Címkék

Utolsó kommentek

  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • martykis: Cikk a 2013-as évjáratról. Ígéretesnek hangzik: vinoport.hu/aktualis/2013-fordulatot-hozott/2406 (2015.09.28. 19:49) A Somlói Apátsági Pince naplója
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Mazsiboros forgatag

2006.05.25. 06:17 - csite

Budapest szőlőskertje megint magához ölelte a valamire való borisszát, jöttek a városból éppúgy, mint a távoli falvakból. Így van ez rendjén. A helyiek nagyon magukénak érzik a rendezvényt, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tömeg minél később mámorosodjon meg. Alig akadt valamire való porta, ahol ne árultak volna babgulyást, perecet, kürtőskalácsot, meg kitudja miféle gyomortölteléket. A szervezés jónak volt mondható, az egyetlen komolyabb észrevételem, amit a saját magam kínjából leszűrtem, hogy a tojtojokat nehezen lehetett a nagyobb tereken észrevenni, és számban sem voltak a csúcson.

A borok árazása nagyjából korrektnek volt mondható, viszont nem értem, hogy miért nincs különböző űrmérték a kóstolásra.

Én a következő kategóriákat javasolnám, és ez talán a poharakon is jelölhető volna:

2dl – a mennyiségi harcosoknak, a végső stádiumúaknak
1dl – az elmélyülőknek, kedvelőknek
0,5dl – a bizonytalanoknak
0,3dl – a poháröblítőknek, a művelt alkoholistáknak

Sok borász, ha az ember nem csak inni tér be hozzá, nem kér pénzt azért, ha a delikvens csak ízlelné borát. Akad olyan is, aki viszont nem érti, miért nem kell az egy deci. No comment.

Annak, aki tartalmas beszélgetésekre, borok helyi elemzésére vágyik, korán kell megjelennie, hiszen ebéd után jön az embertömeg, ami igazi vurstlivá varázsolja a települést, ellehetetlenítve az elmélyült párbeszédet emberrel, borral. Így én már reggel 11-kor a Kecskegödörben tobzódtam, igaz meglehetősen dühösen, amiatt, hogy autóval kellett kijönnöm, ráadásul a jól kidolgozott programtervemet is otthon hagytam, pedig jó egy órát agyaltam rajta. Ezek után nem is jegyzeteltem, annyira feldühödtem; amire emlékszem, azt írom most nagyjából le.

Elsőre Sebestyén Csaba tartózkodási helyére estem be, ahol helyi vendéglátója, a Keindl pince 2005-ös sauvignon blanc-ja nyitotta a túrát, és lepett meg igazán, nem az élesztős fajtából való, relatíve érett, jó savú borként. A többi boruk meglehetősen bizonytalan eredetű és érzetű volt. A szekszárdi titán borai közül a rozé volt az, ami igazán elnyerte tetszésemet. Említésre méltó még a Grádus nevű csúcsküvé, ami azonban erősen a végét járja, és tannintartalmával igencsak megkínozta aznap még bejáratlan szájüregemet.

Megnéztem Malatinszky 2004-es cabernet franc-ját, és kellemes meglepetés ért, mert nyersességet, zöldességet vártam az évjáratból (és az eddigi villányi tapasztalatokból) adódóan, de hiába. A bor méltó utódja a 03-asnak, de más karakter, könnyedebb, virgoncabb. Nagyon szép cseresznyés, fűszeres illattal bír, íze sima, tanninja érett, savai kerekek, nagyon hosszan tartják meg a végén szép kesernyébe nyúló bort. (Ahogy hallottam más is kijön a csúcsborával a borvidékről 2004-ben. Talán lehet, hogy elérte a terméskorlátozás szele a déli határt is?)

Következő állomásként a Tamás pince borai mellett találtam magam, ahol a 2003-as hétköznapi olaszrizlingjük mellett, sikerült megkóstolni végre a két évig fahordóban érlelt testvérét is. Jót tett neki az érlelés, krémes struktúrájú lett, a savérzete is jó, igaz sok benne a vanília, a tölgy, de akkor is komoly bor! Pohárba került még a 2003-as év két cabernet franc-ja, az első fajtabor, klasszikus balatoni struktúrával, azaz könnyedség, vékonyka tannin, gyümölcsös, jó sav. A másik verzióba került egy kis cabernet sauvignon, és syrah is, ami kisimította szépen a bort, és hozott bele egy kis pluszt is, és talán korábbi érettséget is. Nagyon tetszett.

Visszaváltva fehérre, Laposáéknál volt egy kis katarzisom, ilyen szépnek még soha nem láttam a Szent Gyögy-hegyi Olaszrizlinget, olyan frissítő (mészre emlékeztető) mineralitással bírt, hogy csuda. A szürkebarát is teljes pompájában ragyogott, széles volt, érett, tropikális, erősen vulkános, és hosszú. Szeressem.

Lefelé a gödör kanyarjából, bepillantva egy pincébe nagy ürességet láttam, de az asztalon álló borospalackokon ismerős címke, Németh Attiláé. Beljebb lépve a Mátra mágusát leptem meg, amint veres Concubináját nyalogatja. A borokra térve a 2004-es chardonnay korrekt, nem a vajas, ropogós iskola stílusában, inkább tömör, de friss citrusos, jó szerkezettel. Jött egy érdekesség, a 2005-ös tramini, irtó magas alkohollal, nekem nagyon tetszett jó szerkezete, mély érettsége, kesernyés rózsába hajló utóíze. Nem populáris műfaj, nem úgy, mint a 2003-as sárga muskotály. Ami egy igazi csodabor, olyan szépen sikerült megőrizni a gyümölcsösségét, a savát, mindezt harmonikus cukorral, fantasztikusan szép kesernyével. Erősen ajánlott bor!

Dorogi István nem a legismertebb tokaji termelő, de komoly ígéret. A 2004-es kövérszőlőt ajánlotta, és micsoda élmény volt! Mint tudjuk, a fajta nem az a fineszbajnok, leginkább biztos cukorgyűjtéséért preferálják. Eddig amit kóstoltam a fajtából, nem győzött meg létjogosultságáról, hogy tisztán készüljön bor belőle, mind lomha volt, savhiányos, mazsolaborszerű, egysíkú. Erről a borról az rémlett, hogy fadomináns volt, és fura fűszerességgel bírt. Most meg! Szinte muskotályos parfümösséggel nyitott (cselre gyanakodtam), fahéjjal karöltve, meg körtével. Ízében a sav, mint egy üveggolyó szopogatásának érzése, mindezt gazdag gyümölcsösséggel, hosszan lecsengve. A hűvös évjáratok nyertese lehet a fajta, és ez itt konkrétan a nap egyik legszebb bora volt. Az Avantgarde botrytys-re már nem is tudtam teljesen koncentrálni, csak annyi rémlik, hogy még fiatal.

Ez az etap, kb. 5 órába telt.

A körpincéhez átnyomulva Kreinbacherék borait ízleltem elsőként. A Barát-szikla most jó formában volt, sok a fa, de mögötte van anyag. A Taposó-kút viszont szálkásabb, rendezetlenebb, savai élénkebbek, de nem állt még össze a bor. Az Öreg tőkék bora most is kellően tartalmas, csiszolt, jó bor.

A következő nagy felfedezésem a révkomáromi Strekov pince egyik bora, egészen pontosan egy vadélesztős zöldveltelínié, ami visszafogott terheléssel termett. Olyan gazdag, vastag, tiszta, gyümölcsös bort adott, hogy a sógoroknál termő acélos, rideg fajtatársát nem is tudom emellé emelni fejben. Ez sokkal komolyabb.

Szerencsém volt még Demeter Zoltán 2003-as aszújához. Nehezen kifejthető az, amit a bor nyújt. Napokig lehet elemezgetni mélységét, szélességét. Pazar zárásként szolgált.

S akkor a végére pár szó még, elsőként a szervezőknek: mi a fenéért nem működött a hivatalos pótsofőrszolgálat? Este 10-kor még kicsengett, 11-re már kikapcsolták a számot, jól megszívatva az autós népet.

Egyébként jó kis rendezvény ez, akár magányosan (hamar társra lel a borissza ilyen közegben), akár haverilag. Kaját érdemes otthonról hozni, vagy sok pénzt, mert nem olcsó. Komolyabb eszmecserére nem alkalmas a dolog, de a végeken, kevésbé felkapott termelőkkel akár órákat is lehet csevegni.

Egy fájdalmas dologra muszáj még fölhívni a figyelmet: a helyi élelmesebbje feltalálta a tokaji háztáji konkurenciáját, a mazsibort. Ami igazi alkopop. A recept egyszerű: akármilyen szar borhoz végy fél kiló drága görög mazsolát, meg ha nem elég édes akkor ...". Az eredmény frenetikus, a fiatal kezdők poharainak többségében ez édesítette az életet. A legmókásabb az volt, amikor az egyik tokaji borászlánynak kínálta egy tini. Vessünk ennek gyorsan véget, akad bőven jó bor helyben, csiszolgassák inkább azt!

Címkék: helyszíni szemle

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr1412803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pumalyos 2006.05.25. 07:40:45

Dorogi Pista eddigi kövérszőlői, pl. a 2003-as is gyönyörűek voltak. Még három-négy év és a 2003-as furmint szelekciója - ennek a fedőneve az Avantgarde - ugyanott lesz, ahol a nagy előd az aszúeszencia minőségű 2000-es év. Hasonlóan csodás a Degenfeld szintén 2004-es, a Tokaji ősz alkalmából palackozott dűlőszelektált bora is.

zoli 2006.05.25. 09:58:58

Sok hasonlót kóstoltam én is, bár kicsit másnak találtam őket. Tamásék egyik olyasza se "hétköznapi", ez kiváltképp. Igazán nagyformátumú, tölgy egyáltalán nem kilógós, legfeljebb az alkohol lehet sok. Engem meg a vörös cuvée nem fogott meg annyira... Laposánál meg pont a solmói tűnt bazaltosabbnak... Dorogiék kövérszőlője tényleg nagyon szép, bár a megszokott tokajikhoz képest kissé vékonykább(pedig 175g cukor!), savhiányosabb, az utánakövetkező eszencia is jobb egyensúlyt mutatott cukor-sav szempontjából. Hamarosan teremni fog a gohérja is, szóval megérnek egy látogatást, az árképzésük is sokkal barátságosabbnak tűnt az átlag tokajikhoz mérten...

alitta 2006.05.25. 17:03:57

A rendezvény tartalmával, szervezésével én is elégedett voltam. Egyetlen, nem apró tényről hadd számoljak be. Már a rendezvényen is láttam több borbarátomat törött talú pohárral a kezében sétálgatni, iszogatni. De ezt a jó kedv és a gyengülő egyensúlyérzék számlájára írtam. Azonban hazaérve a két kóstoló poharat letettem az asztalra, 10 után nem kezdtem el mosogatni... Reggelre mindkettőnek eltört a talpa. Ketté, középen, a nyak mellett. Azt hiszem a szervezőknek illett volna első osztályú poharakat biztosítani!

köpcös111 2006.05.25. 18:11:30

A pohárral mi is így jártunk,de lehet hogy nem is a szervező hibája volt hanem a gyártójé,pedig fel is volt tüntetve a pohár talpán a nevük.

asszem 2006.05.25. 21:12:36

Mi? A Spigelau már borospoharat is gyárt? Ecsém!... Hát nemtom. Én úgy tudom, hogy igazi borospoharat, csak egyetlen -osztrák- cég gyárt!

2006.05.25. 21:58:49

azér 800 forintért ne egyszer használatos poharat adjanak:(((

májking 2006.05.26. 06:16:39

A 800forintos pohár az a szép talpas-üveg-csiszolt stb. pohár. Inkább a kostoló bor mennyisége lehetne több!! De azért nagyon rendben volt a fesztivál.

borharapó 2006.05.26. 15:35:53

Úristen! Szent-György hegyen "mészre emlékeztető" mineralitás!? Eltévedtél apa!

malbex 2006.05.27. 09:06:25

Tobbeknek szanaszet tort a Spiegelau poharuk talpa, nekem meg a tavalyi van, az birja (bar Etyekre azert egy feheres meg egy voroses osztrak poharral mentem)

mészre emlékeztető mineralitás 2006.05.31. 19:33:48

Emlékeztető, borharapó. Emlékeztető. Nem meszes talaj. Hanem mészre emlékeztető. Mineralitás.

Palacsintás Király 2006.10.11. 21:15:32

Na a kérdéses Malatinszky bor leírását indokolatlan túlzásokkal véltem felfedezni. Fent nevezett Malatinszky citált borában nem a terméskorlátozás jótékony hatása, hanem a tanninimport leleményessége jutott érvényre. Szégyelld magad malatinszky ernő, csupa kisbetűvel!