Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A kóstoló, amely megrengette a világot

2005.11.24. 07:29 - alföldi merlot

Amikor a franciák magukról mondtak ítéletet, és kiengedték a palackból az újvilág szellemét. A trónfosztás meglepő és mulatságos története. Mezítlábas kaliforniai suhancok a francia kékvérűek ellenében.

A közelmúltben jelent meg George M. Taber: Judgment of Paris: California vs. France and the Historic 1976 Paris Tasting That Revolutionized Wine (Párisz ítélete: Kalifornia kontra Franciaország és az 1976-os történelmi párizsi kóstoló, amely forradalmasította a bor világát) című kötete, és ennek apropóján egymást érik a szimpla emlékeztetőnek szánt ill. a hátteret és az esemény jelentőségét is megvilágítani próbáló cikkek.

A legendás 1976-os párizsi kóstoló

 

1970-ben Steven Spurrier – ma a Decanter egyik vezéralakja – pelyhesállú sihederként Párizsba költözött, hogy kereskedést nyisson a bor fővárosában. A Les Caves de la Madeleine borüzlet hamarosan a Párizsban élő angol és amerikai borbarátok törzshelyévé vált. Látván a bor iránti érdeklődést 1973-ban Spurrier megalapította az első magán boriskolát Franciaországban, a hangzatos nevű L'Académie du Vint. Minthogy a tengerentúli ügyfelek, barátok és tanítványok egyre-másra bombázták ígéretesnek tűnő kaliforniai borokkal, az az ötlete támadt, hogy rendez egy cross-atlantic kóstolót: a mezítlábas kaliforniai suhancokat összeereszti a francia kékvérűekkel. A kóstoló – amelyet amerikai munkatársával, Patricia Gallagherrel közösen szervezett – bevallott célja az volt, hogy megmutassa "egy fiatal borvidék is képes lehet csúcsminőségű borokat előállítani, amennyiben ugyanazzal a szeretettel, figyelemmel, szakértelemmel és anyagi lehetőségekkel dolgoznak, mint az az európai borászatban évszázadok óta megszokott." A becsvágyónak tűnő megfogalmazás ellenére Spurrier sem számított meglepetésre. "Azt reméltem, hogy amennyiben a kaliforniai borok tisztesen helytállnak, akkor egyrészt sikerül fölhívnom rájuk a figyelmet, másrészt jó reklám lesz az Academie du Vinnek."

A szervezés és a lebonyolítás egyaránt feszített ütemben zajlott: a kaliforniai borok egy részét barátok csempészték be a poggyászukban, mert a hivatalos import procedúrára nem lett volna idő, és magát a kóstolót is gyorsított eljárásban kellett levezetni, mert az InterContinental kibérelt termében aznap este még egy lakodalmat is tartottak. Maga a kóstolócsapat azonban kétségtelenül a kor legnagyobb francia tekintélyeit vonultatta föl:

Pierre Tari, az Association des Grands Crus Classes főtitkára és a Chateau Giscours birtok (Bordeaux) tulajdonosa,

Raymond Oliver, a Grand Vefour étterem tulajdonosa és a francia kulináris sajtó doyenje,

Christian Vanneque, a La Tour d'Argent étterem pohárnoka,

Jean Claude Vrinat, a három michelin-csillagos Taillevent étterem tulajdonosa,

Pierre Brejoux, az Institut National des Appellations d'Origine Contrôllée főellenőre,

Michel Dovaz, az Institut Oenologique de France munkatársa,

Odette Kahn, a Revue du Vin de France szaklap igazgatója,

Claude Dubois-Millot Le Nouveau Guide kereskedelmi igazgatója

Aubert de Villaine, a Domaine de la Romanee-Conti birtok (Burgundia) társigazgatója

Spurrier és Gallagher is kóstolt, és az eredeti híradásokkal ellentétben az ő értékelésük is része volt az eredménynek. Az értékelés a 20 pontos európai szabvány alapján történt. A sorban 4 fehér burgundi, 6 kaliforniai chardonnay, ill. 4 bordeaux-i Grand Cru és 6 kaliforniai cabernet sauvignon szerepelt.

Arra senki nem számított – különösen nem Spurrier, akinek a megélhetése függött a francia boripar jóindulatától –, hogy a kaliforniai borok nyerhetnek. "Én a pályát hazai győzelemhez készítettem elő" – nyilatkozta 20 évvel később. "Eszem ágában sem lett volna Párizsban egy ilyen kóstolót szervezni, ha előre sejtem, hogy az amerikaiak nyernek. Abban bíztam, hogy nem bőgnek le, és maximum elcsípnek egy második vagy egy ötödik helyet."

Az eseményt természetesen az eredmény tette történelmivé, de ehhez egy újságíróra is szükség volt. George M. Taber, a Time jugoszláv származású párizsi tudósítója néhány héttel korábban részt vett a Spurrier-féle borkadémia egyik kurzusán; itt ismerkedett meg a kóstolót szervező Patricia Gallagherrel. Taber eredetileg nem akart elmenni, mert a tesztet ő is előre lefutottnak látta. Végül ő volt az egyetlen újságíró, aki részt vett az eseményen –, a többi meghívott távol maradt.

A zsüri francia többsége gyakorlatilag teljesen szűz volt: csupán egyetlen kóstoló akadt közöttük, aki már találkozott néhány kaliforniai borral. Taber beszámolója, ill. az eseményt követő sértődött nyilatkozatok alapján az ítészek valószínűleg a francia mundér megvédésére és a jöttmentek megleckéztetésére készültek. A taktika az lehetett, hogy első lépésben kiszúrják az általuk kiválóan ismert hazai borokat, és aztán ezen a csoporton belül döntik el az élmezőny sorrendjét. De porszem került a gépezetbe: nem ismerték föl a sajátjaikat. Taber folyékonyan beszélt franciául, ezért értett mindent, amit a zsüritagok egymás között mondtak. Mivel ő nem kóstolt, szabadon sétálhatott föl-alá. Ráadásul a kóstolt borok sorrendjét is ismerte. Így módjában állt a zavarban lévő vagy éppen nagyon is magabiztos zsüritagok megnyilvánulásait rögzíteni. "Na végre, ez már francia!" kurjantotta Oliver, miközben egy 1972-es Napa chardonnay-t pörgetett a poharában. "Ez garantáltan kaliforniai. Nincs illata." – mondta egy másik egy Batard Montrachet '73-ast kóstolva.

Mivel szorította őket az idő, Spurrier az eredeti tervekkel ellenkezően, a fehér kör után azonnal ismertette az eredményt. Miután a zsüri megtudta, hogy egy kaliforniai chardonnay nyert, a vörös körben már minden idegszálukkal arra összpontosítottak, hogy ne ismétlődhessen meg ez a szégyen. De hiába. A bordói kört is egy kaliforniai pincészet, a Stag's Leap cabernet-je nyerte. A nagytekintélyű grémium az eredményhirdetés után teljesen pánikba esett: volt aki megpróbálta átírni a pontszámait, míg mások vissza akarták lopni a szavazócéduláikat.

Spurrier szerint a bírák arra számítottak, hogy a kaliforniai borok teltek és robusztusak lesznek. "Amikor aztán ez a négy éves, gyümölcsös, 100%-os cabernet sauvignon került a poharukba, ami nagyon zamatos volt és abszolút fogyasztásra érett, meg voltak róla győződve, hogy csakis francia lehet (...) Lehet, hogy a francia borok ezerszer jobbak voltak, de nagyon tanninosak."

Az 1976 párizsi kóstoló hivatalos eredménye:

Fehér:

Chateau Montelena 1973, Napa Valley/Calistoga (USA) (132)

Meurault-Charmes 1973, Roulot (126.5)

Chalone Vineyards 1974, Monterey County/Soledad (USA) (121)

Spring Mountain 1973, Napa Valley/Spring Mountain (USA) (104)

Beaune Clos des Mouches 1973, Joseph Drouhin (101)

Freemark Abbey 1972, Napa Valley/Rutherford (USA) (100)

Batard-Montrachet 1973, Ramonet-Prudhon (94)

Puligny-Montrachet 1972, Les Pucelles, Domaine Leflaive (89)

Veedercrest 1972, Napa Valley/Mt. Veeder (USA) (88)

David Bruce 1973, Santa Cruz Mts. (USA) (42)

Vörös:

Stag's Leap Wine Cellars 1973, Napa Valley (USA) (127.5)

Château Mouton-Rothschild 1970 (126)

Château Haut-Brion 1970 (125.5)

Château Montrose 1970 (122)

Ridge Cabernet Sauvignon "Mountain Range" (Montebello) 1971, Santa Cruz Mts. (USA) (105.5)

Château Leoville-Las-Cases 1971 (97)

Mayacamas 1971, Napa Valley/Mayacamas Mts. (USA) (89.5)

Clos Du Val 1972, Napa Valley (USA) (87.5)

Heitz Cellars "Martha's Vineyard" 1970, Napa Valley/St. Helena (USA) (84.5)

Freemark Abbey 1967, Napa Valley/Rutherford (USA) (78)

Mint látható, a kóstolót összesítésben fölényesen nyerték a franciák. De az összesítés senkit nem érdekelt. A szalagcím az volt, hogy "Szopóágon a gallok". (Egy érdekes és alapos elemzés szerint módszertanilag elhibázott volt a pontok összesítése, bár a javasolt alternatív eljárás sem hozott volna változást a győzteseket illetően. Spurrier a 20 pontos rendszerben leadott pontszámokat összeadta majd elosztotta a bírálók számával – helyesebb lett volna az egyéni sorrendeket figyelembe venni.)

Idővel persze megszületett a hivatalos francia magyarázat: a kaliforniaik azért nyerhettek, mert a francia borokat hosszabb érlelésre szánják. Vagyis négyévesen lehet, hogy az újvilágiak szebbek, de tíz év múlva esélyük sem lenne.

 

Következmények

 

Ahogy a párizsi kóstoló eredménye fokozatosan bekerült a köztudatba, szertefoszlott a francia borról kialakított borfeletti bor mítosza. Ettől kezdve egyre kevesebben hitték el, hogy egy bor azért mert francia eleve jobb, mint bármely más vidékről származó társa. Kalifornia bekerült a világ legjelentősebb borvidékeinek elit klubjába és kezdetét vette az újvilág emancipációja.

Hosszútávon az eredmény a francia és az amerikai borágazatra egyaránt ösztönzően hatott. A nagy francia borászok Kaliforniába küldték tanulni az ifjabb generációt, az amerikai borászok pedig inaséveik egy részét kötelezően Európában töltötték. Az óvilági borászatok nyitottak az új technológia irányába, a fa erjesztőkádak mellett pl. megjelentek a szabályozható hőmérsékletű kóracél tartályok. A francia borászok vakteszteket szerveztek, hogy jobban megismerjék az újvilági borokat és a sajátjaikat, és idővel egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a gyümölcsösség megőrzésére. Spurrier szerint a mai francia borok "összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a huszonöt évvel ezelőttiek voltak."

Utóirat

 

Tíz év múltán, 1986 májusában, Steven Spurrier megismételte a vörös kóstolót gyakorlatilag ugyanazokkal a borokkal, mint 1976-ban (ekkora néhány tétel már nem volt beszerezhető). Mivel Franciaországban időközben persona non grata lett, a kóstolót New Yorkban tartották és a zsüri ezúttal kizárólag amerikaiakból állt. Az első két helyen kaliforniai bor végzett: az 1972-es Clos du Val és az 1970-es Ridge Mountain Range. A francia nagyok utánuk következtek minimális hátránnyal: a Château Montrose 1970, Château Leoville-Las-Cases 1971 és a Château Mouton-Rothschild 1970. De ez a kóstoló már nem vert nagyobb hullámokat. Az ártatlanság örökre elveszett – már senki sem hiszi el, hogy lehetséges pártatlanul ítélkező esküdtszéket összeállítani. Azért az 1986-os kóstoló, ha mást nem is, annyit bebizonyított, hogy a kaliforniai borokban is van érlelési potenciál.

A Chateau Montelena honlapján számos a témával foglalkozó cikk olvasható.

Címkék: esszéjellegű

45 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr8812977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

XXXL 2005.11.24. 09:48:07

Hú az anyját! ...,és velünk most mi lesz?

Feri 2005.11.24. 10:15:26

jo kis sztori volt igy reggelre, kosz

tf1 2005.11.24. 10:27:04

És sok benne az igazság. Az, hogy a francia borok forgalmának %-os aránya világszerte csökken, egy kicsit gondolkodóba kéne hogy ejtse a francia borászokat. Nemrég láttam egy filmet (asszem a "Borháború folytatódik" volt a címe?), nagyon tanulságos volt. Megpróbálom pár szóban a lényegét: A franciák szerinti "mi így csináljuk a bort, ennyiért adjuk, ha tetszik megveszed, ha nem tetszik nem veszed"-hozzáállás hosszútávon a fogyasztók elpártolását eredményezi a francia bortól, pláne ha ott az újvilági ugyanolyan (vagy jobb) minőségű bor, ráadásul olcsóbban.

am 2005.11.24. 10:39:11

gartulálok, érdekes cikk.

rmiklos 2005.11.24. 13:02:43

Nagyszeru iras! A tucatra taksalt irasok kozul amelyeket olvastam a temarol, messze a legerdekfeszitobb. Gratulalok a kivalo irasodhoz es jo lenne ha a nagykozonseg is hozzaferhetne egy napilapon keresztul. A tegnapi a New York Times az alabbi cikkel emlekezett az esemenyre: http://www.nytimes.com/2005/11/23/dining/23pour.html?8hpib

Labor 2005.11.24. 13:30:44

Ez az egész, ritka nagy baromság! Összehasonlítani olyan országok borait, ahol más a bortörvény, ráadásul kizárólag a primitív emberi érzékszervekre hagyatkozni, hát meglehetősen nagy hülyeség!

Borbarát 2005.11.24. 13:34:14

Kedves rmiklós! Ti ott ámerikában egy halom csinált bort isztok, mert ezt kapjátok és ehhez vagytok hozzászokva.Nincs lehetőségetek meggyőződni a valóságról!

mosoly 2005.11.24. 13:47:38

ezen "primitív érzékszervekkel' értékeli a fogyasztó is a bort :)

2005.11.24. 13:52:06

Az ilyen jellegű összehasonlításoknak főleg a piac közepe felé van értelme de igazi egyediséggel rendelkező borvidékek csúcsborainál értlmetlen és destruktív az ilyen vakteszetes összeeresztés!

2005.11.24. 13:55:03

Miklós, szerintem e elég nagy nyilvánosság, legalábbis az itteni olvasók tudnak mit kezdeni az itt olvasottakkal, az országos napilapok olvasóinak nagy többsége sajnos semmilyen vagy középszar noname borokat iszik ezért kár belélyük az ilyesmi infó. Mondjuk a zindex nyitóra sűrűbben kitehetnék a cikkeket (u.p.!)

Labor 2005.11.24. 13:57:43

Azt szokták mondani, hogy a bor az bizalmi termék. Amennyiben az ember érzékszervei tökéletesek lennének, úgy nem lenne szükség bizalomra.

rmiklos 2005.11.24. 14:28:25

Kedves Borbarat! Amerikaban kb. 250,000 (!!) kolonbozo palackozasu bor van forgalomban. Nem ertem mirol beszelsz amikor azt irod hogy mi itt csak csinalt bort iszunk es nincs alkalmunk meggyozodni a valosagrol. Te hany ezer bort kostoltal mar eletedben?

2005.11.24. 14:38:06

és ha az a sok ezer majdnem mind manipulált? Biztosan vannak kivételek és minden tisztelet az övék de az államokban azért sok jó pincénél bevett gyakorlat ami Európában megbotránkozást keltene (savazás, mustsűrítés, vizezés, aromák stb). Ja és sok bor stílusa elég egysíkú, alkohol és gyümölcsbomba, Parker akárhány pontot szór rá!

Rézkrajcár 2005.11.24. 15:18:24

Zsolt már megint itt vagy?

Ovidius 2005.11.24. 15:25:15

Uraim nem szidni kell az újvilágot, hanem felvenni a kesztyűt. Vannak jó borok mindenhol és vannak szarok és manipuláltak is. Nehogy azt higgyétek Európában nincs mahináció. Hány borbotrány volt már Franciában, Olaszban meg Osztrákban stb. A jó bor mögött hiteles embernek kell állnia, függetlenül a nációjától. Ja és sajnos a bor szubjektív is, csak műszerrel minősíteni badarság. Én maradok a magam primitív módszerénél (száj+orr), mint a lakmuszpapírnál.

pisti 2005.11.24. 15:57:31

csakhogy azért mégsem jó legitimálni és törvényileg elfogadottá tenni a machinációkat!!! És utána szabadkereskedelmet hirdetni ezekkel, kissé érdekes szabad kereskedelem ez így! Persze úgyis lesz mindig de mégiscsak más ha államilag elfogadják. Tokay de Mississipi, Bourgogne de Texas, hajrá!

muskotály küvé 2005.11.24. 17:15:25

Szerintem annyira egyszerű lenne a megoldás: kelljen ráírni az üvegre, mi van benne. Aztán majd mindenki eldönti, milyen hosszú összetevő-listát visel el. Ezt kéne valahogy elérni. Irány strasszburg.

nyelv 2005.11.24. 21:10:58

Ha jól meggondoljuk, Kecelen is tudnak olyan borokat csinálni, mint az USA-ban.

büdös parasz gyerök 2005.11.25. 01:03:32

nem ide tartozik de egy jó éves, véres sértődöttségemet meglovalva asztat mondom -jó magyar paraszt módjára - hogy bizonyos emberek mire fő áltajánosítanak olyat, hogy a magyar bor rosszabb mint az ámerikás bor. me ő má ért hozzá? és kifinomult ízlelőbimbókkal is rendelkezik? me asztat én a saját szememe láttam hogy ez a héjmen anno egy borkóstolón a maradék vörösekből, egy fasza küvét csinálva távozott egy fórum topiknjának kóstolójáról.(még jó hogy a köpeteim nem vitte ki a junájtedsztécbe, mutogatván hogy na júnó ilyen bororkat csinálnak ezek a vadparasz magyarok!!!)

Hajnali Bagoly 2005.11.25. 02:16:35

Te szögedi! Erra talán nem gondolsz, hogy azért vitte el a maradékot, hogy megóvjon titeket a heveny lefolyású alkoholmérgezéstől???? Még hálás is lehetnél! :-) Mert hogy, azt regélik a hajnali baglyok, hogy a tavalyi talin, a helyi illetőségű Sz. "Kadarka" J. , aljas galád módon, előre megfontolva és kitervelve az emberiség ellen elkövetett tömeg mészárlást halytott végre a kemény magotokon, a saját hűtőkamrájának kifosztása és közérdekre bocsájtása álltal. A végén pedig mint a szálfa, büszkén nézett le hamvaitokra: "Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen;" :-)))

Magyar 2005.11.25. 04:22:07

Rmiklós! Ti olyan borokat is isztok szép számmal odakint ( istenítitek őket), melyek elkészítéséért nálunk börtön jár. Greg barátod pedig pontosan tudja, hogy van néhány olyan bor nálunk, melyhez foghatót sehol nem talál!

Ovidius 2005.11.25. 09:27:37

Gyerekek nem mennétek át a Csurka fórumra vagy a büdös picsába.

Robert Parker jr. 2005.11.25. 10:53:20

I can only reitetate myself - despite all the efforts of the moderators to hide my opinion - SHUT UP ALL lOOSERS! The truth is mine. Ovidius should be also more moderate in expressing himself no matter how famous he is/was in the good old days. Bob Parker

2005.11.25. 14:18:40

who the fuck are you buzi American, jr stands for jerk right? Redneck

Redneck 2005.11.25. 14:19:26

go modera go

rmiklos 2005.11.25. 14:48:19

Kedves Magyar! Nem gondolom, hogy Amerikaban nagyobb szazalekban csinaljak a bort mint Magyarorszagon. Sot, ha beleszamitjuk a nem minosegu borokat is akkor Magyarorszagon talan lehet hogy rosszabb a helyzet. Az pedig hogy mi milyen borokat iszunk es dicsoitunk annyira ismeretlen rajtunk kivul, hogy erre Magyarorszagon ertelmetlen barkinek megjegyzest tenni. A magyar borok minosege az utobbi evekben sokat javult es nehanyuk a vilag elvonalaval osszemerve is megallja a helyet. Greg es en csupan nehany bort ismerunk, amelyhez foghatot nem lehet talalni a vilagon: eloszor is Bukolyi Laszlo kadarka natur esszenciaja es aszuja paratlan a vilagon. Ilyen mashol tudomasunk szerint nincs. Ezenkivul azt gondoljuk, hogy a legjobb tokajiak (Szepsy, Fuleky, Demeter, Oremus, Disznoko, stb)a kategoriajukban verik a vilagot, de ezt mar sokan nehany eve itt is mondogatjak. Ami uj az az hogy az iden januarban egy new yorki vakkostolon sok tobb evtizedes tapasztalattal rendelkezo borkereskedo eskudozott, hogy Szepsy 2003-as St. Tamas Furmintja a legjobb szaraz feher bor amit valaha kostoltak. Nem hiszem, hogy a fentieken kivul barki elfogultsag nelkul meri allitani, hogy hasonlo bor nincsen a vilagon. Van egy nehany feher es voros ami tenyleg a vilag elvonalaba tartozik, legalabbis fiatalon kostolva. Az hogy mi tortenik ezeknek a boroknak nagy reszevel nehany ev mulva, az mar kulon tema. Neves boraszokat kerdeztunk errol es az evjarat befolyasa mellett elsosorban borasz felelossege vetheto fel. Kulonosen akkor, amikor a borasznak mar van nehany ev tapasztalata a kerdeses dullon termett szolokrol.

majom 2005.11.25. 15:17:34

miki, mikor megy Bukolyi bor Amerika?

sárdoné görl 2005.11.25. 15:24:42

botox & chips barrique & rock'n roll. california.

kadarka boj 2005.11.25. 15:58:22

ostor, barik (beeeee!), Belga, ez van itt

csite 2005.11.25. 15:59:31

hol van Sommelier?

Miki 2005.11.25. 19:33:58

Kedves majom sose. Finitó!

majom 2005.11.25. 20:13:50

pedig azthittem, hallottam hogy te majd viszed, nem minden arany...

csite 2005.11.25. 20:22:53

Rmiki te mindent tudsz, mikor lesz rmiki juniversziti?

Darázs 2005.11.25. 20:48:53

Kedves rmiklós, hol sikerült kóstolni a Buttlerék eszsenciáját?Tényleg olyan fantasztikusan finom?

rmiklos 2005.11.25. 23:58:11

Kedves "Csite": Lucretius Carus szavaival valaszolok: "Csak azt tudom, hogy nem tudok semmit".

rmiklos 2005.11.26. 00:03:25

Kedves Darazs: Bukolyi Laszlo hozott magaval kostolot az elozo napokban osszegyujtott 2005-os kadarka natur esszenciajabol egy ettermi vacsorara Egerben amikor Greggel eggyutt meglatogattuk.

büdös parasz gyerök 2005.11.26. 18:43:34

kedves rmiklós! ott is összeöntögetted a maradékot? mint egy éve a topictalin?

2005.11.26. 19:29:03

Ezt nem Szókratész mondta?

"Csite" 2005.11.26. 21:03:13

very sophisticated answer, gyenge riposzt

rmiklos 2005.11.26. 23:07:53

büdös parasz gyerök Nem tudok arrol, hogy barki is osszeontogette volna a maradekot a kerdeses topictalin. Kulon-kulon is keves jo bor volt ott. Gondolod, ha osszeontod javul a minoseg? Mivel en meg eletemben nem csinaltan cuveet, meg otthol sem, kivancsi vagyok a velhetoleg gazdag tapasztalataidra.

Ténylegnem Tom 2005.11.27. 19:45:23

Én sokszor és szivesen iszom cuvée-t, sőt, van néhány pince, aminek meggyőződésem szerint a cuvée-i a legfinomabb borai. Akkor most ciki vagyok? Sosem leszek borértő?

George W. Bush 2005.11.27. 21:47:45

ciki vagy sorry, csak amerikai bort kell inni

büdös parasz gyerök 2005.11.28. 12:55:57

rmiklos! ne haragudj, de határozott emlékeim voltak róla!!!! ha nem tetted, elnézést kérek TŐLED!!!! ( szombadi viszont öntögette a hűtő mellet a maradékot -haza vitel céjából- úgy, hogy a többitől meg sem kérdezte; "Kóstoltok-e még?") erről enyit.....

közérdekű suttyó 2005.11.28. 15:40:19

láttam a szomszédomat hogy reggel a lépcsőházból kifelé jövet eldobott egy csikket. K. M. a szomszédom monogramja. A cigaretta márkája M-mel kezdődött. Nem vagyok sutyerák besúgó csak a köz javára ténykedek!

ödön 2005.12.04. 22:44:22

Nekem a délafrikai borok ízlenek a legjobban.