Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A lassú kóstolás dicsérete

St. Andrea dűlőszett

2008.11.04. 06:40 - alföldi merlot

Nagyobb társaságban, csevegve, szenzációra éhesen kóstoltuk a St. Andrea 2006-os dűlőszettjét, és a borokat többnyire zöldnek, vékonynak és frigidnek találtuk. Másnap a félpalackok nálam landoltak, így egyrészt én lehettem a borok teljes metamorfózisának boldog haszonélvezője, másrészt nyakamba szakadt az a hálátlan feladat, hogy kóstolótársaimat és egy nappal fiatalabb önmagamat meghazudtoljam. No de hogyan győzhetném meg őket, hogy egy nappal korábban optikai csalódás áldozatai voltunk közösen, másnap viszont színről színre láttam egyedül? Nyilván sehogy. Hosszas és törékeny érvelés helyett rövid tanulság Dr. Bubó modorában: ha egy kiváló borász bora csalódást okoz fiatalon, éljünk a gyanúperrel, hogy nem ő bolondult meg, hanem mi kóstoltunk túl hamar.

Szinte semmit nem tudok arról, hogy a borok miként érnek/öregednek. Nincs pénzem, és talán türelmem sem ahhoz, hogy említésre méltó mennyiségben borokat tároljak. Amit a magyar borok életgörbéjéről tudok, azt barátaim gyűjtőszenvedélyének köszönhetem. Saját praxisomban az 5 évesnél idősebbek nagyjából egyenlő arányban okoznak kellemes és kellemetlen meglepetést. De amikor egy palackot sikerül pályája csúcsán elcsípni, az maga a bornirvána. Az eszményi érettség dugóhúzó nélküli kalibrálását jelentősen megnehezíti, hogy a pincéből nem mozdított palackok - ez lehet az eszményi keltető - nagyságrendekkel szebbek és időtállóbbak a kereskedelmi forgalom és az otthoni tárolás viszontagságainak kitett társaiknál. Az érlelhetőséggel kapcsolatban azért van egy munkahipotézisem: a fiatalon kóstolt bor a bontást követő második, harmadik napon mutatott formája előrevetíti a későbbi életpályáját. Mivel én a borok 90 százalékát túl fiatalon kóstolom, de természetesen izgat, hogy érdemes lesz-e vele éveket várni, döntő jelentőséget tulajdonítok a másnapi visszakóstolásnak. És azon a bizonyos másnapon annyi meglepetés ért már, hogy kételkedem a gyors kóstolások igazságértékében. (És akkor még nem is beszéltünk a borismeret négy évszakáról.) Mindenesetre a St. Andrea dűlőszett csodálatos átalakulását egy életre megjegyeztem magamnak, és ettől kezdve még hangosabban zengem a lassú kóstolás dicséretét. És Lőrincz Györgyét.

St. Andrea Magyalos Kadarka 2006

Első nekifutásra ez volt az egyik legnyilvánvalóbb csalódás. Az erényeket derékban elfűrészelte a zöldesség. A korty végét és a lecsengést megkeserítette az éretlenségre valló savanya, fanyarság. Aztán mintha kicserélték volna. Másnap és harmadnap, bármennyire ki voltam rá hegyezve, nem találtam a zöldet. Nulladik típusú felszívódás.
Az illattal nem lehet betelni. Pedig nem komplex és nem egzotikus. Közvetlenül a gyönyörközpontot trafálja el, és gyermeki örömöt szerez. Eperfagyi, szamóca, citromfű és narancs, az édességre történő legcsekélyebb utalás nélkül. Friss és szárnyaló. Kóstolva könnyed, finomsavú, lágy érintésű bor. Az alkohol kissé magas. Az illat rendkívüli gyümölcsössége a korty második felében gazdag csipkebogyós-ribizlis ízekkel folytatódik. A tannin szelíd, de azért jól érezhető, és az egész szájat beborítja. A lecsengés hosszú.
Ha kadarkát kóstolok, nekem mindig beugrik a bemagolt lecke: a kadarka a puszták pinot-ja és a paprikás-zsíros magyar konyha eszményi kísérője. A Magyalos egyik sem: pinot-nak egyszerű, ugyanakkor sokkal több primér gyümölcsöt és primér örömöt kínál, másrészt sokkal törékenyebb, semhogy szembeszállhasson egy paprikás-zsíros szőnyegbombázással.
7 pont – életem talán legszebb kadarkája, és ez végre kereskedelmi forgalomban is kapható.

St. Andrea Pinot Noir 2006 (Hangács) (Angyal szállt el a város felett)

Kezdetben ez tűnt a pinot-trió legreménytelenebb tagjának. A zöldesség, az alultápláltság, a fanyarság és a nyersesség itt jelentkezett a leghatározottabban. Aztán feltámadt és kiderült, hogy remek bor. Aki ma akarja kóstolni, dugózza ki tegnap, de még jobb, ha legalább egy évre elfelejti. Az illat közepesen intenzív és nem túl mély. Sem az avaros-gombás, sem a rózsás jegyek nem jelentkeznek. Van viszont nagyon tiszta jázmin cseresznyés, csipkebogyós háttérrel. Kóstolva alig közepes test és a korty közepe bizony lehetne teltebb. Remek pinot-s savszerkezet, cseresznyés aromatika, a korty második felében parfümös-jázminos jegyekkel. Érdekes, egyedi karakter.
7 pont 

St. Andrea Pinot Noir 2006 (Paptag) (Önmagát író történet)

Libikókába ültetett, volt, amikor nagyon tetszett, de végül arra jutottam, hogy a három közül ezt szeretem a legkevésbé. Szűretlen, opálos, barnás. Az illat izgalmas, már-már vad: avar, hús, negró és kapor. Jobb pillanataiban eper és grapefruit színesíti. Kóstolva savhangsúlyos, néha mégis fáradt benyomást keltett. A másik kettőhöz képest vaskos, nyers és ebben éreztem egyedül húzós, sorjás tannint. Ám ez a bor is tartalmasabb, mint a sima pinot. Leginkább a tannin minősége és a lecsengés kocsányos fanyarsága aggaszt. Idővel lehet, hogy összeáll. 
6-7 pont

St. Andrea Pinot Noir 2006 (Ferenchegy) (Őrzöm csodálatos álmodat)

Az új etalon. A ’06-os Buttler méltó társa, a ’03-as St. Andrea méltó utódja. Tiszta, elegáns, harmonikus és arányos. Föl lehetne most sorolni az összes itthon kanonizált pinós közhelyet – ami nem feltétlenül esik egybe a burgundi gyakorlattal -, no pont olyan.
8 pont és best buy

St. Andrea Pinot Noir 2006

Kóstoltam közvetlenül a piacradobás idején. Vagy gyorsan megy lefelé, vagy nagy a palackvariáció, de nem szépült meg. Illatban dupla adag karamell, erjedt epres és rózsás beütéssel. Kóstolva laposabb, édesebb, egyszerűbb, mint a nővérei. De így is könnyedén hozza a magyar pinot-átlagot, és az utolsó cseppig szívesen ittam. Ízében erjedt gyümölcsök és földesség. A tannin elég harapós, tapadós (korábban meg éppen ettől dőltem hanyatt). A lecsengés hosszú erjedt eperrel és kakaóporral. A végén jelentkezik egy kis csípős savanya.
6 pont

St. Andrea Tóbérc Kékfrankos 2006

A két KF kóstolásakor meg kellett állapítanom, hogy hiába csúszik ki a jégtábla a jegesmedvék mancsa alól, nálunk továbbra is az érettség a szűk keresztmetszet. És a Tóbérc az érettebb. A Ferenchegyre könnyebb rásütni, hogy fineszesebb meg burgundiasabb, de szerintem ez merő szofisztika, a Tóbércben van a nyerő anyag, igaz, alaposan becsomagolva.
Nem vagyok a  dűlőszelektálás feltétlen híve, sokszor az a benyomásom, hogy a borász hálószobatitkokat tereget ki, indokolatlanul. Én szép borokat szeretnék. Egy fércművet nem tesz remekművé az, hogy az alkotó őszinte volt. Egy bort nem tesz naggyá, hogy a borász az anyja életére esküszik: ő közbeavatkozás nélkül közvetíti a terroir üzenetét. De a lényegre térve: amikor a St. Andrea két kékfrankosát kóstolom, akkor abban a hitben vagyok, hogy a különbség a dűlők különbsége. Nem a klónoké, nem a tőkék koráé, nem a szüreti időé, és végképp nem a hordóké. Márpedig erős a gyanúm, hogy a két kékfrankos nem egyforma hordóban érett. Azaz a markáns különbség egy része nem a szent fekvés, hanem a profán pörkölés következménye. Ráadásul a Tóbérc szerintem a Tiffánék védjegyévé vált szalonnapörcös, füstölt oldalasosban ázott. Szerencsére a gyümölcs van olyan erős, hogy a bor ne álljon tótágast, de az oldalas - főleg a lecsengésben – így is tisztán érezhető.
Sötét, bíbor szín. Már illatban is egészpályás letámadás: mézeskalács, ánizs, kakaó, dohány és dió ezerrel. Kóstolva kész gyúelegy: magas alkohol, nagy test, erőteljes tanninok, masszív savszerkezet és bőkezűen adagolt hordó. A St. Andreával általában asszociált fineszesség és feminin karakter helyett a Tóbércet nyers erő és komplexitás jellemzi. Én nagy ígéretet látok benne.
7 pont 

St. Andrea Ferenchegy Kékfrankos 2006

Az éretlenség gyanúja egyedül ebben a borban élte túl a másnapot. Az illat intenzív, de mindenképpen hűvös karakterű – köménymag, bélyegenyv, fenyőtű, katicabogár és egy kis kakaópor. Kóstolva savhangsúlyos és sajnos savanykás. Sem a test, sem a gyümölcs nem tud lépést tartani a savakkal. Húz és csíp, nyers, rendezetlen bor benyomását kelti. Minthogy a többi St. Andrea kivívta a tiszteletemet, feltételezem, hogy ez is jobbra fordulhat. De jelenlegi állapotában én nem látom a szép jövőt.
provizórikus 5 pont 

St. Andrea Kiseged Zweigelt 2003

Ez a bor már az első nagycsoportos kóstolás alkalmával is szárnyalt. Amikor házigazdánk a sok fanyalgást megelégelve a meglepetés bort a poharunkba öntötte, az első szippantás után hátrahőköltem, és félrevonultam a pohárral. Majd azzal tértem vissza, hogy nem tudom, mi lehet ez, de félek, hogy nem magyar, viszont nagyon szeretném, hogy az legyen. És az. Nagyjából egy évvel ezelőtt volt már hasonló epifániában részem, akkor a 2003-as Tóbérc Kékfrankos emlékeztetett arra, hogy az alkoholista nemzetnek miért kincse Lőrincz György.
Ezt a mikrotételt a hajdani maligánosok imádkozták ki a Merengőből. A bort adó 800 négyszögöl szőlőt azóta kivágták. Ezt a bűnt csak egy ugyanerről a területről származó hasonlóan nagy borral lehetne jóvátenni.
Az illat mély, érett és tiszta. A legemlékezetesebb motívumok: dió, dohány, szegfűszeg, gyógynövények, gyógyszer és csokoládé. Kóstolva eszköztelen, kerek és harmonikus. Mint amikor rátalálunk a helyes frekvenciára: elül a zaj. Nem is ragozom.
Remélem, hogy ez a bor előrevetíti a 2006-os St. Andreák előtt álló pályát. 
8 pont

Csigavér, slow wine.

[Az itt kóstolt pinot-k megjártak már egy vaktesztet.]

Címkék: 2006 2003 kadarka hatpontos ötpontos st. andrea eger pinot noir kékfrankos hétpontos zweigelt nyolcpontos

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr73748685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pecz 2008.11.04. 11:44:29

Es ezek a 7 pontok hanynak mutatkoztak a kinyitas napjan?

Egyebkent orulok, hogy pontszamban lenyomjuk az altalad dicsert Brunellokat meg Rosso-kat.

loading 2008.11.04. 11:48:47

Számomra problémát okoz annak megértése, hogy egy friss (1-3 éves) bort napokig kell szellőztetni, hogy elfogadható vagy jó minőséget adjon.
Hajlok arra, a magam részéről, hogy a bor nem jó/hibás vagy túl korán került forgalomba. Ez utóbbi esetben SENKI sem hívja fel a figyelmet, hogy kb. 2-3 évet inkább tároljuk. Vagy a hétvégi vendégség előtt legkésőbb szerdán bontsuk ki levegőztetni.
Így gyorsan le lehet nevelni a fogyasztókat a borokról, mert kissé macerás a fogyasztása.
A posztban írt pontozást sem nagyon értem, és ritkán értetlenkedem kommentben: a borok többségéről nem volt jó véleménnyel a posztoló, de min. 6 pontot adott ezekre is. A 2006-os pinot noir (sima) szerintem ennek felét éri, igaz én nem ittam szívesen a második pohártól, mert abban a gyümölcs az kevesebb volt, mint a savanya.

bicepsz · http://rajottem.blog.hu 2008.11.04. 13:20:45

Hát már bocs, de én nem értem, mit lehet ennyit kényeskedni egy bor miatt?! Az ember a bort vagy megissza, vagy nem, de ennek a sznoboskodásnak semmi értelme, Stevie haverom jól meg is mondta: rajottem.blog.hu/2008/11/04/borok

075 2008.11.04. 13:41:54

Hat ez érdekes..
Az rendben van hogy egy bor kis kénfülledtségét elveszti nyitottan, bár én ezt sem gondolom így..meg hogy a kis oxidáció jót tesz, és némely boroknál az illat mélysége és intenzitása kinyílik,
de az hogy egy vékonynak tűnő bor felvastagodik az sztem banális hülyeség,
és ezt meg még le is írni..
Bárnem kostoltam ezeket a borokat de bízva az elődjeik nyomvonalában, nem hinném hogy ez valós eredmény mármint az első kostolás, hanem a 2. a jó
Tehát a hordaszellem meg a kellő hozzá nem értés (itt nem alföldi merlóra gondoltam mert gondolom Ő tud kostolni ha már ír is róla), meg egy kis fárdság és az ember a 7 pontot már csak 5nek látja,aztán megint 7 nek.
Nem véletlen hogy az igazán komoly kóstolók 2-3 napig folyamatosan kostolják a bort mármint ha az kibírja és nem hullik szét, és összbenyomást írnak.

Ferraiolo 2008.11.04. 13:57:31

Bicepsz! Ez a vélemény bizony Stevie haverodat minősíti. Ha fingod nincs arról amit véleményezel, akkor inkább ne oszd meg a közzel a gondolataidat.

napoletano 2008.11.04. 14:53:02

loading: igen, a legtobb vorosbor koran kerul forgalomba. Azon kivul, hogy penz van a dologban (az eladatlan bor nem fial semmit), en sem igazan ertem ezt - ui. Burgundiaban is eladnak vorosbort ugy, hogy ezt majd csak 5-10 ev mulva tessek kinyitni...
Tovabbi rejtely, hogy legtobbunknek nincsen modja nemcsak varni, de megfeleloen tarolni sem, akkor epdig sajnos kidobott penz az egesz... Kostoltam en mar Szepsy cuvee-t (igaz, ez nem voros, de elall sok evig), ami ugyan nem volt elvezhetetlen, de a rossz taroals miatt inkabb erdekes volt, semmint elsopro...
Tehat: vigyazat. A legtobb frissen vett, es nem sokkal kesobb fogyasztado vorosbort erdemes elore kinyitni, esetleg dekantalni is. No meg a pohar sem mellekes, ahogy ez nemregen elokerult...

töppedt 2008.11.04. 15:34:33

bicepsz Stevie haverod egy ökör
Bár most bizonytalan lettem az „ökör iszik magában” eredetét illetően
Lehet hogy az ökör nem bort iszik ?
De ti Stevie-vel maradjatok meg a boros kólánál

koccintós 2008.11.04. 16:16:43

Bájos ez a bicepsz által behivatkozott blog, korábban is benyögött már egy ilyet, akkor Bott furmintokhoz...

Van stílusérzéke, hiába.

Szegediszomelijé 2008.11.04. 17:50:37

Bicepsz, amire utalsz, az egyszerűen baromság. A tramini önmagában nem jó vagy rossz, mintahogy a bikavér sem stb. Minden szőlő ill. küvé fajtából lehet kiváló és sz.r borokat kihozni.A Steve haverod lehet, hogy jól megmiondja, csak gőze sincs, hogy mit. és mielőtt hülyeségeket írsz, legalább kipróbálhatnád, hogy valós tapasztalatodról írj, ne az agymenésedről. Vagy annak helyén is csak bicepsz van?

pelotepincsi 2008.11.04. 21:02:10

nagyon kemény a Stevie haver. amúgy Gyurinak mit kell még letennie az asztalra, hogy Vinczét, Garamvárit vagy Frittmannt befogja?

czudarka 2008.11.04. 22:09:46

Hé gyurma(bicó)!
A tudod az a közmondás már rég megfejtőkre lelet:"madarat tolláról, embert barátjáról..." hát vigyázz, mert rólad is hamar azt gondolják, mint brittpityu haverról, hogy egy irgalmatlan limitált, seggfej, aki még hallgatni sem tud. tudod? "Ha hallgattál volna, okosabb....volna". De ez mind feltételes mód!

dalton1 2008.11.04. 22:20:53

loading: Kérlek nevezz meg egy-két magyar bortermelőt aki pénzügyileg megengedheti magának hogy a borait évekig tárolja és érésük csúcsán vagy ahhoz közelítve dobja piacra!
Talán egy-kettő ha van...

loading 2008.11.05. 10:40:07

Napoletano: köszönöm, a felvetésem inkább költői volt. Egy-két bor esetében volt tudomásom, hogy pénzügyi okok miatt jelent meg korábban. Igazából a hozzáállással van gondom: nem korrekt. Ellenpéldáként a spanyoloknál - az általam eddig fogyasztott borok esetében - megtalálható volt a palackon, hogy pl. 3 és 9 éves kora között érdemes meginni. Ezt az infót szakboltok körében is csak az azokban kapom meg, ahol jól ismerem az eladó(ka)t.
Másrészt nekem nem derült ki, hogy a pontozás a jövőnek szól (azaz potenciális x pontos) vagy már most ennyi.
dalton1: Nem értem a kirohanást. És miért kellene Nekem megneveznem termelőt? Fogyasztó vagyok, akit zavar a korai, fogyasztásra nem optimális borok megjelentetése. Engem nem kell, hogy érdekeljen a marketingkoncepció, a költség, az árbevétel, stb. Ezt mindenkinek magának kell megoldania: és ne lepődjön meg azon, ha valakinek emiatt nem ízlik a bora és nem, vagy ritkán vesz majd tőle bort. Ne hagyjam ki a kereskedőket sem ebből a körből, akik befolyásolni tudják a termelőket: +/- irányban.

MalbecNC 2008.11.07. 10:30:48

Gyönyőrűek Lőrincz Doktor borai! Tavasszal voltam náluk pincelátogatáson és borkóstoláson.
Nálam Eger elimerése, mint komoly borvidék, általa valósult meg. :-)

MalbecNC 2008.11.07. 11:33:34

"Számomra problémát okoz annak megértése, hogy egy friss (1-3 éves) bort napokig kell szellőztetni, hogy elfogadható vagy jó minőséget adjon.
Hajlok arra, a magam részéről, hogy a bor nem jó/hibás vagy túl korán került forgalomba. Ez utóbbi esetben SENKI sem hívja fel a figyelmet, hogy kb. 2-3 évet inkább tároljuk. Vagy a hétvégi vendégség előtt legkésőbb szerdán bontsuk ki levegőztetni."

Kedves loading!

Azt hiszem, most már mindezeket tudod és az elkövetkezőkben így vásárolod és fogyasztod a borokat. Nézed a termelőt, a szőlőfajtát, az évjáratot és ahogy tapasztalod, hogy melyik, mikor, mit produkált, úgy nyilvánulsz hozzá (borászhoz és a boraihoz) későbbiekben.

Senki nem fog tanácsolni neked semmit, de legfőképpen nem a borász, hiszen egyedül te tudod, hogy mi ízlik neked és mi esik jól. Ha szereted fiatalon, kicsit nyersebben a bort megveszed és azonnal megiszod, ha érettebb aromákat kedveled idősebb bort vásárolsz, vagy elteszed a fiatalt későbbi felbontásra. Ma már garmadával vásárolható jobbnál jobb borhűtő, amelyek kiválóan alkalmasak tárolásra. Ha nem kívánsz befektetni ennyi pénzt akkor is megteheted, hogy a borkereskedőnél vásárolsz érleltebb borokat, de nyilván már pár ezer forinttal többért, mint piacra kerülésekor.

És hogy miért nem szól senki, hogy mit csinálj a borral? Mert ezt tudni kéne annak, aki rendszeresen bort fogyaszt, mint ahogy tudod, hogy az új cipő első napokban feltöri a lábad, hogy a műbőr cipő hamarabb tönkre megy, a magas sarkú cipőben pedig megfájdul az ember talpa, ha egész nap benne ácsorog és hogy válts mindennap cipőt, mert a cipőnek is kell pihenés, és használj sámfát, mert különben hamar ráncos lesz és tönkremegy. Ugye a boltban sem reklamálsz, hogy miért nem figyelmeztettek ezekre?

A borkultúra erről (is) szól, hogy tudod (vagy legalábbis azt tudod, hogy mit vársz el tőle) mikor, milyen bort fogyasztasz, milyen hőmérsékleten, milyen érésben, milyen szervírozásban, étkezéshez, vagy önmagában, barátok között, vagy egyedüli élvezetre, stb.
Abban a társadalomban ahol komolyan veszik és értik ezeket a dolgokat magas a borkultúra, ahol pedig csak a „borász”-t , vagy a márkáját veszik és elvárják, hogy a bor azonnali katarzist okozzon pusztán azért, mert drága volt, de nem figyelik, nem tudják, hogy mikor és hogy igyák, alacsonyabb.

Ne értsd félre, nem téged akarlak bántani, vagy kritizálni, inkább úgy általában mondom, de egy bort úgy vásárolni és élvezni, mint egy hi-fi tornyot, hogy mindig ugyanazt a minőséget adja bárhol kapcsolom be, legyen az hideg tél, vagy forró nyár, evés közben, vagy után, hogy társaságban hallgatom, vagy magányomban és függetlenül attól, hogy mikor vásároltam a berendezést ugyanúgy működjön most is és egy év múlva is, nem lehet.

loading 2008.11.08. 22:26:33

Kedves MalbecNC!

Sokat írtál nekem, amivel felhívtad figyelmemet adott kommentem hibájára: félreérthető fogalmazás. Hirtelen is írtam. Köszönöm.
Az adott témában (gyorsan/hamar a piacra került, főként vörösborok)nem tanácsot kérek a borásztól vagy a kereskedőtől, hanem korrekt tájékoztatást az adott borról. Az, hogy egy bor megjelent kereskedelmi forgalomban, azt jelenti (alapesetben - szerintem), hogy fogyasztásra "alkalmas". Vagy inkább optimális. De itthon nem feltétlenül így van. Az ettől eltérő állapotról sem a borászok (pl. a hátcímkén utalva az optimális fogyasztási időszakra ld. spanyolok), sem a kereskedők (pl. a bort inkább további érlelésre javasolja)többsége nem "figyelmeztet". Szerintem ez még nem az egyéni ízlésekből fakadó különbségek területe.
Másrészt én jellemzően, mert a tárolás optimálisan nem megoldható, azonnali fogyasztásra (1-2 havi táv) vásárolok. Ezért nekem nem mindegy, hogy pl. egy 2006-os vagy 7-es kékfrankos pl. pénzügyi okok miatt került forgalomban, és kellene még min. 6-8 hónap palackos érlelés. Vagy a szokásos szellőzési idő után élvezhető.
Az, hogy több napos szellőztetéssel lehet ezt a hátrányt eltüntetni, érteni értem, de elfogadni nem tudom.
Az elmúlt 1,5-2 évben elég sok pénzt "sikerült" elköltenem ilyen (érlelést még kívánó vagy korán lepalackozott) tételekre. Az még jobban zavart, hogy volt borász, aki szerint is korán jelent meg a bora. Nem ez utóbbi miatt, hanem mert az így megkóstolt borai gyengék voltak (árban nem), nem választok tőle és nem is ajánlom másnak sem. A kereskedője is tudta, de éppen nem az ismerős eladó volt benn. Ez is sajnálatos, ha ezen múlnak dolgok. De tanultam belőle: csak fix helyekre és eladókhoz próbálok járni.Ahol még a friss palackozást is megemlítik (ha megveszem, még pihentessem 2-3 hónapig). Persze nem mindig sikerül. :(
A hasonlataid talán pontatlanok: a jó cipőboltban - szaküzlet, akárcsak a borbolt - elmondják, hogy mely része miből van, mivel lehet tisztítani (adnak is hozzá ingyen ápolókrémet), stb. És a hifi, bocsánat, audiofil + high-end forgalmazók is ellátnak "útravalóval", pl. minimum N hónapig kell X módon bejáratni az adott hangfalat a legjobb eredmény eléréséhez. Kivéve azt, aki csak árul és nem elad.
Szerintem a zenehallgatás is meglehetősen hangulat kérdése. Mondanám, hogy megmutatom miként szól különbözően egy előadó ugyanazon cd-je két eltérő országbeli nyomásban a zenegépemen, de közben rájöttem, hogy az élettelenül szóló kiadást már archiváltam...

MalbecNC 2008.11.10. 00:38:39

Kedves loading, én meg lehet, hogy kioktatólag írtam. Nem vagyok jó formában mostanában.

Azt hiszem értelek. A kérésed az, hogy a borszaküzletekben forgalmazott borok legyenek azonnal fogyaszthatók, ne kelljen érlelned még pár hónapig otthonodban. Ha mégis olyan bort választanál, ami még igényelne érlelést a kereskedő szóljon, hogy fektetni kéne még azt a bort, ne vedd meg.

Az első dologban szerintem már helyben is vagyunk, mert a borok (sztem) 95%-át azonnali fogyasztásra készítik és ez nem mond ellent annak a mondásnak, hogy némelyik bornak jót tenne még egy kis palackérlelés.
A második esetben pedig nem nagyon hiszem, hogy az eladó ilyen tájékoztatást adna, nem csak azért, mert sztem az eladók zömének idehaza fogalma sincs a nála forgalmazott borokról ilyen szempontból (tisztelet a kivételnek), maximum azt tudják, hogy acéltartályban, vagy ászokhordóban érlelt, hogy kapott-e kishordós érlelést, esetleg ott is erjesztették. Tudják még a cukortartalmát is, meg a sablonszöveget is a borászról, borról aztán kifújt. Nem hiszem, hogy végigkóstolta az összes nála kapható bort, hogy negyedévente újrakóstolja, hol tart a fejlődésben. a legjobb esetben innen-onnan tud egy leíró szöveget, de egy fél év múlva is ugyanazt fogja mondani.
Nem is érdeke neki ilyen tájékoztatást adni, mert sok fogyasztó félre értené az egészet (kvázi nem jó a bor)meg különben is a nyakán maradna a bor. (Némelyik borász azért ad nálunk is infót a palack hátoldali címkéjén)
De igazad van, jó lenne, ha a kiskereskedőknek pontos fogalmuk lenne a borokról és képesek lennének kiválasztani igényeid alapján a neked megfelelő bort.
Ugyanakkor én nem mondanám azt, hogy mert egy bor még nincs egyben, vagy igényelne még egy kis érlelési időt, hogy az a bor ne lenne alkalmas (optimális) fogyasztásra. Én legalábbis tudom élvezni a borokat jóval azelőtt is, hogy elérnék a csúcsúkat (optimálisak) és elég perverz módon némelyik esetében még a hanyatlás kezdeti fázisában is.
Néha, ha olyan a hangulatom pont egy kócos bor esik jól, vagy egy olyan, ahol a tannin egyáltalán nem simult még bele a borba és rángat mint egy vadló.
Azt se bánom, ha várnom kell pár napot nyitás után, hogy fejlődjön az oxigén hatására a bor. Sőt! Örülök neki, mert ahányszor kóstolom, annyiszor új bort élvezhetek és ha ez három napig tart, az igazán nem nagy gond. Én amúgy is ritkán iszom meg egy este egy palackkal, tehát egy palack áráért 3-4-5 féle bort ittam.
Ha meg elmélyülésre vágyom és nem akarok csalatkozni, akkor meg tudom, hogy legalább 3-4 éves bort kell vennem egy jó évjáratból és biztos vagyok benne, hogy barátságos lesz a bor.
Vagyis ott tartok megint, amit a múltkor mondtam: sejteni kell, hogy melyik borász, melyik évjáratú, melyik bora milyen lehet. Ehhez szükséges a saját korábbi tapasztalat, saját igények és mások borleírásának ismerete.

Persze számtalanszor bosszankodom én is, hogy mellényúltam, nem ezt vártam, nem ezt ígérte múltkor ez, vagy az a palack, de hát ez bizony bor, egy élő valami, ami sokszor legakább olyan kiszámíthatatlan, mint a nők.

A hasonlataim lehet, hogy nem tökéletesek, de ha akarod, akkor megérted őket, kár a részleteken elakadni.

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2008.11.19. 20:48:50

A bor érik minden pillanatban:)

Tegnap nyitottam ki a Magyalos Kadarkát, s eddig kissé ellentétes a véleményem az itt fővonalon leírtakkal. Elsőre volt nagyon szépen "kadarkás", talán kis málna, némi kicsi rózsa is keveredett bele. Összetett, játékos, egyensúlyban.

Mára kicsit fáradtabbnak tűnik, bár az élmény csak kevéssé színes, egyáltalán nem rossz.

Összefoglalólag annyi, hogy a Buttler 2005 és a Dula 2006 után a legjobb kadarka élményem. De a másik kettő talán csak annyival több, hogy komolyabb anyagnak tűntek, komplexitásuk ezért nagyobbnak tűnt.