatka, néked teljesen igazad van! A kadarka képes a legalacsonyabb és érdekes módon a legmagasabb cukor termelésére! Nekem is többször volt már 35-40 fokos termésem. Van olyan kadarka borom a pinyóban, aminek 65 a cukormentes extraktja

Sárfehér 2006.02.08. 16:32:05

Bocs, Pg, de ha már ilyeneket elárulsz, mondd tovább, milyen helyen van a kadarkád, milyen klón, milyen művelési mód, és mennyi idős. Tényleg nem értek hozzá, csak iszom a bort (lelkesen), csak a teljesség kedvéért. Meg hogy talán még mások is hozzászóljanak, és tanulhassunk.

Sárfehér 2006.02.08. 16:32:15

Bocs, Pg, de ha már ilyeneket elárulsz, mondd tovább, milyen helyen van a kadarkád, milyen klón, milyen művelési mód, és mennyi idős. Tényleg nem értek hozzá, csak iszom a bort (lelkesen), csak a teljesség kedvéért. Meg hogy talán még mások is hozzászóljanak, és tanulhassunk.

Sárfehér 2006.02.08. 16:33:11

Aha. Most már tudom, hogy jelennek meg a dupla hozzászólások.

P9 2006.02.08. 16:51:57

Nem Pg a nevem! P9-nek hívnak és a pécsi SZBKI-ben születtem, az utónevem Fűszeres. Kadarka klón vagyok. Jelenleg én vagyok a legjobb!

Sárfehér 2006.02.08. 17:00:20

Bocsánatot kérek, igen, P9, csak ez a fránya font, meg különben is többször láttama blogban a P9 klón megjelölést, mint botrytiszesedésre hajlamosat. De a kérdésem azért még mindig áll.

p9-nek 2006.02.08. 18:52:13

a láz után itt van a lejtési szög? már 40 foknál tartunk. déli oldal? nevezd meg a helyet p9, mert az szbki telepeken nem hiszem, hogy ilyen fokok születtek. A 65-ös cukormentes extraktra kiváncsi lennék a"pinyód"-ból. Hát ha ti ilyet tudtok ti vagytok az év sőt az évezred borászai! A kadarka aszu nálatok milyen gyakran szüretelhető? Na csak azt ne mond, hogy nem is botrytis-es bogyók tudják ezt a 40 mm fokot!

P8 2006.02.08. 19:17:37

P9 valószínűleg nem mondott igazat, mert ilyen paraméterekkel rendelkező szőlő nincs is!

Sárfehér 2006.02.08. 19:30:50

Kedves hozzászólók, ne fikázzuk a másikat, én komolyan kérdeztem, és tényleg kíváncsi vagyok P9 szőlőjének a paramétereire.

Sanyóka 2006.02.08. 19:31:04

Én sem hallottam még ilyen számokról, kivéve aszúsodásnál... Amúgy a bogyók színanyagain változtat vmit az aszúsodás?

zoli 2006.02.09. 00:36:51

Egy 38-as mustfokú szőlő kierjedés után majdnem esszencia körüli bornak erjed ki. Válogatott aszús bogyók mellett elképzelhető csupán... A Németh-féle fűszeres kadarka klón az államilag elismertek között valóban a legjobbként van számontartva, mégis egyre több szekszárdi borász nyúl a régi tőkékről gyűjtött vesszőkből szaporított anyaghoz, azt mégsem a tervgazdálkodás idejében szelektálták. "P9-nek"-nek meg üzenem a pécsi kutatóintézetben Szt. Miklós dűlőjében ültetett cabernet 2002-ben augusztus végén túllépte a 23 mustfokot! Csak semmi előítélet!

kadarkaszú 2006.02.09. 10:33:33

Lenne egy fontos kérdésem a késői kadarka-aszúval kapcsolatban: ezt hány napig a legcélszerűbb áztatni? Alpapvetően vörösboros a technológia? Nagyon köszönöm az esetleges válaszokat!

Fáncsi 2006.02.09. 10:48:56

Ezt szeretem, mikor az egyik magyar a másiknak ugrik, végre a borászokhoz is begyűrűzött. Gyerünk Kovács úr mit tud még a Vylyan kadarkáról, mi az a nem természetes út? Én kíváncsi vagyok, de Ön esetleg nem írigy egy kicsit? Biztos megkérdezte már Ipacs urat, hogy milyen klón, milyen terhelés stb. Sőt szerintem be is vizsgáltatt az OBI-nál nem?

egymásikkovácsúr 2006.02.09. 11:03:51

Kovács úr várjuk a véleményét, ne legyen már ok csak úgy vádaskodni.

2006.02.09. 12:27:06

őszintén szólva a villányi kadarkákkal szemben nekem is van néhány fenntartásom, bár még egyet sem kóstoltam. viszont pinot noirt igen, és hát egyik sem volt túl pinot-s (Tiffán, GereA, Malatinszky nemigen, tán a Vylyan-é igen). Szóval lehet, hogy azért tetszettek annyira az alkoholistáknak ezek a borok, mert inkább villányiak voltak mint Kadarkák. Bár ez csak elméleti feltételezés...

G.Attila 2006.02.09. 13:55:32

Elolvasva, hogy miket kóstoltatok a választásatok tényleg elég gyengére sikeredett. Nem mindig a legismertebbeket kell választani, vagy azok közül is jó évjáratot. Pl: Vida 2003, a 2004-es tényleg gyenge. Ha már szekszárdi kadarkákat kóstoltok nagy részben akkor a következőket próbáljátok ki Pl: Eszterbauer 2003, Dúzsi 2002, Ribling 2003, de a Bodri 2003 sem rossz. Persze mindez abszolút szubjektív, mint a Ti véleményetek is. Üdv és további jó kóstólgatást!

2006.02.09. 14:03:42

Kedves Mindenki! Ezúton szeretnék a Vylyantól elnézést kérni, amiért félreérthetően fogalmaztam. Természetesen, semmilyen tudásom nem volt konkrétumokról a kadarkájukkal kapcsolatban, csak egy olyan sejtést fogalmaztam meg, amit szakmai körökben többször hallottam és személy szerint nekem is ez volt a véleményem. Közben beszéltem Ipaccsal és elmondta a történetét, amivel meggyőzött. Ezért meg kell követnem Őt, és a pincészetet. Egyébként a Vylyan nagy tisztelője vagyok, régen iszom a borukat. Tisztelem kisérletező hajlamukat és szeretem stílsukat is. Tetszik, amit a Zweigelttel, a Kékoportóval csináltak. Esetleg van olyan a hálón, aki visszaigazolhatja, hogy sokszor nevetem őket az ország legjobb pincészetének. Szóval ez nem ellenünk irányult, bármennyire is nem lehetett máshogy értelmezni. A borjavító technológiák egyébként egy másik fórum, arról inkább ott. Kovács Tibor

P8 2006.02.09. 15:09:09

kadarkaszú erre neked senki nem tud válaszolni, mert ilyen bor csak a mesében létezik!

newpest 2006.02.09. 16:05:53

P8 Van kadarkaaszú, legalábbis a Vörös és Fehér műsorban bemutattak egy borászt aki készít Nagyvárad környékén. Sajnos a nevére már nem emlékszem

Én már ittam kadarka aszút 2006.02.09. 16:11:10

Kedves P8, veszélyes , mikor a hülyeség magabiztossággal jár együtt. Nézz utána a Ménesi Aszúnak, amit Kölcsey majdnem beleírt a Himnuszba (valaki korábban már írta). Máshol is csinálnak szerencsésebb években, pl. Bukolyi Lászlóék is 2003-ban. Az OBI van azon a szinten, ahol te, ők se hallottak még ilyesmiről.

kadarkaszú 2006.02.09. 16:41:34

én is kóstoltam Bukolyi kadarka aszúját, szerintem csodálatos, ezért is lennék kíváncsi hogy az kb hogy készült (áztatás hossza, bogyózás-e)

eF 2006.02.09. 19:15:50

newpest: nem Nagyvárad, hanem Arad környéke; egészen pontosan Ménes. A neve: Balla Géza. Szerintem..

P8 2006.02.09. 19:41:17

Balla Géza csak szeretne kadarka aszút készíteni, de nem jön össze neki !

egymásikkovácsúr 2006.02.09. 20:22:00

köszönjük a mea culpát, máskor majd előbb tájékozódik és utána ír.

morc 2006.02.09. 22:10:26

Minden tiszteletem Kovács úrnak (akit csak a borain keresztül ismerek) hogy erre a helyre leírja véleményét, őszintén és részletesen. Tényleg tanulságos olyan valakinek a véleményét olvasni, akinek tapasztalati tudása van arról, amit ir, nemcsak beszél a levegőbe. Úgy gondolom, hogy ha nem is ért vele valaki egyet, akkor is megérdemelné az intelligens vitapartnernek kijáró tiszteletet.

lacibor 2006.02.09. 22:52:41

Kovács úr elnézést kért a tájékozatlanságért. Lezárva. # Nem lesz addig Kadarkánk amí mi - termelő, fogyasztó - el nem fogadja. Ha a divatos, tömény, sűrű, bukéhenger alá kerülne a kadár, nagyon fogom sajnálni. Azonban bízom a hagyományőrzőkben.

NG 2006.02.09. 23:23:16

morc, ahogy lacibor írta lezárva. DE ha nem ismered, honnan tudod miről van tapasztalati tudása?

félművelt borfan 2006.02.10. 11:27:18

Eddig csak néma olvasója voltam e kitűnő blognak, de eljött az én időm is, hogy kiírjam magamból a kadarka kapcsán felgyülemlett gondolataimat. Jó néhány évtizede közeli művelője(?), szemlélője vagyok a magyar szőlő és bortemelésnek, de tudomásul kell venni, hogy a fogyasztók és termelők még mindíg külön kasztot képviselnek. A fogyasztó mindenről és mindennek ellenkezőjéről is meggyőzhető, a termelő makacs , vaskalapos, ragaszkodik elképzeléseihez, ameddig tud. Én csak két gondolatot emelnék ki kadarka ügyben. Az első: a kadarka annyira hungarikum, mint a törökfürdők Magyarországon, az eredeti szőlőt ugyanis az ő idejükben hozták be magyarországra ( Gamza!). A régi , kisterhelésű, nagy tőkeszámú termelésben jól produkálnak, de igazi hazájuk a Balkán déli, középsö része. A második: ne legyen mindenütt az aszú a mérce , hiszen a szó maga törvényesen is foglalt a tokaji aszúra, tehát jogilag nincs kadarka aszú. Az más kérdés, hogy Balla Géza( személyes barátomnak mondhatom) és Bukolyi L. készít botrytiszes, töppedt kadarka szőlőből bort, de nem hiszem, hogy ez lenne a fő csapás! A kadarkának, jó szőlőből, beérett állapotban, jó technológiával, meg kell találni a helyét a magyar borászatban, de szerintem ne tegyük föl erre minden vagyonunkat!

XXXL 2006.02.10. 15:25:50

Sanyóka;Falatka és T. többiek! Szekszárdon 2004-ven fordult termőre 1 Ha Kadarka P9-ünk SO4 vadalanyon, karós művelésben. Sajnos a tőkefej még nem alakult ki rendesen, így hiába 1 kg/tőkén próbálkoztunk, az értékelhető eredmény még várat magára. A szűz termésből letöltöttünk ezer palackot, de nem mernék konzekvenciákat levonni. Tavaly indítottuk az FVM SzBKI Péccsel a klónszelektív telepet, ahol fajtánkét/klónonként egy-egy sort zöldre fásan leoltunk. Itt van Csóka szőlő, és Mészi Kadarka is a Taklerék régi Kadarkája mellett. Talán pár éven belül beszámolhatunk a szőlő lehetőségeiről. Bízom benne, hogy nem csak mi, hanem a szakma is profitálni fog ebből a kísérletből. Elkezdünk egy borászati kísérlezést is a terhelésre, leválogatásra, szüreti időre, erjesztési/ászkolási technikákra. Amit már most meg mernék kockáztatni: 2-5%-ban kiváló fűszerezője a házasított boroknak, ill. a barrique hordó nekünk túl soknak tűnt. Inkább a hagyományos, öreg hordós ászkolást hálálja.

Szegedi Béla 2006.02.10. 16:35:49

Kedves Félművelt borfan, szerintem nem az a hungarikumok fokmérője, hogy hányezer éve vannak jelen Magyarországon, hanem hogy ma magyar jellegzetességnek, magyar különlegességnek számítanak-e. A kadarka szerintem ilyen, és egy kicsit a kékfrankos meg az olaszrizling is, (meg amúgy a török fürdők...) Az angolokról is mindenkinek a tea jut eszükbe, az olaszokról meg a kávé, pedig hát egyik sem mondható őshonos terméknek arrafelé. A kadarkának nálunk többszáz éves hagyománya van, ettől magyar, nem attól, hogy itt született a fajta. Szerintem.

Sanyóka 2006.02.10. 16:39:20

XXXL, gratulálok hozzá, sok sikert! Ha szabad kérdezni hány ezer tőkét ültettetek a hektárra? Csókaszőlőt is terveztek telepíteni?

Sanyóka 2006.02.10. 16:47:55

Szegedi úr, jogos a felvetésed a Kadarkánál, hiszen azt Mo.-n kívül nemigen termesztik(bár lehet hogy csak nem tudok róla). A másik két fajta sztem már kevésbé hungarikum, a török fürdők pedig egyáltalán nem :) De alapjában véve igazad van.

XXXXL 2006.02.10. 16:58:18

Kedves XXXL nincs olyan, hogy "vadalany", legfeljebb ha valaki fel nem hergeli az alanynak használt fajtát.o:)

Iránytű 2006.02.10. 17:06:19

Hát félművelt borfan egész jó nevet választottál, mert a kadarkát, nem a Balkán déli és középső részén termelik, inkább kicsit ettől északra.

Félművelt borfan 2006.02.10. 18:57:40

Kösz Iránytű, de bevallottam félműveltségem, pedig jártam egy párszor Bulgáriában. De ami tény: Pleven és környéke, ami tényleg Észak- Balkán, a legjobb és leghíresebb gamza (kadarka) termelő régió és ez legalább két délkörrel délebbre van, mint Villány! ( Megnéztem, tény, 42 fok délkör). Szegedi úr, igazad van, nem kell elvárni egy hungarikumtól, hogy minimum Árpád apánknak kellett volna behozni, de a lényeg, hogy itthon, a Kárpát -medencében érezze jól magát és máshol ne legyen olyan jó mint itt! Igaz ez a kadarkára?

Szegedi nem úr 2006.02.10. 19:15:29

Kedves F. Borfan, nem értünk egyet, én attól, hogy a bolgároknál is jó a kadarka még a magyar kadarkát is tudom szeretni és hungarikumnak tartani. Bornál egyébként is kétséges azt méricskélni, hogy hol a "legjobb". Egy somlói chardonnay az én ínyemnek sokkal "jobb" lehet, mint egy burgundi, holott a fajta amodavalósi. Szerintem, ha lehet, előzzük meg a bolgárokat, és csináljunk előbb ismert hungarikumot a kadarkából, mint a bolgárok "bolgarikumot" a gamzából ;) Ps. ezt a Szegedi úrazást kéretik abbafejezni, ha lehet...

Sanyóka 2006.02.10. 19:35:02

Akkor nem úr :)

Félművelt borfan 2006.02.10. 20:18:28

Kedves Szegedi Béla, értettem, abbafejeztem.

Pontus 2006.02.11. 08:15:25

Sajnálatos, de tény ,hogy kadarkából sem az Alföldön, sem pedig Szekszárdon nem lehet kiemelkedően nagy bort készíteni. Ez nem a termelők hibája, sokkal inkább a terület kérdése. Tudomásul kéne már végre venni, hogy régen nem a mai értékrend szerint itéltek meg fajtákat. A kadarka pl. azért kötött ki az Alföldön, mivel ugyan igen érzékeny a fagyra, de viszont fagykárt követően is jelentős termést volt képes nevelni. A hegyre való! Szerencsétlenségére viszont ott a többi fajta (melyeket biztonságosabban lehet termelni ) kiszorította. Savainak összetétele eltér a többi fajtáétól, termesztésénél a szigorú szabályok betartása elengedhetetlen! A fajta termesztése óriási türelmet, szakértelmet és alázatot igényel.

lacibor 2006.02.11. 22:31:57

Pontus; ok, de megszorításokkal. Minden évjáratban nem, de... A téli fagyra érzékeny, de az egyik legedzettebb, legéletrevalóbb fajta. Mikor régen? A homokmegkötő, tájformáló, népességmegtartó tényezők is jelentősek. A homokbuckák két szőlőfajtája a Kadarka és a Kövidinka. Borkősav, almasav, borostyánkősav, piroszőlősav... Szakértelem, türelem, alázat.

muskotály küvé 2006.02.12. 00:06:38

Szerintem először a kadarka sillert kéne megszeretni, számomra talán az az igazi arca a kadarkának. Talán a termelőknek is érdemes lenne ebbe az irányba elmenni, könnyebb lenne megértetni, hogy ez nem olyan vörösszőlő, mint a többi, "igazi" vörös. A siller szerintem egy jó kategória. Nem értek egyet azzal, hogy egy "nemzeti" bor, "hungarikum" csak valami elegáns, nagyon értékes, fennkölt dolog lehet. A görögök valószínűleg legismertebb bora, a retsina, valószínűleg ritkán kap 90 pontokat a mértékadó helyeken, mégis valószínűleg rengeteget eladnak belőle, és a fogyasztó mégsem gondolja a görögökről, hogy egész nap az orrukat piszkálják. A kadarka(siller) kb. azt a szerepet tölti be jellegében, mint a retsina, ennél többet sztem nem kell tőle várni.

lacibor 2006.02.12. 12:58:50

Viszont siller és rozé készítésre... (lacibor 2006.02.07.12:30) Na Még Egyszer:"s a magyar homok szelíd hajtása, a derültebb nyári esték örök társa, a nyájas kadar mely nem igazi bor, de italnak enyhe és szórakoztató"(bocs)

tf1 2006.02.13. 08:05:01

Ide illik, most már csak produkálni kéne valamit http://www.regionaplo.hu/motor/php/index.php?f=13&c=784&o=0&t=1&portal=kk&lang=1

lacibor 2006.02.13. 08:47:28

Meg itt is: http://www.borászat.hu/?mit=hirek&mit1=kivalaszt&id=634

kisicce 2006.02.14. 10:11:07

A kadarka neveztes tulajdonsága, hogy bogyói meleg fekvésű hegyoldalban megtöppednek, megasznak,ennélfogva Kadarkából aszúbor készithető. Hegyvidéki vörösboraink éppen a kadarkának aszúsodásának köszönhetik értéküket. Manapság ugyan gyakran a tömegbort nevezik nemes kadarkának,melynek gyenge ,többnyire síksági származású mustját sűritett musttal javitottákmeg,hajdan azonban a nemes kadarkabor aszúbor volt.Villányban,Pécs környékén,Szekszárdon Gyöngyösön és Egerben együtt szüretelik a fürtöt a Kadarkáról,mint Tokajban a Furmintot szamorodnihoz./ Rapaics Rajmund 1938 A magyar gyümölcs/189.lap.

ezerjó 2006.02.14. 10:23:16

Minden borkóstolóval a gamzát kellene megkóstoltatni Ők megtudták őrizni a minőséget és nem mentek el a kevert borok felé.akkor talán az illető tudná miről is beszél /?/ az még tényleg hegyvidéki kadarka és nem olcsó vagy javitott fröcsnek való parasztbor újgazgdagoknak, pláne nem siller gyenge alföldi talajról.

Prés 2006.02.14. 13:34:24

Kövezzetek meg, de én úgy tudom a tudomány mai állása szerint a gamza nem azonos a kadarkával. A tévedés abból ered, hogy levelélszerkezetükben hasonlóak, de genetikailag nem azonos a két fajta. A másik megjegyzésem, hogy azok az oltványok amiket ma magyarországon kadarkának tekintünk töb mint valószínű, hogy köszönő viszonyban sincsenek a "régi" kadarkával. A kadarka olyan fajta, ami szeret "elkurvulni" (értsd összevisszakereszteződni más fajtákkal, így elvesztve faji jellegzetességeit (egyébként is számtalan alfaja van)), és ez a tény meg az elmúlt ötven "áldásos" év oda vezetett, hogy ma nem értjük mitől volna olyan jó. Egyébként állítólag Arad közelében, Ménesen még a régi "romlatlan" alanyok megtalálhatók.

lacibor 2006.02.14. 15:24:48

Itt egy kő!:-) A Kadarka azonos a Gamzával. 104./2004(VI.3.)FVM. Kadarka, Fekete budai, Jenei fekete, Kadar, Törökszőlő, Gamza, Csetereska, Szkadarka, Kadarka negra,-van szürke is- Negru moale.Érdekesség:Terebess Ázsia Lexikon. #Ivarilag erősen leromlott.Molnár(1897.!)a virágtipusok alapján különített el több változatot.A Kék kadarkán belül több alfajtát írt le Németh(1967):Lúdtalpú, Kordoványos Nemes, Kereszteslevelű, Fügelevelű, Csillagvirágú, Teltvirágú, Kupakos. Kozma 1948-tól kezdte szelektálni. # Attól, hogy valami oltvány a nemes része még Kadarka(vagy más fajta). Az " alanyok" szó kerülendő ebben az esetben, mert könnyen másra lehet gondolni.

Lúdtalpú 2006.02.14. 15:33:13

Kedves Prés!A szőlőt nem magról ültetik, így nincs jelentősége, hogy "kivel" kereszteződik! Abban viszont igazad van, hogy a fajta leromlott, szerintem amelyik termést hoz, az mind értékes.

Zotyika 2006.02.14. 18:48:59

"Mi szép vagy Kolna Ménes oldalán, borod setét, mint a cigány leány s benne a tűz lángpírja ég. Török tatár, csak ilyen kéne még" Vörösmarty

Zotyika 2006.02.14. 18:50:24

Egyébként Vida Péter 2001 Szerintem nagyon szép volt!

lacibor 2006.02.15. 19:02:19

"Na Még Egyszer" (bocs)

kisicce 2006.03.01. 12:38:56

A tokaji és a ménesi aszú versenyében dönteni ízlés dolga:a magyar Bacchus koronájának mindkettő gyönyörű drágaköve, s olyan helyet foglalnak el egymás mellett, mint a gyémánt és a rubin.Schams !!!! Mint emlitettük Kadarkából készül ,a rác ürmös is.

ezerjó 2006.03.01. 12:57:43

Minden fajtát dicsérünk, de kadarkát ültetünk.Arzéniusz pátriarka a szentendrei szerbek 17. századi vezetője.

fsail 2006.03.07. 23:38:42

A Kovács Tibi érdekes dolgokat írt. Én nagy részével egyet tudok érteni, kivéve azzal hogy a tényleg baromi sok fajta kadarka között valószínűnek tartom hogy vannak előnyösebb tuljdonágokkal rendelkezők. És ezt ne nevezzük más fajtának. A szőlészeti kutatóintézeteknek a dolga hogy megfelelő klónszelekció útján kiválasszák a legmegfelelőbbet. Kozma Pál(pécsi kutató intézet) is ezen dolgozik és a közeljövőben állítása szerint egy a P9-esnél jóval "jobb minőségű" klónt jegyeznek be. Kiváncsian várom. De ha nem lesz kadarkás akkor télleg maradjon a régi. Kedves Hága Balázs és Sárfehér! Először is balázsnak: van másik olyan magyar kékszőlő fajta is ami csak nálunk fordul elő. Több is, de amelyik komolynak mondahtó minőséget terem csak valószínű egy van a kadarkán kívül. A csókaszőlő!!!Nem hallottatok még róla? Nagyon ritka. Valamelyik pesti étterem(elfelejt4ettem a nevét) tulajdonosának van, illetve a Vylyan átoltott pár száz tőkét kísérlet céljából. Allítólag régen a kadarkával együtt szedték. Sokkal erősebb színben és testben is a kadarkánál, viszont zamatban szegényebb. Na mit szóltok hozzá? Nekem nagyon úgy tűnik leírások alapján hogy házasítva egy kitűnő hungarikum lehetne. Több mint a két fajta külön. Egyébként amit Sárfehér leírt kék bakatort az állítólag nem komoly minőség. A bakatornak a másik két(összesen 3 van) színváltozata van, ami említésreméltó: a piros és a fehér. A piros ne tévesszen meg senkit, nem vörös bort ad(csakúgy mint a piros saszla sem és a többi szőlő sem amelyiknek piros van a nevében.) Ebből a két színből a szeremley telepített a Szent-György hegy lábánál. És már volt termése. Keressetek rá a neten Nekem valahol feljött. Úgy emlékszem nem okoztak csalódást ezek a borok.

fsail 2006.03.08. 00:01:32

Bocs az előző hozzászólásomat még egy olyan oldalon írtam (ott dobott ki a gugli) ahol 02.07. hozzászólás volt. Azóta már említésre került egy két dolog abból is amit én is írtam. Nem akartam mégegyszer okoskodni.

fsal 2006.03.08. 00:09:23

Csepregi-Zilai -nak Nem tudom honnan szedted idézem amit írtál: "A Csókaszőlő rendkívül későn érik (okt.második fele) és rendkívül kevés cukrot termel." Ellenben itt tartom a kezemben Németh Mártonnak "Ampelográfiai album Termesztett borszőlőfajták 2." számú kötetét, amiben ez áll:"szüret időpontja: X.15." illetve:"beérési cukorfoka:21,0 " De biztos te hitelesebb forrásból dolgozol...

2006.03.08. 00:18:54

Pálos Mikinek: ezt írtad: "Az igazán hungaricumnak számító csókaszőlőről itt senki nem beszél? Kozma kutatásai szerint a filoxéra elött vegyesen telepítették a kadarral, és ez, amiről mi mit sem tudunk.( a csókaszőlő 15-20 év múlva reneszánszát fogja élni.)" Kedves Miki! A próféta beszéljen belőled. De mégse. Metr az ne 15-20 év legyen hanem lehetőség szerint 8-10 év inkább. Az említett Kozma egyébként Ifj Dr Kozma Pál(csak azoknak írom akik nem tudják, bocs az okoskodásért) aki szerint ezt sem Árpi vezér hozte magával hanem Mátyás idejében került be Itáliából. Ez mit sem von le hungarikum mivoltából. De én is biztatok mindenkit hogy telepítsen. Illetve kérek mindenkit ha nekem lesz remélhetőleg egy pár év múlva akkor vegyétek majd a csókaszőlőből készült boromat, meg a kadarkát is:). Mert ha nem részesítjük ezeket előnyben, vagy nem vagyunk rájuk kiváncsiak legalább hasonló mrtékben mint a többire, akkor nem lesz reneszánsz.

fsail 2006.03.08. 00:19:18

as előző is fsail volt

bakatorro 2013.12.10. 12:20:41

@Pálos Miklós-Szekszárd: Tisztelettel megkérdezem mit jelent pontosan az, hogy a P9-es klón a kommunizmus szemléletben előállított fajta? Azért kérdem, mert szeretnék belőle nagyobb mennyiséget telepíteni, dombvidékre, agyagos talajra.
süti beállítások módosítása