Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Gál Tibor Egri Bikavér 2002

2010.08.11. 06:00 - Az Alkoholisták

Régen sok Gál Tibor-bor volt a pincémben. Ez volt az egyik első minőségi magyar borászat, amelynek borai széles körben elérhetőek voltak Lengyelországban, és Gál Tibor maga fantasztikus házigazda volt, valahányszor találkoztunk Egerben vagy a Mátrában. Az évek során aztán a készleteim megcsappantak anélkül, hogy túl sok örömömet leltem volna a borokban. A gondot a dugó jelentette. Elképesztően sok volt a TCA-fertőzött palack (habár hallottam olyan véleményeket, hogy inkább a pince mikrobiális vagy gomba fertőzöttsége okozza a problémát). Bármi legyen is az ok, 2000 utáni chardonnay-t, cabernet-t vagy bikavért bontani orosz rulett volt. Emlékszem, hogy amikor 2004/05-ben egy varsói belvárosi étteremnek voltam a tanácsadója, és fölvettünk a kínálatba néhány Gál-bort, nem egyszer három-négy palackot kellett fölbontani, mire olyat találtunk, amit ki lehetett vinni a vendég asztalára.

Gál Tiborral soha nem beszéltem erről a problémáról, de az ifjabbik Tibornál szóvá tettem nem sokkal azt követően, hogy édesapja tragikus halála után ő vette át a pince irányítását 2005-ben. A probléma létezését nem tagadta, de aztán éveken át nem láttam semmi javulást. A 2005-ös és 2006-os dűlőválogatott pinot noirok és bikavérek között akadt néhány kiváló darab, de az alapborok továbbra is hullámzó minőséget mutattak. Az idei Pannon Bormustrán aztán sajnos ismét kaptunk egy emlékeztetőt: a 148-as számú minta két palackja is dugósnak bizonyult – mint kiderült, ez volt Gál Tibor 2007-es Pinot-ja. A múlt hónapban találkoztam Gál Tibivel Egerben, és több fronton is kedvező változást remélhetünk: a pincében javítottak a higiénián, és a borok frissebbek, elegánsabbak és precízebbek minden újabb évjárattal.  

A bort, amit ma bontottam még az idősebb Gál Tibor készítette. Ez a 2002-es Bikavér szerencsére nem dugós. Ahhoz képest, hogy nyolc éves, jól tartja magát, és jól esik inni. A korosodás minimális jeleit leszámítva az illatban, a bor meglehetősen fiatalos: magas savak jellemzik (ez egy viszonylag korán szüretelt 2002-es lehet, szemben a 15 százalékosnál is magasabb alkoholú szörnyetegekkel, amilyeneket Vincze Béla, Simon József és mások palackoztak), és a tanninok még mindig feszesek. Noha ebben a bikavérben nincs pinot noir, meglepően elegáns és gyümölcsös, ami engem az egri pinot-kra emlékeztet, viszont van benne egy földes, már-már céklás jegy, ami a kékfrankosra vall.   

Ez a bor egyaránt megmutatja az egri bikavér színét és fonákját. Összességében meglehetősen rusztikus, egyszerű és rövid hatósugarú. És bár elegánsnak mondható, van egy földes, vegetális oldala, ami nem éppen csábító. Ez egy olyan bor, ami nem igazán tud szárnyra kapni: értékelem azért, ami, de nem hiszem, hogy egy francia vagy holland borrajongót meg tudna téríteni a magyar bor ügyének.

Ha a dolog pozitív oldalát nézzük, akkor ez a bor jó stílus-irányt jelöl ki a bikavér számára. Jó, ha egy kis földesség megmarad, mint emlékeztő a terroirra. Tetszett, hogy ez a bor könnyedebb, simább, elegánsabb stílust mutat, mint a merlot-alapú nagyágyúk, amikből bőven akad Egerben. Szerintem az egri bikavér egyfajta kontinentális chianti kellene hogy legyen: az életnedv és a savak bora, a föld és a vér bora. Ez a bikavér pontosan ebbe az irányba tart.

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: 2002 gál tibor egri bikavér bonkowski

39 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr282213794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

európai 2010.08.11. 07:06:38

Gondolkodtam, mit tegyek, de aztán úgy döntöttem hogy nem siklom el Bonkowski úr kóstolójegyzete felett, már csak azért sem mert én is kóstoltam a 2002-es Bikavért, igaz 5 éves állapotában. WB ugyan nem pontozott, de nálam 5 pontot kapott ez a bor. Számomra e cikk fontossága, összefoglalás szerű stilusában rejlik. Élményt ad. (Véleményem szerint „alföldi merlot” nagy WB tisztelő, igy kerülhetett ide ma reggel ez a jegyzet.)
Én szeretem olvasni az alkoholistát, több más, boros honlap mellett, a szerzők között vannak kedvenceim, de bevallom, hozzám a Bonkowski stilusú beszámolók és értékelések állnak legközelebb, igy nagy tisztelettel jegyzem meg hogy, őt a jövőben szivesen és gyakran olvasnám itt, ha az úr jelenlétét a MA rendszeresitené.

Nem állitom hogy Egri Bikavér szakértő lennék de WB irányvonalával viszont vitatkoznék. Nekem a könnyedebb stilusú ( pld. ez a 2002-es Gál) bikavérek sohasem tetszettek és a magas alkoholtartalmú sötét szederbombák sem. Pár hete a SZENT GAÁL Bikavér Válogatás 2007 gondolkodtatott el, bár korántsem tökéletes, irányvonala azonban mégis szimpatikusnak tűnt. Véleményem szerint legyen intenzitása egy bikavérnek és súlya is.

Bonkowski mondata „Szerintem az egri bikavér egyfajta kontinentális chianti kellene hogy legyen: az életnedv és a savak bora, a föld és a vér bora.” -nagyon érdekesen hangzik. Valószinüleg van vitathatósága.
A “kontinentális chianti” közép-európai chiantit jelent?

lackó 2010.08.11. 08:46:58

@európai: ez a probléma szerintem már sokunkat foglalkoztatott, ahogy én már korábban írtam, olybá tűnik, hogy az egriek/szekszárdiak sem tudják, hogy milyen stílusú is legyen a bikavér, ergo a fogyasztó sem fogja tudni, hogy mit is vásárol. Másrészt pedig, ha már brandet építünk, nem lehet kicsit jó, jó, meg nagyon jó.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.08.11. 09:37:21

A bikavér definiálásának próbálkozásai (pl. superior) néhány problémát talán megoldottak, de fontos lenne a kedves vásárlónak tudni, alapesetben mit is vesz le a polcról, valami könnyed, aránylag gyümölcsös italt, vagy a termelő "nagy" küvéjét, amiben megáll a kanál. Ez a probléma persze más esetekben is fennáll, de ha már van valaminek egy fantázianeve, annak - fekltehetőleg - picit könnyebben beazonosíthatónak és egységesebbnek kellene lennie.
A chianti talán jó példa, talán nem, csak annyi biztos, abban is nagy a skála a raffiával befont palackos rémségektől a komoly(an vehető) borokig.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.08.11. 10:06:34

@Hepci: én azért vagyok hihetetlenül ideges, mert Bikavér címén minden féle piszkot-mocskot lehet kapni, minőségi bor felirattal (éretlap alapanyagból, rossz technológiával elkészített, régi-rossz hordóban érlelt valamiket, ld. Boldog Születésnapok borok).

Miért nem tudunk oda eljutni kérem szépen, hogy a "nagy" borvidékeinken bevezetjük a DHC eredetvédelmet - egységesen -, aminek része a független kóstolóbizottsági érzékszervi értékelés????

Jenyei 2010.08.11. 10:31:55

Tényleg, egy naív kérdés, hátha nem csak én nem tudom a választ: mi/ki áll annak útjában, hogy a villányihoz hasonló eredetvédelmet más borvidékeken is bevezessenek?

mossberg operator 2010.08.11. 10:53:47

En kb 8 palack bikavert es PN-t ittam mar toluk, s egy sem volt hibas:) Szerencses voltam talan?
A DHC bevezetesevel, kostolbizottsaggal meg abszolut egyetertek. Remelem az illetekesek is olvassak ezt!

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.08.11. 11:15:05

@Jenyei: hehe, mi állna a szigor és a tisztesség útjában? A szargyártók és a tisztességtelenség.
Egyébként nem nagyon látom, hogy a Villány név védelmében sokat jelentene az eredetvédelmi pecsét. Emlékeim szerint több borzalmas gyártó borzalmas borán is láttam már az emblémát...

lackó 2010.08.11. 11:23:00

@Hepci: pontyosan...a szargyártóknak nem érdekük a minőség, másrészt pedig ha bele is mennek, a vadkenderes plecsni sajnos úgy néz ki, mégsem garancia -hogy hol csúszik hiba a rendszerbe, talán már más kérdés, de érdemes lenne kideríteni.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.08.11. 11:39:30

@lackó: a hiba bele-beleCSÚSZIK. A rendszerbe.
Mit is várhatunk ott, ahol a kormányban minden további nélkül ülhetnek körözni való bűnözők, pártoktól függetlenül (ökumenikusan); a felhasznált közpénzeknek pedig masszívan a nagyobb része tűnik el, mint ami hasznosul. Ez van, rákerül a pecsét a szarra is. Megoldják okosba.

lackó 2010.08.11. 11:46:42

@Hepci: a villányi vadkendereseknek van egy képviselőjük most már tudtommal :D.

Sárfehér 2010.08.11. 12:00:44

@lackó: Bocs, a szargyártókat szabad szidni, de a Colchicum hungaricumot levadkenderezni, az bizony szentségtörés. :-(

felvetés 2010.08.11. 12:05:12

@Jenyei: Sajnos a magyar ember azt a szemléletet csak elméletben támogatja, amit a sváb lakosság a gyakorlatban is alkalmaz. Ezt leszámítva szinte semmi. :)

fiatalborivo 2010.08.11. 12:38:19

Én fiatal vagyok ugye és naiv is, hozzátéve hogy nem kötődöm semmilyen párthoz de én nagy előrelépésnek tartom hogy van egy borász a parlamentben és ha a saját pecsenyéjét jobban is sütögeti mint a többiekét, azért ha van egy kiemelten fontos dolog, akkor van kihez fordulni akinek esetleg több szava van mint egy civilkezdeményezésnek és talán jobban is érdekli a bor ügye mint egy földművelésügyi minisztert akit muszály hogy a jobban hozó mg ágazatok jobban érdekeljenek. Szerintem jó hogy van egy borászati, szőlészeti albizottság, jó hogy van a bornak valamilyen szintű érdekképviselete. Még egyszer mondom fiatal és naiv vagyok, de én akkor is inkább félig telinek látom a poharat mint félig üresnek.

loading 2010.08.11. 13:32:47

@fiatalborivo: Szerintem NAGYON naív vagy.

mossberg operator 2010.08.11. 13:37:03

Bocs, de en nem vagyok naprakesz: Ki is az a borasz a parlamentben?

Sárfehér 2010.08.11. 14:01:55

@londonercsecse: Ugye, Tiffán Zsoltra gondolnak, akinek valószínűleg nem kis részben a liberális pálinkatörvényt is köszönhetjük. Nagyon várom a borászok saját főzésű törkölyeit. :) Gondoljátok meg, milyen lehet az, amikor pl. a vörösbor törkölyét nem préselik, csak leengedik a színlevet, és a maradék tocsogós törkölyt azonnal kifőzik! A bor, és törkölypálinka is jobb lesz tőle... :)

mossberg operator 2010.08.11. 14:19:47

@Sárfehér,Hepci:Koszonom az infot mindenkinek.
A palinkafozos otleted is jo, jobb helyeken igy csinaljak, csak a szinlebol keszitenek bort, s a minoseg is jobb.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.08.11. 14:21:27

@londonercsecse: apdét: van még egy borász a parlamentben, Demeter Ervin (pár perce felhívott Szentesi József, hogy ezt elmondja).

demisec · http://thepit.blog.hu 2010.08.11. 14:28:55

@Hepci: az ifjabb? Érdekes fejlemény. Én is naiv leszek és remélem, hogy ez előre mozdítja a magyar bor helyzetét.

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2010.08.11. 14:30:54

A "DHC" eredetvédelmi rendszert minden borvidéknek ki kell dolgoznia, és 2010 december végéig be kell adnia a magyar hatóságokhoz, majd az EU- hoz, ha 2011 után is használni szeretné a borvidék nevét. A termék leírások( eredetvédelmi szabályzat) elfogadása után már helyi, borvidéki bírálóbizottságok döntenek arról, hogy egy bor érzékszervi tulajdonságai alapján forgalomba hozható az adott borvidék nevén.

takács bálint - zsebtévé 2010.08.11. 15:00:41

pici uff!
Nem tudja valaki véletlen, mi lett a Bikavér fehér párjának a neve?
..és hogy ki kapta a 300 üveg és milyen bort?

tb - zstv

felvetés 2010.08.11. 15:04:58

@takács bálint - zsebtévé: Egri Csillag, Demeter Csaba majdnem eltalálta, szerintem jár neki a 300 üveg bor.

Jenyei 2010.08.11. 15:33:00

@cser11: Köszönöm a tájékoztatást. Így leírva bíztatónak látom.

egri Fehér 2010.08.11. 15:36:04

@Jenyei: az Egri Bikavér esetében már a 2004-es évjárat óta működik, szigorúbb szabályokkal, mint Villányban.

borpancsoló 2010.08.11. 15:44:03

Ugye senki nem kérdezi komolyan, hogy hol és hogyan lehet áthúzni az eredetvédelmi szabályokon a DHC-n, meg a különböző bírálóbizottságokon gyenge, rossz minőségű borokat?!!? Fiúk-Lányok, nem ismeri itt senki a hegyközségi rendszert meg a HBB-k működését?

Ezen a blogon mindig mindenki a borversenyeket szídja, hogy versenymintákat küldenek be az igazi forgalmi borok helyett. És felmerül a kérdés, hogy kaphat megas besorolást egy trágyalé?!

Miért, olasz borból hogyan lesz magyar? :)

borpancsoló 2010.08.11. 15:53:02

Sajnos általában csak a (10.000 hl-alatti)kicsiket szopatják a szabályozások , de aki elég pofátlan az jót röhög a markában.

Persze emiatt mindig újabb és újabb szigorítások jönnek, de mindig csak a bürokrácia szintjén.

A HNT elnöke meg kiáll, és azt mondja, hogy a magyar borágazat legsúlyosabb problémája feketén eladott bor.

Nem ám a feketén behozott! Nem basszus, az eladott. Mer' ez súlyt minket apám, nem ám a 100 forintra leszorított felvásárlási ára a bornak, amiért az öregek kivágják a szőlőt.

Hányinger ez a rendszer és két jószándékú borásztól sajnos nem lesz jobb. :(

alföldimerlot 2010.08.12. 09:19:36

Talán lesz a témához értő olvasónk, aki megmondja nekünk, hogy miért nem lehet egy a hagyományos fajtákra épülő Egri Bikavér szabályozást létrehozni, amiben a kékfrankos, kékmedoc, kadarka, portugieser, zweigelt, blauburger alkotnák a házasítás 80 százalékát. (Persze hogyan lehetne ezt ellenőrizni?)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.08.12. 09:56:46

@alföldimerlot: bocs, nézd meg az "Egri bikavér szabályzat"-ot, sajnos online nem találom meg sehol. Szerintem ez korrekt, nem ezzel van a gond. A szabályok betartatásával, illetve a szar bor bikavérként való értékesíthetőségével.

Ha csak pl. az olasz DOC/DOCG szabályozást nézzük, a bevezetését követően óriási minőségi verseny indult meg és lett Olaszo. a világ bortermelőinek élvonalában és van ma is ott, óriási presztizzsel. De ugyanez elmondhato Spanyolországról, valamint a francia AOC és VdP rendszerről.

Amíg nincsen érzékszervi vizsgálat, ugyanezek a diskurzusok, amik itt mennek csak ismétlődni fognak. Ezt egyébként - csak tippelek - a nagyüzemi bortermelők furják meg állandóan. Mit akarunk mi itt eredetvédelmet, amikor Bikavér Budafokon is készülhet????

Személy szerint én annyira a fasiszta volnék ebben a kérdésben, hogy minőségi bor néven érzékszervi vizsgálat nélkül NEM engednék forgalomba hozni bort. Hogyan lehet az, hogy ebben az országban a borok vagy 70-80%-a minőségi borként kerül forgalomba, és ebben van a mustsűrítménnyel édesítettől a hibáson keresztül minden.

Iszonyú motivált leszel, mint bortermelő, ha az eddigi Bikavéred csak pl. "Egri asztali bor" címen kerülhetne mostantól forgalomba. Ha többért akarod eladni, hát meg kell felelni az érzékszervi vizsgálatnak... ebben a kérdésben csak a keménység és következetesség vezet eredményre.

ongroá 2010.08.12. 10:02:23

Erre szabályozást nem lehet építeni. A kékmedoc és a blauburger fajták nem felelnek meg a mai minőségi elvárásoknak (általánosságban tolakodó, szofisztikálatlan bort adnak), a zwigeltből és a portugieserből csak a legnagyobb erőfeszítések árán lehet magas minőséget produkálni, kadarka meg lényegében nincs a borvidéken (kb. 50 ha kadarka vs. 800 ha cabernet). Marad a kékfrankos, ami be is került a szabályozásba.
Ennek ellenére egy-egy borászat elképzelhető, hogy képes ilyen bort készíteni magas minőségben, de borvidéki szinten lehetetlenség lenne ezt elvárni.

egri Fehér 2010.08.12. 10:14:45

@ongroá: sajnos tényleg viszonylag kevés van ezekből a fajtákból a borvidéken a cabernet-khez képest. Viszont kékfrankosból van messze a legtöbb, ezért is jó, hogy Egerben csak kékfrankos alapon lehet készíteni Bikavért.
Mindazonáltal lehet medocból és oportóból is jó minőségű bort készíteni, csak ez nem lesz olcsó, mert ez elsősorban alacsony tőkeformával és alacsony hozam mellett megy.

lackó 2010.08.12. 11:19:24

@egri Fehér: @ongroá: ha csak kivételes esetben lehet az említett fajtákból szép tételeket kihozni, odafigyelés, hozamkorlátozás stb. kell, tehát anyagilag viszonylag nagyobb a ráfordítás, vagy felelősség, miért baj? Nekem úgy tűnik ez alapján, hogy ettől magasabb kategóriát tud képviselni egy bor, ergo a Bikavér minősége növekedhet. Lehet, hogy rosszul látom, de az én egyszerű eszem így gondolja.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.08.12. 11:21:48

@egri Fehér: kösz a leveled, de sajnos nem tudok válaszolni, mert nem él mail címed... bocs, hogy itt.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.08.12. 11:56:32

Jól értem, hogy Bonkowski úr éveken át lelkesen vásárolta Gál Tibor borait és türelmesen öntötte a lefolyóba minden x. palackot anélkül az általa vélt problémáról a termelőt értesítette volna???

Miért? Ha a szívéhez közel áll egy termelő akkor miért nem segíti azzal, hogy megosztja vele a problémákat amiket a borban felfedez?

egri Fehér 2010.08.12. 13:14:16

@lackó: igen, ez így van, csak vki nem hajlandó v. képes ezeket a dolgokat bevállalni. A lényeg az, hogy a kékfrankos alap kötelező.

Palchy 2010.08.13. 08:28:07

@ongroá: Nem tippeltél messze a Kadarkával, mivel alig 25 hektár van belőle az egri borvidéken. A Cabernettel már inkább, mivel alig 242 hektár van telepítve ebből a fajtából. Nyilvánvaló, hogy a házasítások alapja a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, és a Merlot, mivel a borvidéken ez a top 3.

egri Fehér 2010.08.13. 18:49:40

@Jenyei: az csak bla-bla, a lényeg itt van (102/2009. FVM rendelet):

Egri Bikavér
10. §
(1) A „Bikavér” hagyományos kifejezést kizárólag
a) az e paragrafusban foglaltak teljesülése esetén és
b) az „Eger” eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül
követõen, azzal egy sorban és azonos tipográfiával
lehet a címkén feltüntetni.
(2) A szõlõ származási helye:
a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak Andornaktálya,
Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát,
Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj,
Novaj, Ostoros és Szomolya termõhelyi kataszterében szereplõ,
valamint Verpelét település a rendelet 2. számú mellékletében
felsorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl lehet,
b) védett eredetû superior bort készíteni csak Andornaktálya,
Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát,
Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termõhelyi kataszterében szereplõ
I. és II/1. osztályú, valamint Verpelét település a rendelet
2. számú mellékletében felsorolt szõlõültetvényein
termett szõlõbõl lehet.
(3) A felhasználható szõlõfajták: kékfrankos, kékoportó,
kadarka, blauburger, zweigelt, cabernet franc, cabernet
sauvignon, merlot, pinot noir, menoire, turán, bíborkadarka,
syrah.
(4) A bor elõállításához felhasználható szõlõ természetes
alkoholtartalma:
a) védett eredetû klasszikus bor készítésekor:
aa) kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, turán,
bíborkadarka és zweigelt fajták esetén legalább 10,60 térfogatszázalék,
ab) cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot
noir, menoire és syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék;
b) védett eredetû superior bor készítésekor legalább
12,83 térfogatszázalék.
(5) A bor készítésének szakmai követelményei:
a) védett eredetû klasszikus bor elõállítása esetén:
aa) az egyes védett eredetû borok elõállításához megfelelõ
minõségû szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldolgozásától
elkülönítetten kell végezni,
ab) a szõlõcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni,
ac) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel végezhetõ,
ad) a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni,
ae) a bor édesítése tilos;
b) védett eredetû superior bor elõállítása esetén az aa),
ac) és az ae) pontban foglaltakon túlmenõen:
ba) a szõlõcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni,
bb) a bort legalább egy éven keresztül fahordóban kell
érlelni,
bc) a bort a palackozást követõen forgalomba hozatal
elõtt legalább 6 hónapig palackban kell érlelni.
(6) A bor készítésekor az alábbi házasítási szabályokat
kell követni:
a) védett eredetû klasszikus bor esetén:
aa) a bort legalább három szõlõfajta borának házasításával
kell elkészíteni,
ab) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az
50%-ot,
ac) legalább három szõlõfajta bora arányának meg kell
haladnia külön-külön az 5%-ot,
ad) a fajták között a kékfrankos fajtának kell a legnagyobb
arányt képviselni,
ae) a turán és bíborkadarka fajták borának aránya
együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot;
b) védett eredetû superior bor esetén:
ba) a bort legalább öt szõlõfajta borának házasításával
kell elkészíteni,
bb) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az
30%-ot,
bc) legalább öt szõlõfajta bora arányának meg kell haladnia
külön-külön az 5%-ot,
bd) a bb) pont rendelkezése alól kivételt jelent a kékfrankos
fajta bora, melynek használata legalább 30%-os,
de legfeljebb 50%-os arányban kötelezõ,
be) a turán fajta borának aránya nem haladhatja meg
a 5%-ot,
bf) a cabernet franc és cabernet sauvignon fajták borának
aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.
(7) A bor címkéjén tájékoztató feliratként csak azon fajták
neve tüntethetõ fel, melyek legalább 5%-ban kerültek
a bor házasítása során felhasználásra.
(8) A bor csak üvegpalackban hozható forgalomba
a) védett eredetû klasszikus bor esetén leghamarabb
a szüretet követõ év november elseje után,
b) védett eredetû superior bor esetén leghamarabb
a szüretet követõ második év május elseje után.