Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Hárslevelű

2011.11.29. 13:00 - Az Alkoholisták

Van a hárslevelűben valami mesébe illő karakter. Kicsit olyan, mint egy legendás múltú arisztokrata család sarja, egy széplelkű hercegfiú, esetleg egy asszonyi szépségének teljében lévő királynő. Nemes és csodálatra méltó, ám valódi hatalom híján a tekintélyes mesebeli király árnyékában él, aki a mesemondó kedve szerint vagy a furmint, vagy az olaszrizling. A magyar bor történetéből nagyon hiányozna a hárslevelű, ezzel együtt csak nagy képzelőerővel fordíthatnánk az eseményeket olyan irányba, hogy a hárslevelű legyen a főhős.

Manapság minden borissza tudja, hogy a hárslevelű a Kárpát-medence egyik őshonos szőlőfajtája. Ez azt jelenti, hogy a filoxéravészt megelőző évszázadokban minden termőhelynek megvolt a több tucat helyi fajtája, a szőlőnövények pedig szabadon szaporodtak, és hoztak létre új fajtákat. A gondos szőlőgazda hagyta teremni az ilyen „szerelemgyerekeket”, és ha jónak találta a gyümölcsöt, akkor akár tovább is szaporította. Valahogy így születhetett meg az egyik borvidékünkön a hárslevelű is még jóval 1600 előtt, de azt, hogy pontosan mikor és hol, nem tudjuk.

Bár egy vágásnyi hársültetvény szinte minden borvidékünkön található, mégsem mondhatjuk azt, hogy a hárslevelű elterjedt fajta, pedig adottságai alapján akár a magyar borok egyik zászlóshajója is lehetne. Ezer okot sorolhatnék, miért nincs a fajtának komoly hátszele. A legjelentősebb ezek közül talán az, hogy egyetlen borvidékünkön sem kapott vezető, meghatározó szerepet, és nagyon kevés olyan bortermelő tartja első számú fajtájának, aki minőségi és mennyiségi tekintetben is mérvadó lenne. Ennek az eredménye lehet, hogy ez az ősi fajta csak mellékszerepet játszik a furmint, az olaszrizling vagy valamilyen kékszőlő mellett.

A fajta mai megítélését manapság sajnálatos módon az immár önálló márkanévként is  meghatározott debrői hárslevelű. A tervgazdaság idején ez a bor lett kinevezve „a” hárslevelűnek. Az egri borvidék debrői körzete tudta mindazt, amit a nagyipari szőlőművelés és tömegbortermelés igényelt. Önmagában persze az intenzív gépesítés, a nagy tőketerhelés és a túl korai szüret még nem lett volna olyan probléma, amit a 90-es évek minőségibor-reneszánsza ne tudott volna jó útra terelni. A fő probléma az volt és a most is az, hogy – a fogyasztók nagy tömege által a mai napig a hárslevelű referenciájának tartott – debrői hárslevelű tulajdonképpen nem szükségszerűen hárslevelű. A jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi, hogy akár 15%-ban más aromás- vagy bukéfajtákkal javítsák fel a túlzott tőketerhelés és korai szüret miatt esetlegesen aromaszegény vagy kevésbé fajtajelleges hárslevelűt, sőt a hatályos előírások szerint debrői hárslevelűt szűrt és ülepített mustból, irányított erjesztéssel lehet csak készíteni. A fogyasztó tehát már évtizedek óta issza az ottonel muskotállyal, traminivel, rajnai rizlinggel és a borászati csúcstechnológia segédletével illatossá és aromássá varázsolt borházasítást debrői hárslevelűként. Nyilván nem segítette a fajta kibontakozását, hogy a tervgazdaság időszakában mustsűrítménnyel félédesre butított hárslevelűkkel nevelték rá a fogyasztókat az egyéniségétől, fajtajellegétől megfosztott hárslevelűre.

Ilyen teherrel indulva még az is csoda, hogy bárki komolyan foglalkozik a fajtával, és próbál hiteles hárslevelűt palackozni. Szerencsére több borvidéken is terem olyan hárslevelű, amely bizonyítja a fajta rátermettségét és univerzális alkalmasságát.

A forgalomban levő hárslevelűek által mutatott diverzitás persze izgalmas és sok szempontból szerencsés is – olyan, mint a világ teremtése előtti őskáosz, az energiák végtelen feszültsége az ősrobbanás előtt. A probléma az, hogy a hárslevelű termőhelyeinek és a termelők által használt technológiáknak a sokszínűsége megnehezíti a tisztánlátást; ugyanakkor ékesen bizonyítja a fajta nagyszerűségét az, hogy még így is sokat megmutat magából.

A hárslevelű bora határozottan illatos, de sosem muskotályos vagy parfümös. Illatjegyeiben hársméz, szelídgesztenye, virágpor és szegfű fedezhető fel. Löszös talajon inkább lágyabb és virágosabb, míg vulkanikus talajon intenzívebb savérzetű és inkább mézes illatú bort ad, de e jegyeknél jóval többet és jóval gazdagabban is fel tud mutatni. Egészen biztosak lehetünk benne, hogy az előttünk álló évtizedek során a hárslevelűről szóló történet még jó pár izgalmas fejezettel bővülni fog, és fordulatokat is tartogat még – meglepőket, furcsákat, szokatlanokat, talán még mulatságosakat is.

[Balogh Zoltán]

[A fotó a Balassabor honlapjáról származik.]

Címkék: hárslevelű esszészerű

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr213420458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

muskotály küvé 2011.11.29. 14:24:10

Nekem egyik kedvencem a hárslevelű.

e_easy 2011.11.29. 14:40:48

En a barati koromben azt latom h egyre tobben erdeklodnek iranta.. valami mas a furmint v olasz utan.
Az is biztos h vannak paran akik torekszeneknek a referencia borok elkeszitesere.

Javits ki ha tevedek, de ugy emlekszem a furmintnal is megengedett bizonyos szazaleku (20?) egyeb fajta (hars) hozzaadasa de attol meg furmint van a palacra irva.

Az eredeti cikket kar volt megvagni, tartalmilag szamomra ugy kerek a tortenet - igy ketszeri olvasas utan is kerestem az apropot.

hegyaljai 2011.11.29. 16:01:08

Lehet, hogy túldimenzionálom az ügyet, de a szövegben szerepel egy kifejezés: "vágásnyi" amit én először látok itt, mint mértékegységet leírva. Nagyobb baj, hogy a Czuczor-Fogarasi sem ismeri. Mennyi ez a "vágásnyi"?

Daeril 2011.11.29. 17:30:06

@hegyaljai: Én sem ismertem ezt a kifejezést, de RAMBO is használja mint egybefüggő (kisebb) szőlőterületre. Ez ilyen észak-dunántúli szakkifejezés lehet. :)

A cikket olvastam a SAP honlapon, fejben egyet tudok érteni vele. A hárslevelű tényleg jó lehet, bár magam is tartózkodok tőle a "rossz beidegződések" (félédes illatbombák) miatt. Termelni nagyon nehéz viszont, Nagyrédén az elsők között folyt le a tőkékről a 2010-es megpróbáltatások során.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2011.11.29. 18:26:26

@e_easy: egyetértek! kár volt az eredeti cikket kiherélni, mert pont azok az igazodási pontok hiányoznak belőle, amiket ma szembeállíthatunk a "szép emlékű" debrőivel! minden más benne maradt.:-)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.11.29. 21:22:30

Kedves Zoli!

Sajnos a Debrői Hárslevelű esetében rosszabb a helyzet, mint gondolod!

Történelmileg:

130/2003. (XII.31.) FVM rendelet:

"3. § (1) Debrői hárslevelű védeti eredetű bor előállítása során a hárslevelű fajtából származó bor - a Btv. által engedélyezett mértékben - a hegyközségek fajtalistáin ajánlott fajtaként szereplő szőlőfajták borával házasítható."

(ez kb. alig mond valamit, arány semmi, de a hárslevelűt kiemeli legalább).

102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet:

"11. §

...

(2) A felhasználható szőlőfajták köre: chardonnay, cserszegi főszeres, hárslevelő, Irsai Olivér, királyleányka,
leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit."

A naív borfogyasztó állat, valami javulást várt volna el 6 év alatt, nem?

zoli 2011.11.30. 08:17:30

@akov: "a Btv. által engedélyezett mérték" tudtommal ugyanaz a 15%, ami minden más fajtabornál is engedélyezett. Az a kettes pont meg csupán a borvidéken telepíthető fajtákat sorolja, ami azt a 15%-ot képezheti.
Ez a cirka 15% az esetek legjavában a nyugati borvidékeken is adott egyes márkaneveknél, amit elsősorban egyetlen fajtához kötünk, nem látok én ebben semmi különlegeset vagy kivetnivalót.

A hárslevelű bőtermő, ezen adottságát ki lehet ugyan aknázni, de sok más (leginkább nyugati) fajtával ellentétben szinte értéktelenné válik az éretlen, gyenge alapanyag, a legnagyobb varázslók se képesek ilyenkor értékelhető bort faragni belőle (e tekintetben még a furmint is jobb), ez okozza inkább a fajta vesztét.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.11.30. 09:24:08

@zoli: "az Egri borvidék védett eredető borairól" c. 102/2009-es FVM rendelet teljes szövege itt olvasható:

www.fvm.hu/doc/upload/200908/102_2009_fvm.pdf

Lehet valamit elnézek, de NINCS szó házasítási arányokról, csupán arról, hogy "A felhasználható szőlőfajták köre: chardonnay, cserszegi főszeres, hárslevelő, Irsai Olivér, királyleányka,
leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit.".

Ez egy olyan hárslevelű tehát, ami nem vagy csak ritkán hárslevelű.

Ld. "A 'Debrői Hárslevelű' védett eredető borra vonatkozó különös szabályok" c. részt.

borelite 2011.11.30. 13:32:46

Talán szép hárslevelűkről is szó eshetne. A Tokaj Nobilis 2009-es Barakonyija például ilyen.

fehervoros 2011.11.30. 13:37:31

@hegyaljai: mindkét nagyapám úgy határozta meg szőlőbirtokának részeit, hogy: pince feletti vágó, csalitos vágó, stb. (Dunántúl, Lesence hegy). Neki tehát az egy dűlőben/tagban lévő birtokuk kisebb részeit jelentette a vágó. Én kapásból eszerint értelmeztem a vágásnyi részt is: mindegyik borvidéken van valakinek, valahol pár tőkéje ebből a fajtából. Várom a kommenteket, hogy elfogadható-e ez a magyarázat?

117 2011.11.30. 14:41:37

@akov: Meg tudom erősíteni zoli-t abban, hogy az általános 15% az irányadó. (egyébként minden fajtabornál).

Az alapja a szabályozásnak egy uniós rendelet - citálom majd, mihelyt meglelem -, amely kimondja, hogy a fajta feltüntetése akkor lehetséges, ha

1. ha legalább a bor alapanyaga 85%-ban abból a szőlőfajtából származik;

2. ha házasításról van szó, akkor pedig csak akkor lehet a fajtát feltüntetni, ha az alapanyagok 100%-át feltüntetik. (Ráadásul: sorrendben).

Ennek megfelelően, ha 85% hárslevelű, 15% pedig egyéb egyveleg a küvé alapja, akkor az aggálytalanul hívható hárslevelűnek. Ha azonban 80% csak a hárslevelű, akkor vagy fantázia-névvel látja el a borász a terméket vagy feltünteti, hogy ez egy hárslevelű-cserszegi fűszeres - leányka házasítás.

Ennél a 85%-os szabálynál az tagállami szabályozás tudomásom szerint lehet szigorúbb (a bortövény nem él ezzel a lehetőséggel), és természetesen az adott borvidéken elkészült (?) termékleírások is lehetnek szigorúbbak. Ha ezt az egri borvidék meglépte, akkor a debrői hárslevelű mint önálló eredetvédelemmel rendelkező bor, készülhet a fentieknél nagyobb hányadban is hárslevelűből.

@e_easy: Tudtommal igazad van, de 15% a furmint esetében is az arány. Hacsak a termékleírás nem szigorúbb.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.11.30. 15:10:15

@117: OK, de ezt az eredetvédelmi szabályozás nem említi és NEM is utal rá. Kissé furcsa. Nem lehet, hogy ez NEM hárslevelű, hanem "Debrői Hárslevelű", ami emiatt az összetétel miatt nem is hárslevelű, hanem debrői? :)

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.11.30. 21:27:30

Debrőn van egy termelő, aki ugyan nem topborokat céloz meg, de a kimondottan olcsó árszegmensben szerintem az ország legprofibb és legjobb borokat kihozó pincéje, az aldebrői Tót és Tót. Több évjáratból kóstoltam hárslevelűiket, szárazakat, félédeseket és kései szüreteket is, mind nagyon jók.

e_easy 2011.12.01. 10:25:59

@pinotnoir_777: debrorol nekem is ok jutnak elsokent (egyedulikent?) eszembe, kicsit bantonak is ereztem a gondolatmenetet rajuk nezve - de Zoli nyilvan nem ilyen szandekkal irta amit irt. A boraikat en is kostoltam es szerintem is rendben vannak. Sot ha jol latom van cab franc is amit az alkaszesek felvehetnenek a kovetkezo tesztelesbe :)

csite 2011.12.12. 11:20:35

a vágásnyi mennyiséghez: www.neprajzilatohatar.hu/pdf/neprajzilatohatar_199303/neprajzilatohatar_199303_047-068.pdf

a kapásnyira Hegyalján a 98□-et határoztak meg

Sárfehér 2011.12.13. 11:41:37

@csite: Hú, de klassz ez a belinkelt anyag!