Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

A Pannon Bormustra belülről

2012.05.16. 07:30 - Az Alkoholisták

Véget ért a 2012-es Pannon Bormustra. Az 50 csúcsbor és a különdíjasok kiválóságához nem férhet kétség, és ezek a magyar bor egészségét és dinamizmusát bizonyítják. Szintén örömteli, hogy a legjobb borok készítői között a régi favoritok mellett – Oremus, St. Andrea stb. – olyan fiatal borászatok neve is felbukkant, mint pl. a Somlói Apátsági Pincéé vagy Bott Frigyesé; ezek üde színek a palettán. Az idei zsűri tagjaként, és mint bormustrás veterán (2004 óta bírálok ezen a versenyen), szeretném néhány pontban összefoglalni a tapasztalataimat A Művelt Alkoholista olvasóinak.

1. Megújult bírálati rendszer. A 2011-es átszabásnak köszönhetően a Pannon Bormustra jobb borverseny lett. A csökkentett létszámú zsűri, amely a legjobb borokat meg is vitatja, nem csupán pontozza őket 100 pontos rendszerben, azt jelenti, hogy azok a borok nyerhetnek díjat, amelyek valóban meggyőzőek a bírák szerint, és nem pedig azok, amelyek a legjobb átlagot produkálják (ez utóbbi megközelítés gyakran a biztonságra játszó, jellegtelen boroknak kedvez, amelyek átlagosan jó pontszámokat kapnak minden bírálótól).

A többlépcsős kóstolás bevezetésével, ami azt jelenti, hogy a díjnyertes borokat háromszor is megkóstolják, és ebből kétszer az összes zsűritag, megoldást jelent a palackvariáció problémájára, egyúttal garancia arra, hogy az egyenletes teljesítményt nyújtó borok kerüljenek a győztesek közé. A zsűriben a tapasztalt, külföldi bírák vannak többségben, így nincs esély borpolitikai manőverekre, ennek vagy annak a magyar borászati iskolának az előnyben részesítésére; azok a borok tudnak érvényesülni, amelyeknek van egyénisége. Az egyéniség megléte kereskedelmi szempontból is fontos tényező, hiszen a magyar borok az export piacokon egyediségükkel hívhatják föl magukra a figyelmet.

2. Tokaj a király. Habár továbbra is kitapintható vendéglátóink azon vágya, hogy a száraz vörösek és fehérek is elismerést kapjanak, a 13. Pannon Bormustra is megerősítette azt, amit mindanynian tudunk: Tokaj az elsőszámú magyar borvidék és a tokaji aszú vitán felül világszintű édes bor. Statisztikai értelemben a szakadék ugyan csökkent – száraz fehérre ill. vörösre adott legmagasabb pontszámom ebben az évben 91 ill. 92 pont volt, a legjobb tokaji pedig 95 pontot kapott (a különbség a korábbi években a 10 pontot is meg szokta haladni) -, de azért nem tűnt el. Amikor az utolsó bírálati körben a legjobb aszú mellé vörös kerül, akkor az előbbi olyan érzéki örömet szerez, amivel az utóbbi nem tud versenyezni.

3. Előrelépés vörösben. A korábbi években a magyar vörösek (némelyik) leghangosabb bírálói közé tartoztam. A három leggyakoribb probléma a túlérettség, a túlextrahálás és a túlbarrikolás volt. Ebben az évben érezhető volt a javulás. Összességében csökkent a hordódominancia (és javult a felhasznált tölgy minősége, nem volt annyi kellemetlenül vegetális íz, ami a nem kellően érett fából származik), és a szárító, túlextrahált tannin sem volt annyira szembeötlő, mint a korábbi években. Még mindig vannak túlzásokba eső borászok, de összességben a 2009-es és 2010-es borok a vártnál kedvezőbb képet mutattak. Ez remélhetőleg a tanulás jele. Ebben bizonyára a magyar borászatoknál folyamatban lévő generációváltásnak is szerepe van.

4. A túlérettség továbbra is a legaggasztóbb probléma a vörösek és szerényebb mértékben a fehérek esetében. Az összes magyar borvidéken jobb lenne előbb szüretelni. A „fiziológiai érettség” hajszolása azt eredményezi, hogy égetően alkoholos, lekváros, savszegény, lomha borok születnek. Az év legjobb vörösborai pontosan ebben tértek el a többitől - a Kreinbacher Syrah 2009, a St. Andrea Hangács 2009 vagy a Bott Frigyes Kékrankos 2010 olyan vibráló, friss és dinamikus borok, amelyek csak a jól megválasztott szüreti időpont révén születhetnek. A bírák egytől-egyig szóvá tették, hogy a késői szüret következtében sok a szilvalekváros, dzsemes jellegű bor.

5. Előrelépés a fehérek terén. A Bormustrán azt szokhattuk meg, hogy a száraz fehérek nem villognak. Ennek három fő oka volt: elégtelen koncentráció az eleresztett hozamok és a hiányos szőlészeti munka miatt; túl sok technológiai beavatkozás a pincében, mint pl. fajélesztők használata, hideg erjesztés és sterilre szűrés; túl sok fa a becsvágyóbb borokban. Ezek a problémák továbbra is fennállnak – feltűnően sok volt a fa miatt gyengébben szereplő furmint idén –, de egyre több bor mutat kellő mélységet, általános egyensúlyt és egyéniséget. Az általam kóstolt kb. 120 borból 10 lehetett nemzetközi grand cru szintű, ráadásul egyediek is voltak, hozták azt, amit én magyar fehérboros stílusnak neveznék: telt ízű, strukturált, az oxidáció határáig merészkedő, némileg rusztikus jellegű, de a „nemzetközi stílustól”, amit az újvilági barrikolt chardonnay testesít meg, üdítően eltérő.

6. Nemzetközi és hagyományos fajták. A blogomon már jeleztem (Mondjon le, Mr. Merlot), hogy a chardonnay és a merlot nagyon kevés jó és érdekes bort adott. Ez a megállapítás kiterjeszthető a cabernet sauvignonra, sőt a cabernet franc-ra is. Ezek a fajták általában nem élénksavúak, és így rájuk nézve a túlérettség nagyobb veszélyt jelent. Az eredmény: lapos, lusta, textúrájukban egysíkú borok. Egyre inkább afelé hajlok, hogy az a legenda, miszerint a cabernet franc kiválóan illik bizonyos magyar borvidékek adottságaihoz, korábbi, hűvősebb évek alapján született; 2009-ben és 2007-ben láthatóan nagyon nehéz feladat volt kiegyensúlyozott borokat készíteni cabernet franc-ból.

Idén valahogy kevés volt a nevezett pinot noir, így a babérokat a syrah aratta le. A korábbi évek felemás szereplése után ez meglepetésként hatott. De a fajta eleve magasabb savai, az oxidációval szembeni jobb védettsége (besegítve ezzel az egyébként oxigén-menedzselési problémákkal küzdő borászoknak), és alkalmassága a melegebb éghajlati termesztéshez a syraht logikus választásnak mutatja a pannon borvidékek számára. A kékfrankosok és a kadarkák terén is érezhető volt a fejlődés.

A fehér fajták közül a juhfark aratta a legnagyobb sikert. Én azt gondoltam, hogy ennek a fajtának nem lenne esélye a nemzetközi piacokon, de zsűritársaimnak nagyon tetszettek a borok (néhányuk most kóstolt először juhfarkat), és ez abban is tükröződött, hogy az első 16-ba nem kevesebb, mint 3 juhfark került be. A hárslevelűek mezőnye kiegyensúlyozott és karakteres borokat hozott. Habár végül elismerés nélkül maradtak, én azért kiemelném, hogy akadt egy-két sauvignon blanc, ami frissességével és egyéniségével fölkeltette az érdeklődésemet.

7. A jó vételek (2000 forint alatti borok) immár külön kategóriában versenyeznek, és összességében jó minőséget és egyediséget mutattak, és bebizonyították, hogy megfelelő odafigyeléssel és a minőségre való törekvéssel Magyarország versenyképes lehet a nemzetközi piacon. A stílusok széles spektruma – a hordótlan, könnyű kékfrankosokon át a hordós cabernet-kig (bár ezek talán a legkevésbé érdekesek), a vonzóan ízes irsai olivéreken és muskotályokon át a közepes testű, fában érlelt furmintokkal bezárólag – szintén dicséretre méltó. A Bormustra után mindig szoktam magamnak venni egy-két kartonnyi 2000 forint környéki bort saját fogyasztásra, és az utóbbi években határozottan javult a minőség.

8. Reprezentatív-e a Bormustra? A verseny eredményeinek megjelenése után minden évben fölmerül, hogy hiteles keresztmetszetet nyújt-e a magyar borászat állásáról. Tagadhatatlan tény, hogy néhány megbízhatóan kiemelkedő borászat, mint pl. Ráspi, Weninger, Királyudvar, Szepsy István, továbbá néhány úttörő kézműves kispince nem vett részt a versenyen. Ettől függetlenül a Bormustra olyan szinten képes a magyar borokról átfogó képet adni, mint nagyon kevés borverseny más országokban. A távolmaradók megemlítése után nézzük meg, hogy kik indultak: Demeter Zoltán, Disznókő, Patrícius, Dobogó, Tokaj Nobilis, Kikelet, St. Andrea, Gróf Buttler, Bolyki, Takler, Bock, Vylyan, Malatinszky, Sauska, Kreinbacher, Jásdi, Konyári… A lista nagyon hosszú, és szerintem ilyen alapon nem vonható kétségbe a verseny eredményének érvényessége.

9. Amiben javulhat a Bormustra. Egyetlen borverseny sem tökéletes, ahogy egyetlen borbíráló sem az. A legjobb, leginkább reprezentatív eredmények eléréséhez a lebonyolítási rend állandó finomítására van szükség. Az az ötlet tavaly, hogy a díjnyertes borok esetében a beküldött mintákat összevetjük a kereskedelmi forgalomban kaphatóakkal, jó kezdeményezés volt. Ami vitán felül bevált idén, az a háromszintű kóstolási rendszer volt, aminek köszönhetően egy-egy bort többször is teszteltünk. Eszményi esetben a nyitó, selejtező tesztelésen elvérzett borok kaphatnának még egy esélyt. Én támogatnám azt is, hogy legyenek további különdíjak, pl. legjobb furmint, hárslevelű vagy kékfrankos. Annak is látnám értelmét, hogy az első, selejtező körben a fajták megnevezése nélkül kóstolják meg a borokat; ez az ötlet az egyik olvasómtól származik, aki a blogomon hozzászólva vetette föl, hogy így ki lehetne szűrni az esetleges elfogultságot, mondjuk, a merlot-kkal szemben.

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: 2012 pannon bormustra bonkowski

11 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr314515761

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A Pannon Bormustra belülről 2012.05.16. 10:30:01

A 13. Pannon Bormustra is megerősítette azt, amit mindannyian tudunk: Tokaj az elsőszámú magyar borvidék és a tokaji aszú vitán felül világszintű édes bor.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Parci (törölt) 2012.05.16. 09:24:02

Az első körös teljes vakság szerintem is jobb volna.

demisec · http://thepit.blog.hu 2012.05.16. 09:48:04

Azért volt még ott egy-két nevesebb induló... Érdekes megvilágítást ad a (fél)vak végeredménynek.

loading 2012.05.16. 11:11:17

"Savérzékeny" lévén nem szeretném, ha a savak területén nem sikerülne a ló másik oldalára esni. Mindamellett értem a felvetését.
Úgy gondolom, hogy eljön az idő, amikor koraibb szüret és hosszabb érlelés (hordós+palackos) lesz az általános. Most is az a véleményem, hogy főként a vörösborok esetében, túl korán kerülnek piacra a borok (a versenyzők között is többségben voltak 1-3 éves borok).

Sárfehér 2012.05.16. 11:32:09

Bocsánat, hogy csak borivóként belekotyogok, de ez a korábbi szüret kérdése mindig zavar engem. Az érettség idején az optimális sav-cukor arányt nem inkább a művelési mód megválasztásával és a zöldmunkával kellene elérni? Esetleg egy dűlőn belül is a különböző művelési módok keverésével?

hegyaljai 2012.05.16. 12:36:41

A 8. számú kérdésre a válasz:
Igen! A Pannon Bormustra reprezentatív.
Akik nem neveztek, az "ikon" borászatok közül, azoknak van veszteni valójuk egy zsűritag stílusbeli, vagy indiszponáltság miatti alacsonyabb pontszáma miatt.
Nem értem itt a nyafogókat, hogy nem ellenőrizték le a kerskedelemből származó tételekkel az azonosságot.
Most tényleg komolyan gondoljátok, hogy a Tokaj Oremus Mandolás 2010-es Furmintból két tétel van, az egyik amit beneveznek, a másik amit forgalmaznak?
Ez egy másik liga!
Természetesen szükség van a kereskedelemből vásárolt borok összehasonlítására is, de azt nem nevezném borversenynek.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2012.05.16. 13:33:16

@loading: lehet, nem értettem pontosan, amit írtál, de én sem örülnék a túlsavas boroknak.:-)

a második rész(ed) is megérne némi vizsgálatot, mármint: csak a pénzügyi elvárások miatt kerülnek túl korán a piacra a borok?

bár Demeter 2008-as Esztere és így a idei bormustra pont ellenpélda, (ami ugye erősíti a szabályt), de nagyon jó a most nagyon hallgató Balog Zoltán egykori javaslata, hogy külön kéne bontani az aszúk és az édesborok kategóriáját is, mert egy édesbor sosem fog tudni aszúval versenyezni. uff!

borelite 2012.05.16. 20:19:53

"túlérettség, a túlextrahálás és a túlbarrikolás": igen, a legtöbb drága magyar vörösbor ilyen, sikerük is van és elég szépen fogynak;akkor meg a borászatnak miért kellene részt venni velük bármilyen versenyen?

loading 2012.05.16. 23:29:21

@szenvedély S.: igen, valóban már magam is megkeveredem :) Nem szeretem (nem bírom) a túl savas borokat.
Hogy a gyors piacra kerülésnek csak pénzügyi oka lenne, nem tudom. Erről minden évben indul egy vitakör. Azt gondolom, hogy többségüknek jót tenne további 1-3 év pihenés.
@hegyaljai: Hm, szerintem az lehet mögötte, hogy valaki már korábban kóstolt néhány tételt és eltérő véleménye volt róluk. Én sem értem az egyik bor helyezését, mert nem tudom az általa nekem okozott élmény miatt csúcsborként kezelni.

hegyaljai 2012.05.17. 00:16:07

@szenvedély S.: Mindazok figyelmét akik most itt és más versenyek kapcsán is jelzik, hogy külön kellne bontani az édes borok és az aszúk kategóriáját szeretnk két dolgot leszögezni.
Nemzetközi versenyeken ilyen nincs, Vagy jobb, töményebb, hosszabb stb az a bor mint a jégbor, Beerenauslese, vagy nem.
A másik pedig, hogy éveken keresztül folyt itt a sírás-rívás, hogy más borvidékek - Ruszt, Ménes, Mór, Badacsony, Káli-medence - is használhassák az aszú kifejezést. Na most akkor a tokaji mégis más kategória?

Daeril 2012.05.17. 11:11:23

@hegyaljai: Nincs nemzetközi versenyekről tapasztalatom, ezért kérdezem:
Egy pl. Bordeaux-i versenyen egy asztalnál egymás után kóstolják a nagy vörösöket és a sauternes-i édesborokat?
süti beállítások módosítása