Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Bor és tea I.

2011.08.17. 06:00 - Az Alkoholisták

Immár két és fél éve írok borról és teáról. Gyakran kérdezik tőlem, hogy van-e bármilyen hasonlóság bor és tea között. Ha csak a felszínt nézzük, akkor a különbség nagyon nagynak tűnhet. A bort hűtve vagy legalábbis szobahőmérsékleten fogyasztjuk, alkoholt tartalmaz, és gyümölcsből állítják elő erjedés útján. A teát forró vízzel készítjük, és a feldolgozása jóval egyszerűbb, mint a boré: a tea lényegében nem más mint fonnyadt levelek. A szőlő és a teacserje környezeti igényei is eltérőek: a teának sok csapadékra és magas páratartalomra van szüksége, kedveli a magaslatokat; a legjobb teákat a lehető legkorábban szüretelik tavasszal. Ezzel szemben a szőlőt ősszel szüretelik, és minél később, annál jobb (az ésszerűség határain belül); az eső a szőlő fő ellensége, és a hegyi szőlő inkább kivétel, mint szabály.

 

Ha azonban mélyebben megvizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy sok hasonlóság található bor és tea között. A továbbiakban négy ilyen találkozási pontot vizsgálok. [Az eredeti írás itt és itt és itt olvasható. A jelen poszt ennek rövidített és szerkesztett változata.] 

Kultúra

A teának és a bornak egyaránt mély kulturális gyökerei vannak. Egyik is, másik is nagy ókori civilizáció kedvenc itala volt: a tea Kínáé, a bor a judeo-keresztény mediterráneumé. Háromezer év alatt szertartások szövevényes hálózata alakult ki mindkettő körül. Európában a bor vallási jelentőségre tett szert, amikor bekerült a keresztény liturgiába. Toutes proportions gardées, a japán teaszertartás a maga szabályozott gesztus-rendszerével egyszerre esztétikai és vallási jelenség (a borfo-gyasztáshoz hasonlóan). A tea Ázsiában fizetési eszközként is szolgált, a szőlő és a bor pedig számos európai régió számára a jólét alapjává vált (Burgundia, Bordeaux, Champagne, Porto, Jerez).

A tea és a bor nélkülözhetetlen része az ázsiai és az európai társadalmak köznapjainak. Egy kínai vagy japán számára a nap teafőzéssel kezdődik, ahogyan az európai munkások is egy pohár borral kísérték a reggeli szendvicsüket (jól emlékszem, hogy a nyolcvanas évek elején Franciaországban, ahol felnőttem, a helyi bárban a betérők egy coup de rouge-zsal indítottak – bár ez a szokás ma már lehet hogy kihalt). Egy kínai étteremben elképzelhetetlen, hogy ne szolgáljanak föl teát, mint ahogy Európában sincs éttermi étkezés bor nélkül. A bor és étel párosításának szabályai egyfajta tudománnyá rögzültek a XIX. és a XX. század során; Ázsiában a teával kapcsolatban hasonló szabályok nem alakultak ki, de a tea és a hagyományos illetve modern ételek párosításának lehetőségei szinte végtelenek (a blogomon foglalkoztam a tea és gyümölcs, a tea és hal, illetve a tea és csokoládé párosításának kérdésével).

Élettani hatás

A bor és a tea egyaránt gyenge drog. Mint ilyen pszichoaktív hatásuk van, és évezredek óta használják őket élénkítő illetve kábító hatásuk miatt. Valójában elég sok hasonlóság van az ókori görögök és rómaiak borfogyasztásának és a buddhista Kína, majd később Korea és Japán teafogyasztásának vallási aspektusai között. A buddhista szerzetesek a meditatív állapot elérése érdekében fogyasztottak teát. Az ókori görögöknél a bor nyújtotta enyhe részegség azért állt nagy becsben, mert belépést biztosított az istenek irracionális birodalmába, a túlzott alkohol-fogyasztást viszont szentség-törésnek tekintették (ezért keverték vízzel a bort).

A bor mint alkoholos ital pszichoaktív tulajdonságai jól ismertek minden borfogyasztó előtt. Kismértékben élénkítőszerként viselkedik, oldja a gátlásokat és élesíti mind az érzékeket, mind az elmét. A tea esetében a fizikai hatás finomabb és nehezebben megragadható. A tein élénkítő szer, de a kész teában változó mennyiségben fordul elő: a zöld tea, ami a hagyományos teafogyasztó országokban, mint Kína vagy Japán, a napi fogyasztás nagy részét teszi ki, kevés teint tartalmaz, így a hatása is szerény. De van ennek egy másik szintje is. A tea nemcsak az elmére, hanem a testre is hat: erős energiát közvetít, amit csi-nek hívnak. A csi mértéke a tea fajtájának és a főzés módjának függvénye. Egy nagyon tömény japán szencsa, a maga erős umami ízével rengeteg csi-t közvetít. Gazdag csi-forrás a puerh és néhány oolong is. (Itt egy tömörebb összefoglalást, itt pedig több részletében kibontva olvashatunk erről a nehezen megfogható fogalomról).

A túlzott borfogyasztásból adódó lerészegedés közismert jelenség. Vajon a teának is lehet hasonló hatása? Az alkalmi teafogyasztók valószínűleg nemmel válaszolnának, de a tearajongók tudják, hogy létezik „tea részegség”. A tünetek -  izzadás, magasabb vérnyomás, ami alvási zavarokat okoz, és enyhe hiperaktivitás – egy-egy hosszabb tea szeánsz után jelentkezhetnek, amikor egy liternél is több minőségi szálas teát fogyasztunk el. 

Növényi eredetű, gyenge drogként a bornak és a teának is vannak kedvező élettani hatásai (mindkét esetben az antioxidánsoknak köszönhetően).

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: tea bonkowski

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr373159340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gergely Lajos 2011.08.17. 07:39:06

De jó egy kicsit elkalandozni! Hamarabb fogyasztottam teát mint bort. Nálunk a napközbeni szent ital a tea, az esti a bor. Persze kis mennyiségben.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.08.17. 10:50:23

Wojciech Bonkowski a blogjan mar inkabb csak teakrol ir... eldonthetne, milyen olvasotabort akar! :)

avissi 2011.08.17. 16:09:33

Bor és tea? Miért nem inkább borostea :-) ? Gyerekkori emlékem, hogy anyámék az ajándékba kapott alföldi nehéz vörösborból öntöttek a szokásos forró "oroszteába" annyit, hogy még elég meleg maradjon. Azóta se kóstoltam, igaz rumos teát se ittam és az ízesített teákat se kedvelem. Kár elrontani a jó vörösbort...

☉ ☾ 2011.08.17. 17:33:37

"A buddhista szerzetesek a meditatív állapot elérése érdekében fogyasztottak teát." - ezt a félreértésekre nagyon alkalmas kijelentést jó volna finomítani, magyarázni, hígítani. Így olyannak tűnhet, mintha a tea a meditáció elengedhetetlen eszköze lenne.

baliquez 2011.08.17. 18:29:57

Gazdag csi-forrás, aha.

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2011.08.17. 18:35:12

A teában is van koffein. Élettani hatása hasonlatos a kávéhoz. Ilyen értelemben tényleg "könnyű drog" a tea is. :-)

DieHappy · http://local.blog.hu 2011.08.17. 22:00:37

A teaban levo koffein neve a tein. Eleinte ket kulon anyagnak gondoltak, es rajtamaradt. Ezen kivul viszont a teaban vab teobromin, ami elnyujtja a tea hatasat. Emiatt tartjak jobb elenkitoszernek a kavenal a teafuggok.

Medve11 2011.08.18. 10:09:37

Egyetemi éveim alatt sokszor teával tartottam magam ébren, volt, hogy egy éjszaka alatt 3-4 x féllitert is megittam, dupla erősséggel. tényleg durva hatása van, főképp egy-egy erősebb é-indiai teánál.

Szántó Domingo 2011.09.06. 19:35:37

"I’ve been writing about wine and tea on this blog for two years and a half now." Nem akarok szőrözni, de ez azt jelenti: Immár két és fél éve írok borról és teáról e z e n a b l o g o n. Mert különben két és fél év az nem "immár". Ez olyan, mint a harmincnyolcat "csaknem félszáz"-nak nevezni.