Bár továbbra is Dunát lehet rekeszteni a semmitmondó, kötelező gyakorlatként letudott olaszrizlingekkel, mintha gyarapodna azon borászok száma, akik komolyan veszik a fajtát. A Balaton-felvidék és Somló hegemóniáját semmi nem fenyegeti, de azért egy olaszrizling tanmenetből Bussayt, Gál Lajost vagy Légli Ottót bűn volna kihagyni. Nem tudom, hogy ezek a borok mennyire piacképesek - vajon az átlag borkedvelő megtalálja-e azokat az olaszrizlingeket, amelyek valódi élményt adnak, és így okot, hogy lehorgonyozzon ennél a fajtánál. Én most úgy látom, hogy ha a memóriába maximum egy név fér bele, akkor Szászi Endre a bolondbiztos megoldás. Akinek nem tetszenek a Szászi-olaszrizlingek, az nem szereti az olaszrizlinget.

Skrabski „Betyár” Rizling 2008

Pályakezdő balaton-felvidéki pincészet, becsvágyó árpolitikával, decens dizájnnal. A „Betyár” kezdésnek bíztató, próbálkozásnak dicséretes, de fölösleges volna a borkereskedéseket megrohamozni miatta. Nagyjából az ismert nevek nagyszériás alapolaszainak szintjén áll, ami bizony messze esik egy Pálffytól, Szászitól. Márpedig azok egy kategóriával olcsóbbak.
E sorozat címével magam is vétkezem, de talán címkén súlyosabb bűn rizlingnek hívni az olaszrizlinget. Nem tudom, hogy járt-e hordóban, de én határozott fahatást érzékeltem. Az intarziagyanús homlokzat mögött citrusos savak és némi zöldesség mocorog. Az illat körtés, vajas, pörkölt mogyorós, ha nagyon megdolgoztatjuk a szaglóhámot, akkor egy kis mandula meg mineralitás is előbújik. Kóstolva meglehetősen egyszerű. Kissé vizes, üres, de nem rosszízű korty. A végén húz a sav (tannin?). Friss, kellemes nyári ital, ugyanakkor hiányzik belőle bárminemű nagyvonalúság vagy rafinéria, ami hosszabb öblögetésre csábítana. Fröccsnek ideális, ahhoz viszont drága. 4 pont

Szászi Szentgyörgyhegyi Olaszrizling 2008

A nyáron jártam a pincénél, és kellemes meglepetésként ért, hogy a Kabócások egyáltalán nem lógnak a levegőben, széles és stabil az alap (a fehér fele feltétlenül). A Szászi-pince amúgy is egy olaszrizling-kutató intézet, se szeri, se száma a különböző olaszrizlingeknek, és nincs közöttük egyetlen középszerű vagy hitvány sem (ami azt illeti, én egy árnyalattal jobban is díjazom a „sima” olaszok gördülékenységét, mint a Kabócások vastagságát). A 2008-as Szentgyörgyhegyi remek összegzése annak, hogy mit lehet jó területen, gondos munkával, fajélesztő nélkül kihozni az olaszrizlingből.
Viszonylag sötét, aranyba hajló szín. Az illat intenzív, és ez egyszer sem vanília, sem frissen vágott fű nem keveredik bele. Alapvetően méz, akácvirág, mandula és valami fémes/sós árnyalat. Kóstolva is érződik, hogy súlyosabb a nagy átlagnál, és az érett olaszrizlingekre jellemzően szétterül, szétomlik a szájban. Ízében sós, gyümölcsös, minerális jegyek. Az érett savak a kortyban a háttérben maradnak, a lecsengést pörgetik meg, húzzák ki. A búcsú barackmagos, virágporos, mandulás – sokszínű és eleven. Természetes szépség, erőlködés- és csomómentes, zamatos. Igazi jó vulkanikus olaszrizling. 6 pont és best buy.

Laposa Rizling2 2008 (Istenmeredekje)

Van egy olyan tézis, hogy ismernünk kell a borászt és a területeket, hogy megfontolásra méltó véleményt mondhassunk a borról, és van egy másik, amelyről ritkábban esik szó, de én annál igazabbnak érzem, jobb, ha nem ismerjük a borászt, másként csak vakteszten tudunk elfogulatlan véleményt formálni a borairól. Én nem ismerem Laposa Bencét, de ő azon kevés borász egyike, aki privát mailben kérte ki az egyik borukról írott kritikámat. Nem tudtam meggyőzni, hogy nem vagyok tagja annak az általa vizionált lejárató brigádnak, amely valamiért az ő vállalkozásának vesztét kívánja. És azóta nem léptem át egy másik, szintén nem-létező brigádba, noha ez a bor tetszett.
Egy rész rajnai, két rész olaszrizling. Az arányok ellenére inkább a rajnai elevensége, tartása és aromatikája kerekedik felül. Legalábbis egy olaszrizlinggel semmi esetre sem téveszteném össze. Az első napon elég diffúznak tűnt, vagy én voltam az. A második naptól azonban összeállt (vagy én álltam össze), és egyértelművé váltak az erényei. Illatos, elegáns, semmi olcsó hivalkodás. Az illatban sárgabarck, sárgadinnye, mandula, fehér virágok. Kóstolva gyümölcsös, de nem intenzív, és vannak fanyarabb momentumai. Kerek és friss korty. A lecsengés gazdag, dús, őszibarackos. Érett és élénk savak. Hordóhatást egyáltalán nem éreztem. Ez az a fajta magabiztosan kivitelezett, precíz, elegáns fehér, amiből minél többet szeretnék látni. 6 pont (Palack itt írt róla.)

Jásdi Lőczedombi Olaszrizling 2006

Az Odisszea kezdetén csak álmodoztam a dűlőválogatott Jásdikról. A Borbarátban mindig csillagköd övezte őket, és az áruk, olaszrizlinghez képest, egy másik galaxisból biluxolt. Ezt a palackot baráti ajándékként kaptam, az elmúlt két évet pincében, háborítatlan nyugalomban töltötte.
Zárt. Citromos súrolószer és mandula. Nincsen gyümölcse. Egyszerű, mint egy ék. Testes, de nem mozog, nem él. Némi mineralitás, csipetnyi méz, vajasság. A hordó kiszárította, talán meg is savanyította? Frigid. 4 pont

Jásdi Siralomvágó Olaszrizling 2008

Egy palackból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Ez a bor már mindenkinek tetszett, sőt, kóstolók dőltek le lábukról. Az én palackom azonban valami egészen mást mutatott, és már sokadszor járok így Jásdi-borokkal. De nem tehetek mást, arról tudok írni, amit érzek.
Jó alapanyag szívtelenül elrontva. Zokog a szőlész, ha belekóstol - a borász a hordópiramis mögött lapít. Olyan, mintha bélyeget nyálaznánk. Vagy forgácsfilterből készített, kihűlt teát kortyolnánk. Négyezer forintért. Pedig van benne anyag, de a hordó kivasalta, kilúgozta. 4 pont (Még fröccsnek sem ment el, annyira matt, fád, enervált.)

Van egy fogadásom Roznik Ferenccel (Borbarát), hogy ebből soha nem lesz 4-5 csillagos bor. (Az ő értékelése: ****/***** Nagyon fiatal bor, időt kell hagyni a kibontakozásához. Illata visszafogott, inkább a csopaki jelleget, a terroirjegyeket mutatja, mintsem a fajtát. Szájban az íz kristálytiszta és hosszú, a savak kifinomultak. Ízvilága a 2006-os tételre hasonlít, itt sem a gyümölcsösség, sokkal inkább a terület a meghatározó, de a test most vastagabb, a korty olajosabb. Értékelésében a jelenlegi állapotát és nem a potenciálját vettük figyelembe; van még ideje a fejlődésre.)

Györgykovács Somlói Olaszrizling 2008

Talán egyszer föltámad (valakitől hallottam, hogy a 2006-os most van jó formában – hiszem, ha iszom). Aki vett belőle, és még nem bontotta föl, ne is tegye. Aki még nem vett belőle, nem tudom, miért tenné. Iszonyúan kénes. Nem lehet áthatolni a kénfalon. Testes is, szikár is. Zéró gyümölcs. Szerkezetileg rendben van, de mintha elfelejtették volna kiszínezni. Györgykovács olaszrizlinggel nem először járok így. Jelenlegi állapotában nem tudok rá pontot adni. (Mindenesetre van róla írásos feljegyzés, hogy nem minden palack ilyen.)

[A képek a Bortársaság honlapjáról származnak.]