Címkék

Utolsó kommentek

  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • martykis: Cikk a 2013-as évjáratról. Ígéretesnek hangzik: vinoport.hu/aktualis/2013-fordulatot-hozott/2406 (2015.09.28. 19:49) A Somlói Apátsági Pince naplója
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Kiválasztódás és kiválasztás

2011.01.28. 06:15 - alföldi merlot

Tegyük fel, hogy nem az isteni gondviselés, nem angyalkák vagy égi kampók alakították a földművelés történetét. Tegyük fel, hogy a szőlőfajták és a környezetek egymáshoz rendelődése a természetes kiválasztódás és a mesterséges kiválasztás elveinek megfelelően történt. Azaz voltak szőlők, amelyek jobban viselték az adott vidék környezeti adottságait, mint mások, ezért a földművesek ezeket szaporították a gyengélkedők kárára. Ezen belül voltak szőlők, amelyekből jobb bor készült, ezért a szőlőművesek ezeket szaporították a többi kárára. Szerencsés esetben a természet és a szőlészek kettős nyomása alatt kiválasztódott egy(néhány) a borvidékre jellemző fajta. És néhány esetben e folyamat eredőjeként olyan borok születtek, amelyek felülmúlták a környező vidékek borainak minőségét, kiválóságuknak híre kelt, irántuk kereslet támadt, értékük megnőtt, a gazdáknak jó megélhetést biztosítottak. E feltételek teljesülése esetén a vidék és a szőlő egymásra találása kultúrává terebélyesedett. Talán így nőtt össze Burgundia és a pinot noir, a Mosel és a rajnai rizling, Piemont és a nebbiolo, Montalcino és a sangiovese, Tokaj és a furmint. Nem tudom, csak hangosan gondolkozom.

A fenti gondolatmenetben van egy elem, ami félig rejtve marad, pedig nagyon is fontos: fajta és borvidék egymásra találásának, egybefonódásának az alapja vagy inkább záróköve a minőség (kezdetben bizonyára a mennyiség a döntő szelekciós kritérium, de idővel a minőség lesz a válogatás alapja). A választás és így a fejlődés kulcsa az a tapasztalat, hogy az egyik fajtából gyakrabban sikerült jó bort készíteni, mint a másikból (l. a gamay történetét Burgundiában). Ezért joggal mondhatjuk, hogy a hagyomány alapja a minőség.

A Jellem és jellegben utaltam rá, hogy Montalcinóban a sangiovese volt az a fajta, amely a legalább ezer éves evolúciós kiszorítósdiban győztesnek bizonyult, majd 1881-ben a technológiai ugrás is megtörtént: "föltalálták" a brunello di montalcino „receptjét”, és ezzel megalapozták annak kultúráját és sikerét. A sikerhez három szakaszon át vezetett az út: természetes kiválasztódás, mesterséges kiválasztás és technológiai evolúció. E három tényező mindegyike nélkülözhetetlen ahhoz, hogy létrejöhessen egy jellegzetes, máshol nem reprodukálható bor. E hosszú fejlődéstörténetnek köszönhető, hogy a brunello di montalcino kellően világos körvonalakkal rendelkezik, hogy jellegzetes, hogy fölismerhető. És ezért lehet értelmes vitát folytatni arról, hogy mi tekinthető az életképességet nem veszélyeztető adaptációnak, és mi tűnik az egészséget aláásó mutációnak vagy a jellegzetességet veszélyeztető vírusnak. Ha úgy tetszik, létrejött egy „virtuális élőlény” saját „élettannal”, egy új „iskola” sajátos elváráshorizonttal. Így válhatott a tipicità az értékelés fontos dimenziójává.

(Egy korábbi írásában Kramer így fogalmaz: „A lusta kóstoló minden bortól ugyanazt várja – egy barolót a bordóiakkal szemben támasztott követelmények alapján ítél meg. De nem szabad megfeledkeznünk az érzelmi affinitásról sem. Az éleslátó kóstolás nem egyszerűen technikai képesség. Azonosulást is jelent a szőlővel, a borvidékkel. Például a reneszánsz művészet szakértőjétől a legritkább esetben számíthatunk lényegbe vágó felismerésekre az absztrakt expresszionizmus területén. Ezért lehet valaki kiváló cabernet-kóstoló, de csapnivaló pinot noir-bíráló.”)

Hol tart most ezen az evolúciós úton a tokaji furmint? Látszólag minden magátólértetődő: Tokaj és a furmint összetartozik, kiállták a sok száz éves próbát, felépült a hagyomány. Ám a száraz furmintokat kóstolva minden jóindulatom, honfiúi elfogultságom ellenére megkísért olykor a gondolat, hogy jobb borokat ihatnék, ha mindazt a törődést, figyelmet, tehetséget, tudást, amit a furmintra áldoztak, egy másik tehetséges fajta kapja meg. Doktríner énem ilyenkor jól hókon vágja a csélcsap hedonistát. Szabad ilyet egyáltalán gondolni?

Tokajban a furmint végigment a természetes kiválasztódás, a mesterséges kiválasztás, és a technológiai kiválasztódás folyamatán. Már ami a nemespenészes, töppedt szemes édesbor készítését illeti. De nem ment keresztül a nemespenészmentes, egészséges szemekből készülő száraz bor készítésének szempontjából. Jól megalapozott érvek szólnak amellett, hogy a furmint Tokajban miért alkalmas édesborok készítésére. És ami még fontosabb, erre a rátermettségre sok száz éve van bizonyíték, kóstolható bizonyíték. A száraz furmint esetében az elméleti és a gyakorlati bizonyíték egyaránt hiányzik. Amit ma kóstolható bizonyítékként föl lehet vonultatni, az mennyiségben messze a kritikus tömeg alatt marad, korban hátulgombolós. Ráadásul azok az érvek, amelyek a tokaji furmint rátermettségét bizonyítják édesborok készítéséhez, teljesen alkalmatlanok a nagy szárazborok készítésére való rátermettség bizonyítására (és ez a lehető legfinomabb megfogalmazás).

A száraz furmint még preparadigmatikus szendergésének óráit éli. Brunello léptékkel még nem jutott el 1881-ig. A stílusok, a termesztési és technológiai gyakorlat ma még annyira szerteágazó, hogy ha mondjuk találomra kiválasztanánk egy tucat tokaji száraz furmintot, és azt figyelmes és gyakorlott külföldi kóstolók elé tennénk, nem akarnák elhinni, hogy ugyanannak a fajtának, ugyanannak a vidéknek a borait isszák. A tokaji száraz furmint még nem létezik (vagy csak csírájában, de fogalmunk sincs, hogy melyik lehet az a sokrahivatott csíra). Ebben az ősködben a gyakorlati megvalósulásokkal szembeni kifogások még súlyosnak, olykor végzetesnek tűnnek. Itt még nem értelmetlen az a felvetés, hogy talán jobb borokat ihatnánk, ha mindazt a törődést, figyelmet, tehetséget, tudást, amit a furmintra áldoznak, egy másik tehetséges fajta kapta volna meg. És még nem megnyugtató az az érvelés, hogy amint megszületik a tokaji száraz furmint receptje, kirajzolódnak a körvonalak, lesz fogalmunk a tipicitásról, már csak nevetni fogunk, vagy fognak az utódaink a mai kifogásokon: „Ti annak idején ezen lovagoltatok? Hát nem tudtátok, hogy a száraz furmint az ilyen?”  

A tokaji száraz furmint a gondolatmenetem szempontjából azonban csak kitérő volt, sajátos alkalmazás. Az előző és a mostani poszt érvelésének a lényege, hogy a borvilág képzeletbeli térképén a fő tájékozódási pontok születésének alapja egy borvidék és egy fajta egymásratalálása. Ez legalábbis a platóni idea, a tiszta megvalósulás. Lehet persze házasítani, és ennek megvannak az előnyei, a praktikus oldala, sőt a maga szépsége, de az ideák világa felől nézve azért van egy kitörölhetetlen záradék: nem jött létre fajta és borvidék platóni násza.

Persze nem tudhatom biztosan, vegyük úgy, hogy eljátszottam a gondolattal.

[Az előzmények: Hitelesség; Jellem és jelleg.]

Címkék: tokaj furmint matt kramer montalcino brunello di montalcino esszészerű

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr212619743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.28. 07:16:09

Értem, hogy mi a gondolatmenet szándéka. Szerintem még nagyon-nagyon korai, hogy kételyek uralkodjanak el rajtunk a száraz tokajit illetőleg. Kétségtelen, hogy még igencsak gyerekcipőben jár, még gyakorlatilag kísérletezés folyik, hogy miképp milyen technológia révén születk majd meg az az etalon, amit a termelők és fogyasztók egyaránt origónak fogadnak el. Nem is biztos, hogy megszületik, tudtommal más világhírű borvidékeken sem feltételen egységes a technológia. Wachauban Pragerék acéltartélyt használnak csak, F.X Pichlerék nagy fahordókat. Nem kérdőjelezhető meg egyik nagysága sem. Moselban is össze lehet hasonlítani egy Heymann-Löwenstein meg egy Dr. Loosen tételt. Ég és föld, annyi közössel, hogy mindkettő szortimentjében találunk világklasszist. Chablis-ban is úgy tudom, hogy megvannak az acéltartályos és fahordós technológiáknak a maguk elismert képviselői. A Loire-mentén is találhatunk annyi más és más stílusú chenin blanc-t, hogy egy laikus sose gondolná, hogy ugyanaz a fajta.
Szóval nem biztos és törvényszerű, hogy egy igaz technológiának kell uralkodni.

Tokajhoz vissatérve, szerintem úgy is nézhetjük a dolgot, hogy tíz éve van divatja száraz furmintnak mindössze, és máris föl tudnánk sorolni egy tucat olyan meghatározó, megkérdőjelezhetetlen minőségű tételt, amely már neves külföldi ítészeket is levett a lábáról.

valópapa 2011.01.28. 07:35:04

Nah kíváncsi vagyok ezért mit fogsz kapni a kommentelőktől... :D

Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol) 2011.01.28. 08:12:33

Lehet, hogy pont annak a teremtő folyamatnak vagyunk az elején, amiről írsz és ami már lezajlott. Ez az írás csak akkor hiteles, ha provokáció az ügy érdekében, mert más fajtát nem javasolsz és fanyalgókból van már épp elég. Hajrá Tokaj, teremtsetek, alkossatok! Akinek nem tetszik, mehet és csinálhatja jobban.

Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol) 2011.01.28. 08:13:35

"ami már lezajlott MÁSHOL" (elnézést,mobil)

alföldimerlot 2011.01.28. 08:15:56

@drbarta: Azt írod, hogy "Értem, hogy mi a gondolatmenet szándéka". Mi?

alföldimerlot 2011.01.28. 08:18:03

@Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol): Szűz anyám. Ez most hogy jön ide: "Hajrá Tokaj, teremtsetek, alkossatok! Akinek nem tetszik, mehet és csinálhatja jobban"?

Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol) 2011.01.28. 08:29:43

@jcs: azt, hogy fogj kapát és ültess mást ha a sz. furmint szted nem passzol Tokajhoz. ;)

alföldimerlot 2011.01.28. 08:32:48

@Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol): hol mondtam én olyat, hogy nem passzol? És mi az az @jcs a hozzászólásod elején?

zoli 2011.01.28. 08:36:08

Féloldalas sztem a gondolatmenet.
Ugyanis a Tokajit nem lehet mondjuk egy brunellóval összemérni, valójában sokkal inkább rokon a Portóival vagy a sherryvel, ahol egy technológia, egy eljárás az, amiről megismerszik a bor és nem a fajtáról. Ebbe hibátlanul illeszkedik a furmint. Biztosan készül Portóban és Jerezben is "hagyományos" bor, de nem olyan célzattal, hogy ha fel nem is váltsa, de felnőjön az eredeti, híres termék mellé. Ebből is látszik, hogy mi nagyobb kakában vagyunk, persze az se feltétlen baj, ha nekünk több szellemi energiát kell mozgosítanunk és nincs igazán időnk az eltunyulásra.

Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol) 2011.01.28. 08:42:07

@am: Azt vettem le - remélem rosszul -, hogy nem szavazol bizalmat a furmintnak, csak cukorral. Azt is, hogy talán más fajta jobb lenne.

alföldimerlot 2011.01.28. 08:53:16

@zoli: Szerinted ebben a posztban a brunello és az aszú van összemérve?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.28. 08:53:28

@alföldimerlot: Már többször, jónéhány posztban, akár évekre visszamenőleg jelezted, hogy fenntartásaid vannak a száraz tokaji furminttal kapcsolatban. Most is ennek adtál hangot, felvetve a nyitott kérdést, hogy nem -e más fajtával kéne-e próbálkozni. Értsd úgy mindössze, hogy tudomásul vettem a mondanivalódat. A kommentben egyébként nem ezt az első mondatot szántam informatívnak :)

zoli 2011.01.28. 08:59:30

@alföldimerlot: sztem ebben a posztban te azt mondtad, hogy egy fajtának és egy borvidéknek egymásra kell találnia, én meg sztem azt mondtam, hogy Tokaj egy másik tésztaféle

alföldimerlot 2011.01.28. 09:16:52

@drbarta: Ez a poszt nem az én tokaji száraz furminttal kapcsolatos fenntartásaimról szól.

alföldimerlot 2011.01.28. 09:22:54

@zoli: Igen azt vetettem föl, hogy talán megkerülhetetlenül fontos egy borvidék és egy fajta hosszú együttélése, evolúciója ahhoz, hogy nagy bor születhessen. És azt is fölvetettem, hogy Tokaj és a furmint végigment ezen az evolúciós nyúzópadon, és ki is alakult a nagy tokaji bor készítésének receptje, de ez az aszúra érvényes, nem a száraz furmintra.

napoletano 2011.01.28. 09:29:48

Tudtommal Alkonyi L ide nem ir, bar az irasai szelleme elegge sokszor megjelenik. Itt is - ezekrol o reszletesebben (es jobban) irt, kb.uazzal a vegeredmennyel, mint AM.
A furmint-ketelkedes mar meglehetosen vitathato egy dolog, es a drbarta hozzaszolasara adott valasz (hogy ez a poszt nem a furmint es Tokaj viszonyaraol szol) ellenere bizony nagyjabol errol van szo. Monjduk azt, hogy ismet kifejetted mar ismert velemenyed a tokaji szaraz furmintrol, de ujabb ervekkel nem tamasztottad ala. Ameddig ez utobbiak elo nem kerulnek, talan magadban kene erlelned ezt a dolgot. En nagyon-nagyon nem ertek veled egyet (es nagyjabol minden ujabb furmint megerosit), de azzal nem jutunk elore, ha a mar kifejtett velemenyunket ismetelgetjuk...

Cserszegi Óvszeres 2011.01.28. 09:36:50

Én nem azt mondom, hogy roskad a hazai piac a jó száraz furmintoktól, de ne is roskadjon. Amúgy ha tíz bombajó olaszrizlinget kéne mondanom, - nyilván tudnék persze - akkor is gondolkodnom kéne rajta. Ha száraz furmint, akkor szerintem tök felesleges "csak" Tokajra szűkíteni a kört. Somló, száraz furmint-vonalon előrébb is jár, mint Tokaj, de azért azzal nem értek egyet, hogy a tokaji száraz furmint még szinte nem is létezik. Létezik és évről évre több és jobb lesz!

zoli 2011.01.28. 09:37:27

@alföldimerlot: ebben akkor egyet is értünk, azért hozzátenném, hogy tud-e vki nálunk olyan borvidékről, amelyiket mondjuk jó 150 éve javarészben egy fajta formál, határoz meg? Mór talán? Esetleg néhány alföldi körzet? A magyar bor (valamikori) hírnevét nem fajta(domináns) borok alapozták meg, de világszerte elég sok olyan jónevű borvidék található, amelyiknek nem fonódott össze a neve kizárólagosan egy fajtával.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.28. 09:39:33

@drbarta: ide vagy oda, a furmint már sinen van, bármilyen nemzetközi szakirodalmat nézel méltatják, nagy potenciált látnak benne. Éppen tegnap néztem az Oz Clarke féle Grapes & Wines-ban a furmintról szóló írást és korrekt volt, méltatott, stb. Azért meglepő ez, Mo-al kapcsolatban hemzseg a tévedésektől és iszonyúan figyelmen kívül hagy bennünket mindenféle szempontból (zúzza a kadarkát, nem is tud róla semmit, a magyar kékfrankosról 3 szót szól, stb. és még folytathatjuk). Ez azért jelent valamit.

Kérdés, hogy a stílusban tetten érhető variációval van-e gond. Drbartával értek inkább egyet, a furmint esetén nem látom ezt akkora gondnak, sőt ez már a belefér kategória. Ha burgundiában szétnézel vagy akár a Loire-ban találasz egy nagy csomó változatosságot és senkinek semmi baja ezzel.

Ami pl. Egerben van, no, az már gázabb, a vagy 30 engedélyezett szőlőfajtával, pl. a debrői hárslevelű meghatározásával, stb. Ez valóban problémás, de a furmint nem.

A furmintnak exportpiac kell, aztán menni fog a többi magától, ne aggódjuk túl.

Daeril 2011.01.28. 10:19:45

@alföldimerlot:
Ahol én vitába tudok (merek) szállni a posttal. Azt írod: "a borvilág képzeletbeli térképén a fő tájékozódási pontok születésének alapja egy borvidék és egy fajta egymásratalálása."
Ezt a gondolatot én annyival egészíteném ki, hogy a fajta és a táj egymásratalálása csak az egyik tájékozódási pont, egy másik tájékozódási pont a klasszikus házasítások. Ezek ugyanannak a filozófiának az eredményei, mint amit írsz.
Vannak borvidékek, ahol az a tapasztalat, hogy többször lethet nagybort készíteni, két vagy több fajta házasításával mint (és most jön a lényeg) a jelenlévő, hozzáférhető fajták egyikének az erőltetésével.
Azt, hogy Tokajban a Furmint szóló tenor-sztár lesz-e, vagy duettezik a Hársal majd eldönti az idő. Mindenesetre nem véletlen, szerintem, a Hárs jelenléte a borvidéken és az édes Tokajiakban is szerepel kisseb-nagyobb súlyal.

Daeril 2011.01.28. 10:24:30

Bocs a dupláért.
A fentiek nem kissebbíteni akarják a fajta-táj-ember(technológia) különleges találkozásából létrejövő borok erényeit.
Jópár vidék van ahol ez a találkozás szép eredményeket szül évről évre.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.01.28. 10:35:47

@alföldimerlot: A vastagon szedett részek nagy részében szerepel a furmint szó...tehát arról is szól ez az írás. Kell, persze, hogy kell egy termőhely és egy fajta egymásratalálása, és egészen biztos hogy úgy van ez, mint az első bekezdésben: Tokajban a Furmint állta ki az idő próbáját (bár azért azt sem mondhatjuk, hogy 100%-ig egyoldalúság lenne, komoly Hársakra, sőt Muskotályra szintén akad példa...de biztos, hogy nem véletlen,hogy mégis a Furmint a főhős). Mondjuk sokszor: "a furmint sokféle bor készítésére alkalmas"...és valóban alkalmas. Nem értem, miért lenne kétséges ez...csak mert a száraz prototípusokat 10 éve ismerjük igazán? Az valóban semmi, de a tapasztalatok korántsem "semmik".
Másfelől meg szükségszerű, valóban kicsit "kényszermegoldás" a száraz furmint megjelenése, hisz tudjuk: aszúkból nem tudnak megélni a borászok. Ám az eredmények biztatóak (dűlős borok, birtokborok, a Szent Tamás talán a legdrágább magyar fehérbor, de szerintem rendre gond nélkül elfogy). Meggyőző borászokban sincs szerintem hiány, aki kóstolt már valaha Szepsy Istvánnal vagy Demeter Zoltánnal, biztos, hogy megértett valamit a lényegből (és egyikük sem mondta soha, hogy "Na akkor kérem ez a tökéletes száraz furmint"...épp elenkezőleg, szinte minden egyes kóstolón elmondják, hogy javában az útkeresés kellős közepén vagyunk...már beszélhetünk pl. tartájos, dűlős Furmintról is).
Hasonlítási alapként egyébként szerintem Sauternes jöhet szóba. Ott is megjelentek idővel a száraz birtokborok, vélhetően ott is hasonló okokból.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.01.28. 10:57:57

Hm... nekem ebben a témában mindig ott támadtak fenntartásaim, merthogy túlságosan sok véletlen és esetlegesség szokott lenni az evolúciós logikával működő folyamatok eredménye mögött, így ezt gyanítom a szőlőfajta-borvidék párosítások kialakulása mögött is rejtőzhet sok-sok esetlegesség. Lehet, hogy csak nem akadt jobb fajta, amit el tudtak épp érni. Lehet, hogy csak nem jól művelték mondjuk a szürkebarátot, ami akár sokkal többre lehetne ott képes - de ez nem derült ki. Lehet, hogy jól is kezdődött a kísérlet, csak épp feldúlta a török, a labanc, vagy a hazai APEH korai megfelelője. Vagy a szomszéd, ugye.

Még fontosabb, hogy a mai termesztési és borkészítési viszonyok közepette lehet, hogy egész mások az elvárások: lehet, hogy régen kulcsfontosságú volt 1-2 olyan dolog a stabil minőséghez, amit ma már könnyedén biztosít a technológia, és ma már készíthetnénk a mondjuk "legfinomabb" fajtákból bort a "legbiztosabbak" helyett...

Szóval nekem a "virágozzék száz virág" az alapelvem, és úgy érzem, hogy az ausztrál kékfrankos és nebbiolo, a dél-afrikai hárslevelű és a magyar malbec könnyen lehet, hogy új, nagyon nagy borokat fog még elénk tenni. Például az ausztrál rizling és pinot is meglepő sikerekkel bír - hozta ezt a közvélekedéssel szemben. (Miért nincs primitivo és grenache Villányban? Úgy szeretnék kóstolni - ha lesz szőlőm, én meg ezzel fogok játszani, ez szinte biztos.)

Nekem éppen ezért nincsenek elvárásaim, a furmint programot csak egynek, (de minden észérv alapján logikusnak és támogatandónak) tartom Tokajban, de korántsem tudom érinthetetlennek és magától értetődőnek feltüntetni.

Az idei év egyik (számomra igen nagy) kedvenc bora egy igen kis pince sárgamuskotály-rajnai rizling küvéje volt Tokajból. Kis háztáji ültetvény, ez a része épp a divatos, követendő irányokon kívül, jó eséllyel éppen átoltás előtt. No comment.

Mint a minap láttam, Maurer Oszkárnak is van ilyen házasítása talán Szerelem néven, asszem megyek is beleszeretni...

hegyaljai 2011.01.28. 11:18:57

Kedves alföldi merlot!
Igenis a tokaji fajtahasználat határait a filoxéra utáni új, korlátozó szabályok után már 1971-től feszegetik. Az eredeti cél a szüreti időszak széthúzásával, a korábban érő fajták használatával a szőlőtermelési kockázatok csökkentése volt. Az 1980-as évek közepéig mintegy 200 ha (akkor a borvidéken 7200 ha volt a teljes termőterület) főleg Chardonnay, Sauvignon blanc, Szürkebarát és Rajnai rizling került eltelepítésre. A "terroir" tehát a környezet ezeket a fajtákat alapvetően nem fogadta be, nem voltak alkalmasak sem az aszúképződésre, sem az oxidatív borérlelésre. Még a Muscat ottonel sem produkálta a helyi Muscat luneltől megszokott finom részleteket. Az 1990-es évek elejétől ezeket a fajtákat reduktív technológiával hozták forgalomba, és készült belőlük sok közepes, de semmiképpen nem kiemelkedő bor.
Kikérem a borvidék nevében, hogy a tokaji száraz furmint nem létezne!
Már 1983-ban kóstoltam Tállyán a Hasznos dűlőből olyan bort, amely érettségében, talaj jellegében kiemelkedő volt.
1983-ban a Dorgói présházban október 26-án a mádi Király dűlőből származó Furmint is kitűnő volt. Nem is beszélve az ugyancsak 1983-as a tarcali Szarvas dűlő furmintjára.
Tokaj-Hegyalján a Furmintról úgy gondolkodunk, hogy nem csupán az édes bor előállítására alkalmas, hanem alázatos szolgálólányként a dűlő és a talaj megjelenítésére is. Ez meglepő módon mindenféle hókuszpókusz nélkül megvalósul. A követelmények egyszerűek. Nem szabad a talajéleltet műtrágyágyázással és gyomírtással megölni. Az ültetvénynek legalább 10 évesnek kell lennie. Nem szabad az induló, metszéskori terhelést 80 hl/ha felé megcélozni. A terhelést a csapadék és hőösszeg-érési körülményeknek megfelelően fokozatosan kell csökkenteni úgy, hogy a zsendülési terhelés ne haladja meg az 50 hl/ha-t.
A természetes cukortartalom 20.5-23 Magyar mustfok közé essen. Szigorú kézi válogatással el ekll távolítani a fehér és zöld penészes bogyóka. Nem szabad a tétel több mint 20 %-át új tölgyfahordóban erjeszteni illetve 4 hónapnál tovább élelni. Kerülni kell a fajélesztőke. Bátran lehet a bort seprőn tartani, felkeverni (az újdonász borászok kedvéért batonage) A bort egy éves koráig célszerű lepalackozni.
Tehát mégegyszer a tokaji furmint létezik!

kékfrakkos 2011.01.28. 11:56:52

Külföldi kóstoltatási tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy a Furmint legtöbbször megosztó bor. Kb. fifti fifti arányban vagy tetszik vagy nem tetszik az embereknek azáltal, hogy semmi más fajtához nem nagyon hasonlitható. Plusz valljuk be, a fajtajellege nem tünik "tök piacosnak", ebben sem hasonlithato pl. egy kedves kis zöldveltelinihez. Külföldön divatot teremteni persze nehéz és költséges. Ennek hiányában csak az inyencekre, borgeekekre lehet számitani. A dülöszelektált, ill. erös terroir jegyekkel biró száraz furmintok mindenképp érdekesek - egy bizonyos borértöi körben. Hogy nagyobb piaci szegmenseket is meg tudjon szólitani a száraz tokaji, szerintem házasitásokkal hamarabb elöre lehetne lépni. Ehhez kéne egy lehetöleg általános és egyszerüen kommunikálható márkanév.

Sárfehér 2011.01.28. 12:05:10

@peti_cz: Nem tudom, amikor én külföldön barátokkal, kollégákkal bort kóstoltatok, mindig a furmint, ill. furmint alapú házasítások, amire megjön a csodálkozás. Mindenki a szokatlan ízeket tudja értékelni - pl. hogy odavoltunk a 80-as évek elején a Fantáért, ma meg... Szóval, a Furminttal kapcsolatos fanyalgás nekem olyan "senki nem lehet prófáta a saját hazájában"-nak tűnik - túl sokat kóstoljuk, túlságosan hozzá vagyunk szokva, és ezért nem értékeljük a helyén. Vagy esetleg túlságosan féltjük.

Nagyon kíváncsi vagyok az egyéb hagyományos szőlőkkel kapcsolatos Tokaji kísérletekre. Sárfehért nem ültetett valaki..? :)

kékfrakkos 2011.01.28. 12:09:09

@Sárfehér: jaja, a csodálkozás az általában megvan. de a kérdés az, hogy a szokatlanul kellemes izeken és aromákon, vagy csak a simán szokatlanokon..

Sárfehér 2011.01.28. 12:12:42

@peti_cz: Olyan bor soha nem lesz, ami mindenkinek egyaránt fog ízleni.

Belcsuj 2011.01.28. 12:13:27

Én az előttem hozzászólókkal ellentétben azt gondolom egyáltalán nem szentségtörés feldobni a témát a száraz Furmintról, egy produktív közös gondolkodás általában hasznos tud lenni. Persze ez nehéz dolog, mert ízlésekről nem nagyon lehet vitatkozni. Azt alapvetésként gondolom leszögezhetjük, (a saját nevemben legalábbis egész biztosan)hogy büszkék vagyunk Tokajra, borkülönlegességekkel, száraz Furminttal együtt. De az már más kérdés, hogy vannak olyanok is, (ide tartozom én is) akik talán nem kedvelik a száraz Furmintot és mondjuk, ha már Tokaj és száraz, akkor Hárslevelűt választok, egész egyszerűen azért, mert több és nagyobb élménnyel gazdagított eddigi kóstolásaim során. Érdekes módon Furmintok körében eddig az 1500 körüli alapborok maradtak meg kellemes emlékként, (pl. Royal Tokaji, Patrícius), a felső kategória felé közelítve pedig elég csúnya buktákba szaladtam bele. Ez nem jelenti azt, hogy később nem találkozhatok majd olyannal is, amire azt mondom, ez igen, ez nagy Furmint, és még ízlik is.
De egészen addig nekem nem ő a non plus ultra, és nem látok semmi provokatívat abban, hogy alföldimerlot felveti, hogy esetleg más fajtára (mondjuk Hárslevelű) is lehetne akkora figyelmet fordítani.
@hegyaljai: persze, hogy Tokaji Furmint létezik, ezt senki sem vitatja. Szerintem a vitaindító írás csak arról szól, hogy nincs ez kőbe vésve, beszélgethetünk az esetleges kételyeinkről, ha van.

kékfrakkos 2011.01.28. 12:15:53

@Sárfehér: ezt nem vonom kétségbe, de maradjunk a témánál: száraz furmint kontra száraz házasitás

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.01.28. 12:46:32

@Belcsuj: nem véste kőbe senki, hogy akkor Furmintnak kell lennie a mintának, de őt már az elmúlt évek borai igazolták. Egyébként a Furmint szerepeltetésének van egy sor gyakorlati oka, ami már előjött: az aszú fő fajtája (talán a savai miatt, már elhangzott érvek miatt...de ezt a borászok biztos jobban tudják), emiatt területben is domináns, ezért az a kevés terület, mi a többi fajtának marad, az szerintem egyszerűen nem kerülhet máshova, csak az aszúkba (szamorodnikba, más édes borokba), ezekben kifejve hatásukat. Kissé elcsépelt frázis, de sajnos igaz, hogy ilyen szétaprózódott birtokszerkezet mellet, ami (nem csak) Tokajban van, hiába várunk csodát, meg száz féle dűlős Hárslevelűt. Az a kevés fajtatiszta Hárs, ami mégis szólóban szerepel, valóban adhat okot bizakodásra, de a fentiek tükrében szerintem eleve nem is készülhet igazán nagy mennyiség belőle. A furmint már kivívott magának egy talán megérdemelt szerepet, talán túlságosan is szembe mennének a borászok a hagyományokkal, ha a Furmint kárára (szinte) a semmiből a Hársat húznák elő, s telepítenék. (Talán nincs is nagyobb arányú Hársra szükség, mert az aszúban is a Furminté a főszerep.)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.01.28. 13:29:04

Hasznos gondolatébresztő és jó vitaindító az írás. Tetszik.

Az egyetlen rész amivel esetleg vitáznék az az, hogy tényleg a jobb minőségre való törekvés-e az ami a fajta és technológia választás mögött áll.

Kiegyensúlyozott, korrekt piaci viszonyok között, békés időszakban ez tényleg így igaz.

Viszont szerintem az évszázadok során jópárszor nem a minőség felé vitte el egy egy esemény a dolgokat.

Például az 1750-es évek osztrák vám- és gazdaságpolitikai változásai folyamán magyar bor piaca beszűkült és a kialakult árversenyre sok helyen hitvány de bőtermő fajtákat telepítettek.
A filoxéra-vész után is azokon a borvidékeken ahol a birtokszerkezet elaprózódott volt az újratelepítéskor sem feltétlenül a minőség volt a szempont.

A filoxéra amúgy is átrendezte az egész fajta kérdést.
Nemcsak azért mert egy sor addig termelt fajta eltűnt és újak (mondjuk ki, az adott kor ízlését jobban kiszolgáló fajták) jelentek meg, hanem azért az addig évszázadokon át művelt ültetvények fajtán belüli elképesztő diverzitása is egyik napról a másikra megszűnt. Korábban nem volt ritka, hogy egy egy borvidéken ugyanannak a fajtának több tucat variációja létezett.

Parci 2011.01.28. 13:54:13

gyerekek, jön a furmint február, mindenki eldöntheti, hogy milyen a fajta jelene és jövője! ;) (engem leszámítva, mert nem leszek itthon -- fejet-falbaverős-smiley)

Belcsuj 2011.01.28. 13:54:30

@demisec: lehet, hogy rosszul fogalmaztam, mert inkább arra gondoltam, hogy az nincs kőbe vésve, hogy nem lehet felvetni a jelen beszélgetés témáját.
Az én előbbi hozzászólásom nem a száraz Furmint jelentőségét akarta kétségbe vonni. Csak azt mondtam, hogy vele kevesebb, Hárslevelűvel pedig jóval több szép élményem volt. Arról, hogy az én ízlésem szerinti nagy száraz Furmintot még nem kóstoltam, feltehetően én tehetek, hiszen rengeteg bor van, amit nem kóstoltam még, ezt írtam is, hogy a jövőben ez is eljöhet és várom is, hogy legyen ilyen.

Daeril 2011.01.28. 13:59:16

@BZoltan: "(mondjuk ki, az adott kor ízlését jobban kiszolgáló fajták)"

Különösen igaz ez a direktermőkre (nova és tsai.), amelyek annyira kiszolgálták a kor ízlését, hogy Nagyrédén inkább felhagytak 10 évre a szőlőtermeléssel minthogy rókaízű bort igyanak.
Mikor megjelentek az oltott európai fajták, már mindegy volt mit de eldugtak a földbe.
Ez a téma (rekonstrukció) megérne egy külön misét, ide most nem való, annak okán, hogy Tokaj volt az egyik legtudatosabb borvidék a rekonstrukcióban folytatott fajtaválasztás során.

Kénporos 2011.01.28. 14:23:11

A háború előtt volt száraz furmint?
Van a mai napig ható híre?
Nekem ehhez csekély a tudásom, de nem hallottam róla.
Ha a 40- es évek előttről sincs ez irányú kedvező tapasztalat, akkor tényleg kitaposatlan úton járnak a termelők, s nem egyszerű az eset. Erre a lapra feltenni mindent (mint "tömegbor")borvidéki szinten nem kockázatos?
Száraz borokat szeretem, a Tapolcai medence tanúhegyeinek leve ezen belül egy csoda számomra.
A tokaji száraz furmintot nem értem. Tényleg egyedi, de nem tetszik. Véleményem szerint az egyedi, felismerhető íz, zamat nem elegendő. (A Szepsit hagyjuk, mert nem a csúcson szoktam kezdeni a hegymászást).

Sárfehér 2011.01.28. 15:02:50

Megjegyzem, ilyenkor év elején megválasztják az év halát (kősüllő), az év fáját (tiszafa), az év virágát (leánykökörcsin), nem lehetne megválasztani - természetesen marketing jelleggel - az év szőlőfajtáját is? Legyen mondjuk... mi is? Furmint... :)

Shyr Kahn 2011.01.28. 16:37:01

Szerintem nagyon jó lett a bejegyzés. Az eddigi legjobban sikerültek között van, ha éppen nem maga a legjobb. Számomra.

Úgy tűnik sokan képtelenek megbirkózni a gondolatmenet valódi jelentésével és hozzászoktak, hogy konkrétan kezeljék a blogon leírtakat.
Néhányan úgy állnak hozzá a gondolataidhoz, mintha azokat tényhalmaznak, ítéletnek, igazságnak, axiómának szántad volna.

Bár persze lehet, hogy így van, de nekem nem úgy tűnik.

Nekem egyébként az információ áramlásának felgyorsulása miatt az az érzésem, hogy ez a táj összefonódása egy egy borszőlővel idővel halványulni fog. Az igények változnak (szélesednek) és mindent áthat a divat, aminek köszönhetően például MO-n is beérkeztek olyan szőlőfajták, amik korábban itt sem voltak jelen, ezzel kiszorítva az őshonos a területen korábban népszerű szőlőfajtá(ka)t. Példa a Kadarka. Bár mondjuk a francia fajták térhódítása nem véletlen, hiszen csak Bordeaux az, ami már jó ideje az etalonnak számít (a vörösek tekintetében), így nem véletlen, hogy mindenki őket majmolja. Ez a tendencia tovább fog erősödni és sztem eljön az az időszak, hogy néhány borvidékkel összefonódott szőlőfajta nemcsak veszít a jelentőségéből, hanem el is fog tűnni. Ne legyen igazam, mert sztem éppen a sokszínűség, ami leginkább szerethető a világban (és ilyen értelemben mindig is rossz szemmel néztem a divatra, hiszen uniformizáló hatása van).

borkősav 2011.01.29. 14:50:49

Kedves AM mától Tokaji Furmint!
Ráadásul azok az érvek, amelyek a tokaji furmint rátermettségét bizonyítják édesborok készítéséhez, teljesen alkalmatlanok a nagy szárazborok készítésére való rátermettség bizonyítására (és ez a lehető legfinomabb megfogalmazás). Bevallom ez engem villámcsapásként ért...
Tedd már meg légy szíves hogy kifejted!!!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2011.01.29. 17:50:49

@Sárfehér: "Sárfehért nem ültetett valaki..? :)"

Jelentkezem! :)
Nem tokajra, Dörgicsére, de igen, oltottam tavaly.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.30. 08:42:01

Csak két technikai jellegű észrevétel:

1. amennyire ismereteim terjednek, a tokaji meghatározó évszázadaiban a termelés döntő részét se nem aszúk, se nem szárazborok tették ki, hanem a főbor, amit később a lengyel nevén szamorodninak neveztek el.

2. A száraz-édes alkalmassága a fajtának azért erősen terroirfüggő, nem csak a fajta kódolja magában a botritizálódást. Vastagabb talajú, párásabb helyeken sokkal nagyobb az aszúsodás aránya, de nem lesz olyan karakteres az aszúszem, a magasabb, vékonyabb termőrétegű részeken sokkal kisebb arányú az aszúképződés, ellenben ami képződik az nagyobb eséllyel lesz kitűnő minőségű aszúszem. Nyilván klasszis szárazbor is utóbbi helyekről várható...

Meg még egy felvetés: most kb a borvidék hány %-a van komoly minőség megjelenítését lehetővé tevő klónokkal vagy fajtaváltozatokkal telepítve? Amíg nem nagy ez a szám, addig szerintem sehol sem tarthat a borvidék en bloc a fajta "befuttatásában" Ugyanez vonatkozik persze szinte az összes magyar fajtára. A nagy, teltfürtű változatok hegemóniája óriási akadály, kb mint a pinot droits volt pár évtizedig Burgundiának.