Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Új pince, új borok

Kóstolás a tokaji Balassa Pincében

2008.02.02. 15:23 - vörös és fehér

Úgy adódott, hogy egy szombat Miskolcon talált, így gondoltam egyet, és bejelentkeztem két tokaji pincébe. Mindkét helyen alapvetően a 2007-es termést terveztem megkóstolni. Mivel különböző okok miatt régebbi évjáratok palackjait amúgy sem tudtam volna, így könnyen tartottam magam a tervhez. Elöljáróban annyit, hogy a hordókban nagyon különböző borok nevelődtek. Egy dologban azonban hasonlítottak: egytől egyig reménykeltők voltak. Úgyhogy vonjuk le már a cikk e pontján a konklúziót: 2007 izgalmas év volt Tokaj-Hegyalján. Kétrészes minisorozatom első epizódja a hajtás után.

Ha izgalom: Balassa István kézműves pincészetében ebből nincs hiány. István eddig ugyanis titokban, magának és barátainak készítette borait, idén viszont kilép velük a piacra. Az eddigi Gádor megnevezés munkacímmé avul, Balassabor néven jelennek meg a tételek. Mivel a papírmunka ott tart, hogy rovancskészen kell a palackokat tartani a tokaji pincében, ezeket most nem állt módomban megkóstolni. (A 2006-os furmintokat egy kóstoló kapcsán már dicsértem.)

A borászat filozófiája egyszerű: abszolút kézművesség, csak csúcsminőség előállítása. Amit István a mézes mályi saját területéről származó, illetve a Lapison bérelt szőlőjéből szeretne kifacsarni. A fönti filozófia idei materializálódása: 2007-ben száraz bor nem készült. Szeptember közepén úgy ítélte meg a vincellér, hogy a sav-cukor arány nem ideális, így kései szüret lesz. Ezért a mézesmályi terroirt most a hárslevelű és a zéta édes változatai mutatták be. A hárslevelű a maga citrusosságával elbűvölt. A zéta elgondolkodtatott. Önállóan ritkán készül belőle bor, pedig szerintem érdemes megpróbálni ezen keresztül bevezetni a fogyasztót az édes tokajiak világába. A Lapisról egy furmint érkezett, útja elején jár ő is, de jó irányba halad. A tavalyi év aszúszemeit az idő hatputtonyossá fogja nemesíteni, most még a cukor átalakulása zajlik. Mindenesetre ajánlom mindenkinek, hogy egyszer kóstoljon erjedő aszút, élmény.

Visszaléptünk az időben ezután, és egy 2006-os fordítást kóstoltunk – én az a fogyasztó vagyok, aki ezt akár háromputtonyos aszúként is megéljenezné –, tiszta, üde bor. A 2005-ös aszú előtt viszont mélyen meghajoltam: igen komplex, az aszalt sárgabarack után előjönnek az ásványok, a fa éppcsak odateszi magát. Ezt az "éppcsak"-ot szeretné a derítés során István lecsiszolni. A 2006-os aszú kevésbé van még tele még illatokkal és ízekkel: aszalt sárgabarack köszön ki a pohárból. De még van ideje fejlődni.

Végül csak került egy 2006-os száraz hárslevelű is. Pazar. Ásványok, fajtajelleg, minden benne van, amitől szerethető a fajta. Ezzel a borral szeretné István minősített dűlővé avatni Mézes Mályt a tokaji bormívelőknél.

Kóstoltunk pár tételt a Czeglédi Borháztól is, István itt bontogatta szárnyait, de csak eddig, ott a munka immár Czeglédi Ildikóra vár. Komoly konkurenciaharcnak leszünk tanúi az elkövetkező években! A borászat a Henye-dűlőt mutatja be, most nekem leginkább egy 2006-os kései furmint hordóminta formájában: nagyon friss, komoly struktúrájú bor már most is, az édesség mellett ott a test, a végén finom ásványosság. Erre még rátesz egy lapáttal a 2004-es, kereskedelmi forgalomban levő boruk. Egyszerre sós és édes, lendületes, a 15-ös alkohol elbújik a pohárban. Lecsengése hosszú, finom kesernyével. Itt is készült zéta, az elmúlt két év termését kóstoltam, a 2006-os ízlett jobban, de ítéletre itt már nem vállalkoztam.

Kóstolni ugyanis fárasztó dolog.

Címkék: fordítás 2006 helyszíni szemle 2004 tokaj furmint hárslevelű aszú 2007 zéta balassa istván balassabor

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr92320084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

t f 1 (törölt) 2008.02.02. 19:05:43

"Kóstolni ugyanis fárasztó dolog"

Fárasztó???
Soha ennél fárasztóbbat! :))

gerbeaud 2008.02.06. 12:55:38

A Bene Pincészetnek van késői szüretelésű zétája, az tényleg képes megszerettetni a tokaji édest! :)