Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Luka Soproni Kékfrankos 2008

2010.08.06. 10:00 - Az Alkoholisták

Volt már vita nálunk arról, hogy a külföldi szájak értékítélete mennyire releváns a magyar borok szempontjából (Albert gazda kontra, Bob pro). Általános elvként a "több száj többet lát" talán elfogadható, de tény, hogy Angela Muir vagy Neal Martin elképesztő kalandjai nem a pro-pártot erősítették. A magyar borokat jól ismerő és széles külföldi kitekintéssel rendelkező Wojciech Bonkowski lecsóba csapása érdekesebb volt, hiszen egy olyan véleményt fogalmazott meg, amelyet magánemberként nem egy külföldi említett már: a nagy magyar vörösek stílusa közelebb esik az új, mint az óvilághoz, és ez az export szemszögéből kevés sikerrel kecsegtet (a lecsengés itt olvasható). Tekintettel arra, hogy Lengyelország történelmileg fontos felvevő piaca volt és talán lesz a magyar bornak, úgy gondoltuk, hogy érdekes lehet a Lengyel Borkalauz szerkesztőjének véleményét időről-időre ismertetni a magyar borokról. Talán ő észrevesz olyasmit, amit mi nem látunk az orrunktól, vagy vitára ingerel, és segít tisztábban látni. Fogadják szeretettel, vagy fogcsikorgatva.  

Luka Soproni Kékfrankos 2008

Bor a javából. Nem számítottam rá, hogy ennyire jó lesz, (az okokat lásd lent), de teljesen levett a lábamról. Aki hisz az üresedési sebesség teorémában, annak sokatmondó lehet, hogy a hét és fél deci eltűntetéséhez (némi hitvesi segítséggel) 54 percre volt szükségem. A gyors csúszást jelentősen megkönnyítette, hogy az alkohol mindössze 12.5 százalékos.

Ez egy elég könnyedre hangolt kékfrankos. Meglepően világos, testre alig közepes és savakban nem szűkölködik; ezzel a kombinációval eddig ritkán találkoztam Magyarországon (habár mostanában mintha emelkedne a számuk). Akik nem ismerik a kékfrankost, bizonyára azt mondanák, hogy olyan, mint egy pinot noir, és szerintem 15 °C fok körüli hőmérsékleten érdemes fogyasztani. Többrétegű, viszonylag komplex bor, fűszernövényes, húsos, földes illatjegyekkel, és lédús, édes eper ízével a szájban. Semmi hordó, jól iható és elegánsabb, mint a magyar kékfrankosok túlnyomó többsége. (Úgy hallottam, hogy a Luka-borok korábban meglehetősen hordósak és erősen extraháltak voltak, de ez a 2008-as kifejezetten kiegyensúlyozott.)   

Egészen a közelmúltig Sopron számomra nehezen érthető borvidék volt. Az esélyt a nagy vörösökre láttam, de a régió túl hosszú ideig egyetlen borászra támaszkodott: ifj. Franz Weningerre (azért jó időbe telt mire sikerült megszoknom a boraiban a hordó mértékét). A többiek – Jandl, Taschner, Pfneiszl – tisztességes borokat készítenek, de nagyjából ennyi. Keserűségemet fokozta, hogy mindössze néhány kilométerrel arrébb, az osztrák oldalon, hajdani magyar területen, ugyanazon a terroiron, fantasztikus borokat készítenek – vöröset, fehéret egyaránt – olyan borászok, mint Josef Umathum és Heinz Velich.

Sopron azonban a jelek szerint feljövőben van, és az egyre meggyőzőbb Weninger-borokon túl két kitűnő új szereplő bukkant föl: a különc Ráspi és a dinamikus Luka. A Luka-borok árképzése elég becsvágyó – ezért a kékfrankosért 3750 forintot fizettem a Bortársaságnál, és ez a szortiment legolcsóbb tagja –, de e palack alapján megérik az árukat. Most már igazán kíváncsi vagyok a többire.

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: kékfrankos sopron 2008 luka bonkowski

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr762201358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fiatalborivo 2010.08.06. 10:38:39

Azért ebben a leírásban biztosan benne volt egy kis kompenzáció is, hogy ne csak építő jellegű negatív kritikát fogalmazzon meg az Úr hanem pozitívat is. Másrészről lehet hogy a kékfrankos ízvilágát a pinotval, kadarkával, zweigelttel jobban szereti, fogja szeretni Magyarországon, mint a bordeuxi fajtákat, amiket ostorozott legutóbbi megszólalásában.

Borkandúr · http://www.magyarborkulturaert.hu/ 2010.08.06. 11:07:46

Na megnyugodtam, vannak azért ihatóbb vörösök is most Magyarországon:)
Lengyek barátunk talán beleszalad még egy pár számára emészthető dologba...
Eljöhetne most szombaton a Soproni Kékfrankos 24-es túrára! Az ország egyik legjobb, leghosszabb, legtartalmasabb bortúrája (tavaly ilyen volt): www.magyarborkulturaert.hu/?p=1245

2010.08.06. 16:55:49

@Borkandúr: hú, ez a Kékfrankos 24 marha jól hangzik, de kár, hogy nem futottam bele korábban! :(

pecz 2010.08.08. 06:31:14

Mit fog szólni a lengyel úriember Enikő Zweigeltjéhez, ami szerintem a legjobb a borai közül.
Hadd említsem meg, hogy nekem 2008-as merlot-ja okozott vagy egy hete igen kellemes meglepetést. Tudtam, hogy jó, de hogy vaskos 7 pontos formában legyen...

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.08.09. 02:07:00

Picit csodálkozom a "semmi hordó" kitételen. Ezt a kékfrankost nem ittam, de a - általam amúgy kedvelt - Luka pinot 2008-as évjáratát szinte diszkvalifikálta a mindent elnyomó hordósság pár hónappal ezelőtt.

kékfrakkos 2010.08.09. 15:10:47

ez a KF nekem is nagyon izlett, bár úgy emlékszem tobb mint egy ezressel olcsóbban vettem Sopronban egy vinotékában. hajrá Sopron!