Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Bogaras borok

2011.01.12. 08:00 - palack

Nem túl gyakran találkozom rhone-völgyi borokkal, amikor pedig mégis, mindig arra jutok, hogy gyakrabban kellene randevúznunk. Ezért is mentem el még tavaly október végén a Terroir Club kiváló kóstolójára, ahol Léon Barral, a Domaine de Villeneuve és a Domaine des Escaravailles borait kóstolhattuk. Most az Escaravailles két felső középosztálybelijéről fogok írni, akik még a karácsonyi bevásárlás hevében kerültek kosaramba.

Domaine des Escaravailles Rasteau Le Ponce 2007

70% grenache és 30% syrah házasítása, 91-93 Robert Parker pontot kapott. A Terroir Clubban 3995 Ft-ért vettem. Mély bíbor színű, megkeni a pohár falát alaposan. Illata hajlamos bezárkózni, ezért dekanterben szellőztettem, érdemes volt. Szépen kinyílt, bár így sem vált intenzívvé. Meleg gyümölcsös, fűszeres jelleget mutat, szilvával, érett őszibarackkal, szegfűszeggel és csipetnyi vaníliával. Másnapra jobban kinyílt, sőt egy pici bőrös komplexitást is felszedett magára. Kóstolva intenzív, sima textúrájú, tömören és feszesen gyümölcsös. Remek, észrevétlen dolgozó savai és közepesen erős, puha tanninjai kiválóan belesimulnak sportosan elegáns testébe, egyáltalán nem élnek külön életet. A struktúra ezáltal olyan kiválóan stabil, hogy nincs is mit mondani róla, szeretjük figyelmetlenül, mint a mesében az emberek a sót. Ízében gyümölcs és fűszerek, pontosan ahogy az illat ígérte. Finom, tartalmas és elegáns a korty. A magas, 15 %-os alkoholt szinte csak a fejünkben vesszük észre, persze azért étel nélkül egy idő után a torkunkban is. Vigyázni kell ám, mert addigra már akár késő is lehet. 7 pont.

Domaine des Escaravailles Rasteau Heritage 1924 2007

Ahogy neve is mutatja, igen öreg, akkor épp 83 éves grenache ültetvény termése. A Terroir Clubban 5720 Ft-ért vettem. Ugyanaz a mély bíbor szín fogad, mint a La Ponce-nál, viszont jóval kevésbé tapad a pohár falára annál. Illata kevesebb szellőzéssel is jóval intenzívebb, nyíltabb. Tisztábban jönnek a gyümölcsök: cseresznye, szilva, som; majd a szippantás végén villanak be a fűszerek: hűvösen elegáns mentával, zsályával, és még ki tudja mivel. Szájban nagyon intenzív, sűrű szövésű, de nem tömény. Édesen fűszeres és mélyen gyümölcsös. Nagyon jóízű. Nem az a típus amire azt mondjuk szétárad a nyelven, inkább olyan, mintha határozottan egy irányba tartana. Közepesnél nem sokkal vastagabb testét határozott tanninok és savak tartják, azonban annyira alázatos és szép munkát végeznek, hogy őket sem venni észre külön. Az egész kortyban minden gazdagsága és dinamizmusa ellenére van egyfajta karakteres zárkózottság, ami talán részben fiatal korának is betudható. Neki is 15 %-os az alkoholja, és legalább annyira nem – illetve csak későn – lehet észrevenni, mint az előző bornál. Lecsengése hosszú, erőteljes, nagyon szépen gyümölcsös, csak legvégül befűtős. Sokszor addigra már úgyis újból kortyoltunk belőle. 7 pont.

Biztos van, aki azt mondja - mondjuk az Heritage esetében - ennyi pénzért a hétpontos élmény kevés. Én egyáltalán nem éreztem így. Annyira mások ezek a borok, mint amit magyar szájjal megszoktunk, hogy nekem igazán különleges élmény volt alaposabban megismerni őket. Ekkora alkohol mellett, ilyen eleganciát és dinamizmust pannon klasszisokban bizony nem lehet tapasztalni. Már csak ezért is megéri.

Címkék: franciaország kóstolás vörös hétpontos rhone syrah 2007 grenache domaine des escaravailles

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr112577564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.01.12. 09:58:10

A Heritage 1924 nekem is nagyon kellemes emlék. És az alapboruk, a les Sabliers is korrekt kis bor egyébként, megszerettették velem Cotes du Rhone-t anno.

e_easy 2011.01.12. 10:24:18

@demisec: les Sabliers-be en is belefutottam mostanaban, ismerkedesnek tenyleg korrekt

fugu 2011.01.12. 18:48:55

A La Ponce 2004-es remek borként maradt meg emlékeimben!
Annak intenziv élményszerű illata volt, ám néhány óra alatt elillant, másnapra sokta veszített a korty is szépségéből. Talán a betonkádas technológia lehet az oka? Ennek ellenére már akkor is remek ár-érték arányú bornak tartottam.
Érdemes lesz újra megvizsgálni!

shiraz 2011.01.12. 19:01:47

@fugu: a La Ponce mindig érik hordóban is.
a Les Sablieres nem.

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2011.01.12. 19:58:42

@palack: barral fehére hogy tetszett???

Peti69 2011.01.12. 20:31:34

"Biztos van, aki azt mondja - mondjuk az Heritage esetében - ennyi pénzért a hétpontos élmény kevés."

Úgy emlékszem a Gere Kopar 2007-et is 7 pontra tettéttek, ami szerintem egy jó ár/érték arányú bor, még ha drága is. Ezek a borok olcsóbbak a Koparnál, így jó értéket képviselnek, már ha jól értem, és egy súlycsoportban vannak vele, sőt az olcsóbb best buy is lehetne.
"ilyen eleganciát és dinamizmust pannon klasszisokban bizony nem lehet tapasztalni"

palack 2011.01.12. 21:59:22

@ringsider: Azok bizony nem unalmas darabok! Megérnének egy posztot.

bugart 2011.01.12. 22:31:19

@palack: kérlek válaszoljatok a peti69
felvetésére
kíváncsi lennék

palack 2011.01.12. 22:51:21

@bugart: Szerintem is megérik a pénzüket, erről is szól a befejezés.

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2011.01.13. 10:37:25

@palack: hát az biztos, nekem személyesen egyik legnagyobb kedvencem a 2006os (?) a 2004es egy kicsit már érettebb volt számomra a kelleténél, a frisset még nem kóstoltam, de valamikor elmegyek érte...:-)

fugu 2011.01.13. 12:50:42

@ringsider: A '04-esnek más (szebb) volt még a címkéje.

bugart 2011.01.13. 13:33:37

@palack: azt értem miről szól a bejegyzés
viszont petike kommentjének az implikátuma
hogy a gere kopar vagy kopár viszont
bőven nem éri meg e borokhoz képest

palack 2011.01.13. 13:46:27

@bugart: Én nem szeretek és nem is szoktam így méricskélni, körtét almával összehasonlítani.

Nem meglepő módon szeretek minél többféle bort megismerni. Az ár-érték arány persze nem elhanyagolható szempont, de nem hagyom, hogy túlzottan korlátozza a (tudás)szomjamat.

bugart 2011.01.13. 14:27:58

@palack: a borok pontrendszerét valhogyan létrehozzátok
szóval mindig méricskéltek körtét alával
per def.
ez velejár

hát igen az ár- érték nem mindenkinek számít
és biz boroknál már lényegtelen

palack 2011.01.13. 14:45:52

@bugart: Nem is a pontozásra gondoltam, hanem arra, hogy valami megéri-e az árát egy másikhoz képest. Ezt a kérdést szerintem csak egy adott kategórián belül érdemes vizsgálni, ha egyáltalán. A kategória meghatározása persze egyénenként, sőt alkalmanként változhat. Nekem úgy átalában a La Ponce és a Kopar nem egy kategória, nem konkurensei egymásnak, ezért nem is mérem őket össze.

pupa pupánszky 2011.01.13. 16:57:12

@palack: nagyon korrekt és örökérvényű válasz