Címkék

Utolsó kommentek

  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • martykis: Cikk a 2013-as évjáratról. Ígéretesnek hangzik: vinoport.hu/aktualis/2013-fordulatot-hozott/2406 (2015.09.28. 19:49) A Somlói Apátsági Pince naplója
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Chiantikrém

Marchese Antinori és Castello di Ama

2007.01.13. 06:00 - alföldi merlot


A chiantik hányatott gyermekkoráról, identitászavaráról és a szupertoszkánok gravitációjáról már írtam. Én személy szerint soha nem rajongtam értük, saját hierarchiámban a többi sangiovesederivátum (Brunello és Rosso di Montalcino, Vino Nobile di Montepulciano stb.) mögött kullognak. De egy ilyen bazi nagy borvidéken ennyi született borász között törvényszerűen akad néhány géniusz, és aki a középszerben kalauzzal horgász, az kapitálisat akaszthat jó áron. Ám mielőtt bárki nekigyűrkőzne, figyelmeztetésként álljon itt Tullio Scrivani barátom purista diktuma: "A Chianti Classico legyen szikár, fanyar, tartózkodóan elegáns!" Még mindig meg akarod kóstolni?

Én a sangiovese rabja vagyok, ezért karácsony előestéjén két pedigrés chiantit bontottam. Az egyik egy riserva az agyondicsért 2001-es évből, a másik egy chiantilegenda 2003-as classicója, ami valójában szintén riserva. Az előbbi honi beszerzés, a második helyszíni. Terroirista szemszögből mindkettő elhajló: a megaglobál borimperialista Antinoriék neve eleve szitokszó ortodox toszkán borberkekben, a Castello di Ama pedig ugyan díjat díjra halmoz, ám a merlot-beütés miatt ők is fekete seggűek. Globálisan nézve mindkét birtok a chiantikrém része.

Marchese Antinori Chianti Classico Riserva 2001

A chianti dilemmája nagyjából így foglalható össze: finom legyek, vagy eredeti? A márkiék chiantija mintha két istennek áldozna, és két fél áldással távozna. A renegát nemzetközi receptet követi (hordó prolongálva + egy evőkanálnyi cabernet sauvignon, struktúrát erősíteni), kóstolva mégis hamisítatlan old-school.

Illatában avar, érett sajt, orvosság, fakéreg és szerecsendió. Közepes test, enyhén szárító tannin. Bujkál benne csipetnyi édesség, de ez csak a korty végén jelentkezik, egyébként példásan fanyar, decens savakkal. Nem csíp, nem mar. A lecsengés érett naspolya és ropogós cseresznye. Tiszta és elegáns bor, rusztikus villanásokkal. Másnapra azonban maga alá temeti a nagymama fiókos szekrénye: bútorszag, orvosságos fiolák, megsárgult fotók. Az érettség öregségbe fordul; oda a kraft, oda a kollagén. (Aki hozzám hasonlóan szebbnek találja a primért a terciernél, a dinamikát a patinánál, az szavazzon a vérbő 2004-es Péppolira! (poszt köv.)
6 pont.

Castello di Ama Chianti Classico 2003

Az amások nem olcsójánosok. Az arcátlan árazás toszkán doyenjei nem átalnak száz eurót kérni az ún. cru chiantiért. Ez is merész huszonhétért. De ha egy tősgyökeres azt mondja, hogy ez az évjárat nonpluszultrája, miként sienai mentorom tette, akkor az ember leveszi a hangot a kisördögről, kötelességtudóan a zsebébe nyúl, és örül, hogy ennyiből megúszta. (Időközben az osztrák Falstaff is évfolyamelsőnek választotta.)

Ez a bor első szippantásra is szép. Bőr, erdő, cédrus és oregano. Harmadik szippantásra még szebb: rumos dió, dohány, szegfűszeg, ribizli, faeper és ibolya. Mint egy toszkán szagriport. Szájban is finom: gyümölcsös, telt, sima és élénk - nagyjából olyan, amilyet az illat ígért. Ha az Antinori CS+, akkor ez merlot+. A kettő közül ez a szerethetőbb, bár kevésbé chiantis, és ezt a csinos pofikát volna könnyebb vonalrajzzal visszaadni. Magasról tesz a Scrivani-diktumra: nem szikár, nem fanyar, és bár elegáns, nem tartózkodó. Félreértés ne essék, az Ama Classico remekül elkészített, pancsolásmentes, összetéveszthetetlenül toszkán bor, amely állóképességben simán veri az Antinorit (persze két év fórral indul), azaz volna miért kalapot lengetni. De a legjobbtól az ember mindig többet vár. A tanulság dr. Bubó stílusában: "Ha szeretnéd, hogy mások is szeressék, soha ne mondd, hogy ő a legjobb!"
A 7 pont azért megvan. (Az Ama megjárta már Albert gazda poharát is.)

Címkék: kóstolás 2003 vörös hatpontos hétpontos 2001 toszkána chianti antinori castello di ama

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr10026133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

dalton1 2007.01.13. 09:56:52

Ha Toscana-ról van szó én is inkább sangiovese-párti vagyok! De ittam már nagyon jó Chianti-t is...

Szegediszomelijé 2007.01.13. 16:09:24

Szerinted miből van a Chianti?

dalton1 2007.01.13. 16:43:57

Szerinted 100% sangiovese? De igazad van én a 'classico'-ra gondoltam, ami 75-90% sangiovese, 5-10% canaiolo, 5-10% trebbiano és malvasia. És hát ez már jelentősen meg is változtathatja az ízét.
És a sangiovese-vel kapcsolatban is helyesbítek, ha 5-10% merlot tesznek hozzá még finomabbá, gyümölcsössé varázsolja.

dalton1 2007.01.13. 16:47:58

Gyümölcsösebbé...pontosabban. A lényeg hogy a tiszta sangioveset jobban kedvelem, de ha a Chianti-ban is ez van jelen túlnyomó részben akkor az is igen kedvemre való.

Krisztina (törölt) 2007.01.13. 17:13:27

Soha semmifele borbol nem ittam annyira emlekezetesen gyalazatosakat, mint chiantikbol. A legmelyebb nyomot egy rufino chianti hagyott bennem. De azert biztosan van jo is.

Octopus 2007.01.13. 17:40:58

Ez off, illetve nem teljesen. Ti is "kristálypohárból" isszátok a borokat?
No akkor read this:

zinquisition.blogspot.com/2006/03/still-using-leaded-stemware.html

Akinek esetleg tudomása van ilyen irányú kutatásokról ill. azok eredményeiről, ne habozzon reklámozni, akár cáfolat, akár megerősítés. Vegyész ismerősök kifaggatása szintén welcome.

Borboszi 2007.01.13. 21:34:06

Csatlakozom Krisztina véleményéhez... nem sok jó chiantit mutattak nekem eddig. És ezért azt gondoltam, hogy a jó chiantikat dugdossák előlem, vagy kerülnek engem az iható palackok, valami hasonló... aztán egyszercsak kóstoltam egy jót. A kis fejemben a képet csak annyiban írta át, hogy most azt mondom, hogy rengeteg rossz chiantit kóstoltam, és egy isteni jót. Most ki is kerestem a vonatkozó jegyzetimet, ez a kóstoló az Autochtona kiállításon volt októberben Bolzano-ban és a pincészet neve, aki elkápráztatott, és fejet is hajtottam a 2002-es és 2003-as chiantijuk felett Villa Cafaggio névre hallgat. Valami frenetikus borok. Próbálom kitalálni, hogy vajon mit írtam ide jegyzet címen, de olvashatatlan... sajnálom :-((( az a nap hosszú volt a kis köpőköcsögöm nélkül :-). Még annyi az emlékem a pincészetről, hogy mivel ennyire megleptek jó borokkal, a szokásosnál is többet kérdeztem, és a kishölgy, készségesen válaszolt mindenre. Még a legszakmaibb kérdésekre is tudott kielégítő és pontos választ adni. Szóval bravo :-)... Tényleg érdemes megkóstolni a boraikat, ha valahogyan hozzá tudtok jutni...

dalton1 2007.01.13. 21:45:10

Hát ezzel én is így voltam. Sok gyenge Chianti-t kóstoltam és csak néhány jót. De ez talán a mi Bikavéreinkkel is így van...

dalton1 2007.01.13. 21:49:53

Uttánnajártam és csupa jót olvastam a Villa Cafaggio-ról...ráadásul a pincészetet egy Stefano Farkas vezeti...

Borboszi 2007.01.13. 23:55:14

Dalton1, ez jól hangzik... ott ez a név nem derült ki, de a hölggyel nem is beszélgettem a nemzetiségemről. Az úr esetleg magyar lehet? Na, ennek akkor én járok utána, talán érdemes őket személyesen is meglátogatni :-))) megtudni a "kis titkokat". :-)... viszont a borok tényleg jók... örülök, hogy ezt megerősítik más fórumok is :-)...

Műtannin · http://amuva.hu 2007.01.14. 13:01:14

Nekem ezek szerint szerencsém volt chianti-fronton, igaz, nem bíztam a véletlenre, Merlot beltoszkán mentorára, Tulióra hallgattam inkább. A legjobb chianti nem is chianti (a terület a legclassicóbb classico, de a nevet nem használja): a helyi terroiristák hőse, a Montevertine, 100% sangiovese, persze. Még van a hűtőben egy sor, lassan neki kéne ülni.

dalton1 2007.01.14. 14:11:25

Hát igen, akkor az már nem akármi...

Hogy Stefano Farkas-ban csörgedezik-e Árpád vére nem tudom, megpróbáltam utánnajárni, de arcra olaszabb a legolaszabb olasznál is...:)

Octopus 2007.01.14. 14:25:58

A fentebbi kommentemben említett cikket nemtom ki olvasta el, de úgy érzem, egy komolyabb misét is megér. Röviden olyasmiről szól, hogy nem kéne ólomkristály poharat (és dekantert stb) használni, mert az ólom kildódik belőle savak hatására, ennek mértéke több mindentől függ. Nos, én is megkérdeztem saját forrásomat, mit szól ehhez. Ő az izotóp tanszéken dolgozik, és simán elképzelhetőnek tartja. Egész véletlenül pont hasonló méréseket végzett egy tanulmány számára, asszem ők mindenféle edényeket vizsgáltak. Bizonyos románból származó cuccokról ki is derült, hogy gyakorlatilag mérgező bennük főzni... Megpróbálom felvenni a kapcsolatot a tanulmány készítőjével, hátha lesz több infó (ez sajnos idő).

dalton1 2007.01.14. 14:55:59

Én olvastam belőle. Sem cáfolni sem megerősíteni nem tudom, elképzelhetőnek tartom. És talán (ahogy ez mostanság mindennél szokás) a gyengébb minőség a veszélyesebb...

csite 2007.01.14. 16:15:13

Egy másik, nálunk gyártató nagyobb gyártó(SZ) már régóta nem használ ólmot, hanem ha jól emlékszem titán-, és cirkon-dioxidot használ, ami jelen állás szerint semleges a szervezetre, és nem oldódik ki a pohár falából.

Octopus 2007.01.14. 17:30:22

Az a Tritan fantázianevű anyag lenne? Remélem, mert a legtöbb poharam Schott, meg a dekanter is... A Riedel úgy tűnik, nemcsak mocskosul drága, de más szempontból is rossz választás...
Tulajdonképpen a Schotton kívül van egyáltalán, aki nem ólomkristályból csinálja a kelyheket?

franki 2007.01.14. 19:04:11

Chianti? Legikább a lópokróc, cserzett bőr jut eszembe... Sajnos tiszta illatokkal, ízekkel még nem találkoztam /pedig biztos lehetnek /annak ellenére , hogy csak a VINITALY-n legalább 30 tételt kóstoltam meg...

py 2007.01.14. 21:36:02

100 palack bort lehet nyerni a Varga Pincészetnél, csak nevet kell adni az új borcsaládnak. Lásd alább, holnaputánig még lehet próbálkozni:

www.vargabor.hu/web/hir.php?id=105

Száz palack Csabagyöngye? Miért nem Lőrincz Gyuri ír ki ilyen pályázatot? :)

dalton1 2007.01.14. 22:21:26

A név lehetne 'Esti ital' a tejet helyettesítő 'Reggeli ital' mintájára.

(Általában nem vagyok ilyen irónikus.)

dalton1 2007.01.14. 22:27:39

Egyébként meg kívánom nekik hogy bejőjjőn ez az ötlet és valóban 'különleges' és 'kiemelkedő' borokból álljon az új "család"!

Eddigi név ötletek közül a legjobbak: Etalon, Tongwancheng, Gyomor VakARGAtó, Répa Rozi, Alkimista stb. Nem olvastam végig de olyanok vannak...

pasa 2007.01.16. 20:07:19

Bocsi: minden üveg oldódik, de az ólomüveg kevésbé /nem homályosodik/. Hagyja magát csiszolni, és a csillogása is a legszebb, de:
A porcelán étkészlethez hasonlóan az üvegáruk választéka is igen széles, az öntött üvegtől kezdve a kézzel csiszolt ólomkristályig sokféle minőség létezik. Ha az ólomkristály poharakat, tálakat nem csak dísznek szánjuk, hanem rendszeresen használni kívánjuk, akkor vékony üvegréteggel bevont változatot vegyünk, hogy az ólom-oxid ne oldódjon ki belőlük. Az ólomkristály méregtelenítésének van egy egyszerűbb módja. Ennél a házilag is alkalmazható eljárásnál 1 órán át áztassuk a kristályedényeket hígított ecetbe, vagy citromsavba. Ezek a vegyszerek az ólomkristályból nehéz- és alkálifémeket vonnak ki, és az üveg felületén saválló szilikátháló képződik. Mellékesen megjegyezhető, hogy a háztartási eszközök közül az ólomkristály és a porcelán étkészlet az a termék, aminél a márka döntően befolyásolja az árat. Elismert világmárkák esetén az előállítási költség csupán töredéke a vételárnak, a borsos árért tulajdonképpen a védjegyet vásároltatják meg velünk.
KUN ÁKOS: EGÉSZSÉGKÍMÉLŐ ÉTELEK ÍNYENCEKNEK /GOOGLE/