Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Ráció?

2011.06.28. 06:00 - alföldi merlot

Amikor az eredetvédelem, a regionalitás, a hagyományőrzés, az identitás szeplőtlen hívószavak és potenciális fejőstehenek, az ember óhatatlanul felkapja a fejét annak hallatán, hogy Dél-Franciaországban valakik szembe hugyoznak a széllel, és grenache, syrah, mourvédre helyett Toszkána emblematikus fajtáját, sangiovesét telepítenek. Hasonlóan meglepő, hogy a languedoci partizán-akció hírét Andrew Jefford, a Decanter rezidens bloggere milyen sztoikus nyugalommal, sőt megértéssel fogadja („The great variety waltz”). Igaz, az időtávot irreálisan tágra nyitja: ő 50 ezer évet fog át tíz rövid bekezdésben.

Nekem 500 is sok lett volna, szerintem max 50 év az, amin érdemes elgondolkozni. A globális felmelegedés és a bor világának permanens forradalma egyetlen emberöltő alatt is olyan változásokat fog előidézni, amelyek minden képzeletet felülmúlnak (Tokaj lesz a világ leghíresebb borrégiója, az aszú a gyűjtők elsőszámú célpontja, a somlói hárslevelűt előjegyzésben árulják, a burgundiak tesco gazdaságos kiszerelésben szabadulnak meg a beragadt chardonnay-tól, Bordeaux-ból tartálykocsival szállítják az éj leple alatt Languedocba a cabernet-t etc.). Szóval Jefford szerint nincs abban semmi rossz, sőt törvény- és ésszerű, hogy Languedocban későn érő fajtákkal próbálkozzanak. Szerinte ez a természetes kiválasztódás: kikopik, ami nem tud a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, és helyére lép az új környezetben is egészséges, a rátermett. 

A 2009-es év nagy részét Jefford azzal töltötte, hogy bejárta Ausztrália borrégióit, és ekkor figyelt föl arra, hogy sok helyütt eljárt az idő a meglévő fajtaválaszték fölött. Szentségtörésnek hangzik, de ez alól nem kivétel a világhírű barossa-shiraz kombináció sem. Ha a borok évről-évre nagymértékű savpótlást igényelnek, akkor a borvidék folyamatosan azt az üzenetet küldi, hogy „Kérlek, válassz hozzám egy későbben érő fajtát, amivel természetes módon tudom az egyensúlyt elérni”. Mert ugye mégiscsak ez a minőségi borkészítés sarokköve bárhol legyünk is a világon. 

Jefford most Languedoc-ban él, és azt mondja, hogy ott is valami hasonló üzenetet hall. A magasabban fekvő, hűvösebb területeken szép syrah-t készítenek, ám sokkal jellemzőbb, hogy a mélyebb, melegebb fekvésekben a szőlő túlérik, és kétes jövőjű, labilis egészségű borbrontoszauruszok születnek. És ettől a veszélytől a régió igáslova, a grenache sem mentes. A mourvèdre kellően későn érő fajta, ám borászatilag nem könnyű vele dolgozni, a carignan pedig kesernyéssége és darabossága miatt nem számíthat komolyabb népszerűségre.

Egy szó mint száz: Languedocnak új fajtákkal kell próbálkoznia. A sangiovese után jöhet az aglianico, a nero d’avola, a primitivo, a negroamaro, a sciacarello, a xynomavro, a touriga nacional és a saperavi. Sőt minden borrégiónak el kell gondolkodnia, hogy milyen új fajták telepítésével válaszol a globális felmelegedésre. Eljöhet a nap, amikor a merlot kiszorul Pétrus-ből vagy a pinot noir a La Tâche-ból. (Nálunk pedig kékfrankosból készül a Solus és a Magnifico, és Toszkánában átoltják a sangiovesét kadarkára.)

Címkék: szemleszerű languedoc sangiovese decanter andrew jefford

27 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr33020705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

borelite 2011.06.28. 08:57:21

Az biztos, hogy az éghajlatváltozásra a borágazatnak is reagálni kell, illetve borvidéki szinten is fel kell készülni a jövőbeni viszonyokra. Hogy ez rövid távon feltétlenül a fajtaösszetétel drasztikus megváltoztatását jelenti-e, abban egyelőre nem lennék annyira biztos. Ha viszont úgy merül fel a kérdés, hogy lehet-e egy borvidéken a hagyományostól eltérő fajtákkal is próbálkozni,akkor azt nem tartom ördögtől valónak, különösen ha az javítja az adott pincészet piaci esélyeit.

hegyaljai 2011.06.28. 10:22:02

A fő baj ott van, hogy a magyar szőlő-bor ágzatot cserben hagyta az állam, a kutatás finanszírozásának megszüntetésével. Ezekre az elméleti kérdésekre objektív választ adó kisérleteket már 8-10 éve be kellett volna állítani, hogy most már évjáratsoros eredményekkel lehessen megindokolni a fajtaváltást. Itt nem elsősorban az "ikon" borvidékekre és fajtákra gondolok, hanem a "no name" borvidékekre és fajtákra.
Ez az éghajlatváltozás sokkal durvább hatású lesz a szőlőtermesztésre, mint hogy egy véletlenül megjelenő fajta (pl Cserszegi fűszeres), vagy néhány birtok helyi kísérletei (Heimann Kadarka, Szepsy Furmint klónkisérletek) megoldást garantáljanak az ágazat egésze számára. Ugyancsak újra kellene értékelni az ültetvénytelepítésre alkalmas területek ökopotenciálját. Ki tud arra most választ adni, hogy nem a Mátra északi lejtőin lehet majd 50 év múlva a maihoz hasonkó jellegű borokat előállítani?
A post nagy hibája az, hogy 50 éves időtávlatról beszél, holott a tudatos ültetvényrotációt már meg kellene kezdeni most, hogy 15-20 év múlva is megéljenek ágazatunk szereplői. Enyhén szólva későn lesz 50 év múlva ott álni a termő, de semmire nem használható ültetvények mellett, és dönteni a változtatásról.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2011.06.28. 13:25:25

Azt mennyire lehet felmérni, hogy az ízlés milyen irányba fog változni a következő ötven évben?

shiraz 2011.06.28. 15:10:52

honnan lehet tudni, h globális felmelegedés van?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.28. 15:18:45

@shiraz: Ez mindenképpen érdekes: en.wikipedia.org/wiki/Global_warming

Persze vagy tucatnyi elmélet képviselő vitatkoznak ugyancsak több tucat érdekek által motiválva. Ember legyen a talpán aki úgy gondolja, hogy az egyetlen biztos igazság birtokában van :)

shiraz 2011.06.28. 15:28:22

@BZoltan:
"tucatnyi elmélet képviselő vitatkoznak ugyancsak több tucat érdekek által motiválva"
hát ez az.
mindent el kell hinnünk amit a média az agyunkba akar tuszkolni?
ezt is wikimiki mondja:
en.wikipedia.org/wiki/Global_warming_controversy
en.wikipedia.org/wiki/List_of_scientists_opposing_the_mainstream_scientific_assessment_of_global_warming
mi a valóság? és mi alapján döntsünk a telepítendő szőlőfajtákról?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.28. 15:39:28

@RAMBO: Nagyjából semennyire. De ennek nincs is jelentősége szerintem. A globális borpiac (meg minden más is) annyira gyors és annyira hatékonyan éri el a legkisebb szegmenseket (értsd, nagyon meghökkentő ízlésű és fizetőképes piacokat), hogy gyakorlatilag csak szándék, marketing, árazás és logisztika kérdése, hogy mindenféle bor megtalálja a fogyasztóját. Ékes példája ennek az, hogy bár 300 éve sokkal nagyobb arányban ittak édes borokat a fogyasztók mint most, de abszolút értékben nézve a mostani kisebb arány mellett is nagyobb az édes bor piaca manapság mint akkoriban.

Az ízlés esetleg a soktízmilliós palackot termelő gigavállalatokat érinti. De ők meg legyenek annyira nagyfiúk és nagylányok, hogy nem pusztán követik, hanem alakítják az ízlést :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.28. 15:51:13

@shiraz: Egészen biztos vagyok benne, hogy a klímaváltozás önmagában még nem elegendő ok avagy alap a szőlőfajták megválasztásánál.

Konkrétan ennek kapcsán is felmerült bennem, hogy mennyire nem voltak hülyék az eleink a nagy fajtadiverzitás kapcsán. Ha egy 10 hektáros birtokon van 20-30 fajta akár csak 100-200 tőkényi fajtánként akkor a gazda látja a trendeket és 2-3 éves reakcióidővel tud váltani, ha akar.

Persze mostanában a fétis az a "zászlóshajó" fajták körének szűkítése és a fajták bradingelése. Ez a gumicicája majdnem mindenkinek. Én pedig továbbra is a fajtadiverzitás erejében hiszek.

117 2011.06.28. 17:50:48

Részemről a "klímaváltozással" (Champagne-ban állítólag néhány héttel előrébb került a szüret és már nemigen kell cukrot sem hozzáadni a musthoz) az a baj, hogy már most 13-14-15-ös alkoholtérfogatszázalékról beszélünk a vörösborok esetében, ami részemről egyre inkább brutálisnak tűnik. A technika ezen a téren történő finomhangolását viszont keresztbeveri a felmelegedés. (De aztán jöhet majd egy-két nem várt erős mínusz - mer' ide minden begyűrűzik, ami meg elviheti a tőkéket is).

zoli 2011.06.28. 19:37:14

Sztem a klíma nem változik olyan gyorsasággal, mint a borivási trendek.
Mindkettőre a legkézenfekvőbb reakciónak a fajtaváltás tűnhet, pedig nem túl jó ötlet. Egy-egy termőhely összeforrt az ott termsztett fajtával/fajtákkal, így elég rizikós, hogyan reagál erre a törzsközönség, nomeg a másik éghajlaton szelektálódott fajta az új hazájára. Egyszerűbb tehát a termesztéstechnológiával variálni, művelésbe vonni hűvösebb területeket is, ill. a termesztett honos fajták közt esetlegesen eltolni az arányokat.
Ausztrália lecserélheti a shirázát, Burgundia viszont elég hülyén festene pinot nélkül.

hegyaljai 2011.06.28. 20:51:48

@shiraz: Lehet, hogy nincs, és nem is lesz klimaváltozás, másnéven globális felmelegedés.
Ilyen elméleti viták esetén én mindig a gyakorlatias angolszászok viselkedését szoktam figyelni. Ők egyenkőre ott tartanak Kaliforniában, hogy vizet adnak a borokhoz, hogy csökkentsék az alkoholtartalom arányát.

Daeril 2011.06.28. 20:56:56

@BZoltan: A fajta diverzitás különösen előnyös lehet olyan kontinentális klímán mint, a mienk. Lsd. 2010-es esők után eddig 2011 aszály. Ha több fajtád van akkor megvan az esély, hogy minden évben ki tudsz hozni belőlük egy jó kis bort mert minden fajta máshogy reagál. Persze ebben a filozófiában nem fajborokat kell készíteni.

hegyaljai 2011.06.28. 20:58:39

@zoli: Ezzel a megállapításoddal egyet értek. Tehát a borfogyasztási divat úgy változik, kb 8-10 éves ciklusban, mint a női szoknya hossza. Most gyümölcsös fehér, előtte légies rozé, azelőtt fás alkoholos vörös. És körbeér, és kezdődik újra.
Na most a klímaváltozás az teljesen más. Néhány tényző több évtizeden keresztül egy irányba változik, és nincs visszatérés a régi stílushoz, divathoz. A fajtaváltás sem ad megoldást erre a tendenciózus változásra.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.28. 22:45:00

@hegyaljai: A divat előrejelzése annyiban talán könnyebb, hogy a bor erősen követi a gasztro és életmód divatokat. Az alacsony alkoholtartalmú és légiesebb borok divatja egyértelműen az egészséges táplálkozás divatjával függ össze. Egy ráksaláta mellé nem biztos, hogy egy vaskos, olajos, savas, szeszes bor illik :)

hegyaljai 2011.06.29. 08:20:12

@BZoltan: Sikeres időjárás előrejelzést már láttam, de mutass egy sikeres divat előrejelzést! 2-3 évre előre a borfogyasztás ügyében. Ami persze késő, mert mikorra fog teremni az az ültetvény, amit ezen jóslás alapján telepít valaki.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.29. 09:50:23

@hegyaljai: Itt írtam az előbb. A bordivat részben leköveti a gasztro divatot. A nyugati típusú társadalmakban már egy jó ideje egyre nagyobb divat az egészséges életmód és az ezzel együtt járó, könnyedebb, zöldségesebb, halasabb, salátásabb koszt. Ezekhez pedig a frissebb, légiesebb és könnyedebb stílusú borok mennek. De ugyanígy megfigyelhető trend, hogy az emberek egyre kevesebb időt szánnak a napi étkezésre és egyre nagyobb arányban esznek uniformizált gyors-ételeket. A borfogyasztás ezt a trendet is leköveti. Mármint a nagyobb volumenekben.

shiraz 2011.06.29. 12:19:16

@BZoltan:
a sok fajta használatában van igazságod, de nem az volta cél h válogathassanak a jobban-rosszabban teljesítő fajták között, nem fajtaborokat készítettek hanem gyakorlatilag egybeszüreteteltek, így készült A bor.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.29. 13:15:24

@shiraz: Igen. Nem tudatosult akkoriban a szőlősgazdákban, hogy ők pontosan mit is csináltak. De gondolom feltűnt nekik is ha egy-egy tőke nem hozta azt amit elvártak volna tőle. Ilyenkor szerintem hamar ment a levesbe az a tőke és már húzták is át a szomszéd tőkéről a vesszőt. Valahogy így alakult a változó klímával, ízléssel, technológiával, szokásokkal egy-egy termőhely természetes fajtaösszetétele. Így karistolt el szépen minden borvidék a maga folyamatosan változó 30-40 fajtájával és fajtaváltozatával.

Pontosan ez az amit te is mondasz és ez az amivel nagyon kisebbségben vagyunk. A szemléletbeli szakadék ott van, hogy a termőhelyet helyezzük elsődlegesnek vagy az egyes fajtákat amik évtizedről évtizedre vagy megfelelnek a változó klímának és piacnak vagy nem.

hegyaljai 2011.06.29. 13:24:37

@BZoltan: Szerintem, amiről beszélsz, az a filoxéra előtti szőlőszaporításra igaz.
Véleményem határozott, hogy amennyiben az évi átlagos középhőmérséklet 0,5 Celsiussal növekdni fog, akkor nem csak a fajták, hanem a termőhelyek is becsődölhetnek.
Erre sajnos nem látom a tudományos, államilag támogatott kutatási eredményeket.
Tehát elvileg inkább a termőhely a válasz a globális felmelegedésre, mit a fajta, de az adott termőhelyen más alanyokkal, más klónokkal kell más típusú borokat elállítani.
Ha csak egy ilyen 0,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedés bekövetkezik, akkor Magyarország az illatos fehér fajták termőhelyéből a mediterrán, magas alkoholtartalmú vörösborok termőhelyévé válhat.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.06.29. 13:42:44

@hegyaljai: Igen, egyértelműen a filoxéra előtti ültetvény kezelés az amiről írok.

Abban tökéletesen egyetértek veled, hogy nagyon hiányoznak azok a szőlészeti alapkutatások amik az esetleges és tartós klímaváltozásra adandó válasz alapjául szolgálhatna. A magyar borvilágnak ez is egy súlyos betegsége.

Pontosan azt mondom én is, hogy a termőhelyet kellene hangsúlyozni és nem a fajtákat. Sajnos a jelenlegi trend, köszönhetően a rövidtávon gondolkozó lobbiérdekeknek nem a termőhelyek erősítése, hanem a fajtaválaszték szűkítése. Konkrétan például nem magát a Somlót vagy Tokajt akarják újra felfedezni és megfejteni, hanem a borvidékeket egy-két fajtával brendingelni. Ami olyan mint téli fagyban a nadrágunkba vizelni. Egy rövid ideig kellemes érzés, de utána még rosszabb lesz.

Hagyni kellene a fajtakísérletekkel próbálkozó gazdákat dolgozni és törekedni kellene a régi kárpát-medencei fajták újra megismerésére. Volt már klímaváltozás az elmúlt ezer évben párszor, valami oka csak van, hogy pont az a cirka száz fajta maradt velünk évszázadról évszázadra.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.06.29. 15:57:18

Jókat röhögtem a cikken, köszi.

btw, a primitivo-nak pont azért ez a neve, mert korábban érik. Puglia-ban már augusztus végén, de szeptember elején biztosan szedik. A salento-i fsz-et egyébként szépen hűtik a szelek és néhány nyári zápor is akad, ezért jó még ott a Primitivo.

De sebaj, ez majdnem irreleváns. :)

Nem tudom mit kell aggódni annyira a globális felmelegedésen. Évtizedenként átlagban 0,1%-ot megy fel az alkohol? Vagy a napos órák száma nőni fog átlagosan 1-2 órával évente? Számít ez?

Ha magyarországon is lehet pl. jelenleg Merlot termeszteni és lehet mondjuk Campaniaban és Pugliában is, akkor jelent ez gondot?

Mi magyarok úgyis olyan vörösborokat szeretünk csinálni, mintha legalább dél-olaszok lennének. Akkor ez a globál wörming csak a mi malmunkra hajthatja a vizet, nem?

hegyaljai 2011.06.29. 17:08:29

@akov: Mennyi volt a Csabagyöngye sava 2005. július 28-án Balatonbogláron szüretelve? Te csak ne örülj felhőtlenül ennek a felmelegedésnek.
2006-ban a borreformról való beszélgetés során Takler felvetette az EU biztosnak, hogy meg kellene engedni - mint Kaliforniában - a borok vízzel való visszahígitásának lehetőségét magas alkoholtartalom esetén. (Szerencsére ezt a tolmács nem fordította le.)
Szóval én úgy általában nem vagyok happy.
Nem is beszélve, hogy lesz e köd meg pára a tokaji aszúhoz szeptember elején?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.06.29. 17:13:17

@hegyaljai: az utolsó felvetésed, igen, aggasztó.

Viszont... Taklerék is a vízezés helyett inkább azon gondolkodhatnának, hogy miképpen lehet az anomáliákat lombsátormenedzsmenttel megoldani.

Egy ideje rágjuk már itt azt, hogy a magyar csúcsvörösök nagyrésze túlérett gyümölcsből van. Valami nem stimmel itt... (és ez nem a globális felmelegedés)

hegyaljai 2011.06.29. 17:17:00

@akov: Szívesen megnéznek egy ilyen "sikeres lombsátor menedzselést".
Ajánlataidat a mullerek@businesstel.hu-ra kérném.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.06.29. 17:23:04

Nézd, én nem vagyok szőlész, de nálunk melegebb éghajlatú borvidékeken is megoldják ezt. Ld. Toszkána, California, Chile, Argentína.

Persze, vannak akik reverse ozmóznak, de nem mindenki.

Nem értem, hogy pl. egy egyszerű Ornellaia Le Volte miért tud megállni 13,5%-es alkoholnál, miközben cabernet és társai (is) vannak benne.

Érthetetlenek a 16%-os alkoholok. Ha 16%-os alkoholig kell várni a fiziológiai érettségre, akkor ott valami el van kefélve.

hegyaljai 2011.06.29. 18:58:53

@akov: Hol van a szent grál, amiről beszéltél? Azt mondtad, hogy nem kell 16-os alkoholig várni, egy jó "lomb menedzseléssel" megoldható.
Ezt szeretném megnézni.
A külföldi példák nem játszanak, mert más alanyon, más talajtípuson, más tengerszint feletti magasságokon vannak.
Hol a jó magyar példa?

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2011.06.30. 15:21:03

Én úgy gondolom, hogy részben azért vannak a magyar piacon borok 16 % alkohollal, mert a fogyasztók jelentős részének a "nagy", "drága" vörösborról alkotott képében a magas alkohol az egyik ismertető jel, a másik pedig a nagy koncentráció.Míg sok fogyasztó szemében az alacsonyabb koncentráció, alacsonyabb alkohol, de nagyobb elegancia még nem túl nagy erény.

Sok borászat a koncentráció elérése céljából a modern szőlészeti módszerekkel, (fiatal nagyon vitális szőlőtőkék, nagyon erős terméskorlátozás, nagyon magas lombfelület, cukortermelést ösztönző lombtrágyák) felgyorsítják a cukor termelődését, amit a tannin érése nem tud követni. A szőlőtermesztési eljárások alkalmazását azonban bonyolítja a változatos időjárás,mivel vannak olyan évek amikor mindent be kell vetni, annak érdekében, hogy elérjük a teljes érettséget, máskor pedig ahhoz, hogy igazán elegáns bor készítéséhez meg kell próbálni lassítani az érést alacsonyabb lombfelülettel, kevesebb fürtzóna feletti hónaljhajtással, és kicsit magasabb fürttermeléssel.
Viszont ezekről a tenyészidőszak alatt jól dönteni nem egyszerű feladat.