Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Hollóvár Somlai Furmint 2009

2011.05.10. 06:00 - alföldi merlot

Rokonszenvvel figyelem a fehérborok fátlanítására irányuló kísérleteket. Se szeri, se száma az olyan fehéreknek, amik szerintem már soha nem találnak ki a tölgyerdőből (adja az ég, hogy ne legyen igazam). Vanília és pörköltmogyoró, kivasalt savak, savanykás faíz, cseresség – különböző mértékben, de számomra nagyon is meghatározó módon vannak jelen a Kreinbacher-borokban, Szepsy István száraz furmintjaiban, Légli Ottó Landordjában, Jásdi István dűlőszelektált olaszrizlingjeiben vagy éppen a sokat dicsért Oremus Mandolás Furmintban (hogy csak olyanokat említsek, amelyekért fáj a szívem). Így tavaly nyáron nagy örömmel hallottam Takács Lajostól, hogy ő a teljes hordótlanítás útjára lépett. Hogy a 2009-esek ezen az úton meddig jutottak, nem tudom, de az biztos, hogy a 2009-es Furmint jóval letisztultabb, mint a 2008-as volt.

Ám ebben az összehasonlításban további pozitívumot nem tudok mondani. Bízom abban, hogy ez a pályája elején járó bor fog még meglepetést okozni, hogy a palackéréssel a tisztább kontúrok és a szolid elegancia mellé komplexitást is növeszt, de jelenlegi tudásom alapján egy fillért nem tennék arra, hogy a 2008-as formabontó nagyságához valaha felnőhet.

A 2008-ast annyira orrbavágóvá, azonnal felismerhetővé tevő kéksajtos-vizeldés vonulat ebben jóval halványabban van jelen, de azért nem nehéz fölismerni. Már csak azért sem, mert az illatban gyümölcsöt alig találunk, az a kevés kis aszalt sárgabarack, meg körte csak háttérzaj az ásványos, fűszernövényes főmotívumhoz képest. Bazalt eső után. Meg citromfű és borsos menta. Kóstolva is ez a fajta szikárság, ásványos fanyarság a meghatározó. Elegánsabb, csiszoltabb, mint a 2008-as, ám annak varázsereje, színpompája és dinamikája hiányzik belőle. Wachau-rajongóként örülnék az irányváltásnak, de ezt a kanyart, mintha csak hármasba visszaváltva tudta volna bevenni. Közepes test, remek, finoman bizsergető savak, jó szerkezet, általános tisztaság, sima felszín. Ami viszont meglep, hogy a korty közepe kissé vizes. No, nem nagyon - ha nem Hollóvárról lenne szó, talán szóvá sem teszem -, de kétségtelenül érzékelhető, és ez erős kontrasztban van a sűrűszövésű előddel. 6-7 pont (3500 ft)

A 2009-es Hollóvár-borok között alighanem a Hárslevelű(k) lesz(nek) az igazi ász(ok).

[A képet innen metszettem.]

Címkék: somló hatpontos furmint hétpontos hollóvár 2009

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr832892091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2011.05.10. 11:58:25

a 2008-as furmint szerintem is egy klasszissal jobb az újnál, ráadásul most csúcsformában van, fantasztikus nagy bor!

Meszely 2011.05.10. 18:04:32

Nem a Hollóvárral kapcsolatban van megjegyzésem, hanem a fátlanításhoz. Örömmel veszem, hogy újabb és újabb utak jelennek meg a fehérborok világában, hiszen minél több féle borstílus van jelen a piacon, annál nagyobb a választás lehetősége, azonban az írásodban megjelenő hordóellenesség ma már divattá vált. Mint minden divat ez is - véleményem szerint - eltorzítja az értékeket, és felszínes. A csúcsa ennek, mikor "borértő" személyek arról disputálnak, hogy a borban jelenlévő fa durva, és nyers, vagy éppen szépíti a bort, mindezt olyan reduktív fehérbor kapcsán ami a dugó paratölgyén kívül bármilyen fásszárú elemmel csak akkor találkozott, ha kóstoláskor az asztalra csöppent. Én kifejezetten értékelem, ha nem durván, de bizony plusz eleganciát, vagy éppen lágyságot adva a háttérben, nehezen azonosíthatóan, de ott érzem a hordó hatását. Kérlek sorolj föl magadban pl. 30 komoly fehérbort, amit kedvelsz, és gondold végig, hogy abból mennyi volt reduktív, acéltartályos.
Bizonyos szőlőfajtákból nagy borok készítéséhez (ilyen számomra pl. a Chardonay, Olaszrizling, Furmint is) a hordós érlelés -nagyon limitált kivételtől eltekintve (ráadásul Demeter Z.-t személyesen is nagyra tartom)- szinte elengedhetetlen. Vannak ugyan fajták, amelyek akár hordós, akár reduktív módon szép borokat eredményezhetnek különösen mélyebb erőfeszítések nélkül(pl. Viognier, Rajnai, Hárslevelű, Sauvignon Blanc, Semillon etc.), de hordó nélkül nagyon ritkán érik el az "igazán komoly" jelzőt.
Személy szerint nagyon sajnálnám, ha bármelyik általad felsorolt bor eltűnne a palettáról. Tiszteletben tartva mások ízlését, hiszen az egész borvilágnak az egyik legnagyobb erénye a szubjektivitás és sokrétűség, azt gondolom azért az sem véletlen, hogy a világ bármely részén a legkomolyabb fehérborok bizony hordóban erjednek/érlelődnek.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.05.10. 19:14:50

@Meszely: jó, amiket írsz, de ahogy ez a poszt is alátámasztja maximálisan, a bevezetőben is ki lett emelve: messze nincs kiveszőben a hordóhasználat fehérboroknál, és nem is lesz (az általad leírt okok miatt sem). Ezek szerintem egyelőre kísérletek, útkeserési stációk (melyre persze az évjárat is hatással tud lenni szerencsés esetben, a baj akkor van, ha ez mégsem valósul meg a hordó miatt). Szóval ebben az útkeresésben Takács Lajos, de legalább annyira Demeter Zoltán is tevékenyen részt vesz (2009-es dűlős borok pl). De megjegyzem, nekem sem okoz maradéktalan felüdülést a 9-es borokkal jött fligránabb tendencia. A 6-os, 7-es borok után valamelyest persze érthető, de nekem a 8-as fehérborokban található üde, friss jelleg szintén épp elég, pont az arany középút (Hollóvár, Györgykovács, Demeter Z., Szepsy borok esetében).

Meszely 2011.05.10. 19:32:24

@demisec: Örülök, ha részben egyetértesz. Nem a különböző ízlésekkel van gondom, sőt minden tisztességes bornak megvan a maga helye és ideje, hanem ha ez már a valós értékítélet nélküli divattá válik.

hegyaljai 2011.05.10. 20:26:36

@Meszely: Itt nem a "hordós érlelés" kifejezést kell használni. Az ugyanis nem kíván a dolog fizikai értelmében oldódással belevinni valami többletett a borba. A fahordós érlelés a bor és a levegő egy korlátozott kapcsolatát jelenti. (mikrooxidáció, a kifejezéssel kapcsolatban minden jog fenntartva Robert Parkernek)
Először is a bor egy gyümölcs erjedési terméke, nem egy kísérlet, hogy erdőgazdasági, ipari termékekből anyagokat oldjunk bele a végtermékbe.
Mire jók a fa, illetve az új hordó fájából kioldódó csersav jellegű, és a pörkölés során átalakult aromaanyagok? Sokmindenre, a fehér boroknál főleg az igazán nagy természetes alkoholú, alacsony savtartalmú boroknak nyújtott támogatásra. Kóstoltam én újhordós német rajnai rizlinget, gondolom 10-es természetes alkohol után felcukrozva. No annak tényleg nem volt a savhiány miatt a fából való - csersav - pótlására szüksége. Nos ezek a divatból készített borok gyorsan eltűntek, de itt a mi kis medencékben még sokan próbálnak kishalként a krokodilok között ezzel túlélni.
A kezdő borfogyasztó a Sb illatának hiszi a fajélesztő hatását, a Ch illatának a pörkölés vaniliáját.
Nem véletlen, hogy a terroirt a célkitűzéseik közé emelő bortermelők szakítanak mostanában az új fa hatásával. Az sem véletlen, hogy a fehérborosok. És ez jól van így.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.05.10. 22:33:42

@hegyaljai: es igaz...majd elfeledkeztem a lényegről: A termohelyrol! Jó, hogy előkerült ez a bor, elkészült ez a poszt. Érdekes kérdéseket, Izgalmas tendenciákat vet föl napjainkbol szerintem...folyamatokat, amik jelenleg is aktívan zajlanak, s ki tudja hova futnak ki 10-20 év múlva.

Muslica 2011.05.10. 23:08:34

Szerintem mind a fahordós érlelésnek, mind a tartályosnak megvan a maga létjogosultsága, amíg azt a gazda a boráért, és nem helyette használja. Ha T.L. úgy gondolja, hogy a borai szebbek lesznek, ha nem fahordóban érleli őket, legyen. Szakértelmét és tapasztalatát nem hagyom figyelmen kívül, meghallgatom az érveit, megkóstolom a bort, és magam döntöm el, akarok-e, és ha igen, hány palackkal, kartonnal, raklappal venni az adott borból.
Persze nagyon érdekes lenne összehasonlítani, hogy adott évjárat adott szőlőjéből a csak hordós, ill. csak tartályos érlelésből származó fajta bora között mi a különbség.
De ha nagyon elvetemült akarok lenni, azt írnám, hogy még az is lehet, hogy egyes évjáratok a fahordós, mások pedig a tartályos érlelésnek kedveznek.
Én Takács Lajostól egyetlen Sauvignon Blanc-t kóstoltam, és soha, semmilyen pince S.B.-ja nem okozott akkora örömöt, mint az, és egy pillanatig se gondolkodtam el rajta, hogy volt-e fahordóban vagy nem. Élveztem minden cseppjét.
Szerintem bízzuk a borászokra. Övék a gond és az összes szívás amit a szőlőtermesztés és borkészítés hoz/ad, legyen hát meg a joguk, hogy eldönthessék, a bort mibe is teszik érlelődni. A vonal végén úgyis mi, tudatos vásárlók állunk, akik meg frankón eldöntik, szeretik-e azt a bizonyos bort vagy sem.
A cikk egyébként remek, és pont a gondolatébresztési hajlam miatt vagyok lelkes MA olvasó. :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.05.11. 05:47:03

Ehhez a hordó versus tartály témához én annyit tennék hozzá, hogy szerintem sokan valahogy úgy képzelik, hogy ez egy olyan kérdés mint az, hogy melyik ecsetet rántja elő a festő. Megfeledkezve a kérdés profán, földhözragadt, materiális vonatkozásairól.

Egy alapvetően fahordós erjesztési és érlelési technológiára beállított pincét átszerelni acéltartályosra sokmilliós befektetés. Egy tartályos rendszert fahordósra átállítani is hasonló költség, ráadásul a hordók bejáratására 1-2 évre és nem kevés beáldozandó borra is van szükség.
Az egyik vagy a másik technológiában jártas borásznak jó pár évre van szüksége ahhoz, hogy a másik technológiát kitanulja.

Szóval időigényes, macerás és nem utolsó sorban piszok drága dolog a váltás acélról fára vagy fáról acélra.

Én ezért nem tartom olyan jelentős kérdésnek ezt a fa-acél dilemmát. Ugyanakkora munkával, idő alatt és ugyanannyi befektetéssel mint amit a tartályrendszer lecserélése igényel lényegesen nagyobb minőségi fejlődést lehet elérni más területen. Vagyis a legtöbb termelő esetében nem a hordó anyagát tartom az előrelépés szűk keresztmetszetének.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.05.11. 11:24:04

Lajos abszolúte nem lép a "fátlanítás" útjára, voltam nála 2 hónapja, feldobtam a kérdést, mert AM-hez hasonlóan én is olvastam a dolgot. Az igazság az, hogy Lajos a 2010-es borait NEM teszi fába, mert a reduktív karakter jobban áll nekik. Valamit mondott TL, vki máshogy írta le, máshogy interpretálta. Ennyi.

muskotály küvé 2011.05.11. 13:48:54

@BZoltan: jól gondolom, hogy a fás íz csak új hordók esetén jelentkezik? Úgy tudom, öregebb hordókból nem sok faíz megy a borba.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.05.11. 13:54:35

@muskotály küvé: El lehet fázni (de szép szó) egy bort használt hordóval is, de az igaz, hogy egy új hordóval jóval könnyebb.

@akov: Én is úgy tudom, hogy a Lajos nem elkötelezett sem egyik sem a másik erjesztési/érlelési mód mellett sem. Az persze tudható, hogy lényegesen nagyobb a tartályos mint a fahordós tárolókapacitása.
süti beállítások módosítása