Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Szvatopluk szőlőhegye

Bioszőlész-konferencia Mikulovban, cseh borokkal

2007.09.27. 05:11 - Weér Yvo

Védekezz sütőporral! Esetleg vízüveggel! Ebből persze adódhatna legalább egy altesti tréfa, de nem sütném el itt, ugyanis sokkal komolyabb és izgalmasabb dologról lenne szó: a biogazdálkodás lehetőségeiről a magas minőségű borok előállításában. Egyszerűsítsünk: hogyan állíthatunk elő Szepsy Cuvée-t vízüveg mérsékelt (és megfelelően időzített) felhasználásával? Mert egyre inkább úgy tűnik: előállíthatunk; sőt csak így állíthatunk elő! Természetesen a Szepsy Cuvée tetszés szerint behelyettesíthető más, hasonló léptékű palackos alkotással.

Ilyen és ehhez hasonló érdekes, olykor az okkult tudományokra emlékeztető módszereket mutattak be Mikulovban, a délmorva – és a csehországi – szőlőtermesztés központjában, a Vino Envi 2007 nemzetközi borászati konferencián, amelyet a Brnóban székelő Integrált Szőlész–Borász Szövetség szervezett, és többek között a hazai piacon is nyomuló Biocont Laboratory is támogatott (ez itt a reklám helye, én is az ő jóvoltukból okosodhattam két napig). A konferencia nemzetközi jelzője persze kicsit fellengzős, bár kétségtelen, hogy Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot is képviselte maroknyi küldöttség (Korom Péter, Filus János személyesen, Gere Attila és Csányi Sándor követek útján, a Hétszőlő főistene, Kovács Tibor pedig lélekben volt jelen). A rendezvény elsősorban a hazaiaknak szólt, akik – szüret ide, szüret oda – éltek is az alkalommal: több mint százan hallgatták végig a konferenciát, amikor mód volt rá, kérdeztek, a szünetben megvitattak, azaz töltötték hasznosan az időt.

Kis kitérő, mielőtt borászati témában valaki leírná Csehországot: a sörös cseheknek van mintegy 19 ezer hektár szőlőjük, ebből több mint 18 ezer hektár Dél-Morvaországban, főleg Brnótól délre, nagyjából az osztrák határ közelében elhelyezkedő Mikulov vonzáskörzetében (de szép szó!), és még vagy 750 hektáron küzdenek Prága környékén. A területek többségén integrált szőlőművelés folyik, ami ott sokkal közelebb áll a bioművelési módszerekhez, mint a konvencionálishoz.

A csehek alapvetően fehérborosak: Müller Thurgaut, zöldveltelinit, olaszrizlinget és rajnait termelnek a szőlőterület közel negyven százalékán, de egyre népszerűbbek a francia világfajták, elsősorban a sauvignon blanc, valamint a burgundiak, azaz a fehér pinók. Ez utóbbiak cseh nevét érdemes megjegyezni: rulandské bílé (úgy is, mint pinot blanc) és rulandské šedé (úgy is, mint pinot gris). Emellett vannak szép vörösek, leginkább szentlőrincből meg az arrafelé frankovkának nevezett kékfrankosból, de lehet találni kellemes pinot noirokat meg zweigelteket is.

A borok ilyenek meg olyanok, azaz jók meg kevésbé jók – erre is kitérnék majd –, de van valami, amiben a morva borászok előttünk járnak: ez pedig a környezettudatosság. Meg talán abban, amit nálunk is minden valamirevaló borász hangsúlyoz: kiváló bort csak kiváló minőségű alapanyagból – szőlőből – lehet készíteni. (Mint már egyszer talán említettem volt, száz borászból éppen kilencvenkilenc és félnek ez a hitvallása – a maradék fél meg nem tud beszélni, mert éppen ellenőrizte, hogy működik-e a hitvallás.) De azt, hogy pontosan mit is kell e kiváló alapanyagon érteni, kevesen pontosítják. Nos a morvák precízebbek: ha nem is pontosan, de közelítőleg meg akarják határozni, mitől lesz hibátlan a majdan szüretelendő szőlő: például attól, hogy nem kezeli vegyszerekkel, meg attól, hogy próbálkoznak a natura naturans és a natura naturata közötti egyensúly megteremtésével (mások szerint az antagonisztikus ellentétének feloldásával – lásd ezzel kapcsolatban Marx lenini interpertációját).

A szintetikus kemikáliáktól mentes bioszőlőbirtokon többé-kevésbé egyensúlyban élnek a szőlőre káros és hasznos életformák. A kártevő atkákat megeszik a ragadozóatkák, a szőlőmolyokat megtizedeli a párkeresésüket akadályozó szexferomonfelhő, a különböző gombabetegségeket a szőlő megerősített immunrendszere győzi le, és mint a mesében, úgy a szőlőben is: farkasok és bárányok élnek békében egymás mellett. A farkasok csak annyi bárányt esznek meg, amennyit a létfenntartásuk megkövetel, a bárányok pedig ezt békésen elfogadják. Mi meg naphosszat ihatjuk a világ legegészségesebb italát. Tehát eljöve a Kánaán.

Mindezt részben a konferencia sztárja, Uwe Hoffmann mutatta be. A geisenheimi önológus persze nem tör Michael Rolland babérjaira, de egy biztos: a bio-szőlőtermesztés messze földön híres szakemberének a híréhez mérhető a tudása – meg persze a napidíja is. Hiába, egyes helyeken a tudásért fizetnek is. Az ő előadásából aztán világossá vált, hogy a vízüvegben például a szilícium fontos (védőburkot alkot a szőlő levelén és termésén), a sütőporban meg a nátrium (amit mostanában a hatásosabb káliummal váltottak fel), amelyek megerősítik a szőlő immunrendszerét, ellenállóvá teszik a betegségekkel szemben. Olasz kollégája, Vittorio Veronelli meg elmagyarázta, hogyan lehet megzavarni a rovarok nemi életét feromonnal. Érdemes megnézni a prezentációját itt, különös tekintettel a kilencedik slide-on ábrázolt, két Homoki Nagy Istvánnak is elegendő témát adó, tragikus hangvételű filmszinopszisra.

De mindez tömény szakma volt, a csehek füleltek és jegyzeteltek szorgalmasan. És ugyanilyen figyelemmel hallgatták azt a cseh rovarászt, aki a biodiverzitásban lezajló változásokkal világította meg, miért is fontos – nemcsak gazdasági szempontból – mindaz, amit biotermesztésnek hívnak. Tehát saját zsebük mellett még a természetet (azt a bizonyos natura naturatat) sem zsigerelik ki.

Nem száz lelkes bioborász hallgatta az előadásokat, de száz olyan termelő, aki felkészült arra, hogy amint azt a piac megkívánja (követeli), azonnal át tud térni a biotermelési módszerekre. És a piac megfizeti a többletmunkát, ahogy arról beszámolt a konferencia egyik résztvevője, az osztrák-magyar Gottfried Tschida, aki csodaszép vöröseket készít; az ő szavait pedig megerősítette egy osztrák felmérés eredménye is, amint az a Falstaff legutóbbi számában olvasható.

Bár felénk még nem rohannak a borászok, hogy felvásárolják a hiperek sütőporkészleteit, van egy nagy szerencsénk: legjobbjaink előbbre járnak a borkészítésben, amit a rendezvényhez kapcsolódó nemzetközi borkóstoló (és visszakóstoló) egyértelműen bizonyított. A magyar borok körül mindvégig nagyobb volt a tolongás, és sokkal gyorsabban ürültek a palackok, mint a hazai termelőknél. Filus János könnyed és elegáns fehérei, Korom Péter vörösei kimagaslottak a mezőnyből, és akkor még nem beszéltünk Gere Attila és a Chateau Teleki CS-éről – persze azok a borok más pályán versenyeznek.

Ettől azonban még érdemes ellátogatni Brnóba és Mikulovba. A táj gyönyörű, kellemes vegyítéke a németes rendnek és a keleties lazaságnak. Szeptember első felében ott is tartanak nagy szüreti fesztivált, ahol a környék jeles termelőinél megkóstolhatjuk a friss mustot és persze a boraikat is.

Ráadásul Mikulov a spiritiszta borbarátoknak is jó terep: találkozhatnak az ifjú, de már az érett férfi vonásait magán viselő Franco Neróval, igaz, nem lovon – nyerge alatt puhuló lóhátszínnel – tör át a Kárpátok hágóin és szorosain, hanem terepjáróval a morva sáron. Petr Marcinčák álnéven él Mikulovban, és 110 hektáron gazdálkodik, ültetvényeiben az integrált szőlőtermesztés minden vívmányát meghonosította, és már lelkesen kísérletezik a biomódszerekkel.

A Vino Marcinčák, főleg édes borokat készít, többek között szalmabort is. Zöldveltelinijük (Veltlínské zelené 2005) 15 gramm cukrot tartalmaz literenként! Ennek ellenére viszonylag szép szerkezetű, a savai is tesznek gyenge kísérletet, hogy ellensúlyozzák a cukormennyiséget. A rajnaijukban (Ryzlink rýnský 2005) még több a cukor (24 gramm), de savai élénkek. Tiszta, de nehézkes, fáradt, az édesség kifejezeten zavaró, ragadós, kicsit karamelles a bor íze. A szürkebarát (Rulandské šedé 2004) 25 gramm cukorral és nulla savval már kontyalávalónak tűnik. Íze tiszta, de ez egyetlen erénye. A bor korrekt, de nehéz szeretni.

Petr Marcinčák boraival talán a rajnai édes borok stílusát szeretné követni, de produktumaiból hiányzik a harmónia. A borok ízvilágánál csak áruk megdöbbentőbb: a Rulandské bílé a legolcsóbb 199 koronával, a másik kettőért 210-et kérnek a pincénél (1 cseh korona 10 forint). Vendéglátóink szerint Marcinčák úr rengeteg díjat besöpört a boraival.

Ezeket a díjakat ugyan nem láttam, ellenben láttam a Jiři Hort készítette 2005-ös Ryzlink rynskyt, amivel a 2006-os bécsi International Austrian Wine Challenge-en aranyérmet nyert 91,5 ponttal. Tisztaság, gazdagság, elegancia jellemezi a horgászatot és velocipédhajtást is népszerűsítő fiatal borász alkotásait.

A Nové Vinařstvít két fiatal és ambíciózus fiatal borász vezeti. Drnholecben felépítettek egy inkább gyárcsarnokhoz hasonlító, modern borászati üzemet, modern katalógust készítettek – leszámoltak a parafával, helyette csavarzárat használnak. A palackdizájnjuk is modern, alapvetően ízléses, fiatalos. A boraik egyelőre még egyhangúak.

A Vinařství Mikrosvin mikulovi borászat, de területei Dolni Dunajovice mellett találhatók. 2005-ös Ryzlink vlašskýjuk az egyetlen valóban izgalmas édes a kóstoltak közül, és persze szintén a rajnai iskolát követi. Az artisztikus címkéjű bor ára riasztó: 30 euróért vesztegetik a pincében.

A végére pedig egy kis honfoglalás retró: a Vinařství Kovacs (tulajdonosa magyar felmenőkkel dicsekedhet – ebből is látszik, hogy már Morávia is magyar!) gazdaságának központja Novosedlyben van. Elegáns rajnai palackjaiból talán az egyik legszebb száraz sauvignon blanc-t kóstolhatta az úri közönség.

Címkék: csehország helyszíni szemle biobor biogazdálkodás mikulov uwe hoffmann vittorio veronelli gottfried tschida filus korom petr marcincák jiri hort nové vinarstvy vinarstvy mikrosvin vinarstvy kovacs

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr9171440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2007.09.27. 07:01:11

Érdekes írás és a téma még érdekesebb.

Annyit azért had kérdezzek meg, hogy a cseh bortörvények szerint a 15-25g/l maradékcukos bor már édesnek számít? Ugyanis a 15g magyarországon akár félszáraz is lehetne, de a 25 is csak a félédes cukor kvóta (45g/l) alsóbb régiójában mozog. Vagy annyira savhiányosak azok a borok, hogy 15-25g cukor már visszanyal?
A savhiánynak itt amúgy mi lehet az oka, északibb területek mint a magyar borvidékek és a felsorolt fajták sem éppen a savszegénységükről híresek?

Azt sem értem, hogy miért nem jár egyetlen rosszalló szó sem a szalmabornak amikor az egyértelműen egy "csinált" édesbor.

Sajnos még nem kóstóltam a cseh borokat, de a cikk nem is igazán hozta meg a kedvet.

zoli 2007.09.27. 08:48:53

olaszrizlingjükben (Ryzlink rýnský 2005) - ez nyilván a rajnai, az olaszt vlasskynak híják v. vmi hasonlónak...

MalbecNC 2007.09.27. 10:16:41

Volt szerencsém Prágában meglelni a Narodni Dum Vina-t (Nemzeti Borok Háza), ahol 400 CZK-ért szabadon kóstolhattam a kiállított borokból tetszés szerint 15 félét. Volt egy szakértő is jelen, aki nyitotta igény szerint a palackokat (néha egy kis rábeszélésre a jobbnak tűnők esetén) és kevés szót is ejtett a jelenlevőknek a borvidékekről (külön-külön szobákban helyezték el 2 szinten) és kérdésekre kimerítő választ adtak angol nyelven. Adtak kóstolási jegyzetelésre alkalmas nyomtatványokat, egyszóval igen kultúrált volt a kiszolgálás. Mondjuk ettől még nem lettem szerelmese a cseh bornak, de azt megállapítottam, hogy épp olyan büszkék a boraikra, mint ahogy mi. És elképzeltem, hogy mikor mi büszkén mutogatjuk a legszebbnek hitt borainkat a Magyar Borok Házában, akkor ha hasonló minőségben kap a külföldi túrista (márpedig ott nem Kopárt, Úrágyát, stb. tartanak nyitva) mit gondolhat magában. Kb. azt, amit én Prágában: azért van még hová fejlődni.

Nekem többnyire Zöldveltelínik és Sauvignok jöttek be Melnik, Skola Valtice, Palava hegy (Moravia) környékéről és persze Mikulovból.
Van egy érdekes kékszőlőjük az Andre. Először azt hittem, hogy az egy borászat neve, aztán megvilágosodott közelebbről. Olyan sűrű bort adhat, mint a Cabernet Sauvignon, de amiket ittam borzasztó (éretlen) tanninosak voltak. Egy rosé viszont a Reisten pincéjéből egész kíváló volt.

Cserszegi Óvszeres 2007.09.27. 10:57:52

Jó cikk.
A bio-módszerek tényleg működnek, legalábbis eddigi tapasztalataim ezt támasztják alá. Feromon csapdát is használok, de ami igazán bevált az a ragadozó atka, ebben az esetben a Thyplodromus Pyri, amelyet a cikkben is említett cégtől meg lehet vásárolni. Nem drága és meg kell mondjam, hogy semmilyen rovarölő és atkaírtó szert nem használok. Igaz, nyilván mindenhol van természetes ragadozó atka, meg egyéb hasznos rovar populáció is. Az biztos, hogy aki mindenre mérget fúj, annyira kipusztítja a természetes ellenségeket, hogy akkor már késő, és csak a szerek maradnak. Legegyszerűbben nekem ezt egyszer egy osztrák biokertész fogalmazta meg: -"A szőlőnek ugye vannak kártevői, nos a kártevőknek is vannak kártevőik, nekünk őket kell támogatnunk! A rút fülbemászót, a katicabogarat, a fürkészdarazsat és a többit." A valóság persze ennél nyilván kicsit komplikáltabb, de a lényeg benne van. Akitől például a Tramini oltványaimat vettem, a lelkemre kötötte, hogy felszívódó szerekkel permetezzek, mert annyi lesz nekik különben. Egy gramm felszívódó szert nem kaptak, gombaölésre csak kén-, és réztartalmú szereket, meg ezen kívül is csak lombtrágyát. Aztán semmi bajuk és úgy látom, évről-évre ellenállóbbak.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2007.09.27. 12:17:30

Zoli, köszönöm. Javítottam, valóban rajnairól van szó. Kicsit elkeveredtem a cseh szőlőnevek között.

shiraz 2007.09.27. 13:04:19

csak az a hit ne terjedjen el, hogy minden bor, ami bioművelésű (vagy biodinamikus) szőlőből készül csak jó és érdekes lehet. ittam én már hilltop bor alatti kategóriájú bort a fent említett termelőktől is.
ahogyan az évekkel ezeleőtt várható volt a bio, biodinamikus, terroir stb szavak a borászatok marketingjébe kerültek bele inkább.
komoly birtokok esetén, ha kérdezed elmesélik hogyan állnak a természethez. de a bornak kell beszélnie.

muskotály küvé 2007.09.27. 15:51:17

Egy kis okoskodás: a Müller Thurgau asszem az rizlingszilváni. (A Frankó Néró Rulandkse biléje az miért szürkebarát, ha általánosságban pinot blanc? :) )
Egyébként a szlovákiában kapható borok elég nagy része mikulovi, ha valaki meg akarja kóstolni, nem kell brünnig elmenni.

MalbecNC 2007.09.27. 16:28:45

Belekavarodunk nagyon ezekbe a szláv megnevezésekbe! :-)
Valószínűleg azért ugrott be szegény Weér Yvonak a szürkebarát, mert németül Ruländernek (is) hívják.:-)

A Müller Thurgau, valóban Rizlingszilváni, de a magyar törvények alapján annak hívhatja a borász, aminek akarja. Ez olyan, hogy tökmindegy mint mondasz pinot gris, vagy szürkebarát, értjük miről beszél.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2007.09.27. 16:53:40

Muskotályos küvé: igazad van, a bor szürkebarát volt, tehát rulandské šedé. Javítottam. Köszönöm.

BZoltan: sajnos nem ismerem a cseh bortörvény előírásait, de nem hiszem, hogy gyökeresen eltérne a hazaitól, legalábbis a borok maradékcukor-tartalom alapján történő besorolásában. A borok „savtalansága” valószínűleg a késői szüret következménye. A szalmaborkészítés is egy módszer, az eredményét lehet szeretni vagy nem szeretni, de elítélni talán nem kellene. A borok tisztasága pedig valószínűleg sok fogyasztót vonz.

Shiraz: nem állt szándékomban azt állítani, hogy a bio(dinamikus) módszerekkel eleve jobb borokat lehet készíteni, hiszen a módszerek főleg a szőlőmunkára, a növényvédelemre (bár nemcsak arra) vonatkozóan követelnek más hozzáállást, a pincemunkára kevesebb előírás vonatkozik.

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a bio(dinamikus) ültetvény a felkészült borászoknak jobb alapanyagot és más/új lehetőségeket ad. Ráadásul a módszer eleve megkövetel bizonyos (egészséges) mértékű termékkorlátozást, mert a nagy terméshozamra kényszerített szőlő jóval érzékenyebb, és kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben. A konferencia részeként meglátogattunk egy sauvignon blanc ültetvényt, amelyben minden korszerű biológiai növényvédelmi módszert bevetettek (füvesítés, ragadozó atkák, feromonos légtérterítés, vízüveg, nagyon korlátozott mennyiségű réz és kén stb.). A fürtök állapota, a bogyók zamata meggyőző volt.

Egyeseknél persze mindez csak plusz marketingfogás – de a borok mindig igazat mondanak.

shiraz 2007.09.27. 17:09:58

Nem is gondoltam, hogy ezt állítottad. Általánosan fogalmaztam meg a megfigyelésemet. Bocs ha magadra vetted. :)
Teljesen egyetértünk abban is, hogy a bio és biodinamikus termesztés jobb gyümölcsöt ad. A pincében pedig nem szabad sem elvenni sem hozzátenni ehhez. A komoly bio(dinamikus szervezetek mind szabályozzák mint nem lehet a pincében tenni.
A borok pedig inkább hosszútávon mondanak igazat. Gyors eredményt lehet elérni "bűvészkedéssel" is, de nem lesz tartós. Persze értő ember akkor is kiérezheti ami nem oda való. :)

muskotály küvé 2007.09.27. 18:07:21

A szőlőnél a bio-nem bio kérdés kiélezettségét nem igazán értem. Az én néhány tőkével és nem világfajtákkal (de Kékfrankossal és Olaszrizlinggel) kapcsolatos tapasztalaim szerint átlagos nyáron két-három rézzel-kénnel (+biokál növényerősítő) történő permetezéssel a gombabetegségek kordában tarthatók, az atkás levelek meg tényleg akkora problémát jelentenek? Én nem szoktam törődni velük, de lehet, hogy nagyban ez másképp működik.
Szerintem minden biogazdálkodásnak az kéne az alapja legyen, hogy a termőhelynek megfelelő fajtát kell ültetni, és akkor eleve kevésbé érzékeny a növény.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2007.09.28. 10:35:56

Az, hogy a biotermesztés "jobb" gyümölcsöt ad, értelmezhetetlen így. Nem jobb, legfeljebb kevesebb szermaradványt tartalmazó gyümölcsöt kapsz. A három évvel ezelőtti lisztharmat fertőzést semmilyen kénmennyiség meg nem állíthatta volna, ott a termés megőrzésének érdekében kellett felszívódóval permetezni.

Egyébként a réz pl. kummulálódó szer (azaz a szervezetben felhalmozódik), a modern vegyszerek pedig lebomlanak, tehát nem vagyok 100%-ig meggyőződve arról, hogy aki a "csak" nehézfémekkel (meg kénnel) permetező iskolát dicsőíti, az pontosan tudja, hogy mit is beszél.

Meglévő ültetvény "immunrendszerét" gombabetegségek ellen felerősíteni legalábbis erősen megkérdőjelezhető, már ha valaki ismeri a gombafertőzés mikéntjét, ez kb. olyasmi, mintha a szúnyogcsípés elleni rezisztenciáról beszélnénk.

Vannak lisztharmat-, perenoszpóra rezisztens fajok, de pl. egy rizlingszilváni akkor is rohadni fog esős őszőn, ha minden tőke alá holdtöltekor egy komplett szarvasmarhát leásol trágyával kitömve, nemcsak a tülkét.

Én magam - mióta átvettem a szőlőt - se gyomirtót, se rovarölőt nem használok, az atkák ellen tépéssel és lemosó permetezéssel (kén) védekezem. De olyan nyáron, ahol délelőtt esik, délután meg 30 fok van, és mindez heteken át, ne meséljen nekem senki a biológiai védekezésről, mert kinevetem.

shiraz 2007.09.28. 11:04:11

sajnálom, hogy lekezelően állsz azokhoz, akik mást gondolnak mint te. open up!
node:
"a réz pl. kummulálódó szer" meg is van szabva mennyi a max mennyiség per év per hektár. nem lehet nyakló nélkül használni.
"a modern vegyszerek pedig lebomlanak" hát erről azért bizonyítékokkal is szolgálhatnál.
"Meglévő ültetvény "immunrendszerét" gombabetegségek ellen felerősíteni legalábbis erősen megkérdőjelezhető, már ha valaki ismeri a gombafertőzés mikéntjét"
fejtsd ki ha ismered a mikéntjét.

még egy dolog: mást kinevetni nem biztos, hogy büszkeségre ad okot.
üdv

muskotály küvé 2007.09.28. 11:09:36

"A három évvel ezelőtti lisztharmat fertőzést semmilyen kénmennyiség meg nem állíthatta volna -" ez szerintem nem biztos, hogy így van, inkább úgy lehet igaz, hogy sokszor kellett volna, időben permetezni/porozni, nagy lett volna a "műveleti költség".
Vannak lisztharmat-, perenoszpóra rezisztens fajok - vinifera fajok között melyek azok? Szerintem inkább a termőhelynek megfelelő fajta segíthet.

De olyan nyáron, ahol délelőtt esik, délután meg 30 fok van, és mindez heteken át, ne meséljen nekem senki a biológiai védekezésről, mert kinevetem. - abban igazad van, hogy vannak rossz évek. (Nemcsak) Biotermesztésbe annak érdemes fognia, aki a szűk esztendőket túl tudja élni. Én az ilyen embereket inkább megbecsülöm, mint azokat, akik tűzzel-vassal-vegyszerrel termést akarnak minden évben...

gardonyim 2007.09.28. 12:17:25

Nem érzem, hogy Rambó lekezelően állt volna a biotermesztéshez. Csak megemlített néhány dolgot, amit kertészmérnökként (jól tudom?) problémának lát. Ez ma nem divatos, mert ma hinni kell a biotermesztés mindenhatóságában, ugyanúgy, ahogy húsz évvel ezelött a modern kémia mindenhatóságában kellett hinni.
Én maximálisan az ökológia gazdálodás pártján vagyok, de a Rambó által felvetett problémánakat valósnak látom.
A réz a talajban valóban felhalmozódik, és -bár rövid távon nem okoz gondot- hosszú távon nem mindegy, hogy mennyi gyűlik össze. Ezért sem megy az, hogy esős nyáron majd minden nap lepermetezem a szőlőt réz-kén kombóval oszt' minden jó lesz. Ne felejtsétek el, hogy végülis egy toxikus nehézfémről beszélünk!
A növények immunrendszerével kapcsolatban sem jó, ha csak hallomásokra meg homályos elképzelésekre hagyatkozunk. Sajnos a gombákkal szembeni védekező képesség meglehetősen korlátozott, hiába van a tőke nagyon jó kondicióban.
Szellős lombfal, és a fertőzött részek eltávolítása persze sokat javít az esélyeken. És nyilván mindig lehet azt mondani, hogy idén nincs évjárat...

shiraz 2007.09.28. 12:44:04

nem kell hinni a biotermesztés minden hatóságában. senki nem állított ilyet. de ahogy te is ökológia pártinak írod magad, érdemes elgondolkozni a környezettudatosságon. ennyi. nem több.
"Ezért sem megy az, hogy esős nyáron majd minden nap lepermetezem a szőlőt réz-kén kombóval oszt' minden jó lesz." egy ilyen csúsztatásnak nincs semmi értelme, mégha viccnek is szántad.

muskotály küvé 2007.09.28. 15:04:34

A lisztharmat elleni védekezés szempontjából a réz felgyülemlésétől való félelem azért nem jó példa, mert a réz nem is jó a lisztharmatra.
Az, hogy a vegyszerek lebomlanak, nem azt jelenti, hogy eltűnnek a föld színéről, hanem hogy különböző bonyolultságú, de az eredetinél egyszerűbb anyagokra bomlanak - ezek is ugyanúgy ott maradhatnak a földben, mint a réz. Csak míg a rézről pontosan tudni, mit okoz, addig a vegyszerekről nem; különösen igaz ez a felszívódó vegyszerekre, amik maradványai beépülhetnek a növénybe.
Egyébként léteznek bioborok 1000 Ft/üveg körüli áron (azt hiszem szent-györgy hegyi az a sok helyen kapható "márka", amire gondolok), tehát a gyakorlatban is működik, amiről beszélünk.
Ami az esetleges bio-vörösborokat illeti, így jócskán a 45 szélességi kör felett nyilván nem egyszerű cabernet-t és merlot-t biotermelni, talán emiatt is szerencsésebb lenne a hagyományos fajtákat nagyobb arányban ültetni, mint a szocializmus alatt nyakra-főre erőltetett világfajtákat.
Őszintén szólva én sem lelkesedem maradéktalanul a biodinamikus módszerekért, de azért, mint fogyasztó, elvárnám, hogy a termelők kicsit megmozgasság az agyukat, hogyan lehetne minél természetesebb módon termelni, kevesebb felszívódó vegyszert használni, és az ehhez szükséges pluszmunkát vállalni, és ne söpörjék le a kérdést az asztalról.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2007.09.28. 17:06:05

A kén- és rézfelhasználásról: valóban nem veszélytelenek, éppen ezért mindkét szer felhasználását szigorúan korlátozzák, sőt egyes országokban – talán éppen Csehországban és Németországban – az európai határérték felére csökkentették az évente és hektáronként felhasználható mennyiséget. Ma már speciális permetező berendezésekkel is próbálják növelni a permetezés hatékonyságát: a berendezés összegyűjti a lecsorgó permetlevet, és visszaszivattyúzza a tartályba, hogy az ne a földet szennyezze (Gonda János Érsekhalmán már évek óta ilyen gépet használ, és nem mellesleg szép CS-eket készít, ajánlom Muskotály küvé szíves figyelmébe). Ettől persze még jöhet az eső, és moshatja szépen a földbe a szert.

muskotály küvé 2007.09.28. 23:31:43

Kedves Yvo,
Kösz az érsekhalmai tippet (esetleg ha egy bp-i elérhetőséget is tudsz a borokhoz, az jó lenne).
Én egyébként évente kb.2-3 alkalommal permetezem a néhány tőke nem rezisztens szőlőmet, szerintem néhány csepp érhetett földet... Igaz, én kézi permetezővel és nem traktorral permetezek. Eredmény: Kéfrankos, Olaszrizling nem túl csapadékos évben normálisan terem, Merlot hat évből most érik be másodszor (előző alkalom 2003).

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2007.09.29. 09:07:48

Kedves felháborodottak!

Gardonyim jól fogta meg a mondandóm lémnyegét: a biogazdálkodás bizonyos elemei túlmisztifikáltak, és divat lett ezzel előhozakodva azt hinni, hogy ettől minőségibb bort lehet termelni.

Nem igaz. Elismert tény, hogy a biogazdálkodásban a termények nem annyira egészségesek, mint azon kontrollcsoportok esetében, ahol (pl. felszívódó szerekkel is) védekeznek. A termelt árú csúnyább, kevésbé "piacos".

A bor minősége (kb. 70%-80%-ban a termelt szőlő minőségén múlik. Ha a szőlő egészséges, akkor jó bort lehet készíteni belőle (relatíve kevés pincetechnológia alkalmazásával), ha a szőlő nem egészséges, akkor meg többet kell ügyködni rajta, mire jó bor lesz belőle - pl. a rothadó szőlő mustját célszerű lekénezni, majd fajélesztővel beoltani, hogy a sokféle gomba ne indítson el olyan erjedést, ami nem kívánatos.

Ami a nyers és feldolgozott mg.-i termékek esetén indokolja a biotermesztést, a növekedési hormonok (ez elsősorban állatok esetén), a rovarölők (amelyet gyakran a tenyészidő végén juttatnak ki, így mérgezi a fogyasztót is, mert nem tudott lebomlani, valamint szétvágják a szőlő ökoszisztémáját), felszívódó gombaölők (ugyancsak a tenyészidő végén olyan szerek, amelyek után a gyümölcsösbe BEMENNI semszabad, nemhogy dolgozni, műtrágyák, amelyek túlzott használata szikesedést okoz, stb.

Ezek azok a dolgok, amelyek indokolják a biotermesztés előtérbe kerülését. De nem az, hogy a tenyészidő közepén, (utoljára július közepe táján) lefújom a szőlőt felszívódó gombaölővel, amelynek lebomlása 14-30 nap.

(Valaki kérte: a gombafonalak a szőlő légzőnyílásain jutnak a levélbe, ott befúródnak a vékonyabb falú sejtekbe. Erre nemesített fajok esetén a sztóma környéki sejtfal olyan vastag, hogy azt nem tudja átfúrni. Ez az "immunrendszer erősítésével" nem javítható. Más szóval: állcsúcsra nem lehet gyúrni. Vannak ütésálló boxolók, és van pl. a Koko.)

Szóval csak annyit szeretnék mondani, hogy a technológiai "hipe" egyik eleme mindig marketing, azaz "teremts új kategóriát, és abban a kategóriában te leszel az első". Most a biobor a hipe, pár éve még a "koncentráld a termést" hipe volt, azelőtt meg "mindegy mi lesz belőle, a ruszkiknak az is jó lesz!".

Sokkal jobb lenne, ha némi kritikával fogadnátok a dolgokat, mert a világ annál azért bonyolultabb, hogy lemondjunk pl. az agrokémia utolsó 50-100 évének feljesztéseiről.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2007.09.30. 22:10:13

Muskotály küvé: a Gonda borok (a bio pezsgője is) kaphatók a jobb bioboltokban, pl. a Múzeum körúton.

muskotály küvé 2007.10.01. 13:25:50

Kedves Weér Yvo,
Kösz a tippet.

Kedves RAMBO,
Abban igazad van, hogy "a biogazdálkodás bizonyos elemei túlmisztifikáltak", viszont légy szíves valami konkrét tanulmányt/kutatást közzétenni, amelynek eredménye szerint " biogazdálkodásban a termények nem annyira egészségesek, mint azon kontrollcsoportok esetében, ahol (pl. felszívódó szerekkel is) védekeznek. A termelt árú csúnyább, kevésbé "piacos". " - ez ugyanis ilyen általános formában nyilvánvalóan nem igaz. Az állítás első felére várom a konkrét kutatást (nehezen tudom elképzelni, hogy a fólia alatt folyamatos tápoldatozással nevelt paradicsom egészségesebb, mint a szabadföldi, vagy a gyakorlatilag rezsisztens Pölöskei muskotály egészségesebb lesz, ha kap egy kis felszívódó gombaölőt), a piacosságról meg annyit, hogy az a piacos, amit az emberek megvesznek - és ez egyre inkább a bio.
A felszívódó szerektől kevésbé tartanék, ha rájuk lenne írva, mennyi idő alatt milyen vegyületekké bomlanak le, mind a talajban, mind a növényben. Mindedddig csak találgatunk és hiszünk/nem hiszünk a hatásukkal kapcsolatban.
A biotermelést én (is) egy kicsit a városi ember túlzott biztonságra törekvésének érzem, és sokszor a termelők fő céljának sem a minőség, hanem a l'art pour l'art "bioság" tűnik, ezzel együtt szerintem inkább a biotermesztés felől kéne indulni és a "vadhajtásokat" metszeni ill. az adott esetben tarthatatlan szabályokat a lehető legkisebb mértékben túllépni, mint a vegyipar által meghatározott nagyüzemi mezőgazdasági módszereket etalonnak gondolni.