Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A nagy párbaj VI

Buttlerrel a világ ellen

2011.01.13. 11:00 - dagadtos

Nagyon régi adósságot törlesztek A nagy párbaj mostani, hatodik részével: több mint két hónapja már, hogy megígértem, hamarosan nagy syrah-kal jelentkezünk. Mentségemre szóljon, hogy még soha nem égtem meg annyira külföldről rendelt borral, mint azon az estén. Persze eddig is előfordult, hogy egy bor nem egészen olyan volt, mint vártuk, vagy néhány középkategóriás tétel dugósnak bizonyult, de hogy a kóstoló lelke, a majd száz eurós Hermitage darabjaira hullva folyjon ki a palackból, olyasmire még nem volt példa. A külföldi kereskedőnek mindezt bizonyítani szinte lehetetlen (tudunk olyan hazai gyűjtőről, aki így lett két dugós Masseto szerencsés tulajdonosa teljes áron), a precízen szerkesztett borsor kaotikus egyveleggé, a komponista zavarodott lelki beteggé válik. Egy szó, mint száz, jólesett a felejtés, de hát az ígéret szép szó, meg jobb későn, mint soha, és a többi, és a többi.

Guigal Saint-Joseph Vignes de l'Hospice 2006

Egy lenézett borrégió tábornoka; úgy tartják, a legjobb 12 ezer palack bor St-Joseph-ből minden évben ezt a címkét viseli. Marcel Guigalnak 2001-ben sikerült rátennie a kezét a gránitos lejtőkre, és ezzel egy újabb észak-rhone-i borvidék vezetőjévé válnia. Ez a 2006-os St-Joseph-hez képest megdöbbentően nagy, sűrű, rusztikus bor. Érett, de nem meleg; hűvös, de nem zöld. Megmarad a syrah-közhelyeknél, szilvás, füstölt sonkás, fahéjas, mégsem untat. Korán nyitottunk rá, a fa még erős, a tanninok húznak kicsik, de mindene megvan, hogy igazán nagy borrá érjen. Most 7 és 8 pont között. (43 euró, Millesimes)

Gróf Buttler Phantom 2006

Ritkán örülök magyar csúcsbornak annyira, mint a Phantomnak örültem annak idején, pedig első találkozásunkkor nem is tetszett igazán. A hozzáállás azonban, hogy az egyik legjobb egri borászat syrah-ból ácsol zászlóshajót, annál inkább. Orrban fajtajelleges, mégis van benne valami nehezen megfejthető, valami furcsa, valami gyanús. Az erős borsosság mellett füstölt sonka itt is, mellette virágos, gyógynövényes aromák és egy különös, szinte élesztős-pezsgős illatjegy. Roppant gazdagsága után meglepő, hogy a Guigalnál kevésbé koncentrált, de egyértelműen alkoholosabb a korty, az erős fűtésért azonban kárpótolnak a kifejezetten szép savak és finom tanninok. Hogy hol tart most, és hová tart a jövőben, úgy látszik, nem csak én nem tudom eldönteni. Legyen 7-8 ez is. (12490 Ft, Radovin)

Delas Hermitage les Bessards 2005 

† Nem szeretnék beszélni róla. (96 euró, Millesimes)

Gróf Buttler Syrah Nagy-Eged 2006

Spanyolviasz. Kihalásztuk a gyöngyöt, melyet már aranyba foglaltak előttünk. Elsőre zavarba ejtően észak-rhone-i, később azért Eger is csatlakozik. Egészen más utat választ, mint a St-Joseph: meleg, kicsit mégis zöld, legalábbis ami a díszítést illeti. Gyümölcsként elsősorban málna, másodsorban fekete bogyósok, fűszerként az obligát bors, zöldségként néha villan a cékla és a káposztalevél, gyógynövényként pemetefű. Nehéz lenne rásütni, hogy nem komplex. Kóstolva nagyot robban, krémes, meleg, puha, mégis lendületes és játékos, a 14.5%-os alkohol kellemesen melegít, nem bánt. A kortyban éretlenségnek nyoma sincs. 8 pont. Nem tudnám megmondani, miért, mégis úgy érzem, innen csak lefelé vezethet az útja, nem várnék vele tovább. (5770 Ft, Bormatura)

Craggy Range Le Sol 2007

Említettem már, hogy a Le Sol Új-Zéland egyik leghíresebb syrah-ja, 2007 pedig egészen kiemelkedő évjáratnak számít arrafelé. Agyonválogatott, kifejezetten késői szüretelésű fürtökből készül. Mindez a boron alig látszik: se késői szüretre utaló aromák, se túlzó alkohol (14%), se lustaság vagy nehézkesség. Annál több a hordó, a kókusz és a vanília, de alig 1-2 perc, és roppant gazdag illat bekebelezi az édesfűszereket, utat tör magának a málna és a szeder, különösen vonzóan, az embernek olyan érzése támad, mintha tényleg igazi, savanykás gyümölcsökbe készülne beleharapni. Mellettük kátrány és pirítós. A korty, akárcsak az illat, kissé édes, de egyszerűen tökéletes, túlságosan is hibátlan. Perfektre faragott, szupergazdag, modern bor, melyből mégis hiányzik valami, hogy igazán emlékezetessé váljon. Masszív 8 pont. (34 font, Hailsham Cellars)

Yann Chave Hermitage 2005   

Pótborként került a sorba a másik Hermitage helyett. Könnyedebb bor, mint az elődök, ezt már orrban is érezni: leginkább csipkebogyós-vegetális-kátrányos vonalon mozog, kerüli a feketéket és a hordót. Szájban a tanninok vezetnek, így is viszonylag könnyed, arányos bor benyomását kelti, bár kicsit zártnak tűnik. Szép északi bor, de hiányzik belőle a nagyravágyás, nem akar a világ legjobb bora lenni, és ez ebben a mezőnyben azonnal érződik. Eléri a 7 pontot. (35 font, Noel Young Wines)

Máté Banditone 2006

Azt nem tudom, hogy a 2006-os Banditone akart-e a világ legjobb bora lenni, de hogy a mi palackunknak nem sikerült, abban egészen biztos vagyok. Pedig mióta 2004-ben a Wine Spectator 92 ponttal a szortiment legjobbjává avatta, minden évben derekasan emelkedik az ára. Rumos dió, kókusz, erős animalitás, és kevés fekete bogyós gyümölcsösség. Nagyon szigorú. Kemény tanninok, harcos savak, perzselő alkohol, zárkózottság szájban is. Persze koncentrált, komoly bor, meg-megvillanó mélységekkel, de most túl kevés az öröm, túl sok viszont az állat és a durvaság. Vigaszborként jött, dolgavégezetlenül távozott. 6 pont

Kreinbacher Syrah 2008

Szintén fájdalombor, a Delas kiesése miatt jutott játéklehetőséghez. Élt vele. Egyedi illatában keverednek a gyümölcsös, fűszeres és fás jegyek, felsorolni is nehéz, mi mindent ki lehet pörgetni belőle. A málna, a meggy, a bors, a puncs, a karamell és a különösen erősen érezhető ánizs mellett különleges, vágott füves-gazos vegetalitás. Kóstolva ennek megfelelően inkább a savakra épít, az alkohol és a tanninok mellékszerepet kapnak. A kortyot és a lecsengést végigkíséri egy valódinak tűnő fekete borsos csípés. Természetességével, érett és éretlen közti izgalmas kötéltáncával többeket is Orsolya-borokra emlékeztetett. Ha őszinte akarok lenni, kevés somlói fehérbort ittam eddig, amit szívesebben fogyasztanék, mint ezt a syrah-t. 7 pont. (7390 Ft, Bortársaság)   
 

Címkék: hatpontos hétpontos nyolcpontos gróf buttler kreinbacher syrah máté új zéland saint joseph guigal hermitage nagy parbaj craggy range delas

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr382580649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.13. 12:18:43

Nagyon szép sor lehetett, és nagy öröm, hogy a magyarok ilyen szépen szerepeltek. 06-os Buttlert lehet még valahol kapni?

fugu 2011.01.13. 12:48:48

Csak a magyar szereplőkhöz tudok hozzászólni, azokat viszont jól ismerem.
Örömmel olvastam, amit róluk írtál,mert pontosan egyezik a véleményünk!
Szóról szóra. Ami engem meglep, hogy a Phantommal én sem igen tudtam mit kezdeni, nem találtam meg a nagyszerűségét. Árértékben aztán meg pláne. Az lehet a baj, hogy '06-s Syrah fölött már kevés a "hely".

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.13. 13:25:02

Még Ráspi syraj-jára lennék kíváncsi ilyen kaliberű társak közt, nyáron óriási volt!

palack 2011.01.13. 13:58:18

@pinotnoir_777: Egyesek azt mondják, hogy itt többen is elfogultak vagyunk Ráspival kapcsolatban. No, a syrah-ja nekem nem tetszik. Ebben a sorban nem hinném, hogy jól szerepelt volna.

Jenyei 2011.01.13. 14:57:10

@palack: talán már volt arról szó, hogy a kvalitások elismerése és a tetszés ugyanaz-e nálatok? A Ráspi kapcsán jutott eszembe, hogy ad(hat)tok-e pl. 8 pontot egy borra, ami nem tetszik, de elismeritek, hogy nagyon jó?

palack 2011.01.13. 15:12:55

@Jenyei: leginkább a magam nevében nyilatkozhatok, és nagyon tömören a válaszom nem és igen. Szóval én próbálok amennyire lehet túllépni a saját ízlésbeli preferenciáimon, amikor pontozok. Szerencsére a posztokban van lehetőségünk bővebben kifejteni a véleményünket, így nem kell csupán a pontszámokra hagyatkozni.

Azért egy nyolcpontos bor már elég nehezen tudna nem tetszeni :-)

Octopus 2011.01.13. 16:49:45

@Jenyei: ezt az én nevemben is mondhatta volna Palack, agree

fugu 2011.01.13. 17:13:13

Nekem a Ráspi Syrah-val az volt a bajom, hogy nem igazán volt fajtajelleges. Ráspi volt. A Pinot-jánál ez nem zavart, mert az lenyűgözött, de nekem egy syrah legyen Syrah, vagyis legyen megkérdőjelezhetetlenül felismerhető, mint fajta. Többek közt azért szeretem.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.01.14. 00:31:39

@fugu: Hát, nekem egyik sem tetszett 2008-ból. A 2005-ös pinot az viszont nagyon, pedig az is olyan messze van a fajtajellegtől, amennyire pinot csak lehet :) Néha picit nehezemre esik megfogalmazni, hogy mitől tetszenek vagy nem tetszenek épp Ráspi borai. Talán a szerkezetek különböztek nagyon, ha mondhatok ilyet.