Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Köpni vagy nyelni

2011.11.30. 10:30 - alföldi merlot

Andrew Jefford (Anglia gyomorbajos válasza Matt Kramerre) november eleji posztjában a borkóstolás helyes gyakorlatán elmélkedik. Amit a vak és a nem vak kóstolásról mond, - hadd legyek ennyire elfogult - nem teszi elavulttá saját okoskodásomat (Vakteszt, avagy a mesterséges tudatlanság hasznáról és káráról), de most amikor Alkonyi László lebarbározta a vakkóstolást, talán érdemes Jefford észrevételeit is fontolóra venni.

A poszt másik nagy témája a lenyelés, az ivás jogaiba való visszahelyezése. Ez voltaképpen nem más, mint a lassú kóstolás, a slow wine dicsérete a köpködős, futószalagos vakteszttel szemben. Én a lenyelés fontosságának hangsúlyozását egy kis lépésnek látom Kramer a borismeret négy stációjáról írott okos esszéjének irányába. Kramer itt fogalmazta meg azt az emlékezetes tételét, miszerint egy bor megértéséhez négy palack elfogyasztása szükséges. (Én ezt saját használatra, kínosan kisszerű és pragmatikus okokból lealkudtam egy palackra, de a nyelésből én sem engedek.)

Jefford posztjából összeválogattam a számomra legemlékezetesebb bekezdéseket, akinek ennyi nem elég, az kattintson az eredetire. (kiemelések tőlem)

"Ami engem illet, én addig egyetlen bort sem értékelek, amíg nem ittam belőle – más szavakkal: amíg át nem haladt a garatomon, végig a nyelőcsövön, hogy aztán megérkezzen a gyomorba. Egy nagy bornak az emészthetőség éppen annyira fontos jellemzője, mint a komplexitás és a harmónia. A „való világban” mindenki iszik, nem pedig kóstol, aztán köp.

Huszonöt éve olvasok borkritikát, illetve írok magam is értékeléseket, és ennyi tapasztalattal a hátam mögött meggyőzödésemmé vált, hogy a kóstolás lenyelés nélkül hatalmas (bár elkerülhetetlen) hiba a borkritikában. Örülnék, ha a borkritikusok az értékeléseiknél egy ’I’-vel vagy ’*’-gal jelölnék a pontszámaik vagy kóstolási jegyzeteik mellett, hogy vajon az értékelt bort meg is itták, vagy csak kóstolták. Az a kritikus, aki azt állítja, hogy soha nem kellett a kóstolás alapján kialakult értékelésen utólag változtatnia, amikor az adott bort meg is itta, hazudik. 

A kóstolási jegyzet vagy pontszám egy hipotézis. A bizonyíték az ivás. A hipotézisek nem mindig helytállóak. [Vajon kitől származik ez az idézet: „Én például egyáltalán nem iszok bort a civil életben, és munka közben is mindent kiköpök.”]

Ha nincs más lehetőségünk, és csak a kóstolásra alapozhatunk, vajon melyik a jobb: a vakteszt vagy a „látó”? 

Elvben a vakteszt a jobb. Minél kevesebbet tudsz a kóstolt borról, annál kevesebb tényező torzítja az értékítéletedet, és annál szabadabban mondhatod el a véleményedet. Pusztán a borra összpontosítasz. A vakteszt jól illeszkedik az angolszász kultúra pragmatikus és szkeptikus hagyományába. A vakteszt sokszor megszégyeníti az embert, de mindig lehet belőle tanulni. [...] a vakteszt a házigazda és a vendég számára is kínosan végződhet, az előbbi azért éghet, mert a drága borát mindenki lehúzza, az utóbbi azért, mert Ch Lafite-nak hisz egy dél-francia tájbort.

A vakteszttel az a gond, hogy a legkiválóbb kóstolók sem tudják mindig a „helyes” eredményt produkálni. A tartósan nagy borokat rendszeresen legyőzik olyanok, amelyeknek bájai nagyon is múlandóak. Mi lehet ennek az oka?

Természetesen minden kóstoló szubjektív; de egyúttal esendő is. Nem minden kóstolás zajlik eszményi körülmények között. Az összesített ítéletben például összekeveredik a legjobb kóstolók és a legkevésbé rátermett kóstolók eredménye. Egy kiugró pontszám tucatnyi körültekintően kiosztott pontszámot írhat fölül. És ez még mindig csak kóstolás, nem ivás.

Én kifejezetten szeretem azt az „egyenes beszédet”, ami a vakteszt sajátja, de el kell ismernem, hogy a nem vak kóstolásnak is vannak erényei. A kóstolókat kétségtelenül befolyásolhatja a címke és a hírnév – de hát a hírnév végső soron sok ezer kóstoló közös ítéletéből épül föl. És a hírnév mindig iváson alapul. 
 
Az igazság az, hogy mindkét fajta kóstolásra szükség van: egymást helyesbítik. A vakteszt kihúzza a szőnyeget a túlértékelt borok alól; a nem vak kóstolás pedig rendszeresen újraellenőrzött etalonokat ad nekünk.

És mivel a való világban az ivás általi értékelés a király, a borpiac maga egyfajta über-kóstolónak tekinthető, ami elválasztja az ocsút a búzától, a jót a jobbtól, a legjobbat a kevésbé jótól. Ha egy kritikus indokolatlanul elragadtatja magát, akkor a túlzott lelkesedése előbb-utóbb lelepleződik – a túlárazott borok ugyanis nem fogynak el. Különösen pénzügyi válság idején..."

Zárlatként hadd illesszem a Decanter rezidens bloggerének véleménye mellé a sajátomat: "A köpködős vakteszt elmélyültségét tekintve az állásinterjú és az IQ-teszt mellé helyezhető: kiszűri a reménytelen eseteket, esélyegyenlőséget biztosít a tehetséges fiatal versenyzőknek, és kijelöli a lenyeléses megismerésre méltó borokat."

[Jefford képét innen metszettem.]

Címkék: szemleszerű matt kramer decanter borkóstolás esszészerű andrew jefford

73 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr823424257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Matt Albie 2011.11.30. 10:47:31

Úrinő nem köpköd....

Herczeg Ágnes 2011.11.30. 11:29:55

Ha már én is érintve vagyok a téma kapcsán, akkor röviden összegezném a véleményem. Az én tapasztalatom az, hogy valakiből akkor lesz jó borkóstoló, ha képes a saját kóstolási rendszerét felépíteni. Ez sok idő, és rengeteg tudatos kóstolás. Mindenki másképp kóstol, másként képezi le a bor jellemzőit - nyilván nem az olyan alap dolgokról beszélek, mint sav-alkohol stb. Mint ahogy a legtöbb dolognál, itt sem hiszem azt, hogy csak ez, vagy az a metódus lenne a jó. Más személyiségek vagyunk - más a működésünk. Egyik vagy másik sem rosszabb vagy jobb - mindenkinek a sajátját kell megtanulnia, megismerni és fejlesztenie. Ami engem illet, számomra a bor lenyelése nem ad plusz infot, sőt, húsz minta kóstolásánál nem tudom a bor emésztésének érzését sem értelmezni, mert ebben az esetben a gyomorban egy nagy borkatyvasz lenne. Ezért is én valóban mindig kiköpöm a bort. A bor kóstolása számomra nagy koncentrációt igényel, és mivel nekem már nagyon kevés is megárt, így nem szeretem, és nem tartanám hitelesnek, ha a lenyelt borok miatt romlana ez a koncentrációs képességem. De ez én vagyok. Ismerek olyan kóstolókat, akik ezt nagyon jól bírják, és nem zavarja be őket az alkohol lenyelése. Olyanokat is ismereket, akiket bezavar, de ezzel nem foglalkoznak. Őszintén szólva engem egyik sem zavar, és nem is érdekel - hiszek a "kóstolás szabadásgában". Felnőtt emberek vagyunk - mindenki úgy kóstol, ahogy akar - majd úgy írja meg, ahogy akarja, és olvasni meg megint az fogja, akit ez érdekel. Látod, különbözőképp kóstolunk, de ennek a helyzetnek az ismeretében bátran kijelentem, hogy te is olvasol engem (hiszen sokadszorra idézel), és én is téged (hiszen elsőként reagálok az írásra). És nincs is ezzel semmi baj - ennek így kell működnie. Nem gondolnám, hogy bármelyikünk rosszat akar, vagy át akarná verni a fogyasztót. Nagyon sok új infot kapok erről a blogról - ha nyeltek, ha köptök akkor is. Aztán ha valami felcsigáz, akkor én is megkóstolom, és a saját "rendszeremben" is értelmezem - mint ahogy azt egyébként mindenki más olvasótok is teszi. Hát röviden ennyi.

Herczeg Ágnes 2011.11.30. 11:53:53

De édes vagy, hogy átírtad a posztot... :) Csak egyenesen!

lackó 2011.11.30. 12:07:19

Mindenki döntse el magában, hogy a borban gyönyörködni akar, nem megfeledkezve alapvető funkciójáról, vagy egy megfejtendő feladatnak tekinti. "A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót."

metszo_ollo · http://hozamkorlat.blog.hu/ 2011.11.30. 12:08:47

Függetlenül attól, hogy kirôl, mi a véleményem, azt érzem, hogy unalmas már állandóan Ágit kikezdeni.
Mellesleg a hitelesség is csorbul rendesen, elsôsorban az alkeszé...

Zebrateve 2011.11.30. 14:13:24

Egyértelműen nyelni.

A vakkérdéshez: Alkonyi nagyon rosszul teszi, hogy lebarbározta a vakkóstolást. A hasonlata is rossz. A vakkóstolás foglalkozik a nővel, a nem vak a ruhájával, családjával stb.

Inkább azt mondanám, hogy ez a placebo-hatáshoz hasonlít. Ha azt hiszed, jó termelő, jó évjáratú borát iszod, másképpen fogod érzékelni, befolyásol a külcsín. Ha ezt eltávolítjuk, csak a borra figyelsz, nem a termelő hírnevére (amely lehetett megalapozott 10 éve, de ma már nem és fordítva), az évjáratról mondottakra (amit a ikrokíma simán felülír) stb.

Ezért alkalmazzák tudományos vizsgálatokban a vakteszteket.

kifli 2011.11.30. 14:46:54

köpni nyelni sem tudok

Jenyei 2011.11.30. 14:48:56

"A kóstolási jegyzet vagy pontszám egy hipotézis. A bizonyíték az ivás."

Hát ezt egyáltalán nem értem. Szájban nagytestű, selymes tanninokkal, gyomorban meg vékony kaparós lőre?

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.11.30. 16:05:34

Én egyszerűen nem ugyanazt érzem, ha kiköpöm a bort. Pl. az alkohol szerintem sokkal kevésbé fűt, ha nem nyeljük le, a kesernyés utóíz is érezhetőbb nyelve.

A vakkóstolás pedig nekem nem lehet több, mint játék, mert nem értek annyira a borhoz, hogy támpont nélkül értelmeset tudjak gondolni róla.

AzHofi 2011.11.30. 17:29:26

Én a Dankó Pista típusú bort szeretem, aztán hat-hét üveg után kiköpök vagy kettőt egy hosszúköpés formájában. Ilyenkor a kisebb -mozgó- utcák építészeti bravúrjain mindig elcsodálkozom, egészen fantasztikusan be tudnak szűkülni, pedig igyekszem mindig a magasabb napsütéses órákkal bíró oldalon közlekedni, csak általában a házfalak gaz matador módjára letámadnak és elszakítják a ruhámat, felsebzik az arcomat.

fugu 2011.11.30. 17:34:14

Ha az a cél, hogy minél több mintát megismerjek, (márpedig az a cél!), akkor köpni kell. Nem terhelem a szervezetem fölöslegesen. Adódnak azonban kivételek, amikor kikerekedik a szem, és nyel a garat, mert a nyelv olyat érez, hogy az agy nem enged köpni. Jó gondolat az, hogy a köpve kóstolás remek szelekció azokhoz a borokhoz eljutni, amit majd érdemes lesz palackjával megvenni, meginni!
Még valami: egy kóstolás, nem kóstolás! Egy bor számomra akkor igazán ígéretes, ha kétszer, háromszor is ugyanúgy tetszik. Az a nagy bor, amelyiket félévente évente kóstolva is élményszerűnek találok! Na, olyan kevés van!
Még egy gondolat a köve kóstolásról: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miközben a szervezetet megkíméljük az alkohol jelentős részétől, eközben a nyelvünk intenzíven dolgozik, fárad. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom, vagyis ennek a módszernek is megvannak a határai.

2011.11.30. 19:16:20

@metszo_ollo: inkább úgy mondanám, hogy unalmas és kicsinyes ez az állandó frusztrált ekézgetés.

borpancsoló 2011.11.30. 22:20:35

Az a helyzet, hogy a köpni-nyelni vakon-látva vonalon most itt nagyon keveredik a legfontosabb; a szituáció.

nekem pl iszonyatosan más a véleményem ezekről a dolgokról, ha barátkozós lazulós élvezeti kóstolást tartunk amikor szakmaiaskodunk ugyan, de csak fogyasztói magatartással "bírálunk", mint az, amikor munka közben, szaktanácsadáson, borvásárlásnál, szortimentkialakításnál pénzügyi/gazdasági vonzata van egy kóstolónak.

Azt hiszem ezzel többen is így vagyunk. Hogy ne legyek félreérthető; munkaidőben munka célból, neaggyisten versenyen is lehet az előbbi magatartással kóstolni (saját és idegen bort egyaránt) és akkor az annak megfelelő magatartást hozza az ember, de kicsit mások lesznek a dolgok, ha a pohár mellé a felhúzott revolvert is odadugják az ember arcába. :)

És azt hiszem, hogy ez helyezi kontextusba a kóstolást, szóval számomra az idézett Alkonyi írás is keveri a szezont meg a fazont. A borászat egyszerre jópofa szórakoztató játék és kőkemény gazdasági döntésekkel járó komoly szakma. Egy PR cikkekből élő borszakírónak talán nem, de egy borásznak minimum szét kell választani a kettőt. (Bár AM számomra egyértelműen az egyik leghitelesebb ebből a szempontból és nem azért mert most az Ő posztjára írok.)

borpancsoló 2011.11.30. 22:52:38

Persze tudom, hogy sok szakíró nem áldozza fel a véleményét a pénzért, nyilván akire nem vonatkozik a megjegyzésem, az majd nem is veszi magára :)

@Parci: Bár én sokra tartom, vagyis inkább sokat várok Herczeg Ágnestől az új munkakörében (miután a "régit" nem követtem annyira, hogy véleményt tudjak alkotni), de kifejezetten tetszik és élvezem ezt a kis oda vissza civakodást. Tudom hogy lelki szegénység részemről, de akkor is :)))

@Herczeg Ágnes: Kitartás, "csapásokat mérünk és csapásokat szenvedünk". :)

@metszo_ollo: Miért csorbul az alkeszé? Pont azért tart itt ez a blog a nyomtatott sajtóval szemben, mert van saját véleménye a jelenségekről és a személyekről is. Nekem sem mindig egyezik a véleményemmel, de ettől több mint az átlag. A száraz borleírásoknál itt többet kapunk hál'Istennek! szerintem persze...

2011.11.30. 23:22:03

@borpancsoló >>: baráti adok-kapok helyett itt csak sima lesajnálást látok, ráadásul számolni sem tudom, hogy hanyadszorra. ha ezért tart itt ez a blog, ahol (valahol), akkor persze csak én vagyok rossz helyen.

dalton1 2011.11.30. 23:38:15

@Herczeg Ágnes: :) Akkor szerintem te egy dimenzióval szegényebb vagy.
Távol álljon tőlem az alkesz védelme, sokszor nem értek egyet a véleményükkel, de szerintem senki nem állítja hogy 10-20 bort egymás után kóstolva mindent lenyelve kellene értékelni. Szerintem egy-egy bort külön-külön lehet lenyelve kóstolni. Én személy szerint nem köpködök ha nem muszáj, mert gusztustalan amikor a nyáltenger fölött tartom a poharam a következő borért. És az ízérzékelés lenyelve teljesedik ki. Simán meg lehet kóstolni akár 50-60-70 bort is úgy hogy egy-egy kortyot/félkortyot lenyelek. Igazi értékelés azonban még akkor sem születik amikor egyedül elszürcsölök egy palack bort 2-3 óra alatt. Mert hát "különbözőek vagyunk". De a futószalag-kóstolás után nagyívű végkövetkeztetések hitelessége egyenlő a nullával...

Persze másképp ízlik egy szelet föstölt sonka ha éhes vagyok és másképp ha mindjárt hányok, de ha visszaköpöm a tányérra biztosan hamis képet kapok...és ezt a hamis képet továbbadni...ámítás...

hegyaljai 2011.11.30. 23:43:30

A vakkóstoló nem barbárság. Szükség van rá, csak nem mindig, és nem minden áron.
A vakkóstolás alkalmas a hibák kizárására, az ízérzet főbb jellemzőinek értékelése (alkoholosság, sav-cukor arány, utóíz hossza)
Ha jobban el akarunk mélyedni a bor élvezeti értékeinek értelmezésében, akkor nem árt, ha sorrendben megismerjük a fajtát, az évjáratot, a tágabb termőhelyet. A termelőt és a szűkebb termőhelyet én nem szeretem előre megismerni, amikor a bor részleteit próbálom megérteni.
A köpni, nyelni ügy pedig a kényszer által irányított. Ha sok a tétel, muszáj köpni, ha kevés, mondjuk 2 órán belül kevesebb mint 5-8 tétel, akkor én a nyelést választom.

dalton1 2011.12.01. 00:21:13

@hegyaljai: az utolsó bekezdéshez:

Ez így van, de a kérdés hogy melyik az alaposabb! Én nagyon élvezem amikor egyik jön a másik után, köpök, öntök, következő...finom, nem finom...de azt is szeretem ha hajnalban a palack utolsó decijénél ugrik be az az íz amit kerestem...ha a reggeli kávéra van időm akkor erre is...

Ha hétköznap nem "élek vele" kóstolgatni álszentség...megnézek a filmből 2-szer 10 percet és kritikát írok róla...?

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.12.01. 00:21:30

@hegyaljai: @borpancsoló >>: Nekem is fura Alkonyi írása, bár a elismerem a lényegét. Szerintem egyszerűen más rendezvény a kétféle kóstolás, néha picit szerencsétlenül is jön ki, hogy ugyanazzal a szóval illetjük őket. Szerintem a nem vakon kóstolás főleg a rácsodálkozásé, tanulásé, megértésé. A vakkóstolás méri meg a borokat is, nem csak magunkat.

@Herczeg Ágnes: Én azt szeretném kérdezni, hogy ha tényleg nem iszol bort a civil életben, akkor mit jelent számodra a kóstolás? Szakmát? Hobbit? Intellektuális kihívást?

Olyan ez nekem, mintha egy zenekritikus nem hallgatna zenét, vagy egy műkritikusnak ne lennének szobrai, festményei. Mi motivál akkor?
(Mert ugye a bor végső soron arra való, hogy megigyák.)

alföldimerlot 2011.12.01. 06:16:34

@Herczeg Ágnes: @metszo_ollo: @Parci: Én nem ismerek senkit a magyar borírók közül, aki annyira sarkosan elutasítja a vaktesztet, mint Alkonyi László, ezért idéztem őt egy olyan írás kapcsán, amely a vakteszt mellett (is) érvel. Én nem ismerek senkit a magyar borkritikusok közül, aki soha nem nyeli le a bort, csak Herczeg Ágnest, ezért idéztem őt egy olyan írás kapcsán, amely azt állítja, hogy teljes képet csak úgy kaphatunk egy borról, ha iszunk belőle.
A saját véleményemet ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a poszt végén röviden összefoglaltam (hosszabban pedig a belinkelt posztban).
Időnként jelezni szoktam (néhányszor azt is kifejtettem, hogy miért), hogy a magyar Decanter (újabban VinCE Magazin) és a Borkultusz tevékenysége, "szellemisége" számomra nem rokonszenves. Szerintem Herczeg Ágnes nyilvános szereplése is ebbe a vonulatba illeszkedik, így a kifogásaim is ugyanazok. Ettől persze lehet egy nagyon kedves ember magánemberként, a lényegen ez mit sem változtat.
De ebbe a vitába nem akarok belemenni, a posztban fölvetett kérdések számomra sokkal érdekesebbek, sajnálom, hogy a hozzászólások egy részét egyetlen mondat apróbetűs beidézése eltérítette.

Herczeg Ágnes 2011.12.01. 06:48:46

Lehet, hogy ez most kicsit hosszabb lesz, de röviden erre nem tudok válaszolni.

@borpancsoló >>: A kóstolással párhuzamot vonva. Jöhetnek a csapások és a civakodás, de nem értem, hogy "fikázhat" valaki ennyire úgy, hogy még életünkben nem beszéltünk két szót, soha nem kóstoltunk együtt, szerintem nem is találkoztunk. Addig egy bort nem kritizálok, míg meg nem kóstoltam - illetve a csomagolást nyilván lehet...

@Szomjas Gödény: @dalton1: @Parci:
Lassan 12 éve már, hogy elkezdtem a borokkal foglalkozni, és mint minden más rendes egyetemista, főiskolás, én is ittam. A Bortársaságnál kezdtem üzletvezetőként főállásban, miközben nappalira jártam. A bor szerelem és szenvedély lett - TDK-ztam belőle, konzulens voltam szakdolgozatnál stb. Mindent elolvastam. Mikor végeztem, más jellegű munkáim lettek, pénzügyi és kereskedelmi területen dolgoztam, de a bor szenvedélye megmaradt - kóstoltam, jártuk a borvidékeket stb. Persze tisztességesen ittam. Majd várandós lettem, és ekkor hoztam meg azt a döntést, hogy csak a borokkal szeretnék foglalkozni. Számomra rettentő fontos volt (most is az), hogy ha ezzel szeretnék foglalkozni, akkor legyen mögötte valós tudás. Akkoriban (4,5 éve - mert a lányom most épp 4,5) a WSET diplomát láttam olyan szintű tudásnak (mivel nem borászként szerettem volna dolgozni), aminek a birtokában szerettem volna lenni. Blanka nem volt még 3 hónapos, amikor megcsináltam a középfokot. Mivel szoptattam, így kizárólag a köpés jöhetett szóba. Ez májusban volt, ősszel más a felsőfokot végeztem - sokat kóstoltam, és a lányom miatt soha nem nyeltem le a bort, csak köptem. Hozzá kellett szoktassam a szervezetem, hogy kellő koncentrálással minden infóhoz hozzájussak - egy egészen új világ nyílt meg, egészen más dimenziót és értelmet kapott számomra a bor. Ezzel egy időben a szervezetem azt szokta meg, hogy sok bor van a számban, de nem jut le semmi a gyomromba. Amikor először próbáltam ezután inni is, két pohár után rettentő beteg lettem (másnapos). A szervezetem átállt. Viszont a tanulás során elkezdtem igazán mélyen megismerni és megérteni a bor logikáját és az összefüggéseket. Azokat az apró dolgokat, amik árulkodnak a bor eredetéről, a szőlő minőségéről és a készítés módjáról. Valahol itt lettem fanatikus.
Hogy mi számomra a bor és a borkóstolás? A világ legizgalmasabb és legcsodálatosabb dolga - a természet és az ember közös alkotása. A bor végtelenül logikus - minden íznek és karakternek megvan a borban az oka - terroir, fajta, alany, klón, művelés, szüret stb. ezer oka van! Ezeket az összefüggéseket az elmélet tanulásával és a kóstolással egész jól el lehet kezdeni megtanulni (soha véget nem érő tanulási folyamat). Engem a megismerés és a kíváncsiság hajt. Tudni akarom a bor titkait, meg akarom fejteni, meg akarom érteni a bort. Ez egy nagyon erős hajtó motor. Szenvedély, szerelem, hivatás és boldogság. Hát ezért köpök, mert a részletek érdekelnek - és ehhez sok bort kell kóstolni - akár többször is ugyanazt. És azért nem iszok a "mindennapokban", mert olyankor anya vagyok, és 100%-ban anya is szeretnék lenni. Otthon csak a lányomé vagyok. Szerintem ez nem elítélendő.

Egy utolsó gondolat Csabának: Ebben az országban van kb. 300-500 igazán komoly borértő ember. Jórészt Budapesten. Ennek az ágazatnak akkor lesz jó, ha az emberek minél nagyobb számban megszeretik a borozást, és elkezdik felfedezni a szépségét, nő az igényük. Borsodi vagyok (tudod - "anyukám is értse.. ":) ) - így tisztában vagyok azzal, hogy mennyire ijesztő egy mély bor elemzést hallgatni valakinek a szakmán kívül. Másként kell közelíteni a borhoz, ha mindenkihez szeretnél szólni. Ezért is jók a személyes beszélgetések. Remélem egyszer alkalmunk lesz rá.

európai 2011.12.01. 08:33:55

@Herczeg Ágnes: Több mint két évtizede kóstolok borokat. Figyelem, tanulmányozom és kiköpöm őket. A legjobbakat, megvásárolom majd a megfelelő alkalmat megragadva, egy megálmodott ételpárosítással (vagy anélkül), elfogyasztom. Később előveszem a jegyzetemet amit akkor készítettem, mikor köptem és összehasonlítom azzal amit a palack elfogyasztásának élményéről írtam. A legtöbb esetben véleményem csak apróságokban tér el, de az alapvélemény, amit az első kóstoláskor megalkottam, megmarad.
Herczeg Ágnesnek nem kell meginnia a bort, ha nem akarja. Tíz percen belül, miután megismertük egymást és leültünk, előkerült ez a téma. Nekiszegeztem erről három kérdést. Az a véleményem alakult ki, hogy jól kóstol, ez számomra elég. Ha nem iszik, hát nem. Van egy ismerősöm Ausztráliában, aki borkritikusként dolgozik egy fontos lapnál. Ő azonban rengeteget iszik, az sokkal jobban zavar engem.

2011.12.01. 09:31:53

@alföldimerlot: hát nem ezekért az egyetlen, apróbetűs félmondatokért járunk (járok) ide, annyi szent! kurvára kár értük, ha fogalmazhatok így...

hogy ontopik is legyek: az biztos, hogy kevesebb infója nem lesz az embernek attól, hogy egy korábban kóstolt borból aztán rendesen fogyaszt is. mindazonáltal tényleg mindenki úgy kóstol, úgy iszik, ahogy kedve tartja. ha "rosszul" csinálja, az úgy is kiderül, amikor közzéteszi jegyzeteit.

személy szerint a bor igazi szépségét a fogyasztásában találom, és bár ez azt jelenti, hogy tizedannyi borral találkozom, mint ha kifejezetten a kóstolásra törekednék, boldogan vállalom. egyrészt, nem vagyok "hivatásos", másrészt, nincs is jobb dolog, mint barátokkal meginni egy olyan palack bort, aminek első kortyainál döbbenten összenézünk... :)

dalton1 2011.12.01. 09:50:12

@Herczeg Ágnes: a szakmai jártasságodat/végzettségedet egy percig nem vontam kétségbe, gratulálok hozzá (minden irónia nélkül), haladok az úton én is valamerre, de mondhatom, mindannyian.

A részleteket kielemezheted ha kiköpöd, de az egész lenyelve teljesedik ki. Van ebben már egy kis szentimentalitás, spiritualitás, de hát a bor csupa szentimentalizmus, savakon, alkoholon és extrakton túl...
Szakmailag mind csak egy mozzanatot hiányolunk, mert lenyelve még egy pici kis ízérzet is adódik, a kiköpéssel ellentétben. Ez tény. Most kávét iszom, ha nem nyelem le nem érzem minden ízét...és a hatása is hozzáad az élményhez, egyikben több a koffein, és két kortytól szétdurran a fejem, másikból meg hiába iszom egy litert...hasonló a bor is, csak mivel a lélekre is hat a test mellet és ezt csak lenyelve tudja megtenni, kicsit még bonyolultabb a többi italnál...

Nem akar senki ivászatra rábeszélni, csak nekem picit hiteltelen, mert én is tudom hogy amikor köpködök kimarad egy lépcső (az utolsó). De nagyon szeretem azt is, a végéig ébernek maradni, hihetetlen élvezetes játék ez. Ilyenkor sosem írok jegyzetet (max. magamnak).

dalton1 2011.12.01. 09:55:21

@dalton1: Igazán komoly borértő emberek kinn kapálnak a szőlőben...vagy most inkább fejtenek...

@Parci: az utolsó bekezdéseddel mélységesen egyet értek, én a két taktikát keverve alkalmazom...és nem az alapján választom ki a bort amivel leülök a kályha mellé hogy egy vakteszten melyik tetszett a legjobban...

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.12.01. 10:34:07

@Herczeg Ágnes: Köszönöm a választ! Én valami elvi antialkoholista koncepciónak értettem elsőre ezt a dolgot, de így már jobban értem mire kell gondolni.

Holland Lovas 2011.12.01. 11:49:56

"...de hát a hírnév végső soron sok ezer kóstoló közös ítéletéből épül föl. És a hírnév mindig iváson alapul."

Van benne valami, de amikor a tágabb családom tagjai megnyilvánulnak - persze a hírnévtől teljesen függetlenül, khm -, hogy Bock meg Gere Attila a legjobb borászok és az ő boraik a legjobbak, akkor valahogy helyeslem annyira a címkeivást.

Persze ha őszinte akarok lenni, akkor én is sokszor teszem ezt, csak más motivációk mentén.

bocsard 2011.12.01. 12:21:23

A bor valóban egy élvezeti cikk. Mi szakértők mikor kóstolunk köpünk, ez sajnos elkerülhetetlen. De ha nem fogyasztanék bort, nem tudnám megérteni a bort és alapvető célját. A bor célja az, hogy megigyuk és az gyönyört okozzon. Ha egy szakértő nem fogyaszt bort azt legalább ne reklámozza, mert valóban a hitelességét veszélyezteti. Az érvet értem, de valóban ha elfogyasztok abból a borból egy palackkal, amit kóstolás után választottam az valóban sokkal többet mond el a róla mint száz kóstolás.
Ha belegondolok azt a autó szekértőt nem fogadnám el aki kritikákat ír az autókról és bkv-val meg kerékpárral közlekedik mert neki nincs szüksége autóra.
Mindazonáltal az valóban nem lenne baj, ha a borral foglalkozó emberek nem egymásra fordítanák az energiát, hanem a bor ügyét tolnák..........

töppedt 2011.12.01. 13:40:34

@Herczeg Ágnes: Kedves Ágnes úgy tűnik, maga egy közgazdász-matematikus szemléletével közelít a borhoz és figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos dimenziót, a spiritualitást. „Tudni akarom a bor titkait, meg akarom fejteni, meg akarom érteni a bort” Ezt spiritualitás nélkül sohasem fogja elérni. Sajnos nem ismerem minden részletét a WSET curriculumnak, de felteszem, ezzel az aspektussal nem is foglalkozik. (Vagy mit tanít a WSET a biodinamikáról?). A bor lehet szenvedély, szerelem, hivatás és boldogság, de a titok titok marad a megértés pedig egyre távolabb kerül.
Ha a lenyelt bor mellé nem olvas, Hamvas Bélát örökre megmarad a borkóstolás azon szintjén, amelyet brit tudósok rövidesen helyettesítenek egy fizikai, kémiai jellemzők alapján működő kóstológéppel, amely nem téved ugyan, de Hamvas sem lesz a memóriájába táplálva, miként nem fogja érzékelni a kóstoló ember fizikai és lelki állapotát sem.
Dőreség azt hinni, hogy a szőlő növény termesztésének és a bor készítésének részletes ismerete majd eljuttat bennünket a nagy titokhoz, a bor megfejtéséhez anélkül, hogy a két és fél millió éves emberiség és hat ezer éves bor spiritualitásával ne foglalkoznánk.

dalton1 2011.12.01. 14:53:30

@töppedt: Az utolsó bekezdéseddel össze is foglaltad a lényeget. Akár Hamvas is írhatta volna...

A nagy titokra szerintem már Noé is ráérzett, mikor alaposan berúgott, pedig azt sem tudta mit ivott...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.12.01. 15:28:56

@töppedt: a bor spiritualitását és isteni küldetését ebben az esetben (túl)hangsúlyozni = BULLSHIT. Teljesen irreleváns a témához!

Te nem veszed észre - sok-sok ezer honfitársaddal együtt - hogy Hamvas Béla műve nem más, mint humor: szórakoztat és kacagtat! Szerintem Hamvas a sírjában pörögve röhög azokon, aki a bor filozófiáján komolykodnak.

Nem kell a borból szabadkőművességet és titkos összeesküvést vagy vallást kreálni. Csak a sok lőre fogyasztásához kell transzba esni, hogy ne pusztuljon bele a fogyasztó... ilyen funkciója lehet. Talán.

fugu 2011.12.01. 16:44:51

@Herczeg Ágnes: "...még életünkben nem beszéltünk két szót, soha nem kóstoltunk együtt, szerintem nem is találkoztunk."
Kedves Ágnes, erre ne vegyen mérget!
Sokunkkal találkozott már, velem is, nem is egyszer, csak éppen nem vette észre, mert miközben kegyed ismertté vált, minket ma sem ismer, miért is ismerne. Mi ide szinte arctalanul írogatunk, bár néhányan azért már ismerjük egymást...

töppedt 2011.12.01. 16:59:35

@akov: Én úgy érzem te totalisan félreértettél: amiről beszélni akartam:
a bor minősítéséhez kóstolni, pontosabban inni kell.
inni csak úgy lehet, hogy lenyeljük azt, ami a szánkban van
csak a ma felgyorsult világ polgára akar egy este 50 bort megkóstolni/kiköpni és azzal hitegeti magát és olvasóit, hogy ezt objektíven teszi. (Közismert, hogy a neuronok/idegsejtek ingerület átvitele véges)
Spiritualitás alatt én lelki állapotot értettem és nem transzcendentalitást.
Aki szerint a bor egyszerű, mint az ék az téved.
Némely borok esetén a különbség nem magyarázható csupán fizikai, kémiai tulajdonságokkal
Ha válaszolnál néhány kérdésre az elbeszélés kikerülése céljából igen-nemmel megköszönném

Szerinted ugyanazon bor ismételt kóstolása ugyanazon kóstoló által (lenyelve,köpve) mindig ugyanazt a végeredményt adja ?
Van-e köze szerinted a kóstoló ember lelkiállapotának egy bor általa végzett minősítéséhez?
Szerinted Hamvas Béla humorista volt ?
Amikor Hamvas oldalakon keresztül elemzi a Szentgyörgy-hegyi és a Badacsonyi bor különbségét csak a savakról, cukorról, alkoholról és a reverz ozmózisról ír ?
El tudod képzelni Hamvas Bélát amint az összes útjába kerülő bort kiköpi ?

dalton1 2011.12.01. 17:43:39

@akov: azért nagy marhaságokat írsz te...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.12.01. 18:07:57

@töppedt: Engedd meg, hogy én is egy kérdéssel válaszoljak.

Mi köze van a bornak a Szaturnuszhoz, az ólomhoz és a meleg italokhoz?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.12.01. 18:11:58

@dalton1: Lehet. Soha nem állítottam, hogy normális vagyok. Én viszont tudok kacagni a bor filozófiáján, ti meg csak "spirituáljatok" rajta. :)

dalton1 2011.12.01. 18:16:13

@akov: "Tulajdonképpen minden dolog ugyanannak az Egynek más és más megjelenése."

Elolvastad a könyvet? Feltételezem igen. Ez pl. pont ott van ahol a Szaturnuszról beszél...
Általában azok gondolják humoros műnek akik észre sem veszik hogy az olvasás közben saját magukon röhögnek..

dalton1 2011.12.01. 18:17:26

@akov: Mi a baj a spirituálással? Gondolom te sem röhögöd végig az életed?

(Bocsánat az első megnyílvánulásomért, durva volt, első felindultságomban írtam!)

Herczeg Ágnes 2011.12.01. 18:21:44

@fugu: Örülök, ha találkoztunk, amire te hivatkozol, azt Csabának címeztem.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.12.01. 18:40:00

@dalton1: semmi baj nincs vele. Mivel nem fogyasztok kokaint, nem is rögök egyfolytában (pedig vicces lenne).

A bor filozófiája az élet öröméről szól, aminek értéke a könyv írásakor - egy sötét korszak után - méginkább becsülendő és kézzel fogható. Ezzel együtt rengeteg humor is van az írásban. Nem egy borivóval találkoztam, aki végletesen komolyan vette és pótszerként, identitás-mankóként alkalmazta a magyar bor jelenbeli borminősége, sikertelensége és nélkülözöttsége ellenében. Meg kell hogy mondjam, az ilyesmi eléggé felcsesz. Hamvasnak más tervei voltak ezzel a művel, nemde?

A téma felhozását érzem ehhez a vitához méltatlannak. A WSET diploma vélhetően sokkal többet tanít a borról, mint Hamvas. Az éltet, a spiritualitást talán nem kurzusokon és képzéseken kellene számon kérni.

Aki borral él, fekszik és kel és még ír is róla, értékeli, ajánlja stb. NE már, hogy spirituális megfontolásait közvetítse másnak. Ha a borleírás/ajánló spirituális vélt/érzett élményekkel tűzdelt, majd az olvasó a tízezerért megvett bort otthon bután bámulja, mert neki éppen nem jelent meg a nagy manitu és még hibás is a bor... hát rugja is tomporon a kedves "szakértőt", ha az utcán összefutnak.

Azt meg már meg sem említem, hogy hány "spirituális" pincében jártam, ahol a savanyú bort kaptam, miközben a borász két pohárka után az Isteneket vagy Hamvast idézte meg. Ezt pont elég volt ahhoz, hogy a spiritualitást meg a szakmaiságot külön értelmezzem. Az előbbit inkább otthon tartom.

Jenyei 2011.12.01. 19:35:15

Én úgy gondolom, hogy Hamvas Béla kiütést kapna attól a kultusztól, ami a borról írt gondolatai alapján övezi. Már miért is ne ítélhetne meg egy bort profi módon valaki, aki nem olvasta Hamvast, uram bocsá' még csak nem is hallott róla?

És amúgy ez a kötelező Hamvas ismeret mindenkire vonatkozik, a világ minden borítészére, vagy csak a magyarokra?

Herczeg Ágnes 2011.12.01. 20:32:57

@akov: Nagyon köszönöm.

És akkor stílusosan ezzel zárnám ezt az elmélkedést a részemről:

" No-one can pass behind the curtain of secrets, no-one knows what's under the surface. There's no asylum except in the heart of the earth. Drink wine, these illusions are endless."

Hamvas sem rossz, de én Khayyamot jobban szeretem. Teszek hozzá egy linket - már akit érdekel, esetleg nem ismeri, és van hozzá kedve:
www.lenbracken.com/omar.html

Ja! és éljenek a lelki szegények....

töppedt 2011.12.01. 21:09:37

@akov:
Te szándékosan nem akarod érteni miről beszélek.
Mi annyira más nyelvet beszélünk, hogy nem kísérletezem tovább

töppedt 2011.12.01. 21:52:14

egy másik javaslat Khayyamtól, aki láthatóan nem ivott kevesebbet Hamvasnál - "Drink wine, it's what remains of the harvest of youth—the season of roses and wine and drunken friends. Be happy for a moment, that moment's your life."
Miért nem fogadja meg Ágnes?

Herczeg Ágnes 2011.12.01. 22:10:34

@töppedt: Látja kedves Töppedt, pont ezen az idézeten keresztül ismertem meg Khayyamot vagy 9 éve - emiatt a pár sor miatt kutattam fel a munkásságát.... :) (lsd. Film: Hűtlen)

Ha tényleg odafigyelne arra, amit írok, legalább olyan méllyen, mint Hamvasra, akkor látná, hogy nekem az ivással az ég egy adta bajom nincs. Csupán a jelenlegi életvitelembe ez nem fér bele. És persze van olyan alkalom, hogy megiszok egy pohár bort vagy pezsgőt. És azt olyankor nagyon élvezem, és mindig megadom a módját.

Ne haragudjon meg, hogy ezt írom, de szerintem pont Ön nem érti azt, amit mondani szerettem volna, és amit @akov: ír. És azt is sajnálom, hogy ilyen sok előítélet él önben velem kapcsolatosan.

Kívánom a legjobbakat!

2011.12.01. 22:28:33

mi lenne, ha az élni és élni hagyni filozófia mentén blogolnánk, kommentelnénk, kóstolnánk és innánk? :) (béke, szeretet, woodstock)

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2011.12.02. 00:47:22

Érdemes lenne a "kóstolás" értelmén elmerengeni...
Milyen az, amikor megkóstolunk egy ételt? Kiköpjük?

Ferraiolo 2011.12.02. 01:49:40

Régóta olvasom e blogot és nem tudok elmenni amellett, hogy a postokban és a kommentekben egyaránt gyakran felbukkan Herczeg Ágnes nyilvános kikezdése és a rajta élcelődés. Nem tisztem Ágnest megvédeni, megteszi ezt Ő maga is, de nem gondoljátok, hogy ez már igen unalmas? Vagy egyszerűen nincs jobb téma ennél? Most komolyan. Ágnes munkásságát és jelenségét lehet szeretni vagy nem szeretni, de azt egy kicsit konkrétabb kritikákban illene megfogalmazni. Értekezzetek a borról, kóstoljatok sokat és ne folyton személyeskedjetek! Nőjetek már fel ahhoz, hogy a bor nagyvilága tele van borszakértő hölgyekkel! Mert bevallatlanul, de ebből az irányból fúj a szél. Addig is próbáljátok meg magatokban legyűrni az érzést: indavideo.hu/video/58Marai_Sandor_-_Az_irigysegrol
Üdv: Ferraiolo

felvetés 2011.12.02. 07:51:31

Ezért büntiből 3 dícsérő cikket kérünk! :)
Herczeg Ágit én speciel kedvelem! Szerintem többen vagyunk ebben a táborban.

Borkirály 2011.12.02. 10:39:19

@felvetés: A helyes cím "Köpni, nyelni, vagy kóstolgatni?" lett volna.

dalton1 2011.12.02. 12:33:11

@akov: Szerintem a borhoz méltatlan, de meg merem kísérelni, hozzánk emberekhez is hogy ennyire kizárjuk a spiritualitást...az egyetemen volt pár tárgyunk a szőlő és bor kultúrtörténetéről, vallási, spirituális szerepéről, sokkal többet adtak mint a száraz tudományos tények (amik nélkül ugyanúgy vakon kavarognánk mint spiritualitás nélkül.) A száraz borleírások sosem csigáznak fel annyira hogy én magam is megvegyem, megkóstoljam a bort...nem sárgabarackot, szárazanyagot meg savakat keresek egy borban hanem a történeteket, az eltűnt időt. (Műtannin után szabadon...)

A spiritualitást kizáró ember valahova ide jut...:

" (...) nem ismeri a szerelmet, hanem a szexuális ösztönt; nem dolgozik, hanem termel; nem táplálkozik, hanem fogyaszt; nem alszik, hanem biológiai energiáit restaurálja; nem húst, krumplit, szilvát, körtét, almát, mézes-vajas kenyeret eszik, hanem kalóriát, vitamint, szénhidrátot és fehérjét, nem bort iszik, hanem alkoholt, hetenként méri testsúlyát, ha feje fáj, nyolcféle port vesz be...(...)"

Így ahogy most írod, hogy a Bor filozófiája az életörömről szól és van benne humor is már teljesen egyet értek veled.

@Jenyei: Meg lehet ítélni profi módon egy bort Hamvas nélkül, már miért ne lehetne? Szerintem a Bor filozófiája inkább filozófiai töltetű mint szakmai...és a félreértelmezésén vitatkoztunk. Hamvas műve nem egy új dimenziót nyit, hanem egy létezőre irányítja a figyelmet.

dalton1 2011.12.02. 12:39:21

@akov: ...a kedvenc kézműves borászaink, akik a néhány száz palackos csodáikat készítik (lsd. a nemrég említett DZ Veres, 2009), ugyanúgy megszállottak és hatalmas spirituális töltetet adnak a boraik mellé...vagy csak én inkább ilyenekkel találkoztam...

Ha elmész egy kóstolóra, borvacsorára ami igazán örömet szerez, az máris spiritualitás, nem csak fizikálisan szerez örömet...a lelked hogy hagyhatod otthon? :)

ongroá 2011.12.02. 12:52:22

@Ferraiolo: Személyeskedés ide vagy oda, nem tudom megállni, hogy ne jegyezzem meg: Ferraiolo barátom, Te ismét buta vagy mint a tök. :)

Ferraiolo 2011.12.02. 13:12:24

@ongroá: Nem vagyunk barátok. Mindenesetre köszönöm az éles kritikát, leszűrtem a tanulságot. ;-/

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.12.02. 13:39:08

@dalton1: nem akarom kizárni a spiritualitást a borból, csak "otthon hagyom". Ez alatt azt érteném, hogy a helyén kezelem és olyan helyzetekben nem erőszakoskodok spiritualitással, ahol arra nincsen szükség. A bor és közted lévő spiritualitst Te éled meg, az, hogy ez milyen legyen, ne más mondja meg.

Fenntartom, hogy felesleges volt a spiritualitást a köpni v. nyelni kérdéshez idekeverni és főként Ágnest szurkálni vele. Egy bor megítéléséhez biztosan nem szükséges (és nem is elégséges) azt lenyelni. A kóstoló bármennyire is igyekszik, le is nyel valamennyi bort (én pl. töredék centeket leengedek ilyenkor is, segít érezni az alkoholt).

Amennyiben egyeseknél a spiritualitás a masszív alkoholfogyasztással függ össze, akkor megint másról beszélünk. :) (egyébként igen, biztosan összefügg a bódulattal, a gátlások feloldásával stb.).

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2011.12.02. 14:12:45

Egy pillanatra megszakítva a beszélgetés fonalát odaállnék a feldobott labda alá:

Nekem szükséges valamennyit, fesztiválokon legalább egy icipicit nyelni a kóstolt borból, én egyszerűen kevés vagyok a nyelés nélküli véleményalkotáshoz.

Azért van némi hitele mégis a tiszta köpésnek előttem, mert hozzáértő emberek és ismerősök mondják meggyőződve, hogy sok idő után meg lehet csinálni.

Számomra jelentősen csökkenti az ízérzékelést és teljesen megfoszt a retrográd illatoktól, azaz kb. a bor felétől.

Vakkóstolás: szerintem azon parázni, hogy jujj, benézem a Ch Lafite-ot szekszárdi bikavérnek, hát, az túlzott gátlásosság. Én ma még ki merek állni bárki elé és elmondani a tippjeimet, és nem érzem cikinek. Annyi varjút láttam már karón, hogy tudom: ő se tud(hat)ja (sokkal) jobban.

Vagy ezzel túl extrém madárnak számítok?

dalton1 2011.12.02. 14:34:17

@akov: Az első bekezdésed segített a tisztán látásban, így egyet is értek vele. A másodikkal nem, dehát ez van. A harmadikhoz meg annyit hogy nem a masszív alkoholizálást tekintem spiritualizálásnak, sőt alapvetően az alkoholfogyasztás nem szükségszerű a spiritualizáláshoz.

Szerintem lenyelés nélkül mindenképp kimarad egy dimenzió. Van amikor nincs más megoldás, csak akkor tudatában kell legyünk hogy nem teljes a kép, már amennyire eleve teljes lehet...

e_easy 2011.12.02. 16:54:42

ejnye, nem allom meg hogy ezt ne masoljam be ide:
"Nálunk a borkóstolók kissé mások, mint az általában megszokottak. Szeretném megértetni mindenkivel, hogy a bor isteni csoda, nekünk embereknek kell megváltoznunk, hogy ezt igazán megértsük. Ezért nemcsak magát a bort mutatom be, hanem ami mögötte van: megszólal a zene, elhangzik néhány epigramma, és a lélek töltõdik, ez mindenkit megérint."

Gratula Vida Peternek a díjhoz.

kifli 2011.12.02. 19:36:15

Hepci: megfogalmaztad a lényeget. borkóstolás = a bor lenyelése

ha kiköpöd, az valami más, pl. borral való öblögetés

töppedt 2011.12.03. 17:01:26

@dalton1
@Szomjas Gödény
:))

Jenyei 2011.12.04. 08:06:58

@e_easy: A gondolat nagyon szép, de szerintem nem arról szól, amiről itt a vita folyik.

e_easy 2011.12.04. 14:39:17

@Jenyei: azt hittem ez egy boros forum :)

dalton1 2011.12.04. 15:07:42

@Jenyei: szerintem arról szól...vagy legalábbis van köze hozzá.

Jenyei 2011.12.04. 19:14:03

Természetesen a borról szól :) De legfőképpen arról, hogy köpni vagy nyelni, vakon vagy látón.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.12.05. 10:30:18

Szepsy Istvánnak volt egy bennem mély gyökeret eresztő gondolata, amit azóta hasznosítok is. Azt mondta, szinte a legfontosabb próbája egy-egy borának, hogy mennyire jó és tiszta, hogy ha este megiszik belőle egy palackkal, akkor másnap reggel hogyan ébred?!
Ha fáradtan, lustán, kevés energiával, akkor nem nevezhető csúcsbornak a bor, viszont ha szellemileg-testileg energiával feltöltődve, frissen és pozitív gondolatokkal, akkor az a bor kiválóságát jelzi. És ez bőven túlmutat a kén vagy alkoholszinten.

Van ennek egy profánabb olvasata is: a "cuccos" borok kiszűrésének legjobb módja kb fél liter elfogyasztása. Ha másnap a bor miatt komoly gondok vannak a bélrendszerrel, akkor volt valami durvább okosság a borban.

A másik, hogy sok plusz infót ad egy borról a lenyelt korty, legalábbis számomra, sokkal inkább tud "robbanni" a bor íze ha egy nagyon minimálisat lenyelek.

A másik témához: ha vakóstolón találkozom egy különleges borral, akkor fizikai fájdalmat okoz, ha utána valamikor nem tudom rendesen is megkóstolni. Rndes megkóstolásnak pedig a minimuma, ha egy alkalmommal max 7-8 féle bor van terítéken, le lehet nyelni a bort és nem vak a kóstoló. És max. 7-8 ember hut erre a mennyiségre:)
De az igazi intim közelség akkor jön el, ha napokig tudok kortyolgatni egy palackot.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2011.12.05. 11:20:12

@Szomjas Gödény: és ha benézed a Weinhaus kékfrankost Chateau Lafite-nak?
Politikusok ezt naponta gyakorolják, velük se történik semmi megrázó... :D

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2011.12.05. 11:21:52

@kifli: megpróbálkozhatunk egy új szakkifejezés megalkotásával: borgargalizálás (?)

Sárfehér 2011.12.05. 12:10:50

@Hepci: "Fogyasztásmentes szájbanforgatásos ízkinyerés". A lékinyerés mintájára. :)

Ahogy itt többen is irták, azért csak az a lényeg, hogy mindenkinek - borásznak, borszakírónak, borkereskedőnek, gasztronómusnak, egyszerű borrajongónak - mások a szempontjai, és ezért máshogy kóstolnak. Pl. egy kereskedő vagy borszakíró kénytelen valamennyire ragaszkodni az objektivitáshoz, viszont én, mint borissza egyszerűen nem akarok objektíven kóstolni. Az én borélményemhez hozzátartozik a borász, a táj, a szőlő, a pince, a borhoz tartozó legenda, a barátok, akikkel iszom, és ennek egyetlen elemét sem szeretném kihagyni. A vakkóstolás a szakember számára a saját magával való szembesítés, a borisszának viszont csak egy játék, ami után szerintem is "rendesen" is meg kell kóstolni a bort.

Még egy szempont: az én kispolgári lelkemnek a bort, a föld levét fölöslegesen kiköpni, kiönteni vétek: annyi bort töltök-töltetek, amennyit megiszom, de azt meg is iszom.

Még egyszer hozzáteszem, ez egy "fogyasztói" hozzáállás. :)