Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Pinot-pankráció

Hogy kerül a borba répa?

2007.09.18. 11:00 - alföldi merlot

Jancis Robinson, belátván, hogy a teleportálás és a klónozás az ő életében már nem lesz köznapi gyakorlat, bővítette stábját. A fő-fő asszisztens és afféle régens Julia Harding, aki nem mellesleg szintén Master of Wine. Júlia MW ezúttal egy különös kóstolóról és egy még különösebb burgundi mesterfogásról számol be. Ismert és elismert burgundik vezető spätburgunderek ellenében, vagyis pinot catch-as-catch-can.

A vaktesztet Klaus-Peter Keller, a flörsheim-dalsheimi (Rheinhessen) Weingut Keller tulajdonosa, a német borszcéna ifjú titánja szervezte. Összesen 14 bort kóstoltak a 2005-ös évjáratból, hat németet, nyolc franciát, véletlenszerűen egymáshoz rendelt párokban. A kiválasztott évjárat közelsége azt jelentette, hogy egyes borokat erre az alkalomra kaptak ki a hordóból, mások éppen csak palackba kerültek, és ez nyilván sem a boroknak, sem a kóstolás referenciaértékének nem tett jót. A párviadal felvezetéseként néhány meghökkentő adat. Németország a világ harmadik legnagyobb pinot-termelője, 12 000 hektárnyi termőterülettel. Ez több, mint Ausztrália, Ausztria és Új-Zéland együttvéve. 1970-ben a teljes német szőlőterület 3,6 százalékán termett, most 11,6 százalékán terem spätburgunder.

A pontszerű értékelésen túl a kóstolók azt a feladatot kapták, hogy tippeljék meg a borok nemzetiségét. Német siker, hogy ez nem mindig sikerült. Julia MW a hat németből csak egynek adott 17 pontnál kevesebbet. A nyolc franciából négy maradt 17 pont alatt. A zsűri az eredmények megismerése után sportszerűen/tisztelettudóan megállapította, hogy a spätburgunder jobb eséllyel mutatja szebbik arcát ilyen fiatalon, mint a burgundi, vagyis érdemes volna a kóstolót néhány év múlva megismételni.

Júlia MW leginkább annak örült, hogy a spätburgunderek között korábbi és általános tapasztalataival ellentétben ezúttal nem találkozott lekváros, túlérett, barriktúladagolásban szenvedő példányokkal. A legnagyobb meglepetést azonban a nyertes bor kiléte jelentette. Nekünk, übergenya szkeptikusoknak sajnos ez nem olyan nagy meglepetés, ugyanis a házigazda/szervező bora nyert. Julia MW a snájdig Klaus-Peter Keller mellett ült mindvégig, megosztotta vele azt a véleményét is, hogy ez a bizonyos bor csakis burgundi lehet (a gyümölcs jellege, a tanninstruktúra és a szép hordókezelés vitte be az erdőbe). De viccesen azt is megjegyezte, hogy lehetne akár a házigazda Bürgel Spätburgundere is, amit néhány héttel korábban, Londonban kóstolt. A derék Keller is biztos volt benne, hogy nem lehet az ő bora az ő bora (nagy svihák!). A kettes számú kedvenc Sylvie Esmonin Vieilles Vignes Gevrey Chambertinje lett.

Ezután következett a beszámolónak az a része, amiért ez a recenzió született. Julia MW megkérdezte a büszke házigazdát, mitől ilyen mesés a spätburgunder Rheinhessenben. Herr Keller ezt két, a legjobb burgundiaktól ellesett fogásra vezette vissza: no. 1 korai szüret 12-12,5 százalékos potenciális alkohollal, a maradék 0,5-0,8 százalékot pedig chaptalozással (cukor a mustba) pótolja; no. 2 az új fa arányának visszaszorítása. 1993-ig 13 százalékkal szedték a pinot-t, és soha nem chaptaloztak. Herr Keller egyébként nem híve a cukrozásnak, de szerinte a korai szüret teszi lehetővé, hogy megőrizzék a PN alapvetően friss és elegáns gyümölcsaromáit, a friss savakat és a feszesebb szerkezetet. Ő párhuzamot lát a szép rizling és a szép PN között, amennyiben ez utóbbi is "precíz, elegáns és fineszes". A 2007-es évjáratnál az új fa aránya 20 százalék lesz, a többi értelemszerűen használt (de milyen: a Domaine de la Romanée Conti 2005-ös La Tache-ja áztatta). Keller szerint Németországban egyelőre a tőkék kora meghatározóbb, mint a klónok pedigréje, vagyis per pillanat a svájci eredetű, régi klónok szebb bort adnak, mint az ígéretes, de még fiatal franciák. Végül azt is elárulta, hogy 2003-ban már tartottak egy hasonló kóstolót, és akkor annyira siralmas volt az eredmény, hogy megfordult a fejében, kár a pinot-t erőltetni, suszter maradjon a kaptafánál, német a rizlingnél, hagyják a vöröst a franciákra.

A kóstolt borok:
Schlossgut Diel, Cuvée Caroline Spätburgunder 2005 Nahe 17 pont
Keller Bürgel Spätburgunder 2005 Rheinhessen 18,5
Scherner-Kleinhanss Turmalin Spätburgunder 2005 Rheinhessen 16-
Keller Frauenberg Spätburgunder 2005 Rheinhessen 18-
Becker Sankt-Paul Spätburgunder 2005 Pfalz 17+
Becker Pinot Noir Tafelwein [2005] Pfalz 17
Perrot-Minot La Riotte Premier Cru 2005 Morey-Saint-Denis 16,5
Rouget 2005 Vosne Romanée 16+
Sylvie Esmonin Vieilles Vignes 2005 Gevrey-Chambertin 18
Sylvie Esmonin Clos Saint-Jacques Premier Cru 2005 Gevrey Chambertin 17
Coillot Vieilles Vignes 2005 Gevrey Chambertin 16
Robert Arnoux Grand Cru 2005 Romanée St. Vivant 17
Rouget Grand Cru 2005 Echezaux 16
Liger Belair, Clos du Chateau 2005 Vosne Romanée 17,5+

Címkék: franciaország pinot noir németország burgundia chaptalozás mw rheinhessen weingut keller julia harding spätburgunder

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr41166631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shyr Kahn 2007.09.18. 16:44:52

A cukrozás a élet(=bor) megrontója... Miért kell cukrozni? Szedjék le 13 százaléknyi potenciális alkohol tartalommal, mer' ez így gagyi mami ezerrel (=csalás). Az íze meg mutassa a terroir jellemzőit és ne holmi korai gyümölcsösséget némi répacukorral vegyítve. Előítéletes vagyok és német vörösbort ezek után sem fogok venni. Ha a Burgundi Pinot Noir-okban is van/lészen némi vegyített répa, akkor inkább oregoni és Napa völgyi PN-ekre esküszöm. Hátha azokról nem derül ki ilyen cukrozott galádság.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2007.09.18. 18:15:50

...azéé jobb, mintha fagyállót...
(mint anno a sógorok:)

Furmint 2007.09.19. 08:33:25

Megjegyzem Oregonban is sokan cukroznak, a némethez hasonló okokból.

franki 2007.09.19. 18:58:30

A hazai törvények /összhangban az EU-val/, "hamisításnak" minősítik a 19 mustfok fölötti bármilyen mustjavítást. A 18.9 mustfok 12,1 V/V% alk., a 19.5 mustfok 12,45 V/V% alk./ Több táblázat van ezzel összefüggésben, ez a hivatalos OBI./
Érdekes, hogy ezzel szemben lehet törvényesen javítani 19,5 mustfokig,ha a must 19 alatti, és az alkoholnövekmény nem több 2 V/V%-nál.
Herr Keller-nek üzenem, hogy rá is vonatkoznak az uniós szabályok!

dalton1 2007.09.19. 22:17:46

Elegánsan nem cukrozásnak hanem chaptalozásnak nevezzük...
A répacukor ad egy ízt a bornak ami kifejezetten kellemetlen. Sokat ér ha benne maradnak a friss savak és a gyümölcsaromák ha egyszer ott van mellettük a répacukor...én még a pálinkának való cefrét is sajnálom vele elrontani...nemhogy a bort...