Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Montalcino kérdőív 2011

2011.04.19. 06:00 - alföldi merlot

Ahogyan azt korábbi posztomban ígértem, néhány a szívemhez közel álló montalcinói borászt megkértem, hogy válaszoljon hét kérdésemre. A kérdőív apropója egyrészt az aktuális évjárat körül kialakult vita, másrészt a közelmúlt évjárataival kapcsolatos általános kíváncsiságom volt. Miután a brunello egyenlő száz százalék sangiovese alaptörvény megdöntését célzó palotaforradalom elbukott, a második hullámban a vesztes fél fölvetette, hogy akkor a rosso di montalcino szabályozását lazítsák föl, és ebbe lehessen a nemzetközi fajtákat beletankolni. Ez a javaslat rejtélyes módon az utolsó pillanatban lekerült a napirendről, sokak szerint azért, hogy ne mérgezze újabb viszály az akkor küszöbönálló Benvenuto Brunellót. Az általam megkérdezett borászok álláspontja egyébként egyhangúan elutasító. Hogy a teória és politika mellé praktikum is kerüljön, begyűjtöttem néhány ajánlást arra vonatkozóan, hogy az adott borászatok mit tekintenek saját csúcsteljesítményüknek, illetve borvidéki eszménynek. [A képet innen metszettem.]

Col d’Orcia (Francesco Marone Cinzano)

1. Hogyan pontozná az évjáratokat 2004-től 2009-ig tízes skálán?
Nálunk így alakulnak a preferenciák:
A legjobb 2006 és 2008. A Poggio al Vento 2006 hordós érlelése befejeződött, és tavasszal kerül palackba.
Utánuk következik 2004 és 2007, amelyek nagyon jó évjáratok.
2005 és 2009 karcsúbb évjáratok. Fiatalon könnyebben fogyaszthatóak és nagyon elegánsak. 2005-ben palackoztunk egy kevés Brunello Riservát, ami kifinomultság tekintetében a 2002-es Riservát idézi.

2. Milyen volt a 2010-es évjárat? Melyek voltak a kedvező és melyek a kockázati tényezők?
A brunelló-évjáratok korai pontozása a múltban már jó néhányszor félrevezetőnek bizonyult. Annyi biztos, hogy 2010 kiemelkedő évjárat, az évtized egyik legjobbja. Lehet, hogy a legjobb? Nem kizárt. Néhány év múlva majd megtudjuk.
Jelenleg annyit mondhatunk, hogy nagyon erőteljes évjárat: színben, aromákban és tanninban egyaránt.

3. Az elmúlt három évben melyek voltak a legfontosabb fejlemények a borászat életében?
A borászat emblémáján látható, a kiválóságot szimbolizáló csillag felé való törekvésünk tovább folytatódik. A munka szokás szerint főleg a szőlőben történik, próbáljuk a környezetbarát művelésmódot kiterjeszteni, fokozni a biodeverzitást és kedvező életteret biztosítani a birtok területén. A Milánói Egyetem segítségével radikálisan új téli metszésmódot vezettünk be, amelytől azt reméljük, hogy kiegyenlítettebb termést kapunk az egyes tőkékről.   

4. Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy a rosso di montalcinóba a sangiovesén kívül más fajta is kerülhessen?
A hetvenes években a Col d’Orcia aktív részese volt a rosso kategória létrehozásának. Mindig is hittünk a montalcinói fiatal sangiovesében rejlő potenciálban, és nagyon elégedettek vagyunk a rossóink piaci fogadtatásával. Amennyiben a montalcinói borászok többsége más fajták bevezetése mellett dönt, mi ezt nem fogjuk ellenezni. Ha ez bekövetkezne, nekünk már készen áll a „b” tervünk.

5. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy adott évben a rosso di montalcino minőségben felülmúlja a brunellót? Ha igen, milyen okai lehetnek?
Vannak évek, amelyek alkalmasabbak nagyobb mennyiségű rosso készítésére, mint például 2003. Más évek viszont elsődlegesen brunelló-évek, ilyen volt 2008. Egy nyári napon, haléltel mellé én is egyértelműen jobban szeretek egy pincehőmérsékletre hűtött rossót.

6. Mely borok képviselik a legtisztábban azt az eszményt, amit szeretne elérni (egy rosso és egy brunello)?
RdM Banditella 2008: complexitás, modern stílus, hosszúéletűség. Brunello di Montalcino Riserva Poggio al Vento 2004. Amikor piacra kerül, majd megtudják, hogy miért.

7. Kérem, ajánljon egy olyan bort, ami jelenleg is kapható, és Ön szerint Montalcino legszebb arcát mutatja!
Túlságosan elfogult vagyok ahhoz a saját boraink iránt, hogy ezt a kérdést megválaszoljam.

Pian dell’Orino (Jan H. Erbach)

1. Hogyan pontozná az évjáratokat 2004-től 2009-ig tízes skálán?
2004: 8
2005: 6
2006: 7
2007: 9
2008: 6
2009: 7
Nehéz az évjáratokat pontszerűsíteni. Mert habár 2005 például nehéz év volt az időjárás szempontjából, és így csak 6 pontot adtam rá, az ebben az évben készült borunkat nagyon szeretem. Úgy érzem, 2005-ben nem tudtam volna sokkal jobb bort készíteni. 2006-ban a klimatikus adottságok sokkal kedvezőbbek voltak, de biztos vagyok benne, hogy egy-két dolgot a szőlőben/pincében jobban is csinálhattam volna. 2009-ben nem voltak túl kedvezőek a feltételek, de a szőlőben/pincében hozott döntéseknek köszönhetően az eredmény sokkal egyértelműbb. A végeredmény mindkét esetben 7 pont.

2. Milyen volt a 2010-es évjárat? Melyek voltak a kedvező és melyek a kockázati tényezők?
Az év kezdete nagyon csapadékos volt. A sár miatt alig tudtunk kimenni a szőlőbe metszeni és a többi munkát elvégezni. Június első hetéig, kisebb szüneteket leszámítva, rendszeresen esett az eső, még virágzáskor sem sütött a nap, márpedig ez előre szokta jelezni a várható minőséget. Aztán egyik napról a másikra megjött a napsütés és a kánikula.
Eleinte a peronoszpóra okozott gondot, aztán meg a lisztharmat. A betegségek kezelésében döntő szempont, hogy a megfelelő pillanatban kell lépni, csak így lehet minimális mennyiségű szerrel jó hatást elérni. Szerencsére már kitapasztaltuk, hogy magas páratartalom és meleg esetén a szellőzés megoldása a legfontosabb, és rengeteget dolgoztunk a szőlőben, hogy ezt elérjük.
Augusztusban ismét voltak esők, a peronoszpóra ismét föléledt, így sokat kellett a szőlőben lennünk, hogy eltávolítsuk a sérült leveleket, és végrehajtsuk az utolsó kezelést. Szeptemberben a tramontana szél végre kifújta a párás légtömeget a körzetünkből, és a szőlő szépen beérett. Kisszemű, makulátlanul egészséges bogyójú szőlőt szüreteltünk, ilyen vastag héjú bogyókat még egyetlen évjáratban sem láttunk. Ez nagyon hosszú macerációra adott lehetőséget, az extrakt magas, a bor sötét és erőteljes. Egyedül a magas pH aggaszt. Két brunellót készítettem: egyet a Pian Bassolinóból, a másikat Castelnuovóból (Cancello rosso). Már 2009-ben is ezt az utat választottuk, és a jövőben is két brunellót szeretnék készíteni, amelyek az adott dűlő, illetve terroir sajátosságait jelenítik meg.

3. Az elmúlt három évben melyek voltak a legfontosabb fejlemények a borászat életében?
A dűlőink klasszifikációja. A talajtani vizsgálatok után a dűlőket brunello, rosso és igt területekre osztottuk. Az egyes területek szőlője a szürettől kezdve külön utat jár be, és mindegyikhez a minőségének megfelelő vinifikációs eljárást tudjuk hozzárendelni (maceráció, csömöszölés stb.). Minden bor egy bizonyos talajhoz kötődik. Ezért már a szőlőben egyedi művelésmódot alkalmazunk (talajmunka, metszés, kordontípus stb.).

4. Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy a rosso di montalcinóba a sangiovesén kívül más fajta is kerülhessen?
Nálunk a rosso egy meghatározott terroir kifejeződése, azaz egy olyan bor, ami egy bizonyos területen termő egy bizonyos fajta sangioveséből készült. Mi a rossót nem a gyengébb minőségű szőlőből készítjük, a brunellót meg a jobbakból. Ezért azt szeretnénk, hogy a rossóink évről-évre a dűlő karakterét hordozzák. Az eredeti sangiovese képes a különbségeket megmutatni, és ebben az esetben megérdemli, hogy teljes értékű bornak tekintsük. Montalcino a világon a legjobb terület kiemelkedő sangiovese borokat készíteni. Ez elsősorban a brunellót jelenti, de az utóbbi két évtizedben a rossónak is világos és egyedi arculata alakult ki. A többi fajtával kapcsolatos véleményünket már kifejtettük az SPA-honlapon, illetve azokban a levelekben, amelyeket a Consorziónak küldtünk 2008-ban. Meggyőződésünk, hogy bármilyen más fajta alkalmazásának engedélyezése óriási károkat okozna az egyedi Montalcino identitásnak.

A montalcinói borokat egy sajátos vásárlói kör fedezte föl magának. Ezek a borkedvelők tanult és kulturált ízléssel rendelkeznek, és őket mindig is érdekelte, hogy a különböző alterületek, az egyes dűlők és a borászati hagyomány mi módon formálják a sangiovese karakterét. Ez a viszonylag szűk vevőkör (én brunelló-klasszicistáknak hívom őket) nem tud 7 millió palack brunellót és 3 és fél millió palack rossót fölvenni. Ezért gazdaságilag szükségessé vált más vevőkörök bevonása. De a brunello és a sangiovese hírneve a brunelló-klasszicisták szeretetének köszönhető, és más fajták engedélyezésével az ő bizalmukat és érdeklődésüket veszíthetnénk el. Mi inkább azt javasoljuk, hogy Montalcinóban alkossunk meg egy teljeskörű klasszifikációt, és ezek alapján többféle szintű brunelló készüljön. Hasonló rendszert lehetne alkalmazni a rossókra is. Ez természetesen csak a mi véleményünk. 

5. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy adott évben a rosso di montalcino minőségben felülmúlja a brunellót? Ha igen, milyen okai lehetnek?
Ahogyan azt az előző válaszomban kifejtettem, a rosso egy önálló bor. Tudvalevő, hogy nem kap a brunellóhoz hasonló hosszú hordós érlelést. Ezért a palackos érését kell vizsgálnunk. Általánosságban egy rossónak több okból is különböznie kell egy brunellótól. És a különböző típusú borokat különböző mérce alapján kell értékelnünk. Persze előfordulhat, hogy egy rosso felülmúl egy-két brunellót, amennyiben olyan hosszan érhet, mint a brunello, de ez egyéni ízlés kérdése.    

6. Mely borok képviselik a legtisztábban azt az eszményt, amit szeretne elérni (egy rosso és egy brunello)?
rosso 04, brunello 02/(07/10)

7. Kérem, ajánljon egy olyan bort, ami jelenleg is kapható, és Ön szerint Montalcino legszebb arcát mutatja!
Case Basse Soldera 2002, Case Basse Soldera 1995 (nem tudom, hogy kaphatóak-e még).

Sesta di Sopra (Ettore és Enrica Spina)

1. Hogyan pontozná az évjáratokat 2004-től 2009-ig tízes skálán?
Nem szeretünk pontozni, minden évjáratnak megvan a maga története, nehézségei, kockázata a szőlőben, amelyekkel meg kellett küzdeni, hogy jó minőségű termést vihessünk a pincébe, hogy aztán jó bort készíthessünk. Ez fáradságos és kétségekkel teli munka. 
Pontszámokat a kóstolók adnak, hivatásosok és amatőrök, ami aztán megjelenik a magazinokban, azok tájékoztatására, akik nem kóstolhatták a borokat. Ugyanakkor elismerem, hogy a pontozásnak van nevelői szerepe a bor iránt érdeklődők számára.

2. Milyen volt a 2010-es évjárat? Melyek voltak a kedvező és melyek a kockázati tényezők?
2010, mint minden évjárat, komoly nehézségeket okozott a szőlőtermesztők számára a bőséges tavaszi esőzések miatt. A nyár és az ősz eszményi időszakokat hozott, amikor a jelentős napi hőmérsékletingadozás elősegítette a legfontosabb fenolos jellemzők kedvező alakulását. A pincében a malolaktikus erjedést követően a bor az ILCINESE terroirnak (Montalcino) megfelelő jelleget, aromatikát, egyéniséget, színt és komplexitást mutat. Az évjárat képességeit majd csak a rossók és a brunellók palackos érése során tudjuk megítélni.

3. Az elmúlt három évben melyek voltak a legfontosabb fejlemények a borászat életében?
A Firenzei Egyetem Szőlészeti fakultásának segítségével finomítottunk a szőlőbetegségek biológiai – gyomirtó és rovarirtó nélküli – kezelésének technológiáján. A pincében a borászati eljárásaink révén a lehető legtöbbet tudjuk átmenteni a szőlő szüretkor meglévő értékeiből.

4. Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy a rosso di montalcinóba a sangiovesén kívül más fajta is kerülhessen?
Teljesen elutasító.

5. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy adott évben a rosso di montalcino minőségben felülmúlja a brunellót? Ha igen, milyen okai lehetnek?
Szerintünk az egy évjárathoz tartozó RdM és a BdM nem hasonlítható össze:
- Mi úgy véljük, hogy a BdM-hoz legalább 10 éves tőkék termése szükséges, a RdM-hoz 3-10 éves.
- Mi a rossót barrikkban érleljük (habár ez nem része az eredetvédelmi előírásnak), a mannoproteinek technikai szuszpenziójával (seprőntartás és felkeverés) készítjük, és piacra kerülés előtt legalább 4 hónapot tölt palackban. A brunello ezzel szemben nagyméretű szlavóniai tölgyhordókban érik, és legalább 10 hónapot tölt palackban.
- Az eltérő borászati technológia és érlelés miatt a két bor nem hasonlítható össze.

6. Mely borok képviselik a legtisztábban azt az eszményt, amit szeretne elérni (egy rosso és egy brunello)?
RdM 2006 és BdM 1999

7. Kérem, ajánljon egy olyan bort, ami jelenleg is kapható, és Ön szerint Montalcino legszebb arcát mutatja!
A legjobbak közül nehéz egy „legjobbat” megnevezni, mert ez erősen szubjektív dolog.

Sesti (Giuseppe Maria Sesti):

1. Hogyan pontozná az évjáratokat 2004-től 2009-ig tízes skálán?
2004: 10
2005: 8
2006: 10
2007: 10
2008: 9
2009: 9

2. Milyen volt a 2010-es évjárat? Melyek voltak a kedvező és melyek a kockázati tényezők?
2010 mindent megadott, ami egy rendkívüli évjárathoz kell. Amikor szín, íz, sav és az összes analitikai jellemző kedvezően alalkul, akkor a kockázati tényezők minimálisra csökkennek.

3. Az elmúlt három évben melyek voltak a legfontosabb fejlemények a borászat életében?
Mi fokozatosan alakulunk, drámai változások nélkül. A szőlőterület nagysága nem változik, így a fejlesztések kimerülnek a pince karbantartásában; pl. minden évben leváltjuk azokat a hordókat, amik életútjuk végére értek.

4. Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy a rosso di montalcinóba a sangiovesén kívül más fajta is kerülhessen?
Mi ellenezzük ezt az ötletet, mert úgy véljük, hogy Montalcino „a világ legjobb sangioveséjének” szinonimája, és a rosso a készülőfélben lévő brunello előhírnöke.

5. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy adott évben a rosso di montalcino minőségben felülmúlja a brunellót? Ha igen, milyen okai lehetnek?
Valójában akadnak szép számmal olyan sangiovese-fogyasztók, akik előnyben részesítik a rosso di montalcinót a brunellóval szemben, mivel jobban kedvelik annak fiatalos jellegét. Ahogy a toszkán mondás tartja: „Pan d’un giorno, Vin d’un anno” – tegnapi kenyér, tavalyi bor.   

6. Mely borok képviselik a legtisztábban azt az eszményt, amit szeretne elérni (egy rosso és egy brunello)?
Rosso di Montalcino 2007 és Brunello di Montalcino Riserva „Phenomena” 2004

7. Kérem, ajánljon egy olyan bort, ami jelenleg is kapható, és Ön szerint Montalcino legszebb arcát mutatja!
Franco Biondi Santi

Címkék: 2006 montalcino brunello di montalcino sesta di sopra sesti col dorcia pian dellorino

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr152832787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shyr Kahn 2011.04.19. 10:06:06

Gondolom nem lehetett egyszerű elérni a kérdésekkel a borászokat, ha igen, akkor is gratulálok hozzá. Jó kérdések és többségében szimpatikus válaszok (már amelyikhez értek).

Ettore és Enrica Spina válaszai tetszenek a legjobban. Lényegre törőek és egyszerűek, de ugyanakkor nagyon karakán válaszok.

Ez egyébként reklámnak sem rossz. Én például a Sesta di Sopra és Sesti boraira sokkal nagyobb kedvet kaptam.

BdM buziként szívesen olvasnék még hasonlóakat, de látom ez sok mindenkit még nem fogott meg egyelőre (értsd: kevés a komment). Sajnos.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.04.19. 11:27:20

@Shyr Kahn: Én inkább csak érdeklődéssel figyelem ezt a témát, de nekem is tetszik a poszt. Főleg az utolsó kérdés, a "melyik bor mutatja Montalcino legszeb arcát?", azt gondolom ez sokat elárul arról, hogy miként látják (ezek) a termelők a saját borvidéküket, ezáltal a brunello ideálját.

Jó lenne, ha még több tippet adnának a borászok, lehet esetleg kifejezetten ajánlást kérnek tőlük? Pl. "Mi mutatná Ön szerint a legtöbbet egy Montalcinoval ismerkedő borbarátnak?"
Persze ez egy másik kérdés, igaz.

Shyr Kahn 2011.04.19. 11:44:00

@Szomjas Gödény: Rengeteg kérdést fel lehetne még tenni nekik, amivel közelebb kerülnénk az általuk látott ideálhoz.

Ha érdekel a téma, akkor gondolom te is szívesen fordítanál/összefoglalnál néhány érdekesebb dolgot Ezio Rivella könyvéből (Brunello, Montalcino and I: The Prince of Wines' True Story), hiszen már olvashattunk tőled néhány fordítást itt, azaz ilyen formán beleillene a sorba ;)

Előrendeltem annó az angol nyelvű fordítását, de egy év késés után visszamondtam. Nem tudom kijött-e már azóta.