Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Váli Badacsonyi Kéknyelű 2008

2010.01.27. 06:00 - vörös és fehér

Megint beugrott hozzám borissza ismerősöm, és abbéli örömében, hogy múltkor örültem a tőle kapott Váli-bornak, hozott megint egyet. Jó szokását remélem, hogy megtartja, mert ennek a kéknyelűnek is örültem. Mondhatnám, hogy életem legjobb kéknyelűjét kóstoltam, de tekintve, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hány bort ittam ebből a fajtából, ezt túlzásnak érezném.

A kéknyelű kezdő alkoholisták beugrató bora, láttam már embert csodálkozni, mikor kéknyelűt kérve fehér bort töltöttek neki. Sokat a fajtáról én nem tudok, az alapokat fel tudom mondani persze. Ősi magyar fajta, ami Badacsonyban honos, no meg a Szentesi pincében. Nevét a kékes színű levélnyélről kapta, meglepő módon. Mivel női virágú, ezért beporzásáról a gazdának kell gondoskodnia, általában budai zöldet telepítenek mellé. Jellemzően neutrális illatú bort ad, meghatározó fajtajegyre utaló feljegyzéseket én nem találtam, Jancis Robinson Boriskolája szerint füstös, bódító bort ad ez a fajta, mondjuk ilyen kéknyelűvel még nem hozott össze a sors engem. Legtöbbször azért a zöldalmát, körtét emlegetik illatjegyként a fajtával kapcsolatban. Általában a markáns, tüzes, férfias jelzőket szokták a kéknyelűből szűrt borra aggatni. Ezt menten én is megteszem.

Váli Péter kéknyelűje hordóban erjedt, ott is érlelődött nyolc hónapon át, majd fél évig palackban pihent, 1-2 hónapja kerülhetett forgalomba tehát, ha jól számolom. Illata virágos, kicsit talán zöldalmás is, a hordó fűszerei a háttérből támogatják ezt meg. A korty lendületes, és nálam erénye a visszafogott, 12,5-es alkohol is. A savak markánsak ugyan, de izgalmasak, szépek, és az egész kortyot áthatja egy finom sósság. Ez a köves mineralitás uralja a lecsengést is, ami a nem túl nagy testű borhoz képest kifejezetten hosszú. Finom, izgalmas, színes tétel ez is, hat pontot és egy jó vétel matricát erre is ragasztok – nem hiszem, hogy 1700-ért ennél jobb kéknyelűt találnak. De ha igen, szóljanak!

Címkék: hatpontos best buy badacsony kéknyelű 2008 váli

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr361705302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Octopus 2010.01.27. 10:02:30

Nem olyan rég még azt hitték, hogy a fajta megegyezik az olasz Picolit-val...

zoli 2010.01.27. 10:22:03

Egy apró pontosítás, komoly szakirodalmak is előszeretettel elkövetik, hogy nővirágúnak titulálják a kéknyelűt pontatlanul, helytelenül. Sőt, vmelyik Bor Világatlasz még azt a badarságot is leírja, hogy mára az egyetlen megmaradt nővirágú fajta.
Ha egy növényt nővirágúnak nevezünk, arra gondolhatunk, hogy nem fejlődik ki a porzója, tehát gyakorlatilag önmeddő, kétlaki, de ez a kéknyelűre egyszerűen nem igaz. Van hímvirágja, csak kisebbek, fejletlenebbek és gyorsabban leszáradnak. Képesek viszont az önbeporzásra, igaz csak részlegesen, ezért szerencsés olyan fajtát ültetni mellé, amelyik nagyjából egyidőben virágzik vele. Sőt, még ezt is meg szokták támogatni, hallottam olyan badacsonyi gazdákról, akik lószőrecsettel vagy nyúlszőrkesztyűvel vándorolnak oda-vissza a két fajta közt.

zoli 2010.01.27. 10:24:29

@Octopus: de azóta megdőlt:
phd.lib.uni-corvinus.hu/340/02/jahnke_gizella_thu.pdf (17. old.)
Egyébként tényleg zavarbaejtő a hasonlóság, érdemes ráguglizni...

Bazaltrajongó 2010.01.27. 12:02:47

@zoli: Majdnem pontosan úgy van, ahogy írod. A badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet végzett olyan kísérletet, ahol a Kéknyelű fürtjeit beburkolták valamivel, hogy más virágzatból egyáltalán ne juthasson pollen a fürtre. Minden esetben nulla volt a termékenyülés.
A nyúlszőrkesztyűs módszerről magam is hallottam, de csak mint régen alkalmazott eljárásról, nem tudtam (nem tudok róla)hogy manapság is csinálja valaki. Egyébként nem is igazán szükséges (ha van elég más fajta szőlő a közelben), csak egyes években igazán rossz a termékenyülése (ilyen volt pl. 2005 és 2006), de olyankor az időjárás a nyúlszőrkesztyűzést is (szinte) teljesen lehetetlenné teszi. Ernyőművelésen pl. rendszeresen 50 mázsa/hektár felett van a termése. Jó minőséghez pedig nem árt, ha ennél nem is több.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.27. 12:41:04

Ügyes kis írás, rendes ember vagy VF.

A kéknyelűről nem volt különösebb véleményem addíg míg bele nem futottam a Szeremley 2001(?)-es palackjába. (Nincs kéznél a pincenaplóm)
Szenzációs karakter, fajtajelleg, mineralítás, szóval megjegyeztem magamnak az élményt (8 pont).
A következő évjárat korántsem volt olyan jó, csak súrolta az 5 pontot és az ára is megugrott rendesen.

Ki kell próbálnom ezt a Válit.
Köszi hogy kéknyelűztél.

lackó 2010.01.27. 13:05:50

@Kóstolómester: milyen a kéknyelű fajtajellege?

zoli 2010.01.27. 17:13:39

@Bazaltrajongó: elég furcsának találom a kísérletet, hiszen ha teljesen el van zárva a virág, akkor se szél-, se rovar-, se vízbeporzásra nincs különösebb lehetőség, így nem csoda, hogy nincs megtermékenyülés. Akkor lehetne releváns a kísérlet, ha más, nem nőjellegű virágú fajtánál is elvégeznénk a kísérletet.

Sárfehér 2010.01.27. 17:33:37

Jól értem, hogy ez a bor nem bazalton, hanem permi homokkövön termett?

vörös és fehér 2010.01.27. 17:43:59

@Sárfehér: Talaj: A magas üledéktartalmú, vulkanikus lávaköveket tartalmazó Pannon homokot 1.5 méter vastag barna erdőtalaj borítja. (www.valibor.hu/index.php?a=birtokrol)

Sárfehér 2010.01.27. 19:48:18

Köszönöm, igen, nem árt néha a linket is elolvasni... :)))

Kóstolómester (törölt) 2010.01.28. 07:01:18

@lackó: "milyen a kéknyelű fajtajellege?"

Hát nem tudod, Lackó Mackó?

Ha nem sértettél volna meg korábban, még válaszolnék is neked!
Ne haragudj, de érted nem fárasztom magam.
Különben is, gondolom már előre eldöntötted hogy "hülyeség" lenne a válaszom?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.28. 07:09:17

@Kóstolómester: Én nem ismerem a kéknyelűt mint fajtát, de nagyon érdekel. Amiket kóstoltam azok izgalmasak voltak.

Ha megtennéd, hogy leírod, hogy te mit tartasz a fajta jellegének azt megköszönném.

lackó 2010.01.28. 07:39:37

@Kóstolómester: jajjaj, máris hamut szórtam a fejemre és vezekelve gajdolom a reggeli hare-krisnámat kelet felé fordulva...most igazán, de igazán vérig sértettél. Szóval akkor ez úgy működik, hogy magácska bárkit sértegethet, zseblámpát ajánlgathat, de őfelsége sérthetetlen? Ne gyerekeskedjünk már! Az annyira féltett magyar bor ügye pont az ilyen mentalitás és a kicsinyes megsértettél-nem adok csokit hozzáállás miatt nem halad igazán előre.

Az viszont tényleg érdekel, hogy mit gondolsz Te a kéknyelű fajtajellegének, ahogy látom, mást is.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.28. 07:49:52

Látod kedves Lackó...máris dühöngesz.

Aggódnod nem kell, a kéknyelűhöz fűződő gondolataimat BZoltán meg fogja kapni...e-mailben.

Veled nem foglalkozom addíg míg valamilyen módon, elfogadható kereteken belül újra nem indul kettőnk között a kommunikáció.

vörös és fehér 2010.01.28. 07:51:55

no, kedves emberek, a személyeskedést lsz fejezzétek be. a fajtajelleg engem is érdekel, kevés számú kóstolásaim alkalmával még nem tudtam megfogalmazni magamnak, milyen is a kéknyelű?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.01.28. 08:14:26

@Kóstolómester: Ha már itt nem fog megjelenni a kéknyelű fajtajellege nevelési célzattal, akkor én is kérnék szépen emailt!

lackó 2010.01.28. 08:14:29

@vörös és fehér: majd valaki küldje már el nekem is akkor, hogy milyen a kéknyelű fajtajellege, mert valóban érdekel. Én nem tudom megfogalmazni, amennyiben fajtajelleg a neutralitás, akkor nem is megyek tovább.

@Kóstolómester: dehogy dühöngök, ó királyom, dehogy dühöngök, fáradt és túl jókedvű is vagyok én ehhez :) Bár teszem hozzá, nem tudom, hogy volt-e egyáltalán kettőnk közt bármiféle kommunikáció, úgyhogy nem hiszem, hogy ezért nagyon törnöm kell magam. Ez nem személyeskedés, ez reakció.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.28. 08:38:36

@Kóstolómester: Köszönöm, várom a leveled. Remélem nem titok a dolog és nem haragszol meg, ha az általad adott véleményt megosztom másokkal is.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.28. 08:52:17

@BZoltan: Nincs rá szükség Zoli. Azt hittem csak téged érdekel de úgylátom vannak mások is.
Nos, én ezt gondolom:

Eredet: A nagyon hasonló olasz Picolit fajtával hozták összefüggésbe de a kéknyelű mégis más.
Személy szerint úgy gondolom hogy a Kéknyelű a Picolit és egy másik ősi, ma már nem termelt, génbankban nem felelhető magyar fajta keresztezése.

Mint jól tudjuk az elmúlt évtizedekben, a Somlóról eltűnt legalább 10 féle magyar szőlőfajta és ma is található szőlő a hegyen kinek gazdája a vállát vonogatja ha pontosításra kérem hogy itt most milyen tőkéről van szó?
Meggyőződésem hogy a filoxéra vész előtt a Picolit (Kéknyelű) szóródása felhúzódott a Somlóig és a kereszteződés itt jött létre.
(Ez nem bizonyított, remélem az idő engem szolgál majd)

Nagyon érdekes hogy mára a Kéknyelű viszonylag kis területen maradt fenn mégpedig azért mert művelése megegyezik a Pinot Noir kényeskedésével.
A Kéknyelű nehéz dió.

Fajtajelleg:

Kétfajta változata van, a neutrális karakterű átlagbor. Kissé vizes, szikár, zöldes és vékony.

A másik pedig az alacsony tőkehozamú szuperbor, nos az a régi Szeremley ilyen volt.
Illatában buja hársvirág, frissen vágott nektarin. Testes, tartalmas, zamatos bor. A kéknyelű jellemzője hogy „dereka” van, olyan struktúrával rendelkezik akár egy vörösbor. Nyelvcsettintő zöldesség van benne ami társul selymes érettséggel ami a zamatos körtére emlékeztet. Utóíize hosszú, ízlelőbimbót csiklandozó savakkal. Tíz évig érlelhető. Izgalmas, tele élettel és teltséggel.

Ritkán lehet csúcs Kéknyelűt készíteni a rakoncátlan viselkedése miatt de ha a körülmények jók, érdemes várni a csodára.
Huba bácsi fia újra feléleszthetné a legendát de a Váli pince is jó lesz. Bárki aki hisz benne.

A jó Kéknyelű felejthetetlen élmény, tíz évben egyszer találkozni vele.
Vagy egyszer sem.
Tartsátok szemmel a fajtát.

zoli 2010.01.28. 09:40:59

@Kóstolómester: kár, hogy nem olvastál bele a fentebb belinkelt oldalba, a picolit vonal kizárható.
Igen, a Somlón és még más helyütt is termesztették a Dunántúlon, ezt kis utánaolvasással lehet tudni, de már meg ne haragudj, azért az ampelográfia kicsit egzaktabb és összetettebb tudományág annál, hogy megérzésekből össze merjük szőni egy fajta eredetét.

A pinot-s hasonlatod is furcsa kissé, hiszen az hiába kényeskedik, telepítik világszerte, esze ágában nincs eltűnni.
A kéknyelűnek, mint megannyi másik régi magyar fajtának is, az alacsony terméshozama lett a veszte, nem a kényessége.

lackó 2010.01.28. 10:03:17

@zoli: akkor hát terméskorlátozásra eleve nincs is nagyon szükség?

zoli 2010.01.28. 10:53:26

@lackó: a filoxéravész után a nagy újratelepítések során jócskán megváltozott a korábbi fajtaszerkezet, nyilván az akkori kívánalmak és preferenciák alapján döntöttek erről. Miután akkoriban a szálvesszős művelésmódok nemigen voltak elterjedve, akkoriban tényleg nehéz lehetett megterhelni a kéknyelűt, ezért is szorult vissza. Akkoriban az occidentalis fajtakör korábbi érésű, jobb cukortermelő fajtái nagyobb hangsúlyt kaptak, de a kiskaput a II. Vh. utáni gazdálkodási szemlélet tette be végleg.

Miután késői érésű, határozott savú és nincs túl intenzív karaktere, nem mondanám, hogy nincs szükség a hozamkorlátozásra.

lackó 2010.01.28. 11:16:47

@zoli: köszönöm!!!

Akkor ez azt is jelenti, hogy csak igen alacsony tőkénkénti fürtszám mellett lehet koncentráltabb, fajtajellegesebb bort megmutatni? Így talán gazdasági szempontból érthető a visszaszorulása?

A kéknyelű alkalmas fajta lehet a termőhely, talaj bemutatására?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.28. 11:22:23

@lackó: Melyik az a fajta amelyikből nem csak alacsony terhelés mellett lehet koncentrált és fajtajelleges bort szűrni?

lackó 2010.01.28. 11:42:51

@BZoltan: a kérdésem arra vonatkozott, hogy ha már eleve alacsony a terméshozam, akkor ez esetben arról beszélünk, hogy csak és kizárólag igen extrém (alacsony) terhelés mellett lehet nagyobb bort készíteni. :)

zoli 2010.01.28. 12:07:48

@lackó: sztem a kéknyelű tükrözheti a leghívebben a badacsonyi termőhelyet, mert alacsony hozam mellett, akár túlérésben se válik vaskossá, nehézkessé és nincs agresszív fajtakaraktere, így képes a finom részletek bemutatására. Ugyenez sztem nehezebben érhető el egy szürkebaráttal vagy egy muskotállyal, de ezzel véletlenül se szeretném azt sugallni, hogy bármelyik jobb lenne a másiknál.

zoli 2010.01.28. 12:11:39

@BZoltan: a koncentráció valóban terhelés kérdése, a fajtajelleg sztem nem. Az alacsony terhelés kifejezést se szeretem, mert azt úgy lehet érteni, hogy az optimálisnál kevesebbet kellene hagyni, pedig az optimális az optimális:)

lackó 2010.01.28. 12:30:20

@zoli: köszönöm, én is erre gondoltam, akkor talán helyesen.

lackó 2010.01.28. 12:33:41

@zoli: a kéknyelűvel milyen tapasztalatod van? Mennyi az optimális?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.28. 13:34:28

@zoli: Igazad van, a fajtajelleg valóban az optimális terhelésnél jön ki leginkább. Az alacsony terhelés pont ugyanannyira suta kifejezés mint a túlzott hozamkorlátozás :) Ráadásul nincsenek fajtánként és termőhelyenként definiálva még az optimális hozam sem. Az ami az egyes helyeken le van írva az rendszerint még viccnek is rossz.

zoli 2010.01.28. 13:58:14

@BZoltan: sztem meg nem terhelés-függő a fajtajelleg, csak közvetve. Az érettségi állapot sokkal beszédesebb.

Sztem az túlzott hozamkorlátozás használható fogalom, nem csak generatív irányba lehet borítani a szőlőnövény egyensúlyát.

Valóban nincs komplett képlet termőhelyre és fajtára vonatkozólag, nem is olyan nagy baj, hiszen nem kell mindenkinek ugyanúgy gondolkodni, cselekedni, de idővel azért remélhetőleg tisztul a kép.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.28. 14:18:21

@zoli: A fajtajelleg szerintem annyiban terhelésfüggő, hogy bizonyos érettségi állapot nehezebben (vagy egyáltalán nem) érhető el bizonyos terhelés felett.

A túlzott hozamkorlátozás nekem egy kicsit olyan fogalom mint a túl messziről lőtt gól vagy a túl magas kilátó :)

De a viccet félretéve, úgy tartom, hogy létezik olyan helyzet (bár nem ezt tartom a jellemzőnek), amikor a hozamkorlátozás fordítva sül el. Egy nitrogénnel és tápanyagokkal teli, vízzel jól ellátott talajon alacsonyabb tőketerheléssel a szőlő túl gyorsan pumpálódik tele cukorral és gyakorlatilag még azelőtt elérheti a kívánatos cukorfokot hogy a gyümölcs valójában élettanilag megérne. Ilyenkor karcos savakkal, gyenge aromákkal, de nagy alkoholtartalmú és maradékcukros bort ad a szőlő.

A képlet minden bizonnyal termőhely, ültetvény, művelésmód, tápanyag-ellátottság specifikus.

zoli 2010.01.28. 14:47:31

@BZoltan: igen, ezért is mondtam, hogy közvetve.

Az utolsó két etap olvasása után úgy érzem végre egyetértünk :)