Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Berecz Stéphanie

2011.06.03. 14:10 - Az Alkoholisták

Berecz Stéphanie egyike a borászhőseimnek. Éveken át a reflektorfényen kívül, lassan, de módszeresen dolgozott a férjével, Zsolttal a birtokuk fejlesztésén, és ami még fontosabb, a stílusuk finomításán. E munka eredményeként ma egyedi és gyönyörű színfoltot képviselnek a magyar bor világában. Ez a néhány hektáros, családi „butikborászat” a Pannon Bormustrán most a legmagasabb elismerésben részesült. [A fotót innen metszettem.]

 
A francia születésű Stéphanie a kilencvenes években került Tokajba, és remek borokat készített az AXA-csoporthoz tartozó Disznókőnél. Ám végül győzött a vágy az önállóságra, és 1998-ban létrehozták a Tokaj Kikelet pincészetet Zsolt szülőhelyén, Tarcalon. Valamennyi területük löszös talajú. (A tokaji dűlők többségében vulkanikus altalajon kialakult nyiroktalajt találunk, és hagyományosan úgy tartják, hogy a lösz gyengébb, silányabb bort ad.) A Fekete-hegy dűlő egy temető fölött található a városka központjától nem messze; a dombtető másik oldalán fekszik a Váti, és kissé távolabb a Lestár, mindkettő déli fekvésű. E három terület talaja nagyon finom szemcséjű lösz, amibe fehér kavicsok, illetve a Farkasban kék andezit keveredik. Északabbra a Disznókő irányában található a Lónyai (itt riolit, és nem andezit az altalaj). 1998 és 2001 között a termésüket nagycégeknek adták el, és aztán 2002-ben készítettek először saját bort. “Korábban soha senki nem próbált meg 100 százalékban tarcali bort készíteni modern stílusban, így fogalmunk sem volt, hogy mi fog kisülni belőle” - mondja Stéphanie. Jelenleg a Berecz házaspár 4.5 hektárt művel. Az apró, de takaros pince a Berecz család 250 éves házában található.

Amikor 2005-ben Samuel Tinon ajánlása nyomán először kóstoltam náluk, Stéphanie egy nagyon komoly 2003-as édes szamorodnit mutatott nekem, ami lényegében egy deklasszifikált aszú volt, aztán egy gyönyörű, illatos, kiegyensúlyozott, feminin 2002-es 5 puttonyos aszút, és egy finom 2004-es száraz hárslevelűt, amit éveken át e borászatilag nem könnyű fajta etalonjának tekintettem. Tavaly télen a választék már nem kevesebb mint 15 borból állt, aminek egyik oka Stéphanie nyughatatlan tökéletességre törekvése, a másik a terroirok iránti megszállottsága. Habár a száraz furmint, és kisebb mértékben az édes tokaji esetében is széles körben elterjedt a dűlőválogatott tételek palackozása Tokajban, én azt mondanám, hogy a löszös terroirok még a vulkanikus talajúaknál is érdekesebbek amiatt a kifinomultság és precizitás miatt, amit a boroknak kölcsönöznek.    

Stéphanie-val kóstolni egyszerre élvezet és tanulás. Remek alkalom a francia bornyelvi ismereteinket felfrissíteni, megérteni a serré és fermé furmint közötti finom különbséget: régi aranyigazság, hogy megértésünket a nyelv irányítja, és a francia melléknevek árnyaltsága nélkül az egész sokkal egyszerűbbnek tűnne, mint amilyen valójában. Aztán itt van a lankadatlan tökéletességre törekvés. Megbeszéljük a szőlő préselésének időzítését és intenzitását; a must oxidációjának időzítését és sérülékenységét; a szüret időzítését és dinamikáját; a hárslevelű erjesztésének kényességét és a furmint csökönyösségét. Mondhatjuk azt, hogy Mészáros László a Disznókőnél mindent kiválóan megszervez; hogy Szepsy István mindig szerencsésen kerül ki a nehéz helyzetekből; Berecz Stéphanie esetében viszont a borkészítés kötéltánc, ahol a minőség millió apró mozdulat függvénye.

Stéphanie hárslevelűi engem továbbra is lenyűgöznek: a 2008as Váti balzsamos, vastagon almás, a félszáraz 2009-es Váti strukturált, minerális és nem cukros, a fenséges 2009-es Lónyai szuper hosszú és rendkívül gazdag, de szemben sok mai hárslevelűvel, egyáltalán nem afféle viognier-imitátor. Stéphanie száraz furmintjai is rohamléptékben fejlődnek. A 2009-esek különösen tetszenek. A Vátiban megtalálható valamennyi a hárslevelű florális, illatos tobzódásából; a Farkas szigorúbb a maga már-már zöldes savaival, magasabb maradékcukrával és az érintésnyi vajas botritiszességével, mégis ez a nagyobb bor. Annak a gyakran hallott vélekedésnek, miszerint a löszön termett furmint kevésbé feszes bort ad, ami soha nem versenyezhet a vulkanikus talajon termett, ásványos furmintokkal, a 2009-es Farkas élő cáfolata. 2650 forintos árával ez az egyik legjobb tokaji vétel.

Stéphanie a nagy borászokra jellemző biztos kézzel dolgozik. Palackoz félszáraz és enyhén édes borokat is, amelyek mindig jól sikerülnek, noha stílusuk nehezen kategorizálható: a 2007-es Váti félédest (hárs és furmint házasítása), illetve a remek Késői Szüreteket is én szívesebben látnám markáns ízű ételek (talán ázsiai konyha) kísérőjeként, mint desszert mellé.

És végül ott vannak a szabvány botritiszes borok. Itt a könnyedség és az elegáns gyümölcsösség, amit a lösz garantál még egyértelműbb nyereség. A 2004-es 5 Puttonyos méltó utódja annak a 2002-esnek, ami teljesen levett a lábamról, amikor először találkoztunk. A 2007-es 6 Puttonyos, ami valamivel koncentráltabb, hasonlóan nagy teljesítmény. E borok színvonaláról két különböző alkalommal is meggyőződhettem. Tavaly októberben nálunk, Lengyelországban a WINO Magazine Díjak alkalmával a 2004-es 5 Puttonyost találtam a legjobb édesbornak, noha a Château Pajzos és a Royal Tokaji édesebb aszúi mellett egy mesésen koncentrált 2005-ös TBA-val kellett megküzdenie, amit Heinz Velich készített Burgenlandban. Órákkal a kóstoló után is az járt a fejemben, hogy milyen fenséges egyensúlyt mutattak ebben a borban az édes, a sós és a minerális jegyek.

A 2011-es Pannon Bormustrán a Kikelet 2007-es 6 puttonyosának lenyűgöző tokaji sorral kellett versenyre kelnie. A 2006-os Királyudvarnak kétszer akkora a maradékcukra(!), a 2003-as Royal Mézes Mály a korának köszönhetően komplexebb, és a Tokaj Nobilis 2007 6 puttonyosa összességében érzékibb és texturáltabb, de a tapasztalt zsűri a Kikelet finom, kecses egyensúlyát és az ásványos és fűszeres jegyek fény-árnyék játékát értékelte a legmagasabbra. Mintha teniszben Martina Hingis tollasütővel játszva legyőzte volna Samprast. Minden elismerésem.

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: tokaj 2011 pannon bormustra tokaj kikelet berecz stéphanie

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr152954168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.06.03. 14:34:58

"Szepsy István mindig szerencsésen kerül ki a nehéz helyzetekből"
Nem hinném, hogy nála a szerencse lenne a fő tényező a borkészítésben. Elhiszem, hogy esetleg nem is ezt akarja mondani a szerző, de pontatlannak érzem ezt a megfogalmazást. Ahogy ezt a viognier-imitátor szóösszetételt sem tudom hova tenni (de az utolsó pár bekezdés tetszett).
(I don't think luck plays a key role in the making of Szepsy wines.....)

zoli 2011.06.03. 15:50:48

A szövegben következetesség nélkül találkozni "alaptalajjal", altalajjal, alapkőzettel, illetve kevert besorolásukkal, egy boros szövegben sztem erre illene jobban odafigyelni.
Más. A löszös talajú tokaji dűlők "érdekesebb" mivoltát arra alapozza-e a szerző, hogy Bereczék borait kedveli a leginkább vagy ezt nagy általánosságban kell érteni?
Amúgy én is nagyon szeretem a pince borait, stílusát, épp ma reggel raktam hűtőbe egy Lónyai hársot, nyamm...

valópapa 2011.06.04. 15:09:47

Nemrég ittam egy Kikelet birtok furmintot, aszthiszem 2008, vagy 2009-est, nagyon savhangsúlyos volt...

shiraz 2011.06.06. 10:49:52

"hagyományosan úgy tartják, hogy a lösz gyengébb, silányabb bort ad"
szerintem itt valaki szavát félreérthette lengyel barátunk, vagy hülyeséget beszéltek neki...

Oscar Matzerath · http://hozamkorlat.blog.hu/ 2011.06.07. 15:27:42

Valaki mostmár leolthatná a Wojciechet, hogy mit dicsérgeti itt a Berecz Stéphanie borait. Hallatlan! :)

hegyaljai 2011.06.07. 20:15:46

@shiraz: Azt, hogy a lösz silányabb bort adna, ilyet komoly, hozzáértő ember nem mondhatott. Nem mindegy viszont, hogy milyen vastag löszrétegen keresztül éri el a szőlő gyökere a tufát, ahonnan jönnek a csodálatos zamatok. Persze ez igaz Tokaj-hegyalján a nyirokkal fedett szoknya területekre, és gondolom Somlón sincs másképp. A Kikelet birtok dűlőinek felszinén hiába látunk egyforma színű, esetleg a termőrétegét elvesztett lösz váztalajt, abból csak néhány dolog a biztos. Ez a talaj gyorsabban melegszik, magasabb cukor képződhet, mint a nyiroktalajon, talán a sav is könnyebben csökken. De hogy mi történik 3-15 méter mélyen, ahol a gyökér eléri a tufát, ahhoz értő ember kevés van, és az öregebb mint én, és nem szokott sommásan nyilatkozni. :)