Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Azok a Gerék még ma is állnak

Óborozás félholt fehérekkel és élő villányiakkal

2007.09.07. 07:13 - Műtannin

Az alábbiakban irdatlan méretű poszt következik egy irdatlan méretű kóstolóról, amelyen jó két hónapja volt szerencsénk részt venni Sz. Kis László jóvoltából. Sz. Kis úr egykori borkollégista, ekképpen 2003-ig a Rohály-féle Borkalauzok kóstolóinak állandó közreműködője már a nyolcvanas évektől gyűjtögeti az érdekesebbnek tűnő tételeket, Most felfedező utat tett saját pincéjébe, és felszínre hozott néhány borszauruszt: huszonkét palack vöröset és fehéret (1969-től 1994-ig), és tizennégy Gerét a '92 és '96 közti évfolyamokból. Csoda ugyan nem történt, de nagy meglepetések voltak: a Gerék nagyszerűen bírták az éveket, akadt egy még élvezhető, bár gyanúsan tokajias 1969-es egri leányka, meg kiderült, hogy az Eger Csillaga MGTSZ már egészen rendes franc-okat bírt összehozni 1988-ban.

Azt nem állítanám, hogy se kiköpni se lenyelni, mert lenyelni, minden körülmények között, de, és ez itt egy nagy de, tényállás, hogy furcsa mentális állapotban óborozik a magyar.

(Hát azt én nem fogom leírni, hogy muzeális. Muzeális a pannon-tengeri kagylófosszília meg Lenin gyerekkori koponyája, de nem a bor. A bor, az ó. Inkább, mint más.)

Egyrészről azt tanulta, hogy a bor annál jobb, minél öregebb, az idő csak jót tesz neki – ebbe a mítoszba persze nem lehet nem belehallani az idővel oly feszült viszonyban lévő európai ember visful szinkingbe hajló sóhaját. Másrészről viszont, és ez itt egy nagy másrészrőlviszont: a hazai borászat újjáéledését végigkövető magyar tapasztalatai e mítoszt egyáltalán nem nagyon látszottak alátámasztani eddig. Ennek lehet oka éppen maga az újjáéledés is, hogy tudniillik kevés ideje volt még a magyar borászatnak kitanulni, mitől lesz igazán tartós, időtálló egy-egy bor. Szepsy István vallotta be egy kóstolón, hogy 96 előtt készített boraiban például még nem sikerült belőnie a tartóssághoz szükséges kénszintet és egyéb opciókat, úgyhogy csak a 96 utáni Szepsy-boroktól vár szép öregkort. (Tényleg: Schmuck Andor-i, Dávid Ibolya-i debilitással nevezhetnénk szépkorúnak is a muzeális óborokat.)

Szóval, keserves csalódásokat is hozott egyik-másik kóstoló, amikor a húsz-harmincéves potenciálúnak jósolt nagy vörösekről derült ki, hogy reménytelenül szét vannak esve. Vagy nem volt még elég borászati-szőlészeti tapasztalat (a 90-es évek első felében még a legjobbnak számító borászatok sem hozamkorlátoztak, például), vagy az ültetvények voltak túl fiatalok (a szőlészegyszeregy szerint fiatal tőke tartós bort nem adhat), vagy túl öregek (gyönge minőségű, szoci időkben telepített klónok), vagy mindhárom, négy, öt tényező játszott.

De még csak elég kóstolási tapasztalatunk sincs ahhoz, hogy trendeket állapítsunk meg.

Pazar alkalomnak tűnt tehát Sz. Kis László elvetemült gyűjtő és Alkoholista-olvasó meghívása. Az elmúlt évtizedekben fáradságos hobbival beszerzett borainak néhány gyanúsan öreg darabját végigkóstolandó látott bennünket vendégül sashalmi rezidenciáján. Huszonhárom bemelegítő tétel, mindenféle vörösök és fehérek 1969-től 94-ig (végül 22 lett csak), aztán tizennégy Gere (Attila), 92-től 96-ig. Lehet-e elég hálás egy valamirevaló borbuzi?

Összegyűltünk heten-nyolcan (a házigazda, b. neje, k. fia, Heimann Zoltán, ifj. Heimann Zoltán, Bob, Albert gazda és jómagam) a kellemes, polgári teraszon, és ittunk, és hallgattuk a házigazda és Heimann úr elbeszéléseit az egyes borok beszerzésének körülményeiről. Mert ugye a borban nem az alkoholt, a savakat, a szárazanyag-tartalmat isszuk, hanem a történeteket. Khm, az eltűnt időt.

(E történeteket itt sajnos nem lesz hely fölidézni, a kóstolási jegyzet így is reménytelenül hosszú.)

A bevezetőben muszáj még említeni, hogy Sz. Kis úr tisztességes adottságú pincével bír, a kóstolt borok rendes körülmények között tárolódtak. Jegyzeteimet Bob egészítette ki, Albert gazda csak a következtetések levonásába szólt bele.

1. Oremus Furmint 1994 Grand Selection
Mintha csak illusztrálni akarná a bevezetőben előadottakat: nem is olyan nagyon öreg, és nagyon jó házból való bor, az Oremus újabb száraz furmintjai mind műfajteremtő klasszikusok, de 94-ben még alighanem csak kísérletezgettek. Már illatában is oxidált, fáradt. Némi sárgabarack díszíti. Olajos textúrájú, sőt, sajnos petrolos, savanyú, citromos, szétesett bor.  2 pont, nem több. Szomorú.

2. Thummerer Egri Olasz Rizling 1994
Vili papa mélyrepüléséről épp a napokban merengtem el egy 2006-os, rendkívül gyöngének talált olaszrizling felett (akkor és most is következetesen két szóba írva a címkén), ez a tétel pedig megerősíti bennem az érzést, hogy a Thummerer-pince a 90-es évek közepén élte csúcskorszakát, azóta inkább lemaradozik a magyar élmezőnytől. Ez a bor orrban gombás, édes, kicsit lábszagú, mint valami jobb sajt, de szájban van tartása, van sava, hozza a fajtajeleges keserűmandulát. Talán a szénsavból is maradt kevés. Mert ez bizony reduktív bor volt, egyáltalán nem szánták ilyen hosszú életűnek. Utóíze túl keser is, ez rontja 3 pontosra, de most is simán versenyképes a tizenkét évvel fiatalabb kistestvérrel, sőt!

3. Móri Tramini 1991 (Móri Állami Gazdaság)
Az előzőekhez képest illatorgiával nyit: parfümös lendület, birsek, rántott hús illata. Bob rózsát és mézet is talált benne. Ízben viszont bántó üresség, szétesettség, mindenféle hiányok. Az illat miatt érdemel 2 pontot.

4. Móri Kúria Rajnai Rizling 1991
A legenda szerint az akkor még a Móri ÁG-nál dolgozó Kamocsay Ákossal valami speciális exportcélra készíttették ezt a bort, valamelyik impex akart vele imponálni ex-KGST-partnereknél, de aztán lefújták az üzletet, a bor meg készen volt, piacra dobták Móri Kúria néven, nem volt sok belőle. Sok szót kár vesztegetni rá: a régi, rossz szamorodnik oxidált, kenyérhéjas illatát hozza, oszt azon kívül semmit. Totálisan szétesett. Ízben is érdektelen és savanyú, bár olajos állagából sejthető, hogy valami tisztességesebb anyag lehetett valaha. 1 pont.

5. Eger Csillaga MGTSZ Egri Muskotály 1988 (Vinarium Selection)
A 90-es évek elején már éledező borkereskedők (például a BB-től dobbantott Garamvári Vencel Vinariuma) próbáltak lecsapni egy-egy téesz, ÁG vagy más szoci nagyüzem használhatónak tűnő tételeire. Így lett selection ebből a muskotályból. Húsz év távlatából nehéz volna megindokolni a döntést. Az illat akár még biztatónak is nevezhető: bodzalekvár, savanyúcukorka, citromos tea. De az ízből itt sem maradt semmi. Savanyú, keserű, beteg valami. Azért teljesen ihatatlannak sem lehet mondani. 2 pont.

6. Thummerer Pinot Gris 1988 (félédes)
Vastag, szép, citromos teás, őszibarackos illat. Ez a teás vonal végigmegy ízben is, ami ha nem is hibátlan, még értékelhető, az a félédesnyi cukor tartja benne az életet. Persze minden szétáll benne már, túl sok a citromos savanyú, külön a cukor édese. 3 ponttal így is jó saját korosztályában.

7. Polgár Aranyhárs 1990
A kilencvenes évek legelején Polgár Zoltán villányi pincészete még a legszűkebb elithez tartozott. Az Aranyhárs is kultuszborféle bor, elég föllapozni a korabeli Rohályokat. Késői szüretelésű, édes hárslevelű még a jégbormánia előtti időszakból. Aranyárban mérték akkoriban, emlékszik Sz. Kis úr, ötszázas volt a félliteres palack. Portóis illatokkal kezdünk, aztán az emberes cukortartalom próbálja feledtetni, hogy a savak már rég eltűntek valahol, határozott keserűség is kíséri a cukrot, az ízvilág is portóias. Ooldszkúl tokajiakra emlékeztető, de üres. 3 pont, de már látótávolságon belül a négy.

8. Gyöngyösdomoszlói Állami Gazdaság Gyöngyösi Sauvignon 1987
A sauvignon természetesen blanc, de mindegy is. Ilyen penetráns bűzt borospalackból áradni még nem éreztem. Az íz már mindegy is (az nincs, illetve ami van, ecetre hajaz inkább). 0 pont. (De csak azért, mert a természetes számok egy részhalmazán mozgunk.)

9. Mátra Kincse MGTSZ Gyöngyösi Olaszrizling 1986
Az előző pusztító erejű tétel valamivel barátságosabb kistestvére. Ezt tudta a nyolcvanas évek gyöngyösi terroárja? Gombás, büdös, oxidált, fáradt, szétesett, üres. Lehetne sorolni. 1 pontot érdemel, ha az előző volt a nulla.

10. Egervin Egri Leányka 1969 (édes)
Ha mi valamilyen magyar sportújság lennénk, biztosan leíródna itten a doyen, miszerint doájen szó. Meg a korelnök. Így viszont csak annyi: a mezőny legidősebb tagja a legnagyobb meglepetés okozója is. A majd' negyvenéves, a szerzővel pont egykorú leányka teljesen elfogadható formában van, itt-ott megereszkedett már, de nézzünk magunkra, ugye. Ezt a bort nyugodtan be lehetne nevezni valamelyik tokaji borversenyre, simán régi iskolázású aszúnak találnák. Aranyszájú, vadászkutya-szimatú sommelier-bajnok legyen a talpán, aki kiszúrja, hogy még a borvidék sem stimmel. (Ennyiből gyanús is ez a bor. Javították volna valami esszencával? Avinálták volna?) Színe mint a balatoni halsütők agyonégetett, sok napos olaja: sötét, vészjósló. Illatban pemetefű-cukorka, aszalt gyümölcsök, oxidált aszúillat. Ízben is hozza ezt a likőrös, tokajias jelleget. Még sav is maradt a cukor mellett. Kesernyés befejezés. Abszolút oldszkúl aszú. 4 pont (OK), simán.

11. Hohe Domkirche Trier Scharzhofberger Riesling1992
A mezőny egyetlen külföldi versenyzője megmutathatta volna, hogy miképpen adják elő az óbor műfaját azok a borkultúrák, amelyeket nem vert széjjel negyven évre a komenizmus. Hát ettől a rizlingtől nem lesz egyértelmű Kádár János erkölcsi hendikepje. Fáradt, illatában gombás, oxidált bor ez. Savai a korához képest élénkek, de hiába, sok szépséget nem mutatnak. A bor egyben van, de ennyi az összes erénye. 3 pont.

12. Oremus Tokaji Szamorodni 1986 (száraz)
Természetesen nem a spanyol tulajdonú cég készítette ezt a bort, hanem annak idején megörökölte a később kerekedőházzá redukálódott állami kombináttól. Volt is erről sok vita, még a tolcsvai pince elé is odaálltak néhányan, hogy bort onnét el nem visznek. Végül vittek, az Oremus a pincekészletek jelentős részét, a nemzeti vagyont, és ezt utólag szerintem senki sem bánja néhány okoskodón kívül, de az okoskodók sem panaszkodhatnak, mert más tételek mindenféle kis pincészetek címkéi alatt tűnnek föl időről időre, főleg 72-es vagy még régebbi aszúk formájában, illusztrálva egy átmeneti kor tulajdoni viharait, és akkor fejezzük be az eufemizálást, lépjünk a szinesztéziák és metaforák világába. Gyógynövényes illat, plusz aszalt őszibarack. Ízben bizonytalan, sok dió, de nincs igazán gerince, se eleje, se vége. Iható, de különösebb élvezetet nem jelent. Tipikus 3 pont. Sajnos a mai szárazszamorodni-mezőnyből sem lógna ki lefelé.

13. Katona Ferenc Balatonboglári Cabernet Sauvignon 1992
Az egykori boglári állami gazdaság (BB) vagy féltucatnyi jelenlegi élborász munkahelye volt, Katona Ferenc is itt tevékenykedett, de belőle nem lett élborász, hanem épphogy a minőségileg, khm, nem annyira figyelemre méltó (súlyos eufemizmus újra) borok környékén kereste boldogulását, és meg is találta egy kereskedőcég élén, a nevet hagyjuk is, inkább a hányásszagú pinceborozók közönsége találkozna ezzel a névvel, ha abban a közegben értelmezhető volna a márkatudatosság fogalma. De 1992-ben Katona Ferenc még nem kannásirányba tájékozódott. Sőt! Meglepően üde, erős bor ez még ma is. Senki sem várná egy ilyen korú boglári sauvignontól ezt a vitalitást. Illata cseresznyés és fűszeres, sőt kicsit zöld. Bob némi gyógynövényességet is talált a sublót alá rejtve. Savai valószínűleg elég zöldek lehettek, ez még tizenöt év múltán is átüt. Ízben majdnem minden a helyén: a gyümölcsöt kellemes meggy hozza, mellé némi dohány, a tannin integrált, kulturált, utóízben van egy kis kávés, kátrányos égettség. (Hordótúlzás, nyilván.) Megdöbbentő módon megérdemli az 5 pontot!

14. Polgár Villányi Kékfrankos 1991
Poros illat, később némi meggy megjelenik benne. Rosszul kezd, de egyben van. Kicsit vékony, de még élénk, gyümölcse is van. Meglepő egy ilyen korú KF-től. 4 pont alsó széle.

15. Polgár Villányi Merlot 1991
Silós, savanyú, kiürült már. Némi málnás-szilvalekváros aromát belenget még. Ha muszáj, meg lehet inni, de inkább ne. 2 pont.

16. Pannonvin Bastion Merlot 1988
Valami amerikai exportra készült tétel. Poros, silós, büdös, satöbbi. Kicsi szilva jön talán, de összességében kár rá szót vesztegetni. Még nem teljesen halott, de nyugodtan el lehet temetni. 2 pont.

17. Eger Csillaga MGTSZ Bikavér 1988 (Vinarium Selection)
A válogatássorozat sztoriját lásd a muskotálynál. Ez a vörös jobb találatnak tűnik a téesz készletéből. Volt, aki kissé büdösnek találta, nekem nem volt az, bár sokat illatban nem mutatott. Viszont savai még működtek, kicsit sok volt benne az égettes íz, de végül is iható formát mutatott. Bob az utóízt állottnak találta. A 3 pont felső harmadában.

18. Eger Csillaga MGTSZ Cabernet Franc 1988
Az első bizonyítékféle arra, hogy a szocialista mezőgazdaság is produkált néha elfogadható minőséget. Ibolyás illatába gombás fáradtság és némi fülledtség is keveredik, de az összkép egyáltalán nem kellemetlen, sőt. Az íz kifejezetten barátságos, szép: a savak élénkek, még gyümölcsösség is megjelenik, tanninja sima, harmonikus, extraktja édes. Némi korengedménnyel öt, azaz 5 pont!

19. Szőlő-bor Winery Villányi Cabernet Franc 1987
Malatinszky-szárnypróba, aki kereskedőként a 90-es évek elején a villányi kombinát utódával – mai nevén Csányi Pince – is együttműködött. Ez az az eset, ami sok öreg villányi cabernet-vel előfordul: a valaha harapós tannin besimult, viszont közben elfogyott mögüle a bor. Savak szanaszéjjel, gyümölcs semmi, más íz se nagyon tűnik föl. Illatban is inkább csak a paprika. Összerogyott, mint Csala Zsuzsa kempingágya. Ketteske, azaz 2 pont.

20. Villányi Borrend Cabernet 1985
Dr. Rohály Gábor ajándéka a házigazdának, címke nélküli palack, azt sem lehet már tudni, franc-e vagy sauvignon. Viszont határozottan életben van. Bakelites, karamelles ízek és illatok uralják, a kóstolók közül többen mustsűrítmény alkalmazására gyanakodtak. Van szélessége, vastagsága, minden, nem kevés extraktédesség is ad tartást. 4 pont.

21. Hungarovin Villányi Merlot 1983
Itt már folyósodik a kézírás, nem is találok egyetlen értelmes szót sem a jegyzeteimben, csak annyit, hogy 3 pont. Meglepő. Bobnál gombás, gyógynövényes aromák szerepelnek a jegyzetben, ízben lapos, fáradt benyomások, a végén pedig eggyel kevesebb egység.

22. Hungarovin Villányi Pinot Noir 1983
Már a színe sem hasonlít ahhoz, amit a fajtától várunk. Az íze sem. Savanyú, cefrés, silós szörnyűség az illata, a korty eleje nem indul rosszul (bár pinot-ra egy pillanatig sem emlékeztet), aztán szakadás, és a nagy égett semmi. Kegyelemkettes.

És ekkor rövid pauza után jöttek a Gere Attilák, 92-től 96-ig tehát, és okozták a meglepetést kellemesen.

Cabernet Sauvignon Barrique 1994
Istenem, milyen vicces visszaemlékezni, hogy még négy-öt éve is minden valamirevaló vörösbor címkéjén nagybetűkkel virított – elegáns franciaságával máris előkelőséget, minőséget, kivételességet sugallva – a barrique szó. Azóta rájöttünk, hogy nem az újhordós érlelés a legfontosabb dolog a világon, a varázsszó a komoly borokról eltűnt vagy legalábbi kisbetűsödött, lett helyette szűretlenség, biodinamikusság meg terroirhegyek. Na mindegy, szóval ezeken a régi Gere-cabernet-ken még ott a markáns barrique jelölés. Pont. Ez a bor zöldpaprikás és vaníliás-meggyes (Bobnál pluszban füstös) illatával már jelezte, hogy egy osztállyal följebb játszik, mint az eddig kóstolt vörösök nagy többsége. Kicsikét vékonyabb a kelleténél, gyorsan kiürül tanninra, hogy még zsargonabbak legyünk. Bob szerint nyers és direkt. A bakelites, csúnya befejezés húzza le 4 pontra.

Cabernet Sauvignon Barrique 1995
Húsos illat, kis bizonytalan büdösséggel. Idővel előrenyomakszik az alkohol. Jó savak, de nincsen már szélessége, és a vége is ellaposodik. Sok füst és égettség az ízben. 4 pont.

Cabernet Sauvignon Barrique 1996
Kifejezetten virgonc, savhangsúlyos. Persze a Gere-mezőny legfiatalabb tagjaként illik is neki. Ha jól emlékszünk a 95-ös, erős évjárat után 96 sokkal gyöngébb volt. Talán a nagyobb savtartalom a hűvösebb év eredménye. Most milyen jól jön! Direkt, egyszerű, egyivású bor minimális fűszeresség színezi. Bob erjedtes, gyógynövényes, paprikás illatokat vélt felfedezni. 4 pont.

Cabernet Sauvignon Barrique 1993
Gombás-zöldes illattal nyit, aztán szájban a tannin ural mindent, még mindig, ennyi év után is. Kicsit savanyú is, nem mutat nagy erényeket. De iható. Kegyelemnégyes.

Cabernet Sauvignon Barrique 1992
Az este harmadik nagy meglepetése a 69-es leányka, illetve az Eger Csillaga CF után: kicsit porosan induló illat lassan nyílik, paprikák, fűszerek uralják. Minden egyben, minden rendben, minden kerek. Van test, sav, szépen integrált tannin. Bob szerint dohány és pemetefű-cukorka is. Bordóiasan kiegyensúlyozott, szép bor. 6 pont.

Cabernet Franc Selection 1995
Emlékeim szerint a korabeli Borkalauzokban ezt a franc-t is sok évtizedes potenciálúnak jósolták, és lám, tizenkét évesen még jó karban van. Meggyes vaníliafagylaltot hoz illatban, szegfűszeggel, fahéjjal, dohánnyal és bőrrel. Aztán ez a kellemes illlat idővel kiszellőzik. Az íz viszont megőriz sok szépet, főleg meggy-vanília vonalon. Ez jó és érdekes bor 2007-ben is. 6 pont.

Cabernet Franc–Cabernet Sauvignon Selection 1995
Szép, harmonikus, bár kissé talán hűvös ízvilágú bor. A savgerinc töretlen, borsok, paprikák, édeskömény. Animálok, szép test, életteliség. 6 pont ez is.

Cabernet Franc–Merlot 1994
Gombás, tompa illat. Bobnál halvány ibolya, vanília és ánizs találtatik még. Egyben van, de a 95-ösök után laposkás. Persze ez gyöngébb évjárat is volt, mindenképpen. Mindezek ellenére még mindig van benne egy kis élet. Egyszerű bor, utóíze nagyon erősen kávés. 4 pont.

Oportó 1993
Még nem kék-, pláne nem -gízer. Az illata elfogadható, bár Bob szerint inkább silós, állatos, de a többi katasztrófa: savanyú, vékony, a fajta felismerhetetlen. 1 pont.

Cabernet Sauvignon–Kékfrankos 1993
Na itt már drámaian esnek össze a jegyzeteim. Csak a gombás, de élénk illatról emlékeztem meg. És adtam 5 pontot. Bob szerint visszafogott, vaníliás, szilvás, halványan vegetális. Szájban pedig rendben vagyon.

Cabernet Franc 1993
Vanília, édeskömény, szilva találtatik az illatban, ízben kerekség, meglepő módon gazdagság, valamint kissé húzós tannin. A lecsengésben pedig hosszúság. 5 pont.

Cabernet Franc Selection 1993
Üres, kissé odaégett, nincs teste már. De katasztrófáról még ne beszélhetünk. 4 pont. Bob szerint parasztkolbász illata törkölyösséggel megbolondítva, kilógó alkohol, édes extraktok, hordós, pörkös ízvilág.

Cabernet Franc–Cabernet Sauvignon 1993 (franc-hangsúlyos)
Édesgyökér, édes extrakt, édes tannin, édes Anna. Ugyanakkor gazdag és kerek, jó inni. 6 pont.

Cabernet Franc–Cabernet Sauvignon 1993 (sauvignonhangsúlyos)
Itt már azt sem tudom, mi volt a különbség az előzőhöz képest, de 5 pontot kapott. Bobnál erjedtes, savanyúkáposztás, éretlen, szájban is zöldes és savanyú, de még él. Nála csak 4 zsetont ér ez a játék.

Kanyarítok ide egy kis vörös farkat is, hátha létezik egy-két élő ember, aki végigbírta ezt a tizennyolcezer betűt. Szóval, minden okoskodást, tanulságot, jövőbe mutató irányelvet félretéve szögezzük le gyorsan, hogy a magunkfajtának jobb szórakozás aligha létezik, mint egy ilyen időutazós kóstoló sztorikkal, terasszal és lerohadt címkéjű palackokkal. Ezer köszönet Sz. Kis úrnak a meghívásért.

A végeredmény sokkal jobb volt a vártnál, hála a Geréknek, de azt a tételt azért korántsem igazoltuk, hogy az idő csakis jót tesz a bornak. Egyelőre ott tartunk, hogy annyira rosszat talán mégsem tesz, mint ahogy sejtettük. Igazi nagy klasszist, rejtőzködő csodabort azonban nem találtunk ebben a mezőnyben.

És Albert gazda is kanyarít ide egy vörös farkat, így lesz a szöveg kétfarkú.

Az első sorozatból a leánykát, a Katona-cabernet-t, a két Polgár-bort, az Eger Csillaga-féle franc-t és a villányi borrendes terméket találtam ihatónak. Közülük a leányka hökkentett meg leginkább, tőlem 5 pontot is érdemelt volna.

A Gere Attila-sor pedig abszolút revelatív volt számomra. Klasszist én sem találtam köztük – bár a legjavának, amelyeket Tannin és Bob kollégák 6 pontosnak ítéltek, simán kiosztanám a 7-est –, ám ahhoz képest, hogy barrique-olt vízre emlékeztető folyadékoktól féltem, messze-messze felülteljesített mindegyik. Kivétel nélkül.

Tisztességes volt a színük, egészséges az illatuk, élvezhető az ízük. A 90-es években valóban nem volt Villányban terméskorlátozás, és valóban nyakló nélkül tölgyeztek, ezek a borok mégis állnak. A Villány aktuális állapotáról kialakult véleményemet nincs okom érdemben korrigálni, de ennyi mégis elég volt, hogy ezentúl pláne rá se hederítsek, amikor a szektánsok zsákutcáznak.

Címkék: 1987 1991 1983 kóstolás 1992 1993 1969 vörös fehér négypontos olaszrizling hatpontos merlot ötpontos tokaj furmint kétpontos eger balatonboglár hárompontos gere attila villány pinot noir kékfrankos bikavér hétpontos cabernet franc leányka cabernet sauvignon szamorodni rajnai rizling oremus mátra 1994 thummerer mór muskotály egypontos 1995 1996 polgár tramini pinot gris 1990 1988 1986 katona hungarovin oportó mosel 1985 móri ág eger csillaga vinarium gyöngyösdomoszlói ág mátra kincse hohe domkirche pannonvin szőlő bor winery villányi borrend

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr55158094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kadarnet 2007.09.07. 11:01:23

Naggggyon jó cikk!!!!
tervezgetek én is hasonlót,de nem ennyi tétellel;)

Cserszegi Óvszeres 2007.09.07. 11:02:31

Tartalmas egy program lehetett az biztos... Sajnos ahhoz, hogy az ember szétesett bort igyon, nem is kell óborhoz nyúlnia. Én tegnap egy borzalmas bort ittam, pedig aztán nem volt olyan hű de öreg. Igaz, reduktív bor, meg ugye nem is az a nagytestű fajta, de borzalmas volt. Vesztergombi Ezerfürtű 2004. Még fröccsbe is rossz volt, én nem tudom mi lelte. Nem dugóhiba volt az tuti. Egyszerűen nem illik már ilyet eladni, meg asszem a Vesztergombiék boraihoz sem méltó. Aztán végül egy arc kólával megitta.

Octopus 2007.09.07. 11:28:28

Remek cikk, köszönet Sz. Kis úrnak és az Alkeszeknek.
Nem mellesleg a borok eltarthatósága/mikor érdemes őket felnyitni az egyik legérdekesebb kérdés. Mostanában pl találkoztam pár "ó"borral (1996-os Tóth Sándor/Káli, 1999 Györgykovács), és bár még nyoma nem volt szétesésnek bennük, különösebb élvezetet sem okoztak; fiatalabb korukban biztos szebbek voltak.

Türkménbasi 2007.09.07. 12:15:27

Csatlakozom az előttem oszlókhoz, tényleg jó cikk volt és fogadja minden részvevő őszinte és sárga irígységemet.

Tényleg nagyon érdekes a borok eltarthatósága, megtalálni azt a pillanatot amikor a zeniten van egy tétel. Sajnos ha az ember egy csúcsát már elhagyott bort kóstol akkor utólag nehézkes egy évvel korábban kibontani:-)

szulfit 2007.09.07. 12:58:00

Anno Röhej doktorék minden valamirevaló borról azt írták, hogy "évtizedes potenciál", sőt egyszer "három évtizednyi potenciálról" beszéltek (azt hiszem a 2000-es Vylyan PN volt az, nálam szét is esett 3 év után vagy 8 palack). Bedőltem nekik, hiba volt.

A tapasztalataim azt mutatják, hogy a legtöbb 99-es nagyvad már lefelé megy (Kopár, Vili Papa, Duennium), pedig tankönyvszerű körülmények között tárolom őket. A tapasztalat hiánya, a kezdeti technológai problémák és a szőlőtőkék minősége/kora miatt szerintem ne reméljünk hosszú távú fejlődést a magyar vörösboroktól. Ha belegondoltok, hogy mennyiért vehette Sz.Kis úr ezeket a tételeket anno, vagy mennyit érnének most egy aukción, akkor még a 6-7 pontos élvezeti szint is több, mint csalódás, szar az ár-érték arány. Én már inkább brunellokba fektetem a pénzem, azok még tizenévesen is frissek, üdék, és még olcsóbbak is, mint a nagy magyar vörösborok ...

G. Lóci 2007.09.07. 13:04:45

Az mondjuk érdekelne, mennyire megbízható egy olyan ember véleménye/íz- és szagérzékelése stb., aki annyira részeg, hogy írni már nem tud...
Állítólag még a bort le nem nyelő borítészeknek sem ajánlott 15 tételnél többet kóstolni egyszerre, ráadásul ők közben sajtot-kenyeret-ezt-azt rágcsálnak is, hogy elvegyék az előző bor ízét.

Mondjuk egy vakkóstolás után is érdekelt volna a tizenéves Gere-borok minősítése, meg a régi szocialista tételeké is, így ugyanis erősen előítéletesnek érzem mindkettőt.

dalton1 2007.09.07. 15:10:52

A cikk remek, hónapok óta nem olvastam ilyen jót, ráadásul a stílus amelyben íródott is nagyon élvezhető.
Nem semmi végigkóstolni egy ilyen hosszú sort. De áruljátok el "rágcsáltatok-e közben sajtot-kenyeret-ezt-azt" hogy az egészségeteket féltők is megnyugodjanak...

A Vylyan boroknál én is tapasztaltam hogy nem bírnak szépen öregedni...sajnos...

Türkménbasi 2007.09.07. 15:17:09

Kedves G. Lóci!
Már bocs de igazságtalan vagy. Ez nem egy hivatalos borverseny volt hanem egy baráti kóstolás. Kiváncsi vagyok ha ott vagy ezen a kóstoláson, akkor te felálltál volna a 15. tétel után?

Ráadásul ítészünk nem volt feltétlenül tökrészeg (de te egyből a legdurvább alkoholos befolyást vetted alapul) ráadásul azt is leírja, hogy a kommenteket és a pontokat hárman hozták össze.

Úgyhogy szerintem hátrébb az agarakkal...

G. Lóci 2007.09.07. 16:41:53

Türkmenbasi 2007.09.07. 15:17:09
Nem volt feltétlenül tökrészeg? Nem is írtam. De azért idéznék a szerzőtől:

"Itt már folyósodik a kézírás, nem is találok egyetlen értelmes szót sem a jegyzeteimben,"
Na igen. Vajon miért? Én annyira még nem voltam részeg, hogy ne tudtam volna másnap elolvasni, amit leírtam. Persze biztos embere válogatja.
"Na itt már drámaian esnek össze a jegyzeteim."

Köhömö, köhömö.

Biztos nem álltam volna fel (vagy a fene tudja, lehet, hogy igen), de az biztos, hogy nem állok neki megírni, pláne úgy, hogy saját bevallásom szerint sem tudom már, mit is kóstoltam:
"Itt már azt sem tudom, mi volt a különbség az előzőhöz képest, de 5 pontot kapott."

Valahogy nem hiszek abban, hogy ilyen állapotban is reális értékítéletek születnek (pláne annak fényében, hogy a kiköpős, tehát viszonylag kevéssé részeg/ittas/spicces profi ítészek ítélete is mennyit szokott szórni, az ide írók meg bevallottan nem azok).

De ha te igen, hát akkor ezt neked írták :-)

Persze az meg hülyén hatna cikként, hogy lementünk, jól berúgtunk, ennyi :-)

G. Lóci 2007.09.07. 16:51:39

dalton1 2007.09.07. 15:10:52
Ha rám céloztál, én nem féltem az egészségüket, féltsék ők maguk :-)

Inkább csak az objektivitásukat és ítélőképességüket (legalábis a sokadik kóstolásnál) vonom kétségbe.
Persze biztos csak magamból indulok ki, hogy mennyire látnék (szagolnék/kóstolnék) tisztán mondjuk másfél liter bor után, akkor is, ha ez mondjuk több óra alatt csúszik le - hát nem nagyon.

(Mellesleg az említett Bob nevű figura (boros) írásait bírom is, nem akar űberszakértőnek látszani, nem dobálózik össze-vissza a bennfenteseknek szóló szakkifejezésekkel, ami szerintem teljesen rendben van. A szintén ide írogató csite épp az ellentétes véglet, a többiek meg a kettő közt.)

Türkménbasi 2007.09.07. 17:15:21

Lóci, túl komolyan veszed az egészet. Én örülök, hogy ilyesmiről olvashatok és nem zavar ha egyes értékítéletekben nem lehet 100%-osan megbízni.

Nem egy olyan bor volt már itt az én ízlésemhez képest alul és felülpontozva de ez egy pillanatig sem zavart soha.
Ez egy össznépi fórum szubjektív véleményekkel és nem a periódusos rendszer.

Egyébként meg a Gere (ó)borokról kialakult kép szerintem egyértelmű lett így is.

A Bob-ról és Csitéről alkotott véleményeddel meg abszolút egyetértek.

Műtannin · http://amuva.hu 2007.09.07. 17:34:51

G Lócinak, aki kétségbe vonja az objektivitást (hogy miért, az ugyan nem derül ki, Gere-ügynökök-e vagyunk-e éppen vagy éppen ádáz boxista ellenségek, mint ahogy az sem, hogy hogyan lehet objektíve bort kóstolni. Talán laboratóriumban, és azt nem kóstolásnak hívják):

Én a borszakírásban kifejezetten utálom a laborszagú álobjektivitást és a már-már hipokrita antialkoholizmust (lásd: rockzenészek a drog ellen), hogy úgy tesz, mintha a bor csupán vizsgálati tárgy és/vagy magaskulturális termék volna, nem pedig _élvezeti cikk_, amitől, bizony, be lehet rúgni.

(Régi vágyam olyan borkritka, amelyben a mámortényező is szerepel. Csakhogy a mámorról írni piszok nehéz, a világirodalomból is alig lehet összevadászni tucatnyi kompetens szakembert: Charles Baudelaire, Thomas deQuincy, Csáth Géza jut eszembe elsőre, ebből kettő ráadásul nem is alkoholmámorral foglalkozik, ugye.)

Éppen azért lett ennek a blognak a neve Művelt Alkoholista, és nem mondjuk Mennyei Manna, Dionüszosz Álma vagy Elegáns Savszerkezet, mert nem nagyon akartunk volna elmerülni az absztinens borpátoszban. Jelezni akartuk már ezzel is, hogy itt kedvtelési borozás az írások tárgya, hobbi, szórakozás, adott esetben akár szalonspicc.

Konkrétan a tárgyra térve pedig: nekem ugyan támolygós-hülyénröhögős részegség ellen sincsen kifogásom, de itten messze nem erről volt szó, hanem egyszerűen arról, hogy ennyi tétel után az ember figyelme már némileg szóródik. Ettől még baromira meg tudja állapítani egy borról, hogy jó-e vagy sem, de elmerül esetleg a beszélgetésben, nem figyel annyira satöbbi. Én jellemzően tíz-tizenöt tételig szoktam bírni agykapacitással, ideális esetben, de ha például én rendezek borkóstolót, és nekem kell sürögni-forogni, bontani, dekantálni, intézkedni, vagy éppen valami súlyos munka után/közben vagyok éppen és fáradtan esek be, akkor gyakorlatilag
teljesen használhatatlan vagyok ízérzékelésileg. Ilyenkor csak jegyzőkönyvvezetésre vállalkozom.

A kollektív munkával kiküszöbölhetől az egyén hiányosságai, ugye. Ebben az esetben sem egyedül voltam Sz. Kis úrnál, és a csapat két másik tagja - Albert és Bob - autózott, szorgosan köpött, így bőven elégséges jegyzet állt elő ahhoz, hogy minden tételhez írhassak néhány mondatot.

A lényeg azonban mégis annyi, hogy értelmetlen számon kérni azt, amit számon kérsz. Nme itten itten semmi vakozás, laborszagú vizsgálat, objektívkodás. Itten arról volt szó, hogy Sz. Kis úr meghívott bennünket: vidám teraszos borozás nagyon érdekes tételekkel, beszélgetés, élvezkedés, játék, aztán ezt megörökítettük írásban. Azt gondoltuk, hátha érdekel néhány tucat embert. Érdekelt is. Aztán van olyan is, akit az ilyesmi nem érdekel. Nem kell olvasni, akkor.

shiraz 2007.09.07. 17:39:39

érdekes lett volna vakon megkóstolni e borokat, akkor mennyi pont lett volna egy "erjedtes, savanyúkáposztás, éretlen, szájban is zöldes és savanyú" bor 4 pont biztos nem. persze nem akarok piszkálódni így is jó buli lehetett. én kb 1 éve kószoltam végig egy nagyobb régi Gere sort vagy 15 borral ott a 93-as Gere CS03 Society reserve meg talán mégegy másik is átlagon felüli volt. Sok fáradt is volt (Cs 94, Cs-Cf 95 stb)

G. Lóci 2007.09.07. 18:32:10

Műtannin · amuva.hu 2007.09.07. 17:34:51

"Én jellemzően tíz-tizenöt tételig szoktam bírni agykapacitással, ideális esetben"

Erről beszéltem. Hogy utána már kár értékelni (inni még lehet, meg eshet is jól vagy rosszul).

"Nem kell olvasni, akkor."
De ha már kiírod a netre, és más meg elmondja a véleményét róla (szerintem nem sértően, de ha szerinted igen, akkor bocs), nem kell megsértődni, akkor (vagy csak az íróasztalfióknak/ D meghajtónak kell írogatni). Meg máskor sem.

Egyébként t'onképpen érdekelt is, mert én régóta mondogatom, hogy készültek jó borok a cucilizmusban is, még állami cégek pincéjében is, csak hát az akkor még csak (anya)tejező korosztály ezt az újkeletű borsznobpropagandának (vagy különféle pártpropagandáknak - ami akkor volt, az mind rossz volt, ellenben most tök jó, de ha ránk szavazol, akkor meg tiszta Kánaán lesz, tej meg méz helyett borral-pálinkával) felülve ezt nem hiszi el. Pedig ami most elért itt 3-4-5 pont erősen lecsengve, az fiatalabb korában sem lehetett rossz bor.
(Ezzel közel sem azt akarom mondani, hogy minden bor jó volt, kóstoltam én is akkoriban Balatonboglári nagyburgundit meg fekete címkés Egri bikavért is, és megértettem, miért isznak egyesek boros kólát.)

dalton1 2007.09.07. 19:47:35

Sokan sokmindent felirnak a netre, mégsem olvas el mindent mindenki. Én személy szerint olykor jól felidegesítem magam az ide írók véleményén ám ezt csak vita formájában adom tudtukra hiszen nem kötelező nekem olvasnom és hozzászólnom, ahogyan nekik sem egyetérteni velem, és a vitában sok mindenkinek sok minden letisztul. De te kedves Lóci sokadszor az ellen írsz ide ami itt folyik.
És nem csoda az sem ha valaki kételkedik az "elmúlt" rendszer borainak minőségén...én láttam hogyan szüretelik és dolgozzák fel ma is a nagycégek a szőlőt, sőt szüreteltem is...levél, sár, tőke egybe minden...talán a szőlő volt a legkevesebb...

És nem kell szavakba belekötni. Műtannin azért írt úgy ahogy hogy ne csak egy száraz értekezés legyen hanem amit élvezettel olvas az olvasó. De azt hiszem amikor kitalálták ezt a blog-ot ez lehetett az egyik cél...én nemegyszer felnevettem amellett hogy sok érdekes és fontos információt kaptam stílusosan tálalva.

rebekka 2007.09.07. 20:56:26

Ez a proba csak egy pillanat kep vol ,adott palackok targyszerü bemutatasa.Azt hiszem hogy nem teljessen mervado hiszen az üvegek közötti szoras" nagy.Csak egy -ket pelda.
97-es Vylyan D-cuvee,23 palackot 5-honapig rendszeresen kiserletezve.
Neha mennyben jartunk bar legtöbbször csak a földön.Szoras nagy volt ihatatlantol,a Nagy borig.
Weninger Kekfrankos S"(97) hasonloan jartunk,mikoron karacsony este ketsegbeesesemben 5-azaz-öt palackot öntöttem a lefolyoba.
Persze a vilag minden borarol elmondthatnak hasonlokat pelda Ch Mouton R.1983-3 szor ittam 95-91-88 pontot adtam a kivülröl tökeletes borra.
A Bor lutri is es ez nem csak dugo kerdese.

nemjo 2007.09.07. 21:20:23

Nem osztom a tapasztalataidat szulfit, kb. 2 hónapja kóstoltam utoljára 97-es Kopárt,3-4 hónapja 97-es Dueniumot nyoma sem volt fáradtságnak, leszálló ágnak egyik borban sem.
A Kopárnak még csak a szine sem volt tompább, fénytelenebb a megszokottnál, levegőztetés után szépen jött belőle a gyümölcs - nagy összeget mernék tenni rá hogy 10 év múlva ugyanígy kutya baja sem lesz!
No one knows what Gere Attila know ...

egri Fehér 2007.09.08. 01:20:06

Csütörtökön volt szerencsém kóstolni a 97-es Gere Kopárt. Szerintem csúcsán van. Úgy tűnik, hogy nem mindenki ért úgy a borok tárolásához, mint kósolásához... ;)

sarocker 2007.09.08. 02:08:06

Hogy a francba lehet ennyi bort egy huzamban végigkóstolni? :D Nekem eddig 15 volt a rekordom, de kb. felénél-kétharmadánál kezdték az ízlelőbimbóim felmondani a szolgálatot, ez meg, akárhogy számolom, jóval több volt, mint a duplája. Elismerésem, hogy egyáltalán a pontokat el tudtad olvasni, miután sikerült leírnod. :D

Nem mellesleg marha jót röhögtem közben. :D

Erről a vagdalkozásról meg az a véleményem, hogy csináljon vaktesztet, aki rá van szorulva. Nekem sem Tannin, sem Merlot nem fogja megmondani, hogy mit és hogyan igyak, pedig már szóló blog-gladiátor korukban is olvastam. Viszont egyrészt kurva jól írják le az élményeiket, másrészt meg csomó borra felhívták a figyelmem, ami aztán nekem vagy ízlett, vagy nem, de lehet, hogy nem kevés finomságról kellett volna tudatlanul lemondanom, ha nem írnak róla. Über-mega-giga objektivitást meg már csak azért sem érdemes elvárni, mert még a minimálisat is nehéz lenne. Le merem fogadni, hogy bárki tudna 10 tételt mondani, ami szerinte zseniális, szerintem meg pocsék és fordítva, miközben tuti, hogy lenne egy valag közös pont is. Olyan ez, mint az újlenyomat. :D

G. Lóci 2007.09.08. 03:44:28

dalton1 2007.09.07. 19:47:35
Én meg elmondom a véleményem. Ha már van rá lehetőség. Ahogy ők is elmondják. Meg te is.

Egyébként képzeld, én is jártam szüretelni, részben az egri borvidéken, részben a tokajin, évekig (előbbi kb. 6, utóbbi 4), még bőven rendszerváltás előtt. Szemezgettem november elején hóban aszút is. Nem pont azt láttam, amit te írtál. Igen háklisak voltak az állami gazdaság szőlészei még arra is, ha véletlenül levél került a szőlőbe (húsosládába, mert abba szüreteltünk, ahogy akkoriban a környéken a magángazdák is, a régi vödrös-puttonyos téma gépi szállítás esetén felejtős).
meg ittamis akkoriban borokat, tokajit is, háztájiban és az állami gazdaság pincéiben is, nem voltak rosszabbak, mint a mostaniak (érdekes módon inkább a villány-szekszárdi vonal nem volt akkoriban különösebben futtatva, onnan többnyire nem igazán minőségi borok kerültek ki akkoriban).
Sőt, Szabadszálláson is voltam szüretelni és az agronómus jóvoltából a cég (talán téesz) borászatában borozgatni is, hordóból azok a borok is egész jók voltak, hogy palackozva milyenek, azt nem tudom, úgy sosem találkoztam velük.

nemjo 2007.09.07. 21:20:23
Tényleg nem jó: Gere Attila knowS

sarocker · rocker.freeblog.hu/ 2007.09.08. 02:08:06
Ellenben a régilenyomattal? :-)

G. Lóci 2007.09.08. 03:54:18

sarocker · rocker.freeblog.hu/ 2007.09.08. 02:08:06

"kurva jól írják le az élményeiket"
Már aki.
Egyébként nagyrészt egyetértek veled.

Voltam olyan borversenyen pár éve (egy cimborám jóvoltából, aki - egyetemet végzett - borász és nevezte a borát, nyert is valami érmet), hogy a hivatásos ítészek közt is igen nagy volt a szórás egyes borok megítélésében.
Kicsit addig is szkeptikus voltam borértékmérés tekintetében, azóta nagyon az vagyok.

G. Lóci 2007.09.08. 03:58:23

Már csak azt remélem, a borfesztiválról nem csite fog írni. Vagy legalább nem egyedül, hanem kalákában a t. alkoholista csoporttal.
Még oda is el kéne ugrani a hétvégén, legalább az ismerős borászokkal beszélgetni egy sort.

(Tényleg, arról Uj Péter egész jókat írt annó, talán még a Népszabiba, bár lehet, hogy már az Indexre, de tuti nem az Alkoholistába.)

Műtannin · http://amuva.hu 2007.09.08. 04:26:05

Shiraz
Az idézett értékelés és pontszám nem egy forrásból jött, ha jól emlékszem. Egyébként persze, ez a pontrendszer nem valami abszolút számozás, a pontszámok egy hosszú kóstolón mindig hozzáalakulnak a mezőnyhöz. Én is gondolkodtam azon, hogy egy itteni négy pont erősebb mezőnyben talán lecsúszott volna háromra.

Amikor túl vagy négy-öt erősen szétesett boron, akkor ugye hajlamos vagy túlértékelni egy kevésbé szétesettet. Vakok között félszemű alapon. De persze próbál az ember ellentartani.

Ez ellen vakkóstolás sem megoldás, mert ugye kérdés, hogy ott is mit teszel mi mellé. Lásd a borversenyeket, amikor a cabernet-k közé betesznek egy-egy pinot vagy kékfrankost, és azok rögtön a mezőny aljára esnek, pedig igazából az élen lenne a helyük.

csite 2007.09.08. 20:28:20

"Állítólag még a bort le nem nyelő borítészeknek sem ajánlott 15 tételnél többet kóstolni egyszerre, ráadásul ők közben sajtot-kenyeret-ezt-azt rágcsálnak is, hogy elvegyék az előző bor ízét."

... meg esznek közben hurkát, kolbászt is, meg sült oldalast, tormát, mustárt, lecsmát; a vega ítészek csak rokfortot. Így születnek a nagy borok (pontokban).

pelotepincsi 2007.09.08. 22:54:36

Én tegnap berúgtam a Várban. Bevallom. Jó éjszakát Mindenkinek!

Benikuty 2007.09.09. 11:09:34

Nem esik messze..,
A lányaim reggel ötkor értek haza a várból.
Jól sikerült az eligazítás.

sarocker 2007.09.09. 22:33:11

Én meg dolgoztam tegnap és ma is. Boldogok a várban berúgók, mert övék a bor mámora! Azért így is letettünk egy Vylyan kadarkát apámmal ma délután (és még van egy üveg rozém a tavalyiból, lehet irígykedni). Az meg a másik igazság, hogy az említett fesztivállal kapcsolatban rosszak a tapasztalataim, úgyhogy amúgy sem mentem volna el. :D

De ez már offtopic, mert most épp se Gerém, se óborom nincs. Hiába, néha elfogynak...

shiraz 2007.09.10. 13:52:55

MT,
a mezőny erőssége biztosan befolyásol vmennyire. én nem szeretem tudni kinek a bort kóstolom ha értékelnem kell. nem tudom kiszűrni az illetőről kialakult véleményem. emberi gyengeség.
a honi borversenyek no comment kategória nálam. hasonló borokat egy vidékről érdemes egy sorban kóstolni. megnézném ahogy Tyson Gay ötezren hajrázik :))
üdv

G. Lóci 2007.09.11. 04:25:30

csite 2007.09.08. 20:28:20

Hát, te lehet. De én nem rólad beszéltem, hanem borítészekről.

Benikuty 2007.09.09. 11:09:34
Hát akkor légy óvatos, valahol máshol lehettek még néhány órácskát, a Várból ugyanis éjfélre mindenkit kidobtak :-)

Idén először kőkemény (és kicsit tapló) biztonsági emberek voltak, nem zavarta őket, hogy beszélget a borász a vendégeivel, odamentek, és az arcukra csukták a bodega ablakát. Ilyet még nem tapasztaltam eddig, régebben nem egyszer hajnal 2-kor még beszélgettünk egyik-másik borásszal, vagy iszogattunk (köztünk a borászok + a stábjuk tagjai is) 10-15 fős társaságban.