Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Minden borász öt és fél faluban lakik

Borfalu a Városligetben, borgála Révkomáromban

2007.08.10. 16:36 - Albert gazda

Jön a fesztiválszezon, jövő héten máris lesz két fontos esemény, amelyekre ezúton hívjuk fel olvasóink nyájas figyelmét. Az egyiket nemigen kell külön bemutatnunk: a borfaluban tavaly is szétnéztünk. A másik viszont teljesen vadonat: először rendezik meg a révkomáromi borgálát, terroirborok seregszemléje címén.

Ami a borfalut illeti, az augusztus 16–20. között következő immár a negyedik a sorban. Ez a rendezvény előbb nagyon nagy volt, utóbb már nem annyira – azt mondták, azért, mert a Felvonulási téren éppen építik a rozsdás ötvenhatos emlékművet –, napokon belül meglátjuk, az idén mekkorára nő. A szervezők mindenesetre az írják, 558 szőlő- és bortermelő település közel száz termelője mutatja be dolgait a publikumnak.

Az augusztus 18-ai révkomáromi borgálán ennél sokkal kevesebben kóstoltatnak, de a mezőny izgalmas. A terroirbor kifejezésre eleve gyorsan mozdulnak a fogékonyak, a résztvevők meg ezek: Bott Frigyes (Őrsújfalu, Felvidék), Bussay László, Hernyák László, Rókusfalvy Pál, Bott Judit, Tokaj–Kikelet, St. Andrea, Simon József, Pannonhalmi Apátsági Pince, Kreinbacher Birtok, Vylyan, Weingut Heinrich (Burgenland). A helyszín tehát a határon túlra szorult város tiszti pavilonja, a belépő ötszáz korona, ezért végigvizsgálható a komplett felhozatal, kóstolójegyekkel vacakolni nem kell.

Hát erre én elmennék ügyesen, ha nem lennék akkor Prágában éppen. Úgyhogy menjenek el helyettem is mind egy szálig.

Címkék: híradó borfalu borgála

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr47136990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wine T. Ester · http://www.borhirek.blog.hu 2007.08.10. 17:48:57

Rendben, elmegyek helyetted, küldd az 500 koronát :-) !

Albert gazda 2007.08.10. 17:57:59

Ugorj be érte hétfőn.

Benikuty 2007.08.10. 18:32:10

Albert,én 400-ért is elmegyek helyetted!

shiraz 2007.08.12. 15:53:28

2007-ben divatba jött a terroir kifejezés. mámost mindenki terroirborász lett, meg terroir gasztronómus. szociólógiai tanulmánylehetőség. :)

hegyaljai 2007.08.12. 21:58:34

Magyarországon kb 6 dűlő van lehatárolva helyrajzi szám mélységig. Az eltérő fajtájú szőlőt mindenki másképp kezeli, és a pincében is vannak legális trükkök. Ezért mások az egyes - már-már idollá nemesült - dűlőkből származó borok. Hasonlítsunk össze mondjuk két termelő Villányi Kopár, Jammertal, vagy Mádi Király, Egri Egedhegy terroir borát. A saját másik dűlőjének borára jobban fognak hasonlítani, mint az "azonos" terroirból származókra. Ha a magyar nyelv nem tud valamit pontosan meghatározni, akkor segítségül hív egy idegen kifejezést. Azon aztán mindenki azt ért amit akar. Erre klasszikus példa a terroir borászat. Ettől még az egyes borok kitűnőek lehetnek, de olyan kicsi a fizetőképes kereslet a 2000 Ft/palack feletti árkategóriában, hogy mindig valami újabb velőtrázó marketing hülyeséget kell kitalálni sokkolásukra, és akkor majd veszik.

Defter 2007.08.13. 10:09:08

Én azért jónéhány dűlőről tudom, hogy helyrajzi szám mélységig be van határolva, úgyhogy hatos a kijelentés kissé könnyelmű volt. A lényegből azonban ez nem von le, ahogy az sem, hogy a terroir-borászat nem 2007-ben lett népszerű.
Nekem nincs problémám azzal, ha valaki új marketing fogással lép elő, és az sem gond, ha mások mennek utána csapatostul, elvégre ha egy út járható, hát járjanak rajta - amíg le nem járatja valaki, ahogy az Villányban azért erősen bejátszik (meg azért máshol is előfordul, hogy ne csak Villányt szidjuk mindig). Inkább ezekkel az esetekkel van a gond.
Valóban figyelembe kell venni, hogy egy terroir-borban is benne van a borász saját stílusa, ami annyira jellemzően megkülönbözteti a bort a másik termelőétől, és ezt a különbséget más vonalon szintén fokozzák, árnyalják a terroirra jellemző jegyek. Éppen ez a lényege az egész témának, hogy a két speciális adottság között teljes összhangot teremtsen a borász, és mindkét vonal legelőnyösebb tulajdonságait tudja úgy hangsúlyozni, hogy a bor a fogyasztónak egészen egyedi élményt nyújtson.
A kifejezésre amúgy van magyar szó is, ugye, csak kicsit általánosabb értelemben használjuk. Amúgy én sem szeretem az idegen kifejezéseket. Írjunk ki pályázatot a megfelelő magyarításra, ami pontosan behatárolja az értelmét :)

shiraz 2007.08.13. 10:46:19

Kedves István,
valszeg azért több mint 6 dűlő van pontosan meghatározva... márcsak Tokajban is. Lásd Bormívelők Társasága.
A szőlőt művelő ember pedig a terroir része. Az viszont tény hogy sokan a kismennyiségű ám közepes boraikat így akarják eladni. de ahogyan a biodinamikát is sokan marketingre használják ez valóban így van a terroir kifejezéssel is. ilyen a világ.
Kedves Defter,
a terroir szót nem szokták semmilyen nyelvre lefordítani. de ha található jó kifejezés,uccu neki.

Defter 2007.08.13. 14:49:32

Kedves shiraz, éppen ezért nem írtam fordítást, csak magyarítást. És azt is csak azért, mert sokan belekötnek. De a barrique is hasonló kategória, körül lehet írni, de lefordítani nem. Engem mondjuk ezek nem zavarnak.

Sárfehér 2007.08.13. 15:46:23

Kedves Borisszák,
tuggyátok, amikor a mügyetemre jártam szakmérnökire, belőlünk, ifjú titán villamosmérnök hallgatókból csak úgy dőltek a nem titkoltan fennhéjázó angol szakkifejezések. Egy oktatónk, a ki a KFKI-ból jött (Vajda Jimmy), és már abban az idóben hosszabb időt töltött vendégprofesszorként Amerikában, ilyenkor mindig ránkszólt. Mi pedig nagy mellénnyel visszaszóltunk, hogy márpedig ezt és ezt nem lehet magyarra fordítani. Erre mondott ő olyan egyszerű, hétköznapi és igen kifejező szavakat, amelyek tökéletesen leírták az illető fogalmat, nekünk meg csak leesett az állunk. Kis idő múlva magunkba szálltunk, és magunk is kezdünk hasonlókat kitalálni. Szóval, én azt mondom, hogy azt nem lehet csak lefordítani, amit nem akarunk. Mi az, amit a terroir kifejez, és pl. a termőhely, terület, anyaföld szavak pedig nem? Kétségtelen, hogy az idegen, laikus számára érthetetlen szavaknak van bizonyos szerepük, Így ezek alapján két szakmabéli pillanatok alatt felismeri egymást, és bizonyos mértékig csupán a szavak használata az illető szakmán belüli álláspontját is jelezheti. Ugyanakkor az oktatásban van némi hátránya. Gondoljuk meg, hogy az angol szakkifejezések a legtöbb szakmában egyszerű, hétköznapi szvakból állnak, gyakran szellemesek, tréfásak, és komoly önkifejező erővel rendelkeznek. Ez sokat segít az angolszász oktatási rendszerben. Ezzel szemben Magyarországon megtanítják a "leforbíthatatlan" angol kifejezést, majd hosszan magyarázzák a jelentését, amit aztán a diák vagy megért, vagy nem, vagy teljesen összezavarodik. Helyesebb egy magyar szakkifejezést találni, ami mellett persze az angolt is meg kell tanítani. Szóval, szerintem terroir helyett anyaföld.

Sárfehér 2007.08.13. 16:11:59

Azzal meg vitatkoznék, hogy a "barrique"-ot nem fordítanák le semmilyen nyelven. Pl. angolul gyakran találkozni az "oaked", "overoaked" (nyersfordításban "tölgyelve", "túltölgyelve") szavakkal.

shiraz 2007.08.13. 17:21:50

a terroir nem angol szó és nem anyaföldet jelent.
a barrique kifejezésnek sincs köze az oaked ill. overoaked kifejezésekhez.

Sárfehér 2007.08.13. 19:16:04

Shiraz, bocs, ezek szerit tévedésben vagyok. Mindenesetre a wikipedia (tudom, nem autentikus) is ezt a jelentést sugallja (en.wikipedia.org/wiki/Aging_barrel).
A magyar szakkifejezések kialakításával kapcsolatban nem arról van szó, hogy egy olyan szót kell találni, ami már az urali vagy ázsiai őshazában is a "terroir"-nak felet meg. Természetesen elsődleges kritérium, hogy a szakma elfogadja, ugyanakkor nem hátrány, ha a laikus, amikor először hallja, valami olyasmit képzeljen mögé, amire a borász is gondol.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.13. 19:16:29

Amennyire én tudom a Somlón is helyrajzi szám szinten vannak a dűlők meghatározva.

A terroir egy francia szó és még az amúgy meglehetősen szókincsben gazdag ángélus nyelv is jövevényszóként befogadta.

Terroir alatt szerintem (!!!) azokat a földrajzilag meghatározott lokális hatások összességét hívjuk amelyek végső soron a bor jellegét meghatározzák. A terroir alá tartozik a terület földrajzi jellege és adottságai, a talaj összetétele mind kőzetileg mind pedig a termőföld jellegét tekintve. A terroirt meghatározza a területen használt szőlészeti és borászati megoldások, hagyományok és az ezekkel kapcsolatos helyi tapasztalatok... és ahogy shiraz is írta a terroirt meghatározza a rajta élő, dolgozó ember, sőt a helyi közösség történelme és hagyományai.

Naszóval emelem kalapomat az előtt aki minderre egy frappáns és kifejező magyar szót tud mondani :)

Sárfehér 2007.08.13. 19:17:37

Egyébként nem mondtam, hogy a terroir angol szó lenne. :)

zoli 2007.08.13. 19:17:42

A barrique már magában egy szerencsétlen elnevezés, ráadásul nálunk elterjedt csak igazán, máshol annyira nem jellemző.
Viszont szerintem az oaked vagy oak aged az esetek legtöbbjében egyenértékű a barikkal.

Sárfehér 2007.08.13. 19:41:45

BZoltán, teljesen igazad van. De én csak ismételni tudom magam. Egyrészt nem tudom, hogy a franciák mióta használják a "terroir"-t a fenti értelemben. Másrészt a dolog csupán a szakmán belüli egyezség kérdése, lehet így is dönteni, lehet úgy is. Sőt, nem kell konzekvensnek sem lenni. Saját szakmámban van villamosmérnök, elektrotechnikus, sőt, villanyszerelő. Az utcán villamos jár, amihez az energiát elektromos erőművekben termelik. Villamosságtan órán pedig elektrodinamikát (is) tanítanak. Van elektrokémia és vannak villamos gépek. A kémiai tanszékcsoporton pedig vegyészeket képeznek. :))) Na jó, nem untatok senkit tovább. Vesszőparipám, hogy ki kell alakítani mindig a saját nyelvű szakkifejezéseket, különben egy olyan érthetetlen katyvaszhoz jutunk, amilyen pl. a mai magyar számítástechnika nyelvezete, és ami szerintem komoly mértékben nehezíti a számítástechnika oktatását, illetve az autodidakta kezdők számára az első lépéseket.

hegyaljai 2007.08.13. 20:20:50

Kedves shiraz! Lehet, hogy Villányban minden dűlő pontosan le van határolva helyrajzi számra, de én azokra gondoltam, amelyek nyilvánosak, illetve az FVM miniszter azokat rendeletben kihirdette. No persze attól még az a dűlő nem jobb, csak tiszták a viszonyok. A terroir szó fordításáról pedig akáhogyan is godolkodunk, az már megvan. Ez a termőhely. Lehet, hogy a terroir több, mint a termőhely, de azt a nálam okosabbak majd itt bizonyára leírják. A terroir bor szerintem az, ahol a termelő a fajta és a borászati technológia alázatos megválasztásával a termőhely sajátosságait engedi kibontakozni. Nem nyomja azt el egy illatos, karakteres fajtával, nem hozza helyzetbe a fajélesztőt, hogy az elnyomja a hely sajátosságait, nem alkalmaz túlzott mértékben új hordót. Ugyanakkor nem is rusztikus, nem is ódivatú. Tehát alázat uraim!! Több gőzt a turbinára és kevesebbet a dudára! Kevesebb hőbörgés, kevesebb technológiai jelleg, szerintem ez a terroir borászat.

Sárfehér 2007.08.13. 20:31:58

Hegyaljai, köszönöm.
Még egy kötözködés: Újabban szokás a szlovákiai Komáromot Révkomáromnak hívni. Az igazság az, hogy a történelmi Komárom a mai Szlovákia területén van, és Révkomárom tulajdonképpen az a Komárom, ami a Magyar oldalon található...

Defter 2007.08.13. 21:03:52

Szép kis vita lett itt :) meg elemzgetés.
A terroir valóban termőhelyet jelent, de az értelmezése, a használata árnyalja igazán, és ezért többféle szót is lehet használni rá. Ahogyan a termőhelyet is ki lehet szélesíteni a magyarban, és máris nem jelenti ugyanazt, amire eredetileg használni akartuk. Ez persze nem baj, elvégre egy adott szót többféleképpen lehet fordítnani általában. Éppen ez a szép a fordításokban - jó esetben...
A barrique pedig alapértelmezés szerint hordót jelent, így az oaked kifejezés nem fedi, legfeljebb ha a borra jelzőként használják, mint ilyen hordóban érlelt bor. Inkább azt kellett volna mondani, hogy kis fahordó, illetve kis fahordós érlelésű, ami tényleg jobban fedi a lényeget, de éppen erre utaltam azzal, hogy körül lehet írni, de nem lehet egy szóval kifejezni. Nincs rá olyan magyar szó, mint pl. az ászkolás.
A helyrajzi szám szerinti meghatározáshoz még annyit mondanék, hogy nem feltétlenül az FVM-et kell figyelembe venni, elvégre ez helyi, hegyközségi szintű meghatározás. Nem hiszem, hogy sok olyan dűlő lenne, amit hegyközségi szinten nem határoltak be helyrajzi szám szerint. Elvégre a származási bizonyítványok szempontjából is szerepe van ezeknek az adatoknak, ahogy abban is, hogy egy adott borra lehet-e azt a dűlőnevet használni.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.13. 21:29:44

Sárfehér,
alapvetően szimpatikus az elképzelésed. Mindenestre érdemes tudomásul venni, hogy a magyar nyelv az alapvetően befogadó jellegű ellentétben például a franciával ami pedig kreatív. Ezért van az, hogy például a magyar nyelvbe az angol byte szó bájtként adaptálódott amíg a franciák octetként saját szót használnak. A magyar nyelv az évszázadok alatt nagyon sokat gazdagodott azáltal, hogy más nyelveből átvett szavakat és pont a gyümölcstermesztés és a kertészet az a terület ahol szinte minden ma már magyarnak ismert szavunk tulajdonképpen jövevényszó. Ezért én nem félek sem a tarroir-tól amit lehet, hogy lassan terroárnak fogunk hívni, sem pedig a barrique-tól ami akár barik is lehet idővel.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.13. 21:33:03

Defter,
amennyire én tudom a barrique az 225 literes kezeletlen felületű új tölgyfahordót jelent. Tehát a a barrique iskolázását a bornak magyarul kisméretű újfahordós módszernek lehetne hívni :) ha nem lenne olyan "lusta" a nyelvünk, hogy az ékes ám hosszú magyar helyett inkább a rövid jövevényszót használja.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.13. 21:38:09

hegyaljai,
A termőhely tényleg jó szó, csak értsük bele azokat a dolgokat is amik nem a földről szólnak, hanem a hagyományokról és az emberekről akik a bort termelik.

hegyaljai 2007.08.13. 22:08:19

Kedves BZoltan! Szerintem a hagyományoknak és az emberek tudásának semmi köze a terroirhoz.

hegyaljai 2007.08.13. 22:09:55

Kedves Defter! Akkor most mi a véleményed a terroirról, mert nekem nem jött át.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.14. 06:39:54

hegyaljai,
Azt hiszem, hogy ezen nem fogunk összeveszni :) Neked ez a véleményed, nekem meg más.
Bár érdekelne, hogy te mire alapozod a tiedet.
A terroir szó meghatározására én két megbízható forrást találtam a neten:
www.epicurious.com/drinking/wine_dictionary/search?query=terroir
en.wikipedia.org/wiki/Terroir

Mindezzel együtt ha te csak a termőföldet és az azzal kapcsolatos dolgokat tartod a terroir részének akkor hova helyezed el azt, hogy egy adott területet évszázadokon keresztül gondosan műveltek, trágyáztak? Mennyire a terroir része az, hogy hova milyen fajtát érdemes ültetni? Mennyire meghatározható a terroir egy rossz fajtaválasztással és minek köszönhető az, hogy ismerjük a terroirt legjobban fisszaadó fajtákat?
Úgy általában a terroir alá miért nem tartozik bele a bioszféra? Az tán nem befolyásolja a bor jellegét?

zoli 2007.08.14. 08:04:12

A barrique nem kezeletlen, hiszen pörkölik különböző mértékekben.
Mennyi külföldi bort látunk barrique felirattal? Nem sokat. Az oaked vagy az oak aged viszont gyakori, ami nem kizárólag a barrikolást jelenti, de legtöbbször igen.
Nekünk ott van a(z új) "kishordós érlelésű" kifejezés, ami szintén nem fedi le a teljes jelentéstartalmat, de sztem mindannyian azt értjük rajta.

Terroir magyarításra egy tipp: termőhelyközpontú szőlészkedés/borászkodás

Defter 2007.08.14. 09:12:44

Kedves Zoltán, köszi a bővítést, bár én épp arra utaltam már elsőre is, hogy csak körül lehet írni, röviden és frappánsan kifejezni nem. De a te megfogalmazásod precíz, és azt hiszem, leginkább ezt érti mindenki a barrique kifejezés alatt. Amúgy itt néhol kicsit össze van mosva a hordó és a bor, pedig ugye a borra csak az egyszerűsítésre hajlamosak használják a barrique szót (ami csak maga a hordó), valójában a barrique-olt a megfelelőbb.
A kezeletlen felület valóban kicsit érdekes megközelítés, bár attól függ, kívülről vagy belülről gondolod :)
Kedves hegyaljai, a kérdésedet kétféleképpen értem, de megpróbálok válaszolni :) Valóban volt némi zavar abban, amit írtam, ennek az az oka, hogy alapvetően nem szeretem a túl sok idegen szót, de ahol nincs magyar megfelelője, ott nem zavar a használata. Ilyen a terroir kifejezés is, aminek ugye értelmezéstől függően több megfelelője is lehet. Szerintem a termőhely a legjobb, de nem mindig azonos. A termőhely a magyarban is sokmindent magába foglal, de a hagyományokat valóban nem érzem benne én sem, míg a terroir szót a franciák is használják olyan értelemben, hogy valaki egtyütt él a szülőföldje múltával is, a szokásokkal, hagyományokkal, megtartja és továbbviszi azokat. Valami hasonló ez a bor esetén is, hiszen amit a föld magából átad a szőlőnek, az normál esetben átkerül a borba is - ha a borász ezt hagyja érvényre jutni. Ahogyan a szőlőben befolyásolni tudja a növény és a föld kölcsönhatását pl. a terméskorlátozással. Ha úgy érzi, hogy a talaj olyan különleges adottságokkal rendelkezik, amiket érdemes megmutatni a borban, és erre a fajta is képes, akkor megpróbálja megőrizni az ízjegyeket a kezelések során. Vagyis megtartja a terület jellegzetességeit, a csak rá jellemző ízvilágot. Ettől lesz az onnét származó borokban mindig ugyanaz a felismerhető karakter, amiben persze benne van a borász egyénisége is, és az évjárat is hozzáteszi a maga kis jegyeit.
Hát valami ilyesmit gondolok a terroir-borászkodáson, de én ugye nagyon laikus vagyok :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.14. 13:21:26

zoli,
köszi a pontosítást barrique témában, valóban fontos, hogy bizonyos mértékben meg van pörkölve a hordó belseje.
Defter,
igen, nekem is ez a problémám ezzel a terroir dologgal. Hogy miért hagyjuk ki a termőhelyből a bioszférát? Miért csak az élettelen kő és talaj a terroir? Amikor annyi minden más is hathat a termőhelyen nevelt borok karakterére...

Defter 2007.08.14. 14:51:24

Jól fogalmaztál: kihagyjuk. Pedig nem kellene, mert az eredetileg benne van a kifejezésben. De szerintem ezt érezni is kell, megtapasztalni. Így válik teljessé.

hegyaljai 2007.08.14. 17:26:47

Kedves BZoltán! Nem értelek, hogy miért nem akarod ennek a hozzászólás folyamnak a lényegét átvenni. Újra bedobtál egy idegen szót, a bioszférát, amely teljesen felesleges, hiszen a termőhelyben szerepelnek a talajlakó gombák, és az őshonos a bogyó héjján garázdálkodó élesztők. Akkor mi az ami nincs benne a termőhelyben és benne van a bioszférában, ami ráadásul a terroir borászat szempontjából fontos?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.14. 18:03:17

kedves hegyaljai,
Bevallom egy kimondottan jóindulatú és konstruktív provokációnak szántam a bioszféra kifejezés bedobását. Ugyanis úgy gondolom, hogy ha a talajlakó gombák és a bogyó héjján garázdálkodó élesztők része a terroirnak, tehát a terroir kifejezés túlmutat az élettelen kőzet és talaj keretein, akkor az ember aki a termőterületen él, annak hozamán "garázdálkodik" és a bor jellegéért pont ugyanúgy felelős mint a talajban lakó gombák miért nis ne lenne a terroir meghatározója? Szerintem az ember az pont ugyanúgy része a természetnek és a környezetnek ahogy a fák, madarak, gombák és bogarak.

hegyaljai 2007.08.14. 18:42:09

Kedves BZoltán! Mivel Te itt konstruktív provokációt vállaltál fel szemben a hozzászólás folyam (post) magyarító szándékával és így én is felmentést érzek ez alól.
Tehát nem a Homo sapiens kivételezett helyzetére kívánom alapozni a válaszomat, hanem csupán arra, hogy amíg egy gomba, egy élesztő stb. csak az entrópia szabályai szerint a természeti erőforrások felhasználásának alacsonyabb energia szint felé történő transzformációját tudja megvalósítani, addig a szőlész-borász szembe megy ezekkel a folyamatokkal. Persze főleg a pincében, hogy hűti az erjedő mustot, és különböző - szerencsére nem E számú - anyagokat ad hozzá a borhoz. A szőlőben metsz, termést korlátoz. Viszont ezen tevékenységeit egyaránt tudja folytatni Tokajban,a Vezúv lejtőjén 800 méterre a tenger szintje felett, a Fokföldön, és a csak öntözés mellett művelhető ausztráliai szőlőkben. Míg a Te általad az ember és a talajlakó gomba közötti különbség biológiai szempontból valóban elhanyagolható, ugyanakkor az energia felhasználás szempontjából igenis létezik. Tehát az ember és a termesztési kultúrája, megfelelő alkalmazkodással bárhol működik, míg a terroir csak ott, ahol azt érdemesnek tartjuk lehatárolni.
A hozzászólás folyam korábbi részében az angol nyelvű szómagyarázat valóban "talajíz"-re egyszerűsíti a terroir szót, de később bele veszi az éghajlati, fekvés stb tényzőket is, tehát oda jut ki amit én mondok: termőhely.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.14. 20:11:07

Tisztelt hegyaljai,
nem hiszem, hogy egy beszélgetési folyamnak lenne konkrét szándéka, de ha van akkor veszem a bátorságot, hogy a téma iránt érdeklődő (és ha jól sejtem a témához értő) olvasótársakkal beszéljem meg a terroir kérdéssel kapcsolatos dolgokat.
Te tehát azért vonod ki az embert a terroirhatások alól, merthogy szembemegy a a természetes folyamatokkal. De mi van akkor ha én azt mondom erre, hogy az embernek azon törekvése, hogy alakítsa környezetét és a növényeket ízlése és igényei szerint nemesítse, válogassa és termessze ugyanúgy része a természet folyamatainak mint a gombák és élesztők alacsonyabb energia szint felé történő transzformációja? Nyilván a gombák és élesztők egyszerűségükből fakadólak kevésbé céltudatosan és rendszerezetten formálják a környezetüket mint a náluk ugyabár némileg összetettebb és (ha szabad így fogalmaznom) fejlettem létformát képviselő ember.
Bár igaz, hogy hogy az ember és a termesztési kultúrája, megfelelő alkalmazkodással bárhol működik, de ennek a "bárhol működésnek" az eredményét befolyásolja az is, ha arra kevésbé érdemes helyen teszünk rá kisérletet. Az is terroir ha az ember a Szaharában termeszt szőlőt és _csinál_ bort, csak az rossz terroir lesz.

Én, engedelmeddel, az embert továbbra is a természet elválaszthatatlan részének tartom és a tevékenységét természetesnek fogom fel, még akkor is ha destruktív avagy terméketlen.

Mindenestre érdekelne a véleményed, hogy szerinted például azokat a jegyeket amit a világ borfogyasztó nagyközönsége a hegyaljai terroirnak tud be mennyire befolyásolta az a kultúrkörnyezet, azok a hagyományok és azok az emberek akik a hegyalján szőlészkednek, borászkodnak. Szerinted ugyanilyen lenne-e a tokaji bor ha pontosan ugyanilyen terműhelyi adottságokkal Németországban lenne?

hegyaljai 2007.08.14. 20:36:22

Kedves BZoltan!
Az utolsó bekezdésben véleményem szerint kilépsz a terroir fogalomköréből. Ne egy elméleti németországi termőhelyről beszéljünk, hanem inkább tételezzük fel, hogy az ember most érkezik meg az ősi, természetes állapotot eddig megőrzött Tokaj-hegyaljára. Valóban nem feltétlenül ugyanolyanok lennlnek az ezután itt termelt borok, mint a mostaniak. Az emberi tevékenység, ha csak az eróziót vesszük tényleg átformálta ezt a termőhelyet is. De a dolog lényege szerintem nem ebben van, hanem, hogy miért érdemes - ha érdemes - a terroir bor kifejezést használni. A mai tokajiak ugyanis a korábban tárgyaltak értelmében véve nem is terroir borok, hanem inkább a környezeti és emberi tényzők hatására kialakult egyedi borok, vagy egy divatos idegen szót használva, hungaricumok. Egyediek, megismételhetetlenek, de a jellegüket kialakító tényezők közül nem a máshova átvihető emberi tudás, fajta, borkészítési technológia, hanem a termőhely miatt.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.14. 21:38:50

Kedves hegyaljai,

való igaz, hogy a te általad használt terroir meghatározáson túlmutat az amilyen értelemben használom a terroir fogalmat. Elfogadható az is amilyen szűk értelemben használod a terroir szót, de te is látod, hogy az ember meghatározó szerepét valahogyan meg lehet és alkalmanként meg is kell tudni fogalmazni.
Én a terroir bor kifejezést erőltetettnek és feleslegesnek tartom, hiszen szerintem minden bornak van terroir jellege, mégha az nem minden esetben "jó" vagy karakteres jelleg. Szerintem a jellegtelenség, tartalmatlanság is jelleg.

Az amit a tokaji borról mint hungarikumról írsz azzal messzemenőkig egyetértek bár én nem igazán szívesen használom a hungarikum szót, mert nagyon sok hungarikumról kiderült már, hogy bizony talán a magyar néphez és Magyarországhoz van a legkevésbé köze. Igen gyakran az amire mi magyarok olyan nagyon büszkék vagyunk mint hungarikumok kiderül, hogy a Kárpát medencében lakó svábok, szerbek, románok, szlovákok nélkül bizony nem olyanok lennének mint amilyennek mi magyarok szeretjük őket.
Ha bátor akarok lenni, akkor példának egyből az első tokaji aszú elkészítőjét hozhatnám példának akiről máig nem tisztázott, hogy a nevét azt nem-e esetleg a származási helyéről vagyis a Szepességről kapta, ahol ugyebár a 16. században erősen kisebbségben laktak csak magyar nemzetiségűek. Nem azt mondom, hogy így avagy úgy van, csak arra szeretnék rámutatni, hogy ingoványos dolog bizonyos dolgokat a történelmi avagy politikai országhatárokhoz kötni.
Például ezért is értem én szívesen a terror-ba bele az embert is aki a hegy mellett él és dolgozik... mert ő akkor is része a környezetben ha az országhatárokat ide-oda tologajtják avagy el- és átnevezik a helyet ahol él.

Defter 2007.08.15. 14:21:00

Zoltán, az egész okfejtés kiindulása és végső oka éppen az, hogy ki mit ért egy idegen kifejezés alatt, ha azt nem lehet potnosan magyarítani, csak körülírni. Van, aki szűkebben, van, aki tágabban értelmezi, de azért a te értelmezésed már bőven túlmutat a valódi terroir-fogalmon.
Lehet, hogy a jellegtelenség is jelleg, de tuti nem terroir-jelleg. Nem minden borban van benne a terroir, de nem érzem szükségét a gondolat kifejtésének, volt már, hogy mások megtették. A jellegtelenség amúgy sem csak a terroir sajátosságainak hiányát jelenti, hanem a fajtajellegét is, de ez már megint más kérdés.
Szerintem az, hogy bizonyos ízjegyek megjelennek a borban, még nem jelentik a terroir megjelenését, hiszen éppen attól lesz az különleges, hogy máshol nem olyan. Vannak általánosan jellemző jegyek, és vannak speciálisak. A speciálisak általában kölcsönhatások eredményei, különböző általános jegyek összeadódásából keletkeznek, és ezek jelentik a terroirt magát a borban. Az a speciális kombináció, ami csak arra a területre jellemző, amit csak ott lehet előállítani. Ehhez jönnek hozzá a szőlészet és a borászat egyedi vonásai, amikkel ki lehet emelni ezeket az adottságokat.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.08.15. 15:17:37

Defter,
én nem azt írtam, hogy a jellegtelenség is terror jelleg, hanem azt, hogy a jellegtelen terror is egyfajta jelleg. Nem minden terroirnk van karakteres és a borban felismerhető jellege. Attól az még terroir marad. Én azzal együt, hogy elfogadom mások szűkebb terror meghatározását továbbra is tartom magam ahoz, hogy a terror fogalma alá beletartozik a hely bioszférája aminek viszont az ember minden hagyományával és szokásával ugyancsak a része. Ha ezt nem értjük hozzá akkor kénytelenek leszünk olyan fogalmakkal élni mint a "hungarikum".
Az ember alatt pedig nem Gipsz Jakabot értem, hanem a homo sapiens-t úgy általában. Nem _A_ borászt értem én itt az ember alatt, hanem úgy általában a helyi embert akinek az ízléséhez lett évszázadok alatt nemesítve a szőlő és válogatva a fajta beállítva a borászati technológia.

Defter 2007.08.15. 21:26:27

Zoltán, oké, egyétértettünk sokmindenben, és fentebb említettem, hogy a franciák bele is értik a hagyományokat is emberestül, mindenestül :)
A jellegtelenség meg valóban terror :)
De szerintem ha egy terroirnak nincs semmilyen jellegzetessége, akkor nem tud semmit hozzáadni a szőlőhöz, és szerintem az nem lesz terroirbor, csak legfeljebb dűlőszelektált.
De azért szép a világ, mert különbözőképpen gondolkodik ez a sok ember.

Alejandro 2007.08.20. 19:23:33

Ha egy pillanatra visszakanyarodhatnánk a nyelvi vonalhoz:
A francia terroir szó egy már meglévő jelentésből került át a borászatba. Csak a legegyszerűbb példa: a "cuisine du terroir" felirat sokfelé látható Franciaországban, magyar megfelelője pedig "tájjellegű ételek".
Szóval itt vagyunk bajban, mert szeretné-e valaki, ha a terroirborokat ezentúl tájjelegűnek, urambocsá' tájbornak titulálnánk...