Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Növényhatás

2011.07.07. 12:00 - Szomjas Gödény

Sokszor kerül szóba az öreg tőkék gyümölcséből szűrt borok szépsége és minősége. Én magam kedvelem, és gyakran találom kiemelkedőnek ezeket a borokat, számos vakkóstolás erősítette meg ezt a hitet bennem. A borászok is gyakran készítik öreg tőkék terméséből kiemelt boraikat, és küldik alacsonyabb presztízsű borba a fiatal tőkék gyümölcsét. Bátran ki merem hát jelenteni, hogy az öreg tőkék értéket képviselnek. Azt is el kell viszont ismerni, hogy vajmi kevés tudományos igényű magyarázatunk van az öreg tőkék értékére, inkább csak népszerű mesék és közszájon forgó legendák közül lehet válogatni.

Valahogy így szól a fáma az öreg tőkékről a borisszák háza táján: a tőkék gyökere az évek során mélyre hatol, így már mélyen a talajból nyerik a tápanyagot, ezáltal valamilyen módon hozzáidomul a szőlő a termőhelyhez, ez megjelenik a gyümölcsében is, emellett kiegyensúlyozottabb lesz a termése, satöbbi. Ez a magyarázat általában kapcsolatban áll a mineralitással, talajhatással, vagy termőhelyi jellemzőkkel, emlegessék őket akárhogy, és kulcseleme a mélyre hatoló gyökerek megléte.

Ritka és érdekes kísérletnek lehettünk tanúi 2006-ban. Az ausztrál Langmeil borászat, a világ talán legöregebb shiraz tőkéinek tulajdonosa arra kényszerült, hogy a Barossa-völgyben fekvő 300 vénséges vén, 140 éves shiraz tőkéjét egy házépítési projekt miatt elköltöztesse az Orphan Bank területére. Az átültetésről készült videó itt megtekinthető:

Mint láthatjuk a videón, az öreg tőkéket mintegy 1 méteres földlabdával együtt emelték ki a földből, így ennél több gyökeret az új helyre sem vihettek magukkal. Mivel az átültetéssel elvesztek a mélyre nyúló gyökerek, feltételezem, hogy az új helyen is hosszú évtizedekbe telik majd újra megnöveszteni. A talaj szintén megváltozott, ha nem is feltétlenül az összetétele, de a pár perces út bizonyára felér egy dűlőváltással. 

Érdekes lenne tudni, hogy az átültetés utáni termésből szűrt bor hasonló karaktert mutat-e az átültetés előttivel, vagy legalább a pince többi öreg tőkés borával. Ha igen (és be kell valljam, hogy az én tippem ez), akkor felvethető, hogy nem a termőhely és nem is a mélyre nyúló gyökerek számítanak, hanem maga a növény, aki afféle tapasztalt órásmesterként, vagy 140 éves tapasztalattal bíró mesterszakácsként a szervetlen anyagokat feldolgozza, és elkészíti nekünk saját boszorkánykonyhájában a gyümölcsöt. Persze ez spekuláció a javából, de a lehetőség számomra teljesen hihetőnek hangzik. És ez egy merőben eltérő válasz lehetne az öreg tőkék különlegességének a magyarázatára.

Az átültetés kísérletét a borászat 95%-ban sikeresnek minősítette, viszont az emailben feltett kérdéseimre sajnos nem válaszoltak, így az elsőkézből származó tapasztalatok ismertetése helyett marad a borok megkóstolása. Izgatottan várom a napot.

Sajnos lapzártakor találtam az alábbi, némileg önellentmondó videót itt. A marketinges kolléga ismertetése alapján úgy tűnik, hogy az Orphan Bank nem is csak az újonnan született Orphan Bank-ről származik (lásd 1:35-nél). Muszáj lesz egyszer meglátogatnom ezt a pincét hordómintákért.

Címkék: gondolatmenetek mineralitás langmeil

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr313045546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hegyaljai 2011.07.07. 19:38:25

Nem hiszem, hogy egy ilyen rendkívüli eseményből, alkalomból objektív eredményt lehetne leszűrni, hiszen túl sok tényező változott egyszerre.
Lássuk be, hogy a talaj felszíni rétegeit az ember az elmúlt évszázadokban már kirabolta. A növény számára fontos egyes mikroelemek ezért sok esetben csak nagy mélységben állnak rendelkezésre. Ezek a mikroelemek szükségesek a szőlő gyümölcs és a bor élvezeti értékének növeléséhez. Az 1960-70-es évek - főleg német - "nagyüzemi" módszerei csak a makroelemeket adták vissza műtrágyában, a felszín közeli gyökérzetnek, így azok nem is törekedtek a mélybe, olyanok is lettek ezek a tömegborok.
Kevés biológiai tapasztalatomat úgy tudnám összefoglalni, hogy az öreg tőkék esetében nem csupán az itt is leírt mélyreható gyökérzet szerepe a fontos.
A másik jelenséget úgy tudnám leírni, hogy a szőlő szénhidrát mérlege a virágzás elejéig negatív. Tehát a tartalék tápanyagból fejlődik. Ezt mindenki tudja, aki hajtatott már vízben rügyet vagy vesszőt. Tehát fontos az öreg részek, a "cserek" aránya a metszés után a szőlőtőkén. Minél kevesebb az egyéves vessző a világos rügyekkel, és minél több a "cser" a kar, a tőkefej, a törzs, annál nagyobb a tápanyagkínálat ebben a kezdeti hiánygazdálkodásos időben. Ezt mindenki tapasztalta már aki látott fagykár, vagy atkakártétel után helyreálló öreg tőkéket, amikor a fiatal tőkénél örülni kellett, hogy nem pusztultak ki.
A harmadik pedig egy tudományosan nem igazolt legenda, amely szerint a fiatal szőlőtőke tőke egy cső, amin akadálytalanul áramli felfelé a víz és a tápanyag, az öred tőke a sok metszés miatt pedig olyan, mint egy toldozott-foltozott vízvezeték, amelyiken az áramlás korlátozott a szűkületek és akanyarok miatt. Tehát ezek a tőkék kevésbé szenvedik meg az aszályt, nem termik túl magukat, ha sok az eső, és kevésbé repednek fel a szeptemberi esőktől. Én is láttam ilyen önszabályozó öreg tőkéket, de hogy pontosan miért, hány éves kortól arra nem tudok választ adni.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.07.07. 20:52:58

@hegyaljai: Szerinted milyen lehet az átültetett tőkékről szűrt bor?

Tudsz esetleg másik, hasonló kísérletről?

hegyaljai 2011.07.07. 20:58:53

@Szomjas Gödény: Ø
Kérdezz valaki bátrabbat, ebben szerintem ugyanis okos nem lehet senki.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.07.07. 21:33:17

@hegyaljai: Igen, elismerem, hogy felettébb bizonytalan téma. Ezért próbáltam bátor lenni, és elkezdeni, hátha hallunk nálamnál megalapozottabb véleményeket is.
Azt gondolom, hogy bátran lehet találgatni is, nem az ördögtől való az sem, az internet sok mindent elbír.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.07.07. 22:30:34

Érdekes a cikk és a kísérlet is. Kíváncsi lennék a kóstolások tanulságaira.
Akárhogy is végződik, azért végső következtetést még nem érdemes levonni. Feltételezhetőleg összetett folyamat az "öreg tőke" -hatás. Feltételezhetőleg vannak olyan terroirok, ahol nagyobb jelentősége van a mélyre hatoló gyökereknek, és vannak olyan területek, és azokon jellemző borstílusok, ahol kevésbé.

iLane 2011.07.07. 23:15:33

Szerintem az oreg tokeknek tulajdonitott jo tulajdonsagok legnagyobb reszben a csokkent hozam miatti koncentraciobol adodik. Gyanitom, hogy egy hasonlo hozamkorlatozassal beallitott 7-10 eves toke hasonlo eredmenyt mutatna. Elismerem, hogy a noveny elettana ennel bonyolultabb es lehetnek egyeb tenyezok, de peldaul tudomanyosan meg nem sikerult igazolni, hogy a talajbol barmi at tudna jutni a sejtmembranokon a szolo levebe. Akarmilyen melyre is hatol a gyoker...

Gremin 2011.07.08. 13:45:43

ad iLane:

Nem rendelkezem kellő ismeretekkel öreg tőkék vonatkozásában, viszont több szakemberrel beszéltem már erről, s ők többnyire a marketing birodalmába utalják a kérdést. Egy jó példát szoktak felhozni, s itt kapcsolódnék iLane-hez. Az egyik igen jó bordeaux-i évjárat 1961 volt. Pedig Bordeaux-ban az 1956-os tél elképesztő fagykárt okozott, sok helyen gyakorlatilag újra kellett majd az egész ültetvényt telepíteni: a kimagasló évjárat tehát gyakorlatilag szűztermés volt, mennyiségileg pedig nagyjából afféle vieilles vignes terméshozamot konstatáltak. Mondjuk összetettebb talajoknál nyilván hozzáadnak a hosszú gyökerek a komplexitáshoz, de inkább a "természetes terméskorlátozás" a dolog nyitja.

hegyaljai 2011.07.10. 14:13:52

Lehet, hogy az olvasók közül csak nekem okozott ez gondot, de megköszönném, ha elmagyaráznád nekem, hogy mi az a "vieilles vignes". Az ilyen borászati szakkifejezéseket nem szabad az interneten keresni, fordíttatni gépileg.

Gremin 2011.07.10. 15:19:51

@hegyaljai:

Bocs. Franciául ez ugyanaz, mint "öreg tőkék". Mind szövegekben, mind pedig palackokon fellelhető felirat. Éppen a fentiek miatt, semmi konkrétan meghatározható tartalom nem köthető hozzá, jogi érvénnyel nem bíró kifejezés. Tehát: a marketinket szolgálja, ill. tájékoztatja a vásárlót.

janigod 2011.07.12. 12:33:02

@Gremin: Azért mindenféleképpen megemlítendő, hogy pl. a Hollóvár Hárslevelű 2005 az egy 2002-ben telepített szőlő szűztermése volt, rendkívüli minőséggel.

Biztosan ismertek további példák is a nagyon fiatal szőlők kiemelkedő termésére, ezek szerintem csak részben öregbítik a szőlész-borász munkáját, hiszen komoly fegyvertény a szőlő szempontjából is.
süti beállítások módosítása