Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Gál Lajos vs. Rest Of The World

Pinot noirok Egerből és a világ sok más tájáról

2007.05.01. 20:53 - BOB

Egerben valahogy lassabban rúgták be a borrendszerváltás motorját, és ha fel is gyorsult azóta keményen, nem zúgott fel annyira hangosan a henger, mint Villányban. Itt nem sóhajtottak aléltan évszázados potenciálokat meg sosem látott extraktokat, ellenben – főként Gál Tibornak köszönhetően – beindult a Pannon Burgundia projekt, és Eger kezdte megtalálni a saját stílusát. Ha nem is olyan látványosan és dérrel-dúrral, de születtek nagyon szép "burgundi stílusú" borok, amelyek állják az összehasonlítást a világpiac hasonló kategóriájú termékeivel. Ilyen bor volt Gál Lajos 2002-es pinot noirja.

Hogy ezt miért is írtam le? Mert pár hete Index anyánk boros fórumán véletlenül megemlítettem, hogy pincém mélyén van még két palack ebből a nedűből, és úgy őrzöm őket, mint Britney az ártatlanságát (értsd: ki kéne má bontani). Lett is ebből azonnal szervezkedés, oda- és visszakavarás, helyszín, időpont, lemondás, visszamondás, sorbővítés és -szűkítés, majd a végén egy kilencboros kóstoló közepén találtuk magunkat, amelynek az lett volna a lényege, hogy hasonlítsuk össze ezt a Gál Lajos-bort a világ nálunk kapható hasonlóival, aztán vonjuk le ebből, amit. Végül is a világpiac nem a legnagyobbakkal, inkább egy jó középmezőnnyel képviseltette magát, Gál Lajos pedig mindjárt három pinot-val. A konklúzió meg az lett, hogy ha tudunk is igen szép pinot noirt alkotni kishazánkilag, azért Burgundiában sem kutyaütők metszik a szőlőt, sőt.

Gál Lajos Pinot Noir 2005

Elsőként a jelenleg legfiatalabb Gál Lajos-pinot került a pohárba. A fajtára jellemző, kicsit téglavörösbe hajló karima fogadott, és meglehetősen rendezetlen illat. Meggy, kova, lakkos-alkoholos kilengések, halvány vegetálok. Szép volna, csak lóg sokfele, szalad szerte, mint a ménes a mennydörgéskor. És ugyanez szájban is folytatódik: leveszöldséges aromák, elegáns fanyarságok, kis savhangsúly, kis fémesség, ugyanakkor remek szerkezet és hosszú lecsengés. Igen szép pinot lesz belőle, ha összeáll, egyelőre azonban inkább zabolátlan kiscsikó benyomását kelti. Nálam 4-5 pont közé kúszott fel, de lesz ez még jóval vaskosabb is. Inkább pincében érlelésre ajánlható most.

Gál Lajos Pinot Noir 2003

Ez a bor viszont talán a csúcsán vagy annak közelében van, így esetében rendezetlenség miatt nem sopánkodhatunk. Magán viseli viszont 2003 sok előnyét és hátrányát. Erősen gyümölcsös illattal kezd. Tavaly ősszel kóstoltam utoljára, azóta rengeteget fejlődött, a "főtt", hordómintás gyümölcsösség helyett ez már érett, piros bogyós illat némi füsttel, meggyel, zöldségekkel, fűszerrel, és szellőzés után halvány animálokkal. Komplex, gazdag és rendezett. Ízben a füst és a gyümölcsök viszik a prímet, szép kesernyékkel, elegánsan, pinósan. A savak élénkek és szájat betöltőek, viszont némileg kevesen vannak, ettől a bor nekem kevésbé impulzív. A test és az utóíz közepes. Összességében egy jól eltalált pinot, ha klasszis nem is lesz belőle. Így erős 5 pont került mellé a jegyzetben.

Gál Lajos Pinot Noir 2002

A klasszikus, a megismételhetetlen, az egyedi. Egyesek szerint az utóbbi években készült legszebb magyar pinot noir, mások szerint csak egyike a legszebbeknek. A magam részirül én is szeretem. Most is szép formáját hozta. A színe kissé opálos viszont, erről valaki meg is jegyezte, hogy mindig is ilyen volt. Én korábbról ennél tükrösebbre emlékeztem. De a bor élvezeti értékéből ez egyáltalán nem von le. Ugyanis első szippantásra is harsány attakot intéz a szaglóhám ellen, fűszerek, animalitás, szegfűszeg, narancs, kávé, avar illata kavarog fejemben. Szofisztikált, elegáns és komplex. Érdekes módon illatában az amúgy brutális mennyiségű alkohol (15 felett) alig érződik, inkább csak az ízre nyomja rá a bélyegét, de arra sem tolakodóan vagy kiugróan, csak kis csípéssel éreztetve a mennyiséget. Az a majd harminchetes extrakt sok mindent kibír, mi tagadás. Szóval, ez egy vaskos pinot, és ami számomra a legmegkapóbb vonása, hogy a pinot-s eleganciát ekkora test és ilyen alkohol mellett is szépen hozza, emellett teljesen harmonikus. Betölti az ember fejét elölről és hátulról, utóíze alig akar múlni. Semmi kétség, ez klasszis magyar pinot, a testesebbik fajtából. Kap is szép vastag 7 pontot, ahogy kell.

Labet Bourgogne Pinot Noir Vielles Vignes 2002

Kissé lakonikusra sikerült a jegyzetem e bor kapcsán, bár volt, aki rajongott érte. Nekem illógyanús volt. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy komoly erényei vannak. Illatában grafit, pala, meggy, tinta, mentol aromáit azonosítom, teljesen más stílus, mint amit az előző három bor hozott, szép, összetett, megkapó. Megízlelve azonban a "meggyszörp savval" szóösszetétel kerül a jegyzetembe, mert az amúgy hangsúlyos meggyes gyümölcsösség melett határozott savhangsúlyt vélek felfedezni, ráadásul inkább szétfelé tartva a gyümölcstől, mint ellensúlyozva azt. Aztán némi szellőzés után komplexebbé válik, viszont tűnnek a gyümölcsök, és jönnek a tanninok. Szép bor volna amúgy, de valahogy most nem áll össze sehogy se. Valami mindig hiányzik belőle, hiába változik az idő múlásával. Azért egy ötöst (úgy is, mint 5 pont) feltétlenül megérdemel.

Dufouleur Nuits St. George Les Poulettes 2003

Dufouleur nagy burgundi szőlőfelvásárló saját pincészettel. Ilyenből egyébként jó pár van azon a borvidéken, lévén elég szétaprózott az ültetvények tulajdonszerkezete. Eddig – pont felvásárló mivolta miatt – nem tartozott a kedvenceim közé, hiába foglalkozik a család öt generáció óta a negociantkodással. Hiába no, a pannon virtus, az ösztönös idegenkedés a felvásárlóktól, az vert arcon csúnyán. Pedig első orrontásra a bor tényleg olyan volt, amilyet az ember egy akárhonnan felvásárolt szőlőből készült bortól elvár nálunk is: penetráns égett szag (többen leégett kuplungként azonosították, nekem a klasszikus amperszag jutott eszembe, ami a vezetékek olvadt PVC-szigetelésének ájere), némi pöcésség, animál. Közel álltunk bizonyos súlyos mondanivalók megfogalmazásához, amikor. Egy 1er cru azért 1er cru, hogy felbuzogjon benne a terroir, és némi szellőzés után már tapasztaltuk is ennek testet öltését. Fűszerek jönnek, kis ásványosság, öreg bútoros aromák, elegancia, decens szerkezet, majd még több szellőzéssel nemesség, komplexitás, ámulat, elismerő ejhák és nocsakok. Lesünk, mint hal a szatyorban. Az elébb még penetráns illatú bor néhány perc alatt megszépül. Mit megszépül, egyenesen állva hagyja a mezőnyt, nemes, kifinomult, csodás borrá válik. Tökéletes szerkezettel, hosszú lecsengéssel búcsúzik, rekordgyorsasággal kiürül a palack. Akkora nyolc (értsük: 8) pont, mint a pinty.

Dufouleur Morey-Saint-Denis 1er Cru 2002

No igen, van, amire a 1er Cru sem biztosíték. A bor dugós. Kár.

Salentein Pinot Noir 2002 (Mendoza, Argentína)

Nos, ha elfogadjuk, hogy Argentína leginkább a malbecről ismert (ami persze eredetileg francia fajta, de annyira otthonosan mozog az argentin futballstadionok környékén, hogy tősgyökeresnek számítják, és ennek megfelelően illőn megsüvegelik ott), akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy valószínűleg ez a bor is egy malbec, csak épp pinot noirnak hívják. Vagy csak a technológia ugyanaz, de akkor a malbecről sem tudunk semmit. Mindenesetre fajtajelleg helyett a "szokásos" mendozai malbecaromákat kapjuk, úgymint égett, pörkölt jegyek, némi mentol és eukaliptusz (lehet, hogy besűrítve tudnánk belőle negrót is készíteni?), animalitás. Súlyos alkohol, amely éget, csíp. Gyümölcs, amely egyszerű. Tannin, amely rombol. Kesernyék és pörkös aromák szájban is. Van, akinek tetszik ez a stílus, némely malbecokat én is szívesen iszogatok, de valahogy a pinot noir és ezek a jegyek nem klappolnak nekem. Ugyanakkor éppen rendben van ez a bor is, meg lehet inni szépen, úgyhogy 4 pontra érdemes azért.

Villa Maria Marlborough Pinot Noir 2004

Az újvilági pinot másik arca, nekem elsőre a "csinált pinot" ugrott be, anélkül, hogy bárkit bármivel, mert én aztán sose. Fűszeres, meggyes illat szilvával, tölggyel, marcipánnal, kellemes és kerek. Kicsit magas alkohol, mézeskalácsos aromák. Ugyanakkor annyi természetesség van benne, mint Kelemen Anna melleiben, és annyi izgalom, mint az M2 éjszakai beszélgetős műsoraiban. Azért iható, sőt kellemes, de szóra nem érdemes. Jár a 4 pont, mert hibája nincs. Trendi újvilági pinot, semmi több.

Mondavi Private Selection Pinot Noir 2002

Elsőre többen ezt is dugósnak éreztük. A társaság másik fele szerint azonban nem volt az, így végül többségi bólogatással az ivás mellett döntöttünk. Ha eltekintünk ettől az egyébként szerintem továbbra is dugóhibára hajazó, dohos, kicsit szúrós illatjegytől, egész szép bort kóstoltunk. Animálok, fűszerek, meggy, kis szerecsendió, korrekt szerkezet, szép harmónia. Szép, szép, de igazán semmi különleges nincs benne. Nem ez a bor az, amire a kaliforniai borpápa öreg napjaiban is mint legtökéletesebb alkotására fog visszaemlékezni, de rendben van, minden a helyén, kellemes, iható. Kapjon egy ötöst (5 pontot), na.

Címkék: 2005 kóstolás 2003 négypontos 2002 2004 ötpontos kalifornia eger pinot noir hétpontos nyolcpontos argentína újvilág gál lajos mondavi marlborough pierre labet bourgogne dufouleur nuits st georges morey saint denis mendoza salentein villa maria új zéland

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr6865517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ferraiolo 2007.05.01. 23:39:57

Az a Mondavi pedig sajnos dugós volt:(

Krisztina (törölt) 2007.05.02. 02:53:50

Mikor ilyet olvasok, hogy ez a kicsit dugos semmi kulonos Mondavi (akinek a borait jol ismerem es valoban semmi kulonos, sot...) 5 pont, akkor nem birom feledni hogy Lorincz 2004-es Aldasa 6 ponttal vegezte ezen az oldalon. Noha nem Pinot. Segitsen ki valaki, aki ismeri a szot, ami a lokalpatriotizmus szalonkepes, ellentetes ertelmu parja.

py 2007.05.02. 10:03:07

Globálpatriotizmus? :) Bár szerintem az MA egyáltalán nem vádolható ezzel, legfeljebb néha becsúszik némi pontozási következetlenség (hol nem?). Mások pedig pont azt fájlalják, hogy Lőrincz Gyuri túlsztároltatik ezeken a hasábokon, ami ellentmondani látszik a fentieknek... A Mondavi esete amúgy felveti a kérdést, hol válik el a borhiba a sajátos ízkaraktertől, illetve merre helyezkednek el a hasonló tesztek a szubjektív/objektív skálán.