A maraton e szakaszára kevés újdonság jutott, lesz ellenben recycling meg revidea. Miközben egyre szilárdabb az a meggyőződésem, hogy igazán nagy kékfrankos csak Sopronban és Egerben készülhet, merthogy a löszösök nem elég tökösök, most három dél-pannonnak is örülök.…

Néha az ember csak kutyafuttában tud kóstolni, jegyzetelni sincs ideje, ilyenkor csak benyomásokat tud utólag papírra, blogra vetni. Ez történt velem is most, a Kézműves Borok Háza által szervezett bemutatón is, ahol pár óra alatt módszeresen végigkóstoltam jó pár borász…

A kérdés sajnos mind a mai napig aktuális, bár valami mozdulni látszik mostanában. Közel két évtizede hajtogatjuk mindenkinek, akit vélhetően illet, hogy ki kellene hozni végre a bort a pincéből, és oda tenni, ahová való. Fokhagyma és paprikafüzér helyett; ha kell,…

Elöljáróban szögezzük le, hogy Magyarország márpedig fehérboros vidék. Ezt halljuk minden nemzetközi aranyorrútól, ezt visszhangozza a hazai borsajtó tekintélyes része, és - valljuk be - sok kóstolási jegyzet is egyre inkább a fehérek irányába löki a magyar borra szomjazó…

Számos oka van annak, hogy mostanában könnyen érthető, jól csúszó borokra vágyok. Egyrészt az elmúlt időben több tematikus kóstolón is voltam, ahol az elém kerülő tételeket pontoztam, kerestem jól megfogható stílusjegyeiket, no meg a hibáikat. A legkevésbé sem meginni,…

Célegyenesbe értünk soproni és egri futamunk után. Az este harmadik felvonásaként hat szekszárdi kékfrankos következett egy villányi kakukktojással megspékelve. Aki hiányol innen figyelemreméltó borokat, annak teljesen igaza van. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az itt…

A Robert Parker-féle Wine Advocate-ben egy osztrák vörös áttörte a bűvös 95 pontos határt. Kollaterális öröm számomra, hogy kékfrankosról van szó, és egy olyan termelőről, akit egyetlen kóstolás alapján is a legnagyobbak között tartok számon (honfiúi szívnek bónusz, hogy…

Folytatva a vágtát, Sopronból már át is nyargaltunk Egerbe. Némileg lassította a tempót, hogy az eredetileg tervezett hat helyett végül kilenc kékfrankost kóstoltunk meg. Mindezek ellenére hősiesen küzdöttünk, és ebben a borok is partnerek voltak. Nem hagytak minket lankadni,…

Újabb közös kóstolót tartottunk, ezúttal kékfrankos volt a téma. AM kolléga maratonja mellé, mi egy vilámgyors sprintet vágtunk ki. Az eredeti terv szerint háromszor hat soproni, egri és szekszárdi bort akartunk megnézni, aztán bekerült két kakukktojás és három további tétel.…

Mostanában mindenki a Heimann-borokat dicséri. Aki a könnyű vereseket preferálja, az is, aki a fajsúlyosabbakat, az is, ráadásul a fehérbarátok is elégedettek a 2007-es Vionával. Nincs más hátra, beállok a sorba. Másfél hónappal ezelőtt helyszíni szemléztem a Heimann-birtokon,…

Pozitívan közelítek a borokhoz; ha úgy tetszik, a léha örömöt keresem bennünk, s ekként is értékelem őket. Rossz borra fölösleges szót vesztegetni – gondoltam. Éppen ezért merengtem hosszasan Horváth József Ráspi 2004-es alap kékfrankosának martalékai fölött (ami…

Amikor Frittmann János elnyerte az év bortermelője címet, nyájas olvasóink körében  parázs vita kerekedett. Tény, hogy igencsak nehéz ésszel fölérni, hogy milyen szempontok alapján ítélik oda ezt a címet, de erről nem Frittmannék tehetnek. Ők olcsón jó borokat…

Nagyobb társaságban, csevegve, szenzációra éhesen kóstoltuk a St. Andrea 2006-os dűlőszettjét, és a borokat többnyire zöldnek, vékonynak és frigidnek találtuk. Másnap a félpalackok nálam landoltak, így egyrészt én lehettem a borok teljes metamorfózisának boldog…

Valószínűleg igen, legalábbis itt, a Kárpát medence táján. Történt ugyanis, hogy vegyes merítésben kóstoltunk néhány (pontosabban 14) olyan vörösbort, melyek jórészt mostanában kerültek, vagy kerülnek az üzletekbe. Amennyire lelkesedtünk a közelmúltban kóstolt…

Heimann Zoltán közvetítésével kaptam egy hatos mintát Szekszárdról. A borok Pálos Miklóstól, a Takler borászat volt szőlészétől érkeztek, pontosabban a Borműhelytől, amely Miklós és Halmosi Áron közös vállalkozása. PM, mint oly sok borász, magával ragadó jelenség.…

Tompulok megállíthatatlanul. Egyre többet kukacoskodok, lamentálok, kármentőzök, ha kékfrankos kerül a poharamba, pedig istenuccse övék a szívem csücske. Két év lelkiismeretes fajtafaggatás után vagy én lettem überfinnyás (abcúg osztrákok! bloody Buttler!), vagy az inputban…

A furmintok után/közben muszáj volt már egy kis vöröset innom. Nemrég vettem egy vegyes hatos kartont az új St. Andrea dűlősekből: a válogatás két kékfrankosát érte el így végzete dugóhúzó által. Az egyiknek alighanem jót tett volna, ha békén hagyom még egy darabig, bár…

Tizenöt év hosszú idő. Tizenöt évvel ezelőtt, 1993-ban érettségiztem, felvételiztem. Gál Tibor pedig saját pincét alapított Egerben. Nagyobbik fia, Tibi, ekkor 8 éves volt. A sors úgy hozta, hogy a 15 éves pince vertikális kóstolóját ez a fiú celebrálta, ami egyben főhajtás…

Előre kell bocsátanom, hogy nem tartozom az osztrák kékfrankos-szcéna ismerői és/vagy rajongói közé. Akadt néhány elszigetelt ismerkedési próbálkozásom, de többször is olyan példányba futottam bele, ahol a hangmérnök addig csiszolgatta a mászterokat, míg a természetes…

Volt az elmúlt héten egy kiváló szakmai bemutató a Szekszárd Borvidék Kht. szervezésében Budapesten. Borászok és borok Szekszárdról. Tizenhét pince, pincénként maximum három borral: így is mintegy 45 tétel várt az elszánt és kíváncsi kóstolókra. Mindezt néhány óra alatt…

A Nyakasban nem leltük meg az ártudatos alkesz védangyalát. Szeremley Huba feje fölé viszont glóriát rajzolhatunk. A nyughatatlan kalandor és világcsavargó immár tizenöt éve futó pincészete máig a borvidék dinamója. Osztozva a kollektív hanyagságban egészen mostanáig mi is…