Címkék

Utolsó kommentek

  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • martykis: Cikk a 2013-as évjáratról. Ígéretesnek hangzik: vinoport.hu/aktualis/2013-fordulatot-hozott/2406 (2015.09.28. 19:49) A Somlói Apátsági Pince naplója
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Árpa, maláta

A belga sörök

2008.11.20. 06:25 - BOB

Ha pár hónappal ezelőtt valaki feltette volna nekem a szokásos alkoholista indítókérdést (sörös-e vagy, vagy boros-e), abszolút nem okozott volna nehézséget mellényzsebből odamondanom, hogy persze, boros. Talán még azt is hozzátettem volna, hogy míg a bor egy nemes ital komplexitással, kultúrával és minden egyébbel ami a nemes italok sajátja, addig sör leginkább szomjoltó, az is főleg nyárra. Nincs kultúrája, illetve ami van, az bár ne volna. Aztán eltöltöttem pár napot a világ egyik legfontosabb sörtermelő országában, Belgiumban, próbáltam úgy élni, enni és inni, mint a belgák (megvan még a vicc az igaz belgákról?). Ez a pár nap gyökerestől felforgatta ezt a jórészt téveszmékre épülő értékrendet. Mert ahogy a bornak, úgy a sörnek is van kultúrája, csak épp nem nálunk.

Azóta folyamatosan kutatom, miért is hittem én azt, amit. Két okot mindjárt találtam is. Az egyik az, hogy a sörök felső minőségi szegmense Magyarországon csak hosszas kutatás után szerezhető be, és általában jóval drágábban, mint például Belgiumban (átlag háromszoros áron, ami ott 1 euro, az itt 800 forint), amit pedig nálunk sörként nagy tömegben árulnak, annak jobbik része is legfeljebb korrekt alsó-középkategória csupán, a másik fele viszont közelebb áll a lábvízhez, mint a sörhöz. A második ok pedig, ami miatt nem igazán hittem a "sörkultúra" kifejezésben, az az, hogy ebből nekünk csak a sör jut, a kultúra nem. Míg a borhoz a mainstream média (és főleg a reklámok) az anyatermészet, a csoda, a palackba zárt hegyoldal képzettársításait rendeli, addig a sörhöz a haverok, foci, tévénézés fogalmak tartoznak, épp csak a részegen hortyogó, atlétatrikós, pocakos, pöcsvakaró és hangosan fingó szocreál férfiideál marad ki a képből. A gasztonómiai témájú médiumok is túlnyomórészt bort ajánlanak a kulturált étkezéshez, sört csak elvétve. Sörfesztiváljaink pedig - egyébként a borfesztiválokhoz hasonlóan - nem a minőségi, hanem a mennyiségi fogyasztásról szólnak. Ilyen körülmények között nincs azon csodálkoznivaló, ha nálunk a sörnek nem kultúrája, hanem hasa van. Pedig.

St. Bernardus Prior 8

A söröknek alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: az első az úgynevezett alsó erjesztésű sörök kategóriája, ezt világszerte lager néven ismerik (nálunk ászoksör a neve). Ide tartozik szinte az összes Magyarországon kapható világos sör (ezek a pils típusúak) és a honi barnasörök jelentős része is (főként a bak típusúak). Az erjesztési folyamat e sörök esetében alacsony hőfokon, általában a levegő kizárásával, egy-két hét alatt megy végbe, a felhasznált élesztő pedig a sör alján gyűlik össze. E sörök általában 4-6 százaléknyi alkoholt (a bak sörök ennél többet) tartalmaznak. A belga sörök között is van néhány alsó erjesztésű, ezek adják a mennyiségi fogyasztás gerincét. Belgiumban leginkább a Jupiler és a Maes sört fogyasztják, míg a nemzetközi piacokon a Stella Artois lett legnépszerűbb e kategóriából.

A belga sör a hírnevét mégiscsak a felső erjesztésű söröknek köszönheti. Ezeknél az erjedés levegővel érintkezve, magasabb hőfokon, szobahőmérséklet közelében megy végbe (ellenben rövidebb idő, többnyire néhány nap alatt), az élesztő a sör tetején gyűlik össze, az erjedés "melléktermékei" pedig a sörben maradnak. Ennek megfelelően a végeredmény gyümölcsösebb, fűszeresebb, komplexebb ízvilágú lesz, mint az alsóerjesztésű sörök esetében. Az alkoholtartalom általában 7 fok vagy afeletti, a csúcssörök esetében nem ritkán 12 fok, ugyanis az ilyen sörök gyakorta palackban is továbberjednek, s ezt a gyártási folyamatba is beletervezik. A legtöbb belga sör felső erjesztéssel készül, közülük sok szűrés és pasztőrözés nélkül kerül palackba. A felső erjesztésű sört a lagernél melegebben, 10-15 fokos hőmérsékleten illik inni.

Apátságok és trappisták, mogulok és kézművesek

A belga sörök között is külön kasztot képeznek az apátsági és a trappista sörök. Az apátsági sörök hagyományos apátsági receptek alapján, de általában már nem apátságban, hanem különálló sörfőzdében készülnek. Hazánkban legismertebb képviselőjük az Inbev konzorcium által gyártott Leffe, melyből nálunk csak a világos (Leffe Blonde) és a barna változat (Leffe Brune) kapható, holott egy teljes sörcsaládról van szó, melybe a fentieken kívül a 9 fokos alkohollal bíró Leffe 9-től a Leffe Ruby nevű vörös sörig összesen 7-féle ital tartozik. Az apátsági sörök nagy tisztaságú, kivételes minőségű sörök. Legismertebb képviselőik a Leffe-en kívül a Tripel Karmeliet, a Floreffe vagy a jelen sorok írójának szemléletváltásához nagy mértékben hozzájáruló, kézműves gyártású St. Bernardus (kép fent).

Apropó Inbev: a belga sörgyártást alapvetően két konzorcium uralja: az Inbev és az Alken-Maes. Előbbihez tartozik a Leffe-en kívül a Hoegaarden búzasör, a Stella Artois, a Beck's, a meggysöréről (Kriek) legismertebb Belle-Vue, a Budweiser, a Jupiler, a Staropramen vagy hazánkban a Borsodi márkanév, utóbbi pedig a Maes, a Kronenbourg és a Foster's márkákról ismert. A magas minőségű kínálat gerincét mégis az a 125 kézműves sörfőzde adja, melyek nem kevesebb, mint 500 márkával járulnak hozzá a belga sör híréhez. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a látogatottabb sörözőknek illendő saját főzésű sört is szerepeltetni az itallapon.

Chimay Bleu 2008A trappista sörök az apátsági kategórián belül is az elit kasztot jelentik. Kizárólag az egykori trappista kolostorokban készülhetnek, a mai napig a szerzetesek szigorú felügyelete alatt. Az alapanyagnak számító árpát már a földeken is mokány tekintetek felügyelik, csakúgy, mint bor esetében szőlőt a hegyen. Más kérdés persze, hogy a szőlő jóval szeszélyesebb növény az árpánál, a termesztése is bonyolultabb, többek között ezért vágtak bele anno a trappista szerzetesek a stabilabbnak és olcsóbbnak tűnő sör készítésébe a bor helyett. Mindösszesen hét trappista kolostorban működik sörfőzde, ebből 6 található a mai Belgium területén (Achel, Chimay, Orval, Rochefort, Westmalle, Westvleteren), a hetedik pedig Hollandiában (La Trappe). Ezek a nevek a komoly sörfogyasztók számára hasonló értékkel bírnak, mint egy borbarátnak a bordói Premier Cru-k nevei.

A trappista sörök (és nyomukban sok más belga sör) három súlycsoportban készülnek, ezeket enkel, dubbel és tripel névvel illetik. Az elnevezések onnan adódnak, hogy a hagyomány szerint az enkel sörök csak egyszer kaptak malátát az erjesztési folyamat során, a dubbel sörök kétszeres, a tripel sörök pedig értelemszerűen háromszoros malátamennyiséggel erjedtek. Ma már ezek a hagyományok inkább analitikai paraméterekben jelentkeznek, tripelnek nevezik a legerősebb, 8,5-12 fokos söröket (melyek legtöbbször arany- vagy borostyánszínűek), dubbelnek a 7-8 fokosokat (ezek általában barnák), az enkel megnevezést pedig legtöbbször ki sem írják. Vajh' kinek nem tűnik fel a párhuzam bizonyos puttonyszámokkal?

Csapszékek

A belga söröket rendszerint sörözőkben, más néven csapszékekben mérik. Csapolt kivitelben általában csak a gyorsabban fogyó, pils típusú sörök és az épp akciósak találhatók meg, a legtöbb belga sör palackból kerül a pohárba. Üvegből, dobozból inni ezeket a söröket felér egy becsületsértéssel, a legtöbb belga sörnek természetesen saját pohara van. A pils típusúaké hagyományos pohár- vagy korsóformájú, a komolyabb söröké öblös, kifejezetten ahhoz a sörhöz szabott. A csapszékek kínálatában nem egyszer több száz sörfajta található meg, és mindegyiket saját poharából szervírozzák (a genti Dulle Griet csapszék sörlapján például csak belga sörből 250-félét találtunk, a különböző poharak egy 15 méter hosszú falat teljesen elborítottak).

Sört kóstolni

A komolyabb söröket - a borhoz hasonlóan - apró, kis kortyokban érdemes inni - pontosabban kóstolni -, hogy az ízek teljes skálája végighaladjon az ember ízlelőrendszerén. Egy brüsszeli csapszékben találkoztunk olyan delikvenssel, aki egy pohár Leffe felett két és fél óráig ücsörgött, néha belekortyolt, élvezte az ízeket, hosszasan megrágta a kortyot, átadta magát a sör élvezetének. A sör kóstolásának egyébként határozottan hasonló szabályai vanak, mint a borkóstolásnak: nem enni erős ízű ételt sem előtte, sem közben, ügyelni a hőmérsékletre, a megfelelő pohárra, illő módon szellőztetni a sört. Ha így teszünk, egy komolyabb sör néha borokat is megszégyenítő komplexitást tud mutatni.

A belgák nemzeti étele, a kagyló szinte kívánja a belga söröket (nem véletlenül mondják tanult kollégák, hogy oka van annak, amilyen étkezési szokások és élelmiszertípusok egy adott helyen kialakultak, mi kipróbáltuk a párosítást és nagyon bejött), némelyek pedig komplett sörvacsorákat szerveznek tervezett sörsorokkal. Ezeken természetesen az a - számunkra ismerős - szabály érvényesül, hogy a gyengébb, pils típusú söröket követik a komolyabb, felső erjesztésűek, általában emelkedő alkoholfokkal, majd a trappista sörök következnek (például egy évjáratos, parafadugós Grande Réserve Chimay Bleu), a sor végére pedig a gyenge alkoholú, ámde édes gyümölcssörök kerülnek.

Nem kell szégyenkeznünk tehát, ha komoly - boros - társaságban sörre vágyunk, mert ennek az italnak is vannak hagyományai, kultúrája és szertartásai. Ha a kulturált borfogyasztást hirdetjük, néha vethetünk egy pillantást az élet habzóbb oldala felé is, s nem kell lesütni a szemünket.

Címkék: sör esszéjellegű belgium

43 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr9775410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dagadtos 2008.11.20. 06:55:08

Érdekes, én is pont most kezdek rákapni, amennyire itthon lehet. (Azért lehet.) Arról nem tudsz valamit, hogy fűszereket nem használnak-e olykor? (Nem az ízesített sörökre gondolok, hanem normál felső erjesztésűekre.) Néha nehezen tudom elképzelni, hogy ízesítés nélkül ilyen ízek alakuljanak ki.

hwang 2008.11.20. 08:13:25

hú...
ki hitte volna :))
mi lesz a következő? a koka fogyasztás kultúrájának a felismerése?:))
ha erről nem is, de a Vin Mariani-ról írhatnátok valami érdekeset.

bodorján 2008.11.20. 08:27:00

Jól összeszedted a goldokat. Tényleg jók ezek a sörök, bár én még csak itthoni sörözőkben kóstoltam őket.

lackó 2008.11.20. 08:38:45

Érdeklődve olvastam a cikket, élmény volt! Tetszik! Informatív és irígyellek!

töppedt 2008.11.20. 09:20:17

Nagyon jó kis írás én azt hittem boros blogon nem illik sörről beszélni de egyébként szivesen tenném.
Sok évvel ezelőtt Brüsszelben ittam egy meglehetősen magas alkoholtartalmú sört (iszonyú hatása volt) a nevére ma is emlékszem "delirium tremens" . Zseniális volt.

deprimarius 2008.11.20. 09:31:01

Hadd ajánljak mindenkinek egy remek blogot a sörök kapcsán, szerintem nagyon tartalmas, alapos.


komlo.blog.hu/

töppedt 2008.11.20. 09:35:08

Eszembe jutott Humpolec (Prágától délre 100 km) ahol a Bernard sör készül ami egy unikum (nem Zwack)abban az értelemben, hogy kovaföldön szűrik át igy csak három hónapig tartható el.Ennek fejében viszont nincs benne az a sok szétesett élesztő ami benne van a pasztőrizáltakban
www.bernard.cz/

zoranka · http://www.pecsiborozo.hu 2008.11.20. 10:18:53

Tizenegy éve jártam először Belgiumban. Az az utazás sokat tett annak érdekében, hogy elkezdjek barátkozni a sörökkel, előtte ugyanis konzervatív boros lévén sohasem ittam sört. Tetszett a látvány, a sörök színesek voltak, mindegyiket megfelelő, saját pohárban szervírozták és hát öröm volt nézni a söröző barátaimat. Azóta a belga sörök a kedvenceim listáján kaptak helyet. Tavaly ugyanazzal a társasággal visszatértünk a tetthelyre és az alábbi sort sikerült megkóstolni.
Ismerkedésnek a belga délutánokkal a brüsszeli főtérhez közeli kis tér sörözőjének teraszán egy Leffe Triple-t választottunk. Majdnem nyolc és feles alkohollal, megfelelően telt és kissé gyümölcsös ízvilággal kellemes kezdésnek bizonyult. Egy kis turistáskodás a Grand Place-on, bámészkodás egy teszról, egy csapolt Tongerlo Triple kíséretében, ami teljesen korrekt, kiegyensúlyozott, nyolcas erősségű idegenvezetőnek bizonyult.
Ötödik Károly király tiszteletére megkóstoltuk a Charles Quint/Kezer Karel nevezetű sört, amelyet Boortmeerbeekben készítenek nyolc és felesre, szőkén ittuk, soha rosszabbat, bár a Szalon lenne ilyen, sóhajtott fel tanult kollégám.
A vacsorához Kriek Mort Subite, egy kis cseresznye hozzáadásával késízett lambic sört kértünk, majd komolyabbra vettük a tesztelést és egy Chimay érkezett, kilences alkohollal, világosan, trappistaként. A trappista szerzetesek készítik legjobban erjesztett világos söröket.
A Ramée Triple Blond karakteres, enyhén kesernyés, érezni benne a komlót. Nyolcas erősségű, nekem annyira nem maradt kedvenc, mint a következő, a Kasteel. A Van Honsebrouch sörfőzde alkotása egy remek barna sör, a nagyon erős fajtából, 11,5 százalékos alkohollal. Karamelles, telt idomokkal rendelkező sör. A kedvenc lett.
Másnap a vacsora mellé Blanche de Brugs-ot kaptunk, könnyed, alacsonyabb alkoholtartalmú, fehér - azaz búzasör. A Chouffe szűretlen már egy határozottan komolyabb versenyző. Enyhe komló, fűszeres ízvilág, nyolcas alkohol, szűretlen, palackban érlelt, semmilyen hozzáadot, mesterséges cucc nélkül. Nagyon jó sör.
A trappista vállalkozások közül a Rochefort is beérkezett, méghozzá az erősebb verzió, ami 11,3 százalékos alkoholt jelentett, nekem túl erősre sikeredett és valahogy kevésbé esett jól, mint például a Kasteel, de ezt egy újrateszteleléssel kellene megerősíteni vagy cáfolni.
Zárásként Orval, szintén trappista, de ez most enyhe, alig 6,3-as alkohollal, de nagyon kiegyensúlyozottan. A kirándulás végére éppen ideillett, éjfél felé, másnap úgyis hosszú az út hazafelé...

BOB 2008.11.20. 10:44:12

töppedt: a Delirium Tremest mi is megkóstoltuk Gentben, bedőltünk a reklámszövegének :) (elected as best beer in the world vagy valami hasonló). Egyébként tényleg fantasztikus világos sör, minap láttam egy Coraban 800 pénzért.

BOB 2008.11.20. 10:49:28

dagadtos: állítólag használnak fűszereket a belga sörökben (a németeknél a híres tisztasági törvény miatt tilos), de hogy milyet és mennyit, azt hétpecsétesként, valamint apáról fiúra. Azt hiszem, a Hoegaardennél nyilvános csak, hogy koriandert és curacao narancsot használnak.

egri Fehér 2008.11.20. 10:52:36

Mármint a Hoegaarden Grand Cru-ben :)
Az alapváltozatból meg kihoztak citrommal és málnával (!) ízesítettet. Mondjuk azért ez nálam már egy picit kiverte a biztosítékot.
Ellenben, hogy egy pozitív hírrel is szolgáljak: újra lehet Rochefort 10-t kapni (egy időben már nyolcas sem volt)! Juhé! :)

Gyagilev (törölt) · http://lattam.blog.hu 2008.11.20. 11:28:41

Tényleg érdekes a cikk.
Hozzá kell tennem, bár a cikk lényegét nem érinti, hogy a szocialista férfiideál nem egészen az, ami a cikkben szerepel. Inkább valami ilyen: www.posztinfo.hu/upload/5/5dc919d3246de16a73229d5a06a2ed01_Gagarin1.jpg

Az inkább a megvalósult szocializmus tipikus férfiegyede lehet. Ráadásul a szocreál művészeti irányzat, annak pláne nem ilyen a férfiképe, de mindegy. Csak ha valamit leírunk jól, egy félresikerült hasonlattal ne vágjuk már agyon...

tlac 2008.11.20. 12:01:38

én hétközben a német szabályok szerint járok el: délután 4-ig sör. 4-től bor. A hétvége meg a svéd modell mentén...

marvin__42 2008.11.20. 12:21:07

BOB: gondolom az apátsági söröknél a titkok nem apáról fiúra, legfeljebb apátról novíciusra szállnak :-)

dummyname · http://budapestdailyreview.com/wineguide 2008.11.20. 13:32:33

Prágába sokan, gyakran járnak ezért valakit érdekelhet: az U Medvidku (egyébként Budweiser) söröző fölött van a város legkisebb, ma is működő sörfőzdéje ahol meg lehet kóstolni a helyben készített, szerintük a világ legkoncentráltabb (33 fokos) sörét. Sok extrakt, elképesztően édes, karamellás ital - ihatatlan. Pörkölt maláta rágcsálása közben el lehet bámészkodni a folyamaton - a sört egy üvegfal mögött készítik kb 30nm-en a kézi palackozással bezárólag- ez viszont érdekes. Persze ez lehet hogy közhely, én sokszor voltam Prágában de csak most legutóbb fedeztem fel magamnak a helyet és nem úgy tűnt hogy nagyon turistás hely.

Fűrészpor 2008.11.20. 13:38:04

Nekem van egy barátom aki szintén ihletett kapott brüsszeli melója során:
belgasorok.blogspot.com/

Én meg legközelebb egy amsterdami körutat fogok jegyzetelni:)

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2008.11.20. 14:34:25

A gondok nálunk ott kezdődnek, hogy a sörökre a szárazanyagtartalmat (balling fok) ki sem írják. Bár ez esetenként nem igaz, mert a múltkor a KOZEl esetében láttam, hogy 10...:)

Az is része, hogy míg a tótéknál lehet kapni 10 és 12 fokos zlatyit, addig nálunk egyfélét. Gondolom az alkoholból visszaszámolva, hogy nem a 12-eset:)

NA persze sok probléma van még emellett is.

Jó a cikk, örülök neki, én is legfeljebb 1-2 éve adok ki pénzt felsőerjesztésű sörre. Mondjuk érdemes azért azt is megjáratni, hogy az alsóerjesztésűek esetében mi a baj itthon, mert az is van.

loláb 2008.11.20. 14:41:12

Van pár belga söröző itthon is (budapesten), ahol az említett márkák zömmel végigkostólhatók.

Én azért csak úgy gondolom, ha már sör, akkor csakis cseh, esetleg szlovák. De inkább bor.

espé 2008.11.20. 15:34:59

Ahogy a nóta mondja: Én tisztán szeretem a bort, a sört meg piszkosul.
Mert nem ugyanaz! A bor szakrális ital, a sör pedig liturgikus.
Filozófiai különbség az, hogy a borász minél jobb bort kíván készíteni, (sokszor nem tudjuk, hogy minél) a sörész viszont arra büszke, hogy évszázadok óta ugyanazt készíti.

De azért magyarázatra szorulna, hogy a Monarchia melletti Kaltenberg miért nem kulturális?

MalbecNC 2008.11.20. 16:04:01

Szerintem a magyar borkúltura semmivel sincs magasabban, mint a sörkultúra. Az, hogy a divat alapján ma már többen vannak, akik értenek is a borhoz, még nem jelenti azt, hogy van is.
Munkám során számos országba jutok és mindenhol azt iszom, ami ott éppen honos: sört, bort, égetett szeszt. Mindenhol más, összetettebb az aktuális szesz fogyasztásának a kultúrája, mint nálunk.
Nem adok két évet és ugyanúgy begyűrűdzik hozzánk a sörsznobizmus is, mint a bor. Szerte a világon folyik, nálunk nemtom miért késik, talán a bor tartóztatja fel? :-P
Kb. két éve vettem meg Michael Jackson bibliáját és forgatom és éppúgy vadászom egy-egy sörre, ha külföldön vagyok, mint a borra.
Szal tessék csak figyelni! :-)

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2008.11.20. 18:00:10

Sok szempontból igazad van MAlbec, egy miatt (talán) nem: a termelésben sokkal előrébb járunk borban, mint sörben. De úgy gondolom, hogy kapható szortiment terén is.

Abban feltétlen egyetértek, hogy normális helyzetben ez hamar meg fog változni.

sodoma 2008.11.20. 18:31:58

Asszem hedonista akarok lenni...:)Most, így pályám közepén elkapott a gondolat. Kolbász, sonka, disznósajt, libatepertő, haltepertő, félmeleg kenyér, sör, bor, pálinka....

Írok egy könyvet: Hogyan élnék, a megengedhetném magamnak címmel. Várom a társszerzőket...:)

pelotepincsi 2008.11.20. 20:15:03

Én több mint fél évig éltem Dél - Hollandiában. Nyilvánvaló, hogy ugyanolyan rangú kultúrája van a prémium söröknek, mint a bornak. Ott.

VPR 2008.11.20. 21:58:58

Lol, Sodoma, én beszállok! Érdekel egy elvi napom?:-DDDD

werderatti 2008.11.20. 22:14:52

Üdv! Én lassan egy éve Brüsszelben dolgozom és élek, előtte több évig jártam ki. Hangulattól, társaságtól és egyebektől függően bort és sört is szoktam inni, azért inkább a bor felé tendálok. Viszont egész egyszerűen nem értem ezt az állandó "nyugaton bezzeg minden jó és kulturált" hozzáállást. Lehet köpködni és kővel dobálni, én magyar és közép-európai gyomrú emberként nem szeretem a belga söröket, kivéve a Palm-ot és Stella Artois-t, meg mondjuk a Leffe világos még elmegy. A többi nekem megszokhatatlan és ihatatlan, sokkal szívesebben megiszom pl. egy Dreher-t, Sopronit vagy Arany Ászokot, ha tudok, szoktam is vinni ki magammal. Egyébként, bár ezt nem szabad a belgák előtt mondani, ha sör, akkor Csehország. Ez nem is lehet kérdés... Még valami: az ottani "népsörök" közül mind a Jupiler, mind a Maes egyszerűen színvonaltalan az üveges változatban, érdemes jobban megfigyelni a habjának milyenségét.

werderatti 2008.11.20. 22:18:03

Még egy dolog eszembe jutott: megőrülnék, ha úgy kéne innom a 25 cl-es sört, hogy két és fél óráig előttem áll, és persze jól felmelegszik közben. Ez nem művelt alkoholizmus, ez szimpla sznobizmus. Ez a borra is igaz. Mindkettő azért van, hogy jóízűen megigyuk, nem nézegessük...

MalbecNC 2008.11.21. 01:17:52

Azért jó az írás! Nagyon jó!

Nem lehetne felvenni az alkeszek témakörébe a sört is? Ugyanúgy lehetne írni a pohárról, kóstolásról, ízekről, színekről, habról...

A haveri körömben, ahol rendre 2-3 havonként vakon borokat kóstolunk (többnyire én osztom az észt), felvetettem az ötletet, merthogy a többség nagy hangú sörivó és esküszik bizonyos márkájú (piros címke kontra zöld címke, de ezen kívül fogalma sincs, hogy mi a különbség), hogy csináljunk egy vaktesztet a sörökre is. Veszünk mindenki kedvenc márkájából, plusz még egy-két meglepetés sört és megadott kritériumok alapján pontozunk.
Senkinek nem tetszett az ötlet. És akkor megfogalmazódott bennem a gyanú, lehet, hogy az urak többsége vakon nem is ismerné fel a saját kedvencét?

why-not 2008.11.21. 03:15:49

Hát... jó reggelt! (Belgium pedig nem csak a sörei miatt zseniális ország.)

espé 2008.11.21. 08:20:13

-A Stella Artois nem Borsodi?

-Viszont a vakteszt jó ötlet!
A vájttorkúak szerint az észak és délkomáromi Arany Fácán nem egyforma.

-Egyebek mellett, még az is izgalmas lehet, hogy a hab milyen magasan áll meg a pohár felett.

buBORék 2008.11.21. 09:54:02

sodoma!!!

Én szeretnék neked segíteni!! Vannak ötleteim!! :-)

mesekukac 2008.11.21. 14:40:04

Kösz a cikket, ismét tanultam valamit. Eddig azt hittem, hogy a lager és a pils két különböző fajta (más eljárás), de ahogyan látom, minden pils lager, de nem minden lager pils. Jól értem?
Más: érdekes, hogy nálunk a Stella Artois középkategóriás prémium sörként van marketingelve, de Belgiumban kifejezetten alsó kategóriás olcsó tömegsörként árusítják (a minősége alapján én is inkább az utóbbihoz sorolnám).

BOB 2008.11.21. 18:15:54

Idézek a sorgerilla.blog.hu-ról, mert az elég pontosan leírja, hogyaszondja:

- A lager elnevezés a sörök egyik - eladott mennyiség tekintetében messze legnagyobb - főcsoportját takarja, ide tartozik valamennyi alsó erjesztésű sör, tehát a pilznerektől a müncheni sörökig és ezek rokonságáig sokminden.

A gyártók gyakran a világos sörükből készülő száraz változatot Pils, az édesebbet Lager néven forgalmazzák, holott a lager eredetileg egy készítési módot jelző főkategória, melynek sok szeletéből az egyik - az értékesített mennyiség alapján egyébként a legnagyobb - a pilzner.
A matematikai megközelítés szerint tehát a pilzner komplementer halmaza a lagernek, azaz minden pilzner lager, de nem minden lager pilzner, jóvanfiampihennyépicit.

/ ... /

valójában minden alsó erjesztésű sör lager, de amikor egy üvegen típus-meghatározásként szerepel, akkor olyan világos lagerre értik, ami nem tartozik sem a pilznerek, sem a hagyományos bajor sörök közé.

sodoma 2008.11.21. 18:56:56

Álomkönyv első fejezet, helyszín:

Kollégákkal borozgatunk, kissé borissza társaság - és még annál is jobb barátok - így evidensnek tűnik, hogy lottózgatunk is együtt. Megszületett kis fejünkben, hogy eredményesség esetén mit is kezdjünk a ránk szakadt megoldhatatlan pénzelköltési feladattal. És igen, megszületett a nagy terv, hogy mi tehetne minket igazán boldoggá: Tudjátok, Bor-Mámor és az a csodálatos PROVANCE. Nem kell több, csak egy kis kúria egy csodálatos helyen, 2 hektár erdő-mező a majorságnak és kb. 30 ha csodálatos, minimum 20-25 éves CF telepítés. És kellene még kb 5 ha szabad dülő a friss Kékfrankos telepítésemnek, melyet saját klónból kívánok megvalósítani...:)

Helyszín nagyjából ennyi. Valakinek egyéb terv?

Ui.: Kicsiben, ugyanez a Fekete hegyen...:)

sodoma 2008.11.21. 18:58:52

Bakker...a halastavat a csordogáló patakkal az előbb kifelejtettem...:)

sodoma 2008.11.21. 19:02:27

Na meg nem hiányozhat a Vizsla meg a Kedves kis feleségem, mert már most sztrájkolnak...:)

bAnál Amál 2008.11.22. 00:16:57

Ha pár hónapos koromban valaki feltette volna a kérdést sörös-e v. boros-e? Azt mondtam volna: anyatej. Aztán volt szerencsém eltölteni az eddigi 33 évemet Létavértesen. Próbáltam úgy élni, enni és inni, mint a létaiak. Ez a pár év gyökeresen megváltoztatta italfogyasztási szokásaimat. Ma már sokkal többet tudok a sörröl, mint a tejről.
A létavértesiek kedvenc étele a pacal, szinte kívánja a sört.
Nem kell tehát szégyenkeznem, ha a makkoshotykaiak vagy netán az egyházasdengelengeiek társaságában sörre vágyok.

espé 2008.11.22. 11:23:38

Természetesen nem kell szégyenkezni. Csupán elismerni, hogy a pacalhoz előkészületkor, főzés közben, a bográcsban, fogyasztása közben, és utána, a kadarka is passzol.

bAnál Amál 2008.11.23. 11:25:06

A kadarkát nem vitatom, de a pacal emésztése jelentős folyadékmennyiséget igényel.Ezt igazán csak a kellemesen hűs, gyöngyöző, habos árpalével tudom bevinni.
Mindenkinek kellemes vasárnapi emésztést kívánok!

muskotály küvé 2008.11.24. 14:03:07

"a szőlő jóval szeszélyesebb növény az árpánál, a termesztése is bonyolultabb, többek között ezért vágtak bele anno a trappista szerzetesek a stabilabbnak és olcsóbbnak tűnő sör készítésébe a bor helyett." - szerintem egyszerűen a minőségi borkészítésre kicsit is alkalmas szőlőfajok nem érnek be Brabantban (ha jól emlékszem a trappista söröket termő tartományra).
A magyar sörök szerintem néhány jó közepestől eltekintve, egyszerűen katasztrofálisak. Nem is értem, miért nem próbálnak mexikói jellegű sört csinálni, kukorica van dögivel, árpa viszont hűvösebb-csapadékosabb helyet szeret. A magyar, kukoricával olcsított, de azért komlós, árpás sör elég szörnyű bír lenni.
Egyébként agyonhagymázott magyaros kajához (halászlé, pörköltek) nekem is jobban esik egy félbarna sör (pl. Staropramen Granát), mint bármilyen bor, kicsit megfogja a savat.
A belga gyümölcsízű sörökkel semmi bajom, ui. nem aromával, hanem rendes gyümölccsel készülnek.

espé 2008.11.27. 09:44:28

Egy gondolat bánt engemet…

Miért kell Belgiumba menni egy kis sörért? Miért nem Amerikába? Ott még japán sör is kapható.
Viszont itthon Irországtól Izraelig sokféle megtalálható. Még a hazai is , ha máshol nem, akkor az Éles sarkon.

Van más is. Mi az hogy kultúra? Borfogyaztóhely a vasúti megállók italozóinál, vagy sörkimérés a föútvonalakon kőhajításra lévő pubokban?

Aki az mai viszonyokat sem ismeri, miért emlegeti a szocreált is? Az említett körülmény egy mai szexvicc:
Férj szól a nejéhez: Drágám, ideje pozirúrát váltanunk.
Feleség, rendben: akkor Te állsz a mosogató elé, Én pedig sörrel a kezemben, heverek a tv előtt és fingok.

Javaslat: be kellene jelentkezni egy sörgyár látogatókörútjára. És akkor nem irdalomból hanem saját megtapasztalásból lehetne írni, hogy pl. milyen szédítő egy palacktöltö sor 36000 db/ó sebessége.

Viszont e bloghoz továbbra sem illik a más italok becsmérlése.

espé 2008.11.27. 20:31:27

Az ír férfi bemegy egy dublini bárba, rendel három korsó Guinness-t és leül a helyiség hátsó részében, iszik egy-egy kortyot mindegyikből egymás után. Miután imigyen mindhármat kiissza, visszamegy a pulthoz és még hármat rendel. A csapos így szól hozzá:
- Tudja, miután kiengedek egy korsóval, az hamarosan elveszti az aromáját; jobb lenne az íze, ha egyszerre csak egyet venne.
Az ír úriember így felel erre:
- Nos, tudnia kell, hogy nekem van két fivérem. Az egyik Amerikában, a másik Ausztráliában, és én meg itt Dublinban. Amikor elmentünk otthonról megígértük, hogy mindig így fogunk inni, hogy emlékezzünk arra az időre, amikor még mind együtt ittunk.
A csapos elismeri, hogy ez egy szép szokás, és annyiban hagyja a dolgot .
Az ír férfi törzsvendég lesz a bárban és mindig ugyanígy iszik: rendel három
korsóval, és ezeket úgy issza meg, hogy mindegyikből egy-egy kortyot iszik
sorban egymás után. Az egyik nap bejön és csak két korsóval rendel. Az összes többi törzsvendég észreveszi ezt és elcsendesedik. Amikor visszajön a pulthoz a második körért, a csapos megszólal:
- Nem akarom megzavarni gyászát, de ki akarom fejezni részvétemet az önt ért nagy veszteség miatt.
Az ír férfi egy pillanatig zavartnak tűnik, de aztán fény gyúl a szemében és nevetni kezd:
- Ó, nem arról van szó - mondja. Mindenki jól van, csak Én abbahagytam az
ivást.

limbekcs 2009.03.15. 01:25:14

Nahát, kedves Bob, szép kis meglepetés erre itten rátalálni! :)

Budapesten van ugye Belga Étterem (Vendéglő?) a XIII. ker-ben, ~ Söröző a Bem rockparton meg ~ Apátsági ~ majdnem ugyanott.

Ugyanakkor kellemes meglepetés, hogy a réges-régi Berliner (Ráday u.) is tart egy nem is olyan visszafogott kínálat...

A múltkor hiperben is láttam egy-két féle belgát - nagyjából pont annyiért, ahogy a fenti helyeken mérik... :)

Titkos kedvencem, a Verboden Vrucht (avagy a nép másik nyelvén: Le Fruit Défendu) régebben (jóval régebben :) még egy biliárdteremben is kapható volt, azóta viszont sehol nem láttam.
(és se egy email, se egy sms... :)