Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Tartalomhoz a forma: amfora

Josko Gravner, az időutazó

2007.04.04. 22:20 - alföldi merlot

Megszüntetve megőrizve bukdácsolunk vissza az alapokhoz. Ide leng, oda leng a dialektikus inga. A monokultúra és a laborborok után már-már divathullámként támad a biodinamika. Persze soha rosszabb divathullámot! Tudomásom szerint itthon a tokaji Pendits Szőlőbirtok és Pincészet, illetve a soproni Weninger Pincészet jár a legközelebb ahhoz, hogy átálljanak a biodinamikus művelésre, de Lőrincz György (St. Andrea) és Szepsy István is barátkozik a gondolattal. Aki másról is tud, ne legyen rest közhírré tenni!

Az északolasz Friuli-Venezia Giulia tartományban gazdálkodó Josko Gravner egészen más irányban indult el, de ahogy a biodinamika tekinthető egyfajta immunreakciónak a szintetikus szép új világra, úgy Gravnerék metodikája is felfogható egyfajta ellenreakcióként: ők a barrik kényszerzubbonyt dobták le, és egészen az amforákig futottak. Pedig úgy huszonöt évvel ezelőtt Gravner volt az első, aki a borvidéken a koracélt fahordóra cserélte. Idővel azonban a fába is beleunt, és 1997/98-tól agyag amforákkal kezdett kísérletezni. Az eredménnyel elégedett volt, így 2001 óta az erjesztés és a maceráció már kizárólag amforákban történik. Az amforák a borászat egyik bronzkori őshazájából, Grúziából származnak. Gravner nem használ fajélesztőket, nem használ ként, és a földbe ásott amforák esetében a hőmérséklet szabályozására sincs lehetőség. Josko fia, Miha azért figyelmeztet, hogy „a bor nem a természet műve. A bor a természetnek köszönhető. Az ecet a természet műve. A bor a kettő közé esik, és szüksége van az emberre.”

Gravnerék Oslaviában (Gorizia) borászkodnak az olasz-szlovén határ mindkét oldalán. A 18 hektáros birtok nem organikus és nem is biodinamikus. A hozam rendkívül alacsony, a tőkesűrűség maximum 10 000 tőke per hektár. A fürtöket bogyózzák és kézi préssel préselik. A maceráció hossza fokozatosan nőtt, 2000 óta egyes borok esetében akár 6 hónapig is eltarthat. A törkölykalapot naponta ötször merítik alá, ezt a borkészítés rendkívül fontos elemének tartják. A malolaktikus erjedést a borra bízzák, nem segítik, de az többnyire magától is végbemegy.

Mint említettük, 2001 óta az erjesztés és a maceráció már kizárólag amforákban történik, aztán húsvét körül nagy méretű tölgyfa hordókba fejtik át a bort. Itt további két éven át érlelődik, a lehető legkisebb beavatkozással, végül szűrés nélkül palackozzák. „A szűrés a bor gyilkosa – mondja Miha Gravner. – Megöli a bor lelkét."

Összesen három bort forgalmaznak: Ribolla, Breg és Rosso Gravner (valamennyi IGT Venezia Giulia). A Breg sauvignon blanc, olaszrizling, chardonnay és pinot grigio blend. A szintén fehér Ribolla az őshonos ribolla gialla fajtából készül. Ez valóban öreg tőkék bora, némelyikük 80 éves. A ribolla Friulin belül is csak Collio körzetében terem, és alacsony alkoholú bort ad. Az egyetlen vörös, a Rosso Gravner merlot-ból és cabernet sauvignonból készül.

A borok egyediek, formabontóak. Vinográf barátunknak tetszenek, a poszt alapját adó cikk szerzője, Andrew Stevenson viszont kételyeit hangoztatta, még a meztelen király is szóba került.

Címkék: esszéjellegű biodinamika gravner

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr6354519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egri Fehér 2007.04.05. 01:18:52

ööö... Ribolla gialla terem Colli Orientali del Friuli-ban is...

zoli 2007.04.05. 08:37:46

A kettő egy és ugyanaz. Collio = Gorizia.
(errefelé terem a tocai friuliano is, amit elvileg néhány napja már nem lehet így hívni)

shiraz 2007.04.05. 11:34:29

Akit még érdekel a téma lásd vmelyik nemrégi Borivóban Hantos L írását Gravnerről. Ő járt is nála.
A legérdekesebb része szvsz nem az amfora, hanem a hosszú 30-60-90 napos héjón erjesztés-maceráció a fehérborok esetében is. Ezért tudnak kén nélkül dolgozni. Persze ezt nem Gravner találta ki, hanme régen amikor még nem volt elterjedve a kénhasználat így próbálták megvédeni a bort a túl gyors oxidációtól. Ott a környéken a szlovén oldalon is vannak hasonló borok.
Szolg.közl.: Gravner borok kaphatóak a Borszerben, a többi Oslavjéban ugyanezt a hagyományt ápoló birtok meg a Terroir Clubban (Radikon, Princic - ezeknél meg én jártam)

egri Fehér 2007.04.05. 12:43:28

kötözködnöm kell, Zoli:
Collio=Goriska Brda
Gorizia=Goricia
Colli Orientali del Friuli->ez csak az olasz részen van

Egyébként a héjonerjesztést tényleg sokan csinálják arrafelé a fehérboroknál is. Amikor ezt először meghallottam, azt hittem, rosszul értem. De nem. Mindenesetre a magyar szájnak a friuli fehérek egy kicsit savhiányosnak tűnhetnek...

shiraz 2007.04.05. 13:11:38

eF,

savhiányosnak????

egri Fehér 2007.04.05. 18:01:38

shiraz:

pontosítok: alacsony a savuk. emlékeimben legalábbis túl laposnak tűntek. a kivétel LivioFelluga 2003-as (!) Terre Alte-je volt... igaz, az nem Collio, hanem Colli Orientali del Friuli, jobban fönn van a hegyek közt...

shiraz 2007.04.05. 19:03:47

Hát Felluga az messze van Collio-tól. Ja 2003 ott is elég forró volt. A Gravner, Radikon, Princic borok esetleg nem tűnnek annak a magas cserzőanyag és glierin tartalom miatt.

egri Fehér 2007.04.05. 20:30:19

Dehogy van messze Livio Felluga Colliotól, Cormóns (olasz Collio központja) mellett van a pincéje... Mindazonáltal nekem úgy tűnt, hogy ő nem azon a vonalon mozog, mint a cikkben említett Gravner (akinek borát sajnos nem kóstoltam, de nagyon ismerős a neve, majd megnézem a jegyzeteimet).

egri Fehér 2007.04.05. 20:41:45

Egyébként valószínű, hogy a héjontartás miatt tűntek kicsit laposnak ezek a borok. Szóval akkor maradjunk annyiban, hogy kevés a savérzet... Mondjuk egy egri fehérhez képest... :))

Mindazonáltal a friuli borok érdekesek, szerintem a vörösök is, nem csak a féhérek. Igazából az a baj a brovidékkel, hogy nagyon magas a világfajták aránya, miközben vannak tök jó sajátjaik, pl. ribolla gialla, tocai friulano (asszem friulano lett az új neve, ami meg azért érdekes, mert az is egy földrajzi név, igaz, nem eredet-megjelölés), olaszrizling [riesling italico] (!), refosco dal pedunculo rosso, kékfrankos [franconia] (!). Ehhez képest a legtöbb termelő a sauvignont meg a merlot-t nyomatja.

zoli 2007.04.05. 21:35:58

Tudomásom szerint a Collio a goriziai-hg olasz elnevezése, de igazad van, amit te említettél az az olasz részen van.

egri Fehér 2007.04.05. 23:38:11

Ja, én az eredetvédelmi körzetekre gondoltam...

csehga 2007.04.06. 14:45:42

A villányi Molnár Tamás (Tamás Bátya) saját elmodása szerint már full extrás biodinamikus (holdfázis, humuszgiliszta, növényi permetlevek...). A boglári Katona Borház (pincéje Budafokon is!) szintén erősen kacérkodik az elvekkel. Aki nem hiszi, járjon utánuk!

shiraz 2007.04.06. 16:32:14

ööö, hogy jön ide a biodinamika kedves csg? Gravner nem az.