Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Hordó és csillámpala

2006.03.16. 04:38 - BOB

Nini, egy bölcsész - ötlött fel bennem, mikor Franz Reinhard Weninger kikászálódott kocsijából a Monarchia Kinizsi utcai üzlete előtt. A borászdinasztia ifjú sarja ugyanis szakállt növesztett, melyet vastag, fekete keretes szemüveggel tett még hangsúlyosabbá, vagyis alig emlékeztetett az emlékeimben élő Weningerre. Mindegy is, az a lényeg, hogy a borok jók legyenek - folytattam a gondolatsort, hiszen kishazánk borászata ma valószínűleg máshol tartana, ha annak idején idősb Weninger nem tesz látogatást Villányban, vagy nem alapít közös céget Gere Attilával. És a magor kékfrankos is egész máshol tartana, ha utána nem alapítottak volna saját borászatot a Sopronhoz közeli Balfon. Ehhez képest a szakáll maga - semmiség.

A Weninger família osztrák létére erőst rányomta bélyegét a hon borászatára. A család önológiai históriája labanchonban, a magyar-osztrák határtól alig 15 kilométerre fekvő Horitschon falucskában kezdődött, ahol is Weninger nagypapa egy blaufränkisch nevű szőlőfajtát (megyarul kékfrankos) termesztett nagy műgonddal. Az apa azután 1992-ben ökrös szekérre pattant, batyujába rakott némi hamuban sült pogácsát, felkerekedett, és meg sem állt az ungarische mediterránig, ahol is Gere Attilával közösen hirtelen felindulásból pincészetet alapítottak. Akkoriban Villány még nem a brutális hozamkorlátozásról és a csúcsborokról volt híres, meglehetősen nagy hullámokat kavart ezért az állóvízbe hirtelen beledobott Gere-Weninger pincészet, mely kezdetektől fogva alkalmazta mind a hozamkorlátozást, mind a modern pincetechnikákat, vagy a barrique hordókat. Weninger papa egyébként azóta is résztulajdonos e vállalkozásban.

1997-ben azután a család a Sopron melletti Balfra is beruházott, e lépésüket Franz Reinhard főként a speciális mikroklímával indokolja. A klíma mellett persze egy újabb kihívás is vonzotta őket: a pártállami 40 év alatt kocsisborrá züllesztett kékfrankos feltámasztása, régi, ámde megkopott dicsfényének újrapolírozása. A balfi területek ugyanis ideális közeget biztosítanak a fajta számára. A művelethez Weningerék két fontosabb területet szereztek: a Spern Steiner dűlőn tizenkét hektárt a maga palás-csillámos talajával, az agyagosabb Frettner dűlőben pediglen nyolcat. A horitschoni birtokot maga Weninger apuka, a balfi régiókat pedig 2000 óta a számos külföldi tapasztalatot (Itália, Kalifornia, Ausztrália) is szerzett Franz Reinhard kormányozza.

Weningerék egyfajta fél-bio gazdálkodást folytatnak, ennek részleteiről Franz szívesen beszélt volna, de a szakkifejezések és azok fordítása körül kialakult nyelvi nehézségek után végül is annyiban állapodtunk meg, hogy semmi műtrágya, semmi vegyészkedés, és lehetőleg minél természetesebb módon készült bor fémjelzik ezen borkészítési stílust. Ha nem is akkora nóvum ez, mint amilyenként Franz beszélt erről, mindenesetre talán segít leépíteni a borvidékkel kapcsolatban néha-néha szárnyra kapó történeteket.

A bemutatóra a Monarchia (illetve MMI) teremtett alkalmat és helyszínt. A kóstolt borok sorrendben:

1. Weninger Soproni Kékfrankos 2004:
A kékfrankos a pincészet zászlóshajója, mondhatni önológiai kvalitásaik sine qua nonja. No nem ez a kékfrankos, hanem a 7. tételként szereplő. Ez a "sima" kékfrankos viszont a legnagyobb mennyiségben előállított boruk, mely elsősorban a hipermarket-piacon kél el. Áradó meggyes illattal tudatja velünk: a fajta gyümölcsösebb, könnyedebb vonalát képviseli. Semmi komplexitás, semmi bonyolultság, csak egy egyszerűen tiszta, szép meggyillat ez. Ízében azonban a gyümölcsösség hátrébb szorul, az alkohol érezhetően kilóg a borból. A korty végén egy hamisíthatatlan kékfrankosos kesernye tör utat szájpadlásunkon, a bor közepes teste egy picit rövid lecsengésbe megy át. Igazi ivóbor ez, mindenféle cizellálás nélkül, kiváló ételkísérő lesz belőle.
3 pont.

2. Weninger Soproni Pinot Noir 2004 (hordóminta):
Annak idején hallottam pletykákat, miszerint a 2002-es tétel után Franz Reinhard felhagy a pinot termesztésével, mert túlságosan macerásnak tartja a fajtát. A hordóba zárt cáfolat érkezett tehát itten némi magyarázat társaságában, miszerint 2003-ból valóban nem került piacra pinot noirjuk, de ennek a különösen forró évjárat volt csupán az oka, mely a pinotnak kifejezetten nem kedvez. No de 2004 már más, hűvösebb, csapadékosabb év, a burgundi fajta is szépen beérett: a pinot-s fülledtség körítéseként cseresznye, füst, csokoládé, szegfűszeg illata csapja meg orrunkat. Sajnos itt is érezzük a kilógó alkoholt, bár érdekes módon ez egyáltalán nincs hátrányára a bornak, mely vékonyka teste ellenére is inkább elegánsnak mondható. A savak (főként az évjárathoz képest) kerekek, összességében rendben van a bor, ha nem is hat éppen a reveláció erejével.
4 pont.

3. Weninger Soproni Pinot Noir 2002:
A pinot noir palackba zárt klasszikusa, vaktesztjeink tündöklő állócsillaga és babérkoszorús kiváló dolgozója ezúttal sem okozott csalódást. Sőt: ismét megmutatta, milyen hihetetlen széles spektrumon mozoghat e fajta mind illat-, mind ízjegyeiben. A korábban tapasztalt virágos jegyek mellett most dió, rumosdió átható illatával támad, kétséget sem hagyva afelől, hogy igazán komoly játékosról van szó. Szájban is telt, húsos bor, a míves hordóhasználatra utaló pörkölt mogyorós jegyekkel (nekem ez gyengém egyébként), cseresznyével. A fajtára jellemzően inkább magas és elegáns, sem mint robusztus, amellett hogy betölti az érzékszerveket és a szélességével sincs az égvilágon semmi gond. Szép, hosszú lecsengéssel teszi magát emlékezetessé. Talán az egyik legszebb pinot, amit a magor anyaföld az utóbbi években megtermett.
7 pont.

4. Weninger Soproni Frettner Cuvée 2002:
Az utóbbi időben sorra nyerte a kékfrankos és a syrah-teszteket ez a bor, szívesen beneveztük volna egy merlot-kontesztre is (hátha), hisz e három fajta házasítása egyébként. Egyébiránt tényleg szép bor, behízelgő, kerek. Erősen meggyes illatában kapor és bors jegyeit véltem felfedezni, némi halvány animalitás kíséretében. Ízében fűszerek, fa (talán túlzottan is határozott hordóhasználat), intenzív ízérzetek jönnek megfelelő harmónia mellett, majd közepesen hosszú, főként tölgyes ízekkel operáló lecsengéssel búcsúzik. Nem rossz, bár engem sajnos most nem tudott annyira megfogni. Talán az előző pinot volt az oka.
5 pont.

5. Weninger Soproni Syrah 2003:
Talán nem ígérek túl nagyot, ha azt prejudikálom, hogy a syrah egyik hazai klasszisa lesz ez a bor. Egyelőre rendre veri le vaktesztjeinken a francia és újvilági versenyzőket, vagyis jó úton jár az öröklét felé. Most is hozta a papírformát: pikáns fűszerességgel nyit, melyet bors, ánizs, kapor, csokoládé illata követ. Letaglózó, a szájban nem lefelé indul el hanem minden irányban, betölti az ember egész fejét, intenzív, robusztus. Érződik rajta az igen érett alapanyag, a megfontolt hordóhasználat (persze ekkora test mellett nem nagyon volt mit fontolni), igazi újvilági stílusú bor. Akinek ez tetszik, imádni fogja. Engem most kicsit kevésbé fogott meg, mint egy hónapja, ennek ellenére csak ajánlani tudom.
Erős 7 pont.

6. Weninger Soproni Merlot 2002:
Franz Reinhard szereti a fajtát, de saját bevallása szerint nem jelent neki igazi kihívást: kisebb hőösszegek mellett is beérik, kevésbé érzékeny a betegségekre, stabil minőséget tud nyújtani szinte bármikor (epedve várjuk majd a 2005-öst is - viháncol a gonosz kisördög vállunk felett). A syrah után viszont valahogy jellegtelennek tűnt nekünk, igazi értékeit a visszakóstoláskor mutatta csak meg. Komoly, nehéz, elgondolkodtató bor. Illatában áfonya, szeder, földes jegyek, gomba, az elmaradhatatlan ásványos vonulat, és persze málna. Komplex, leülős játékos, egy rövid kóstolás alkalmával szinte kiismerhetetlen. Szájban is hozza az illat által ígérteket: közepes test szép gyümölcsösséggel, szép harmóniával. A korty végétől némi kesernyét érzünk, ez egy kicsit disszonánssá teszi a gyümölcsök után, de mindezt feledteti a hosszú lecsengés. Igen szép bor, kellene belőle vagy 4 palack, hogy közelebbről is megismerjük.
Elsőre sima 6 pont.

7. Weninger Soproni Kékfrankos Spern Steiner Selection 2003:
Mint azt korábban már megjegyeztem, ez a bor a pincészet zászlóshajója. Ha az imént a merlot-ra azt írtam, hogy elgondolkodtató, akkor többszörösen is igaz ez erre a borra. Legszívesebben napokig csak fejtegetné az ember, még ha egy kétórás kóstoló nem is igazán alkalmas erre. Ez egy markáns, maszkulin, erőteljes bor. Legalábbis elsőre. Meggy, füst, pala markáns illatával operál. Később jönnek a földes jegyek is, némi fás körítéssel, komolyodik a bor, kezd macsó helyett egy decens úriemberre hajazni. Szájban is árad a gyümölcs, jön a fajtajelleg és a terroir ezerrel, támogatják a hordó csokis-fás hadtestei. Igen méretes teste hosszú lecsengésben ér véget, némi meggymagos, mégis kellemes kesernyék által vezérelve. Érett anyag, nagyon szép bor, vita nélkül.
Erős 7 pont szintúgy.

Nem árulok el titkot, ha leírom: személyes kedvencem a pinot noir 2002 lett, alig megelőzve a kékfrankos válogatást. Összességében mégis azt hiszem, nagyon rendben van Weningerék termékskálája, a könnyű jólivóstól a komplexebb csúcsborokig szinte hiba nélküli. Követendő példa.

Címkék: kóstolás

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr8312866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

:))) 2006.03.16. 10:42:17

"Franz szívesen beszélt volna, de a szakkifejezések és azok fordítása körül kialakult nyelvi nehézségek után végül is ..."

wi szpíking inglis náo 2006.03.16. 10:43:43

hm 2006.03.16. 10:48:44

szeretném ha a magor szó végre kikopna innen, annyira gagyi.

am 2006.03.16. 11:38:31

a cikk korrekt, informatív. ez a magorozás tényleg agyrém. valamelyik elkezdte, és nyomják ész nélkül. ciki.

anticsite 2006.03.16. 14:04:29

Nekik van szerkezetük, vagy átgurítanak??

cuccos 2006.03.16. 14:50:52

Weningeréknek van, de állítólag "már" nem használják.

Geci 2006.03.16. 15:47:56

anticsitének: Nem mindegy, az a lényeg, hogy a családban marad:) Bár mondanak valami megvilágosodást 1-2 éve, hogy a szerkezetről átáltak a kvázi biodinamikus művelésre, de ez kicsit olyan, mint ha Lenin megtérne.

Geci 2006.03.16. 15:52:15

Amúgy én komálom a borait, bár a 03-as KF büntető kategória. Azt sem értem, hogy a szar 2001-ben és a közepes 2002-ben nagyon jó borokat csináltak, a kiváló 2003-ban pedig jó középszart. Tán akkor volt valami parasztlázadás a pincénél és lecserélték az összes melóst.

Dózsa Gy. 2006.03.16. 16:21:37

jelentem volt parasztlázadás, meg Pinot Noir illósodás megminden.

Spern 2006.03.16. 16:33:58

Jó írás, jó borokról...

lacibor 2006.03.16. 17:05:37

Affenébe! Az a"fél-bio" érdekelt volna.

goaty 2006.03.16. 22:24:53

Kedves Bob! Mi a baj a szakállal? Szakállas ember nem készíthet jó bort? (Vagy önnek egyszerűen nem szimpatikusak a szakállas férfiak?) Azt honnan lehet tudni, hogy egy borból kiváló ételkísérő lesz? Nem érzi úgy, hogy 2006-ban azért már nagyobb kóstolási gyakorlattal, illetve felkészültséggel lenne illő borértékeléseket közzétenni? Ez utóbbit csak azért kérdem, mert véleményem szerint, ebben a sorban nem volt egyetlen 5 pontnál jobb bor sem...

kotroty 2006.03.17. 08:42:46

Kedves Goaty! Olyan egyszerű és értelmetlen dolog ilyen mondatokkal dobálózni, hogy "ebben a sorban nem volt egyetlen 5 pontnál jobb bor sem..." meg "2006-ban azért már nagyobb kóstolási gyakorlattal, illetve felkészültséggel lenne illő borértékeléseket közzétenni". Bob leírta a véleményét, kifejtette és olyan borászatról írt, amely általános megbecsülésnek örvend.

A Anti 2006.03.17. 12:13:07

Kedves Goaty! A kóstolás, mint azt te is nyilván tapasztaltad már, abszolut szubjektív. Minden szakirodalom, valahogy úgy zárja a kóstolást taglaló részeket, hogy "vagy épp teljesen mást érzel, a lényeg, hogy élvezd". Ennek tükrében még mindig csak ketten leszünk Bobbal, de azért megosztom veled, hogy nekem pontosan ugyanez motoszkált a fejemben egy-két Weninger bornál: kár, hogy az estém főszereplőjévé tettem, egy vacsora mellett ugyanettől a bortól, többet kaphattam volna.

M 2006.03.18. 13:20:49

Azt hiszem a 99es évjárat óta hő fogyasztója vagyok a Weninger boroknak. A Maligánban még karácsony előtt volt szerencsém kóstolni az új boraikat (KF'04; KFSel, Fr, PN, Cf+M, M, Sy 2003, kései Pinot Blanc (hordóminta) ) és mondhatom nagyot szólt. A merlot-n és a syrah-n látszik hogy nagy borok lesznek de még nagyon nyersek jelen állapotukban a Frettner Cuvée 2003 veri őket, a Cabernet Franc-Merlot senkinek sem kell bemutatnom. Szóval hajrá. Ja és az elmúlt héten volt szerencsém közelebbről megismerkedni a borászati segédanyagok mágikus ködös világával, tanulságos volt...most már sokmindent máshogy látok, ezt csak azért említem mert megint előkerült a szerkezet egy hozzászólásban...

M 2006.03.18. 13:22:16

elnézést a PN az 2004 természetesen.

M-nek 2006.03.19. 00:24:56

Ha megosztanád velünk is a mit miértet!

M 2006.03.19. 13:27:25

szívesen megosztanám, ha lenne egy fórum vagy egyéb lehetőség, nem szeretném szétoffolni ezt a topicot.

lacibor 2006.03.19. 13:38:40

M-indenkinek: A borászati segédanyagok világa sem nem mágikus, sem nem ködös. Minden rendszerben van, melyiket, mikor, miért, mennyit, mi módon. A ködöt az emberek képezik. Vagy tudatlanságból, vagy a szándékos megtévesztés miatt. Ezért merül fel a kérdés, mi értelme van letagadni egy általam jónak tartott, bevált szer vagy eljárás alkalmazását, ha semmiféle törvénybe nem ütközik?

M 2006.03.19. 16:04:14

pontosan a tudatlanság (köd) és a megtévesztés (mágia) miatt fogalmaztam így :) amúgy teljesen egyetértek. Helyben meg tudnék nevezni a melletem lávő polcról 8 bort amiről tudom hogy milyen anyagokat használnak a készítés során, ettől függetlenül iszom őket. Mert nem ütközik törvénybe. A mustsűrítő sem. Úgyhogy részemről, iszom, bírálom, kalap-kabát.

lacibor 2006.03.20. 09:18:09

d'accord

cucc 2006.03.20. 10:11:07

én meg nem iszok ilyeneket, mert inkább ritkábbna iszom, de akkor természetes borokat, minél kevesebb segédeanyaggal. DE: az őszinteséget nagyon tisztelem!
süti beállítások módosítása