Jó pár évvel ezelőtt született egy könyv, a "Birtokok és borok", amely a hazai borszakírástól szokatlan módon, meglepően jól adta vissza bortermelőink és boraik állapotát. Egyfajta diagnózisként szolgált a jövő szempontjából, az más kérdés, mennyire vették figyelembe a terapeuták. Aztán volt egy kissé elhamarkodott ígéret, miszerint ennek a műnek évente lesz újabb kiadása, remélhetőleg nem B.rkalauz.s szisztémával. Nem lett. De most az időközben létszámilag feldúsult "borbarátok" segítségével megszületett a folytatás. Az alapot a legutóbbi BB-ban már kipróbált új rendszer adta: minden régiónak van egy illetékese, aki bejárja a területet, és tapasztal, aztán megosztja velünk a tapasztalatait – szerintem ez zseniális ötlet. Így Alkonyi még jobban elmélyedhet abban, amiben otthon érzi magát, és amiért oly sokan támadták az utóbbi időben, ráadásul, az újak vállára sem szakad az egész ország súlya.

Az új kiadvány külsőre is igényesebb, igaz inkább polcra való példány. Bordó-feketéje jól követi a jelenlegi Borbarát stílt, szolidan elegáns, és kellően sznobos. Üdítően kevés benne az elírás. 175 oldalon keresztül kerül terítékre, a kicsit fura elgondolás szerinti csoportok tagsága. A felvezető egészen jól sikerült, mindenki számára emészthető. A birtokok csillagozásának definíciója rendben van, a boroké is. De! Valahogy nekem a borok abszolút értékben nincsenek jól elhelyezve! Tessék csak majd elelmélkedni azon, hogy 4*-os, és 4*-os között mekkora az értékbeli különbség! Ami a közeljövőben még nagy sértődések, viták, ellenségeskedések oka lehet, azok a kimaradottak, és a bekerültek miértjére való válasz. Ennyit hát a könyvről, ami szerintem minden borissza kezében kötelezően koptatandó, a háromezernél egy kicsivel kevesebbe kerülő ára, pedig bestsellerré teheti.

Jó ötlet volt, hogy csináltak egy ilyen hírverés-szerű borozást a könyvnek, igaz konkurens események is zajlottak, de talán elmondható, hogy szakmailag, értékrendileg ide összpontosult a hazai borászat színe-java. A helyszín nagyon kultúrált volt, igazi rangot adott a rendezvénynek. A borászok is egy-két kivételtől eltekintve személyesen megjelentek, remek lehetőséget adva a velük való eszmecserére. Talán csak a kolbászos, és káposztás – amúgy nagyon finom! – friss péksütik zavarták az illatok, szagok, ízek, zamatok tisztaságát. Megkóstoltam sok bort, próbálom most megosztani azt, ami nekem nagyon érdekes volt, és ami csalódás.

A Szabadok
Szepsy 2003 Dániel Szamorodni: Azt hiszem sokak kedvence már a bor, igazi átvezető a dűlős borok felé.
Bussay 2004 Szürkebarát: A megszokott főboros szerkezet, elegancia, harmónia.
Jásdi 2005 Olaszrizling: Friss, gyümölcsös, jó savú, tiszta bor.
Jásdi 2003 Berekháti Olaszrizling: Még mindig harsány a fa, de mögötte egy igazi egyéniség lapul, erős felépítéssel.
Györgykovács 2004 Hárslevelű: Sztenderd stílus, kicsit több élettel, mint az előző évjárat.
Fekete Béla 2004 Hárslevelű: Nagyon minerális, de még nem rendezett a bor.
Ráspi 2005 Leányka: Komoly anyag, élete elején.
Ráspi 2004 Kékfrankos válogatás: Nem ér fel a megelőző évjáratéval, de ismét karakteres képviselője szülőföldjének.
Ráspi 2004 Zweigelt: Izgalmas bor, sok mineralitással.
Ráspi 2004 Máté Cuvée: Nekem nem hatott teljesen összesimultnak, de összetevői szépek.
Hernyák 2004 Sauvignon Blanc (csak fémtartály): Klasszikus, bodzás, szénás, fajélesztős frissítő.
Hernyák 2004 Sauvignon Blanc (hordóban erjedt): Kicsit mélyebb, kevésbé harsány, testesebb érzetű, de zöld vonalú.

Kopogtatók
Úri Borok 2004 Furmint (félédes): Kedvelem Gergely Vince borait, de ezt nehezen tudom megbocsátani neki, már a csomagolása is csúnya, a palackforma olcsóboros, a bor pedig valahogy nem igazán tiszta. Ez elvette a kedvem a többi borától, pedig a 2002-es Szt. Tamás Cuvée-je mindig fenomenális volt, amikor kóstoltam.
Demeter Zoltán 2003 Főbor: Klasszikus, és egyedi, jó érettséggel bír.
St. Andrea 2005 Rozé: Nekem tetsző struktúra, olajossággal bíró nem szénsavbomba bor.
Tokaj Nobilis 2005 Hárslevelű: Hopsz, ide egy nagy piros pontot! Nagyon szép illat, sok ásvánnyal, íze sima, jó savval, kellő tartással, hosszú utóízzel. (Hamarosan palackban!)
Laposa 2004 Szürkebarát: Sokszor megénekelt tartalmas bor.
Takler 2003 Bikavér Reserve: Meglepett a sok zöld illatjegy, ami aztán az ízben is érezteti, itt valami nem teljesen kerek, valamelyik összetevő nem állt az érettség csúcsán.

Rejtőzködők
Kaló 2001 Leányka: A sok fa mögött elbújt a széplány, de majd ha előkerül ... A korosodás ismeretlen fogalom a bor számára.
Szentesi 2003 Rajnai Rizling: Citrusos, acélos illat, hatalmas koncentráció, üveggyöngyszerű sav, hosszú lecsengés, sok-sok év a tarsolyban.
Bott Pince 2005 Teleki Furmint: A Füleky ex-borásza, és párjának első évjáratú saját bora. Hihetetlen bájosság, kapor, tökéletesre csiszolt test, hosszan-frissen.
Bott Pince 2005 Csontos Furmint: Szikárabb, rendezetlenebb, de talán komolyabb az előzőnél, ideje még van.
Hollóvár Pincészet 2005 Sauvignon Blanc: A nap felfedezettje számomra!!! Végre érett szőlő, eper, szeder illatban, ízben. Teste kecses, jó egyensúlyú, és nem tagadhatja honnan való.
Hollóvár Pincészet 2005 Olaszrizling: Szikár, de tiszta, erősen minerális, hosszú, gyönyörű bor.
Hollóvár Pincészet 2005 Hárslevelű (félédes): A 30g-nyi maradékcukor fel sem tűnik, nincs is jelentősége. A bor hihetetlen magasságokban jár, meleg, érett, karakteres, végtelenül hosszú, és tiszta.
Karner Gábor 2002 Szücsi Tramini: Még felvásárolt alapanyagból, de egy jó kis bor.
Karner Gábor 2005 Kékfrankos: Igazi gyümölcsbomba, jó savval, szép fűszerességgel, finom tanninnal.
Losonci 2005 Úrráteszi Olaszrizling: Még alakulóban a bor, de sokkal tartalmasabb, mint a jelenleg nagyon szép érettségben lévő megelőző évjárat.

A nagy is lehet szép
Királyudvar 2002 Lapis Aszú: Karizmatikus bor, méltó párja a 99-esnek! Nem lehet egyszerűen kifejteni, mi az ami benne feszül, szerintem pár év, és erre is szemrebbenés nélkül adok 10 pontot.
Béres 2005 Lőcse Furmint: Jó alapú a bor, habár még kissé nyers, magán viseli a fajélesztő hatását, de le fogja rázni.

Messziről jött ember
Weninger 2003 Kékfrankos Selection: Szép gyümölcsösség, sok fűszer, kis bőrösség. Ízben még vadóc, de érett, húsos bor.
Etyeki Kúria 2005 Királyleányka: Klasszikus fajélesztős jelleggel megáldott, iparos bor.
Etyeki Kúria 2005 Sauvignon Blanc: Nem különbözött az előzőtől.
Etyeki Kúria 2005 Cuvée?: Itt meg már a címkét sem néztem meg, mert ez is ugyanazon kapta volt, mint az előzőek. Ez a vonal nem sokáig lesz verseny-, és piacképes.
Tokaj Kikelet 2003 Szamorodni (édes): Hihetetlenül gyümölcsös, hatalmas erővel bíró, tartalmas bor.
Homonna 2004 Édes Hármas: Talán most volt a legrendezettebb formájában, karakteres dűlőíz, jó test, a savai talán nem a legszebbek, de azért nagyon jó bor.

Szemben az elemekkel
Tiffán 2004 Várerdő-dűlő: Fura porosság a vanília, és a cseresznye mellet, ízben is finoman reszelős.
Tiffán 2003 Carissimae: Mákos illat, gyümölcsös, mákos íz. Nagy csalódás.
Tiffán 2003 Grande Selection: Sima, gyümölcsös, sok tanninnal operáló, de nem egyensúlyban levő bor.
Gróf Buttler 2004 Merlot: Melegség illatban, édes, buja, gyümölcsös, kicsit még vaníliás, de érett tanninú, fiatal bor. Komoly ígéret.
Orsolya Pince 2005 Rizlingszilváni: Nagyon komoly bor! Elsőre a Kalónál szerzett élményem jutott eszembe, ez is hasonló iskola. Illatos, nagyon szép testtel bír, gyümölcszamatos, jó savú bor.
Orsolya Pince 2005 Abrakadabra: Sokféléből áll, de nem áll szét! Nagyon jól iható, sima, illatos, gyümölcsös, izgalmas testtel bíró bor.

Gyökeret vertek
Tóth István 2000 Bikavér válogatás: Még mindig jó formába lévő egri sikerbor.
Heimann 2005 Viona: Illatos, olajos testű, jó savú, tartalmas bor.
Németh Attila 2005 Tramini: Fajtajelleges illatok, ízben tartalmas, nem könnyű bor.
Németh Attila 2003 Sárga muskotály: Ezt is favorizáltam már, és most is csak annyit róla, hogy fantasztikus!
Scheller 2003 Zöldveltelíni: Brutális magnéziumhegy, sok anyag, de még rendezetlen.
Scheller 2003 Kereklevelű: Nagyon gyümölcsös, gazdag, ásványos, citrusos, jó savval bíró bor.
Scheller 2003 Zenit Főbor: Hatalmas extrakttal megáldott, sokrétű bor.