Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Telmo Rodriguez 2

2011.07.20. 08:00 - alföldi merlot

Júniusban volt szerencsém néhány napot Dél-Spanyolországban tölteni, és bár a bor nem volt úti cél, ebédhez, vacsorához természetesen bedobáltunk néhány eurót a spanyol borperselybe. Nem ittunk olyan bort, amitől transzba estünk volna, de olyannal sem találkoztunk, amit a lefolyóba kellett volna csatornázni. Utólag mérlegelve leginkább az maradt meg, hogy különösebb háttérismeretek nélkül, szupermarketek polcain félvakon tapogatva - a tudatlanok konzervativizmusával: vagy rioja vagy ribera del duero - sem nyúltunk mellé. A tempranillo (tinto fino, tinta de toro, tinta del pais, tinta roriz stb.) foolproof fajta, a helyi sangiovese vagy ha úgy tetszik kékfrankos, amely képes megőrizni a savait, és bár nem behízelgő, van tartása, jól fölismerhető karaktere. Amíg az alapreceptet követik, a spanyol borászok hibátlanul dolgoznak, a 7-12 eurós kategória fenékig papsajt. Amikor 20 euró fölé merészkedtünk (reservák, gran reservák és lokális megfelelőik), akkor elmaradt a nagy ugrás, nem egyszer egy adott pince alapbora jobban tetszett, mint a barrikba küldött, tartósan pácolt „presztízsbor”.

Az itthoni tapasztalatok alapján külön figyeltem Alvaro Palacios (és rokonsága), illetve Telmo Rodriguez nevére, de az előbbivel csak egy alkalommal, a másikkal egyszer sem találkoztam. A mi hétköznapi hőseink a Marques de Caceres, a Marques de Riscal, a Vina Pomal, a Marques de Murrieta, a Bodegas LAN, a Condado de Haza és a Cillar de Silos voltak.

Első találkozásom Telmo Rodriguez boraival elevenembe talált, pontosan ilyen sallangmentes, megfizethető, tiszta és tiszteletreméltó borokra vágytam, vágyom. Az Al Muvedre és a Gaba do Xil nemzetközileg kevéssé ismert borvidékek termése (Alicante és Bierzo), és így elvben jobb eséllyel indultam, hogy kispénzért elég jót kapjak. Ribera del Duero és Toro viszont a legfölkapottabb spanyol borvidékek közé tartoznak, és háromszor is meggondoltam, mire levettem a polcról az egyaránt 3000 forintos Gazurt és Dehesa Gagót. A félelem félig indokoltnak bizonyult.

Telmo Rodriguez Dehesa Gago 2009

Az egyébként kietlen és terméketlen Toro az utóbbi másfél évtizedben szuperérett és alkoholgazdag borokkal futott be karriert, főleg Amerikában. Néhány torói húzónév: a Pintia a Vega Siciliától, a San Román a Maurótól, a Numanthia-Termes a Sierra Cantabriától vagy a Campo Elíseo Michel Rollandtól. Telmo Rodrigueznek is van egy szupertoróija, a Pago La Jara, ennek két öccse, a Gago és a Dehesa Gago itthon is kapható. 

A Dehesa Gago stabil tagja a nemzetközi best buy-mezőnynek, és egyike a legszélesebb körben forgalmazott Telmo Rodriguez-boroknak (132 ezer palack). Sötét, fajsúlyos bor. Kell egy kis idő, hogy kinyíljon, de érdemes szöszölni vele. Az illat kimondottan komplex, a baromfiudvaros, tintás, fekete csokoládés kesernyét ígérő nyitány után újrarendezi magát és egy szilvás-dohányos-karamellás-humuszos ismerősebb vonalnál állapodik meg, amit egy szép és vörösben ritka hársfavirágos jegy dob föl. Kóstolva sűrűszövésű, telt, de nem nehézkes, kis kortyközépi édességgel. Ízben feketebogyós gyümölcsök és szilvalekváros kesernye. A textúra nem selymes, valahol a bársonyos és az érdes között jár félúton. Porózus, érett tannin. A lecsengés teljesen száraz, és remek, kerek savak húzzák ki. Alkoholproblémája alig van, hordóproblémája egyáltalán nincs. 6-7 pont környéke, és aki szereti a villányi-szekszárdi nehézbombázókat, annak érdemes egy próbát tennie vele (féláron).

Telmo Rodriguez Gazur 2009

A Dehesa Gago az Al Muvedre és a Gaba do Xilhez képest már nagy lépés volt a tömősebb, nehezebb borok irányába, vagyis távolodott a jelenlegi ízlésemtől, de a Telmo Rodriguez-borok iránti lelkesedésemet egyáltalán nem hűtötte. Szemben a Gazurral. A Dehesa Gago nagytestvéreit szíves-örömest megkóstolnám, a Gazur fölötti Ribera del Duero-szortimentet nem erőltetném.

100 százalék tinto fino, azaz tempranillo, és nem látott fát, cementben, acélban erjedt, érett. Markánsarcú, mint Pintér Sándor az érettségi tablón. Első szippantásra kimondottan brettesnek tűnt, aztán megenyhült, vagy mi edződtünk meg. Mindenesetre sok szellőzéssel és másnap visszakóstolva is van egy kis odakozmált stichje, no meg bőr és grafit, a brett lakhatóbb peremkerületei. A gusztusosabb oldalon: fekete cseresznye, szilvalekvár és árnyalatnyi mentol. Kóstolva viszonylag testes, sűrű és tömős, szemcsés textúrával. Ízben málna, és némi égett keserűség. A tannin már a korty közepétől masszívan jelen van, szárít és keserít. Valószínűleg lesz ez a bor szebb is, de nem én leszek az, aki ezt a jóslatot próbára teszi. Nem csúszik, nem finom és még fűt is. Ha tárgyilagos próbálok maradni, akkor 5 pont. Egyébként igya meg más, én maradok a Gaba do Xilnél, de a Dehesa Gagón is eltengődnék.

Címkék: spanyolország hatpontos ötpontos hétpontos tempranillo 2009 toro telmo rodriguez

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr893082315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2011.07.20. 08:13:10

"vagy rioja vagy ribera del duero" - no és priorat smafu? :)

kékfrakkos 2011.07.20. 08:40:34

Tárgyilagosságot illetően picit szemet szúr, hogy ami "nem csúszik, nem finom, és még fűt is" az tehetséges (5 pont)?

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2011.07.20. 14:12:38

@peti_cz: egy 3000 forintos bor az adott forgalmazótól csak nem lehet ihatatlan?
Dzsízusz, mit írna erről a borról Bonkowski...

alföldimerlot 2011.07.20. 14:50:46

@peti_cz: Az én hibám, hogy nem sikerült eléggé világossá tennem: ez egy tisztességes bor egy olyan stílusban, amihez ma kevesebb rokonszenvvel fordulok, mint mondjuk 3 évvel ezelőtt. Helyesebb lett volna azt írnom: "nem csúszik eléggé, nem elég finom, és valamelyest az alkohol is fűt". A leírásban azt emeltem ki, ami miatt nem tudtam eléggé lelkesedni érte, de a pontozásban próbáltam jelezni, hogy ez azért messze nem reménytelen bor.

pupa pupánszky 2011.07.20. 16:01:50

én tavaly a Várban ittam végig az ott elérhető borait. akkor a Bortársaság jóvoltából. kóstolóképességünk akkortájt már messze volt saját maximumától, de 6 pontnál rosszabbat nem osztottunk ki...