Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Losonci Bálint naplója

Szeptember

2010.09.08. 06:00 - Az Alkoholisták

Ez talán a kedvenc időszakom az egész évben. Ahogy gyűlik a cukor és csökken a sav a bogyókban, napról napra újabb fajták kezdik el sejtetni, milyenek is lesznek majd pár hét múlva, teljes pompájukban. Addig minden egyes szép napot igazi áldásként fogadunk, és minden egyes esős időszak olyan, mintha a fogunkat húznák. A szokásos napi egy helyett van, hogy ötször nézem meg a műholdképeket, csapadéktérképeket, időjóslatokat.

Reggel kimegyek az egyik ültetvénybe, és végtelen csodálattal tölt el újra, hogy milyen komplex és finom is már a szőlő is önmagában. Aztán jön a hír, hogy egy másik határrészben megjelentek a seregélyek. Vége is az idillnek, a jóleső hátradőlésnek, irány a veszélyzóna, a károk fölmérése, és a cselekvés. Nálunk ez utóbbi egyelőre a madzagra lógatott cd-lemezek és színes nejlonzacskók felaggatását jelenti az oszlopokhoz erősített póznákra. Messziről úgy néznek ki ezek az ültetvények, mintha buddhista zarándokok hagyták volna ott jeleiket a hegytetőkön. Utána jön a reménykedés, hogy az elkészített vineyard-art elég visszataszító vagy elrettentő hatást fejt ki a garázda madárcsapatok kollektív pszichéjére.

Na meg persze azért is ez a kedvenc időszakom (a madarak ellenére), mert a két nagy munkacsúcs, vagyis nyári zöldmunkák és a szüret közt azért most lazább a tempó, van egy kis szusszanás. Mindössze le kell palackozni az előző évjárat fehérborait, el kell mosni a hordókat, meg minden egyebet, és ami a legnehezebb: meg kell becsülni a termést, hogy az új tartályokat, hordókat meg tudjam rendelni.

Kezdek reménykedni, mert a szilvának és a sárgadinnyének már végre van valamennyi íze. Korábban lelombozott, hogy a máskor világbajnok ízű patai málnák, barackok, eprek idén mennyire vízízűek és savasak voltak. Persze a szőlő csodálatos növény, hiszen átlagban sokkal mélyebb rétegekbe hatol gyökereivel, mint a gyümölcsfák, így talán vízzel sem  telítődtek annyira, főleg a kövesebb, sekélyebb talajrétegű területeken. A bogyók elég aromadúsnak tűnnek, és igen határozott a savtartalmuk.

Továbbra is tartom, amit korábbi naplóbejegyzésemben írtam: szerintem idén az átlagosnál sokkal jobban fog elválni az ocsú a búzától: míg nagyobb terhelés mellett igen vékony, vízízű és éles savú borok várhatóak (már ha csak a természet érvényesül a pincékben), addig a szebb július-augusztusnak köszönhetően komoly hozamkorlátozással van esély, hogy lendületes savú, de harmonikus, ízgazdag borok szülessenek.

A faluban most sincs túl jó hangulat így szüret körül, hiszen hiába kétszerese most (60-100 Ft) a fölvásárolt szőlő ára a tavalyinak, a termés jóval kevesebb lesz, sok helyen a fele sem. Pedig mi még szerencsésebbek vagyunk, a mélyebben fekvő, vastagabb talajrétegű szomszédos borvidéki falvakban sok parcellában egyáltalán nem lesz szüret, akkora károkat okoztak a gombabetegségek. Szerintem egészen jól leképezi egy-egy borvidék fejlettségi szintjét, presztízsét, hogy a fölvásárlásoknál van-e a teljesen kommersz szintnél följebb is piac, illetve hogy mennyivel. Nálunk katasztrofális a helyzet, egyetlen olyan cégről sem tudok, aki egy árva fillérrel is honorálná a jobb minőségű gyümölcsöt. De a más borvidékeken hallott mustfokonkénti 5-10 forint többlet is nevetségesen alacsony ahhoz, hogy valóban a szőlőtermesztés alapcéljainak-módszereinek átgondolására késztesse a gazdákat. Igaz egy-két vörösboros vidékünkről hallottam már jó híreket is, ott a magasabb borárak már visszahatnak a minőségi szőlő árára is, 300-400 forint már az a minimum, ami valóban vonzó pályává teheti a szőlőtermesztést is (1-1,5 kg/tőke terhelés mellett) az újabb generációk számára is.

Idén jóval kevesebb hordót veszek, mert egyrészt végre eltökéltem magam, hogy a 2009-es vörösöket (a már születésekor is harmonikus bíborkadarka kivételével, ami hamarosan a polcokra is kerül) két évig érlelem fahordóban – mert megérdemlik-, meg kísérletképpen a fehérborok egy részét is reduktívan készítem el. Túl sokáig élt bennem is erősen a paradigma, miszerint a komoly, tartalmas fehérbor mindenképpen fahordót kíván, illetve túl későn döbbentettek rá ennek az ellenkezőjére a gyönyörű és elegáns német rizlingek, amikbe teljesen belehabarodtam. De végleges álláspontom nincs a kérdésben, egy év múlva okosabb leszek, remélem. További motivációt és bíztatást ad, hogy tanítómestereim közül Demeter Zoltán és Takács Lajos is ugyanezzel kísérletezik. Egyelőre olaszrizling, chardonnay és zöldveltelini lesznek a tanulás eszközei. Persze nem a közfelfogásban elterjedt reduktív módszerekkel fogom ezeket sem készíteni, hiszen spontán fognak erjedni ezek is, illetve finomseprőn lesznek tartva.

Idén egyszerűbb lesz a szüreti időpont meghatározása: a savak eltűnésétől, túléréstől nem igazán kell tartani egy ilyen hűvös, csapadékos vegetációs időszak vége felé, így szerintem IDÉN addig célszerű kinntartani a legtöbb fajtát, amíg csak egészségesek a fürtök. Ez utóbbi kitétel azért fontos, mert a botritisz teljes kerülése a fehéreknél is még fontosabb lett a fejemben célként, mint eddig gondoltam.

A faluban jóleső dolgok is történtek, számunkra a legfontosabb, hogy megalakult a Vári Pincék Egyesület, aminek mi is tagjai vagyunk (A Vári pincék egy hétsoros különleges pincedomb, aminek a tetején honfoglalás előtti, majd a husziták által használt favázas földvár állt, s ez utóbbi tőszomszédságában egy István korabeli templom helyreállított romjai is láthatóak). Az eddigi legemlékezetesebb ténykedésünk egy igen jól sikerült közös szalonnasütés volt, persze kóstolgatással, dalolással egybekötve. Bár az is felemelő és reményt adó, hogy a megalakulás után, pár hét alatt, 20-30 ember közadakozásából és tucatnyi ember kalákamunkájával egy beszakadt tetejű, romos épület helyén most már a leendő Pincemúzeum épülete díszeleg. Most viszont már nagyobb dobásra készül az egyesület, Szőke Andrást is felvonultatva (zsűrielnökként) szüreti pincepörköltfőző fesztivált és versenyt hirdet (tessenek csak tessenek…) szeptember 18-án. Ha esetleg eljönnek, személyesen vagy emailben szívesen adok parasztpince-tippeket. Mert nagyon végleges itt a világ, ami társadalmunk lenyomata is egyben. Igaz ugyan, hogy sok helyen szinte csak hibás borok vannak (dohos hordók, darabban tartás…), de találtam már az elmúlt években nem egy olyan kispincét a hegyen, ahol rendszeresen olyan borok vannak, amiket szerintem sok, nevesebb termelő is örömmel adoptálna, és mindez párszáz forintért literenként hozzáférhető.

Végül hadd hívjam fel a figyelmet arra a borászati honlapra, ami talán eddig az egyik legnagyobb hatással volt rám. Olyan gondolatok tárháza, ami alapján bele lehet bolondulni a különleges borok világába. Persze van ennek előzménye is, hiszen kóstoltam Heymann-Löwensteinék egy borát, és az méltó párja volt ezeknek a gyönyörű és súlyos szavaknak. Az elején például például minden túlfilozofálás nélkül, mégis holisztikusan megközelítve, van benne gyakorlatilag egy terroir-bor definíció is, a végén pedig egy pop-artos káoszelmélet játék-installáció gyűjtemény lepkékkel és borospalackokkal. Elképesztő.

PS: Szeretnék egyszer olyan borokat készíteni, ahogyan ez a kisfiú tud focizni.

[Losonci Bálint]

Címkék: mátra losonci bálint borásznapló

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr362279461

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.09.08. 06:44:03

Élvezetes írás! Nagy érdeklődéssel várom az "újabb" stílusú borok érkezését.

steve:: 2010.09.08. 10:30:16

Egy újabb fantasztikus írás, csak így tovább! Várjuk a következőt!

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.09.08. 11:10:56

Köszi naplóbejegyzést, jó olvasni.

A Heymann-Löwenstein borok valóban fantasztikusak, még az alap borok is.

fiatalborivo 2010.09.08. 12:03:24

Érdeklődéssel olvastam írásodat, a fehérborkészítésnél az hogy reduktívan de spontán erjedéssel finomseprőn érlelve az azt jelenti ugye hogy saválló tartályba rakod a szín és préslevet és abba erjed meg? Hogy vezeted ki a keletkező gázt, illetve tartod nyomás alatt, levegőtől elzártan egyszerre a tartályt?
Finomseprő alatt mit értesz? Üllepítés után kerül a tartályba a must és ami alatta kiválik az a finomseprő, vagy nem üllepítesz és első fejtés utáni állapot a finom seprőn tartás?

Daeril 2010.09.08. 12:29:14

fiatalborivo: "Hogy vezeted ki a keletkező gázt, illetve tartod nyomás alatt, levegőtől elzártan egyszerre a tartályt?"

Gondolom kotyogóval...

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.09.08. 23:26:54

fiatalaborivo,

Préslével nem is dolgozunk. Daeril olvtárs már megválaszoltam a nyomás kérdést, sokszor a kotyogó egy pet palackba vezetett műanyag cső a la sufnituning. Koracélom nincs, szerintem ugyanannyira jó és tized árban van, valamint egymagam elcipelem a saválló műanyagot (persze figyelek rá hogy ne karcoljam) - pilisvörösvári.
Nem ülepítem teljesen tükrösre a mustot, egy kis opálos rész mehet, ezután ami kierjedt, azon hagyom egészen derítésig a bort. Lehet hogy ezt valaki nem klasszikus finomseprőnek mondja.

ps: nagyon kemény, hogy a felvásárlók már a chardonnayt, veltelinit szedetik. A mustfokok lehetnek 15 körül, a savak úgyszintén, vagy majdnem (10 biztos). Mindegy, bekapcsolják majd a mustkoncntrálómasinákat, savat csökkentenek, oszt hadd szóljon...
Ja és állítólag azért sietnek, mert idén kevés a szőlő és félnek hogy más veszi meg.

fiatalborivo 2010.09.09. 14:04:46

@pinotnoir_777: "Préslével nem is dolgozunk" - tehát darálsz vagy bogyózol, leszívod alóla a színlevet és ami a darálás során nem jön ki a bogyóból?
Arról már hallottam hogy a préseléskor egy bizonyos pont után a must pH értéke megváltozik ami már minőségi romláshoz vezet, de hogy egyáltalán nem is préselsz??? Vagy hogy van ez?

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.09.10. 09:45:14

fiatalborivo,

Leszívom a színlevet a kádról, aztán a cefrét beleteszem a présbe (hagyományos kis kosaras), és ami a saját súlya alatt pár óra alatt lecsorog, azzal dolgozunk. Tehát még a vasat sem teszem föl a prés tetejére, nehogy elcsábuljak.

fiatalborivo 2010.09.10. 14:29:04

@pinotnoir_777: így értem, rendben van. Ezt a módszert próbáltam már én is magyarázni faternak, hogy egy kicsit hagyjuk azért és utána a préslevet tegyük teljesen külön ha már egyszer mindenképp az utolsó cseppet is ki akarod sajtolni, de általában a válasz hogy ugy is összefejtjük előbb utóbb. Az idén talán meggyőzöm...

Csak a kurva eső állna már el, így még a szőlőbe sincs kedvem kimenni,hogy a szüret időpontját jövendöljem, mert térdig süllyedek el.

Szegediszomelijé 2010.09.14. 18:22:34

Az ilyen írásokért érdemes ide visszalátogatni -köszönöm! Én is érdeklődéssel várom az új eredményeket!
süti beállítások módosítása