Cukor miatt van elhízva mindenki.. :S

Roppantul kíváncsi lennék, hogy Müller István úr mire alapozza a számomra meglehetősen torzul hangzó véleményét. Szerintem amikor nem lehet hozzáadott cukor nélkül bort csinálni akkor nem kell bort csinálni. Ennek a kockázata szerintem egyébként nem túl magas és kigazdálkodható a jobb évek terméséből. De ha engedélyezik is a korlátlan cukrozást akkor legalább legyen kötelező feltüntetni a cukrozás tényét a palackon.

"Szerintem amikor nem lehet hozzáadott cukor nélkül bort csinálni akkor nem kell bort csinálni." - ezzel egyáltalán nem értek egyet. nemegyszer volt szerencsém 16-18-as mustfokkal szedett, feljavított olaszrizlingekhez és gyakorta szárnyalták túl a 20-22-vel szedettekét, azok ugyanis illatban és gyümölcsben is szegények voltak, lelágyultak, hiába volt plusz beltartalom.
Hatványozottan igaz ez olyan fajták esetében, mint pl. a rizlingszilváni vagy az irsai: túlérve savszegények lesznek, illat- és ízviláguk erősen megváltozik, irsai pl. kellemetlenül pacsulis lesz, korábban szedve viszont a muskotályos csemegeszőlő hangulatát szépen idézte volna.

Az is igaz viszont, hogy a mai törvényi szabályozás nevetséges, ebben a formájában szinte semmit nem ér.

Tudtommal a cukrozás mértéke nem "korlátlan". A glükóz-fruktóz arányt pedig ha jól tudom hatóságilag vizsgálják.

"Szerintem amikor nem lehet hozzáadott cukor nélkül bort csinálni akkor nem kell bort csinálni."

Ezzel kapcsolatban pedig zolival értek egyet. Egy túlérett (vagy teljes érésű, de alacsony savú) szőlőből készült Irsai ihatatlanul geil. Jó tudom azt se kell akkor csinálni, ki kell vágni a francba, vagy meg kell inni pacsulisan.

A Dél-Olasz borászatot meg úgy ahogy van le kellene már állítani, mert ott meg engedélyezett a savpótlás.

Ha valaki nem készít bort egy bizonyos évben, akkor mit csinál vele? Eladja a zőccségesnek? Elküldi lepárlásra? Hagyja lerohadni? Miből él ha három egymást követő évben nem tud bort készíteni?

"Szerintem amikor nem lehet hozzáadott cukor nélkül bort csinálni akkor nem kell bort csinálni."


Ostobaság

El kellene már dönteni hogy bort akarunk készíteni és inni, vagy bor ízű szeszesitalt.

Káosz ez az ország...olyan marhaságokon megy a vita minden téren hogy ha valaki komolyan veszi beleőrül, ha félvállról akkor belehal...

És műtrágyát miért nem lehet a "bor" készítéséhez használni? És egyáltalán miért kell hozzá szőlő? Így nem csak az import asztali és pille palackos bort szoríthatnák ki, hanem a "kannás bor" piacon is növelhetnék a részesedésüket a Magyar Független Borászok.

Kedves zoli és bodorján,

azért a túlérett szőlő és a teljesen éretlen szőlő között bőségesen van ám átmenet. Szerintem ha egy szőlőfajtából csak úgy lehet iható bort készíteni, hogy azt félig éretten szüreteli a gazda és hozzáadott cukorral hozza fel olyan szintre, hogy elérje a szükséges alkoholszintet akkor az a szőlő nem borszőlő.


Tudomásul kellene venni szerintem mindenkinek, hogy a borkészítés az nem hamburgersütés... a mennyiség, minőség függ az időjárástól és bizony előfordulhat olyan év, hogy nem érik be szüretelhetőre a szőlő. Ez benne van a pakliban. Szerintem a 6/10 arány az egy orbitális marhaság.

Aki szerint egy vacak nyár után a mustot fel kell cukrozni azok szerint egy jégeső után mit kellene csinálni? Aromákból, savból és répacukorból bort kell pancsolni??? Mindezt azzal a felkiáltással, hogy dehát akkor miből él meg a szegény gazda???
A halász meg csinálhasson nikecelből halat és eladhatja a piacon halként ha éppen nem fog semmit? A disznót nevelő paraszt meg gyúrjon szójából fasírtot ha egy kórság elviszi a disznaját?

Vagy most akkor mi van???

Kedves BZoltan!

Kár ennyire sarkítani a dolgokat és egyúttal fölösleges is. Nem erről van szó. Olyan nincs, hogy márpedig ne készítsen bost, ha 1-2 fokot emelni akar...ha jól tudom, szabályozva van a cukor mennyisége, ill. a maximálisan emelhető mustfok is (ha jól emlékszem, talán 3 fokot lehetni emelni). Ez nem azt jelenti, hogy egy éretlen szőlőt, aminek mondjuk 12-es a msutfoka, felnyomnak 19-re és hú de jó lesz.

Rokkanjanak bele a borászok, ha tudják, hogy most van egy 16 mustfokos szőlőm, ami eladhatatlan lesz és dobják ki, vagy pedig kerüljön bele 1-2 fokot emelő cukor, a bor élvezhető, eladható és semmiféle tragédia nem történt...

Túlságosan sarkítod a kérdést, nem bántásképp fogom most ezt mondani, de nem az első esetben. Van mindehol köztes megoldás, amikor a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Ez is az az eset.

Persze, van másik megoldás is...két szüret...savra és cukorra. Van aki elítéli, van akinek ez nem természetes és becsapás (most nem szereték nevet említeni, de nagy nevű borász vélemény ez)...de megoldás. Van akinek ez a sok, van akinek a cukor..

A bortörvény világosan leírja hogy a cukorral történő mustjavítás nem eredményezheti a minőségi kategória emelkedését. Tehát ha egy 16 fokos mustot emelnek 3 cukorfokkal az még nem minőségi. A cukrozás nem azt jelenti hogy egy félig érett szőlőből akarunk minőségi bort csinálni, hanem egy iható, és ami lényeges, eltartható asztali bort.


Megjegyzés: személy szerint kurvára unom már, hogy mindig olyanok akarják megmondani a frankót, akik egyébként tökhülyék az egészhez.

Kedves Bodorján!
A glükóz fruktóz aránynak csak az édes borok esetében van jelentősége, ezzel bizonyítható az édesítés ténye. No nem cukorral emelve a mustfokot, hanem a bort édesítve musttal.

Kedves Alföldi Merlot!
Tiltakozom a következő megállapítása ellen: "Szerintem amikor nem lehet hozzáadott cukor nélkül bort csinálni akkor nem kell bort csinálni."
A dologot ugyanis árnyaltabban kell vizsgálni. A természetes mustfok, alkoholtartalom a legtöbb fajta és a termőhelyek többsége esetén Magyarországon is elérheti a borkészítéshez szükséges optimális szintet, de ezt csak radikális terméscsökkenés mellett lehet biztosítani. A konkurenseinknél viszont 120-150 hl/ha mellett is megterem ez a cukortartalom az évjárattól függetlenül, persze jelentős részük használ az ilyen termésátlagok mellett savkiegészítést. A megoldás az, hogy a minőségi borok esetében - az új EU kategóriák szerint eredet-megjelöléses és földrajzi jelzéses boroknál - az ilyen beavatkozásokat a szabályzatok tiltsák meg, ezt ismertessék meg a vevőkkel, akik majd ezután hajlandóak lesznek azért többet fizetni.

lacko,

ezzel tökéletesen egyetértek és ezt meg is értem. Tisztában vagyok én is a törvényi korlátozással és el is fogadom a törvényt...de nem örülnék neki, ha a szerintem már amúgy is laza törvény tovább lazulna.

Kedves tf1, én meg azt unom, hogy alap és ok nélkül személyeskedsz meg trágárkodsz.

kedves hegyaljai,

az általad nehezményezett mondat engem terhel és nem Alföldi Merlot-ot.

A borok utólagos édesítését elítélem de a must cukrozását nem, ha nincs más megoldás, hogy a termés ne menjen pocsékba.
Tudomásul kell vennünk, hogy a borászat egyben kémia is. Ha vadul harcolunk a cukrozás ellen akkor rántsunk kardot pl. a vegyszeres derítés ellen is, mert az is durva beavatkozás és nem hiszem, hogy az ún. kézműves borászok is csak és kizárólag tojásfehérjével derítenének.
Akinek meg ez nem tetszik az bizonyára van már olyan művelt alkesz, hogy ne igyon abból az évjáratból és olyan pincétől bort ahol szerinte valszeg cukrozták a mustot. És mindenki boldog.

Kedves Basi,
Légy szives mondd meg mire gondolsz "vegyszeres derítés" alatt.
üdv
Kató András

kedves hegyaljai és mások,
én úgy örülnék ha aláírnánk a hsz-eket. de úgy látom a múltkori felvetésem Balogh Zoli kivételével nem talált megértésre. mitől félünk?

Kedves Shiraz!

Pl.: Bentonitok, Kálium kazeinát, borászati műgyanták, stb...

Üdv:
Illés Gábor

Kedves Gábor,

Na ez az. nem mindegy hogy melyikről beszélünk, általánosítunk és hozzuk fel, hogy a kézműves (whatever that is) borászok is ezt használják. merthogy ugye amit én látok használni fehérboroknál az max a bentonit, ami bor szempontból közömbös, hisz nem lép reakcióba a bor alkotóelemeivel,nincs íze szaga stb.. (Lásd Oldhatatlan derítőszerek.) Itt azért elég erős vegyszeres derítésről beszélni.
Mások a fehárje alapú szerek, amit én nem látok használni, vagy ne is beszéljünk a kékderítésről.
a vörösboroknál pedig jó szőlőtermés esetén nincs szükség derítésre. (jöhet a nyaktiló). Tényleg csak a tisztánlátás és pontos fogalmazás miatt írom le a véleményem.
üdv
KA :)

Én általában és példaként beszéltem a derítésről ami gyakran sokkal durvább beavatkozás mint amikor a gazda cukrozza a gyenge termés mustját, hogy legalább asztali borként eladhassa azt. A cukrozásra mégis felhorkanunk míg általában fogalmunk sincs, hogy a kedvenc borunk esetleg milyen beavatkozásoktól (is) lett olyan jó amilyen. Szóval jó kérdés, hogy hol van a korrekt borászkészítés és a sátáni alkímia határa. Én például nem tudom.

borászkészítés = borkészítés

Gábor,

én is osztom azt a véleményt, hogy a musthoz/mustból hozzáadni illetve abból elvenni semmit nem szabad. Ehhez képest minden kompromisszum. Még a kén is.
Persze kompromisszumokat vállalunk mindannyian, ki kisebbet, ki nagyobbat. Szerintem a must cukrozása az a nem vállalható kompromisszum.

Továbbra is tartom, hogy egy ésszerű hozamkorlátozással nagyon ritkán fordul elő olyan, hogy a szőlő nem érik be annyira, hogy csak cukrozással menthető meg. Azt elhiszem, hogy 150 mázsás hektáronkénti terhelésnél zicceresen van meg a szükséges mustfok, de el kéne dönteni, hogy mi a cél.

Csakhogy egyes gazdák nem a Maligán borlapjára termelnek hanem folyóborként értékesítik a borukat. (ennek vannak anyagi és nyilván igényességi-szaktudásbéli okai is)
Tőlük nem várhatod el a tőkénkénti 60 dekát de még az 1-2 kilót sem.
Ezekenek a boroknak is megvan a piaca és a vevőközönsége, inkább ezt igyák mint a műtrágyából erjesztett valamit.

Tökéletsen egyetértek veled és meg is értem ezt a megközelítést. Alkalmanként nyilván én is szívesen iszom akár ilyen bort is. Nem vagyok sem annyira sznob sem hülye, hogy nemet mondjak erre a kategóriára.

Viszont elvárnám, hogy az ilyen doppingolást feltüntessék a végterméken. Mert azért mégiscsak botrány, hogy ugyanazon a néven fut egy az alacsonyabb terhelésnek köszönhetően némileg érettebb szőlőből készült bort termelő gazda munkájának a gyümölcse mint egy rizikót nem vállaló hozammaximáló és így minden második évben lelkesen cukrozó gazda terméke.

Tudom, hogy naív vagyok és tudom, hogy jópáran ostobának tartanak a véleményem miatt, de ahogyan a reggeli italt nem lehet tejnek hívni és ahogy a szójával dúsított izét nem lehet húsnak hívni úgy nem engednék mindenféle pancsolt italt bornak hívni. Tudom azt is, hogy ezen véleményem egy globális trenddel ellentétes irányvonalat képvisel és nagyon elkeseredve látom azt, hogy az újvilági mocsadék piaci nyomására a reakció az, hogy lassan egész európában a mocsadékgyártás lesz a szabvány.

Ugyanez a szomorú folyamat végbement az élelmiszeripar megannyi területén... aztán csodálkozunk, hogy a húsnak már nincs húsíze a tej vékony mint a harmat és a zöldségek íztelenek a kenyér meg olyan mint az iskolai táblatörlő szivacs.

Én értem, hogy van gazdasági realitás, meg piaci nyomás és más hasonló városi huncutság...de azért én had ne tapsikoljak ennek a trendnek.

hm-hm.. elolvasgattam a hozzászólásokat. Az én stílusomhoz azok a borok állnak közel, amik mindenféle hozzáadott anyag nélkül készülnek. A jelenlegi kedvenc főnököm is ezt preferálja. Sőt, ő aztán nagyon ezt az utat. Elég sokat dolgozunk a szőlőben és a pincében úgy igyekszünk a borokat nevelni, hogy minél kevesebbet kelljen a borokhoz nyúlni.

Aztán történt, hogy tavaj augusztusban az ég úgy gondolta, hogy az összes vizet, amit tartalmaz, azt ide nekünk zúdítja. Valami fergetegesen sok eső esett, és iszonyatosan fülledt volt a levegő azokban az időszakokban főleg, amikor kicsit nem esett. Ez olyan 2,5 hétig tartott. És nagyon megviselte a Weissburgundert. Nagyon. A sok víz nem tudott a bogyók közül kijönni, a tömött kis fürtök rohamosan rothadtak. Hiába néztük, hogy jön-é szél, vagy nap, vagy akármi... nem jött. Le kellett szedni abban az állapotban. És bizony cukor ide, cukor oda, nem dobhattuk el a szőlőt. És kierjesztettük cukorral feljevítva. Lehet kövezni! De nincs miért. Beletettük egy küvébe, tegnap meg palackoztuk a küvét. Ennyi. Én ezt egyáltalán nem tartom etikátalan dolognak. Mert mit is kezdhettünk volna vele? El is adhattuk volna, lehet, egy fogászati rendelő meg is fizette volna és új eljárást alkalmaz a fogkőleszedésre azzal a weissburgunderrel. Egyáltalán nem ítélem el magunkat, mert hiába volt minden, ha kicsit beleszólt az időjárás. A többi szőlők szépen beértek, a vörösök is. Szép borok lettek.

Nos, ennyit a témához.

ferencz kriszta

Kedves Kriszta,

és ilyen nálatok milyen gyakran fordul elő 6-8 évenként ahogy azt Müller úr állítja?

Nekünk szerencsénk volt és az az özönvíz nem okozott ilyen károkat. Hogy ez az eltérő fajtaválasztéknak vagy a esőzést követő szerencsésebb időjárásnak, vagy csak a vegytiszta máknak köszönhető azt nem tudom. De az esőzések alatt mi már lemondtunk a 07-es évjáratról és B tervként a teljes lepárlás volt.


Szóval ha jól értem akkor nem a tietekéhez hasonló szkenárióról szól a dal, hanem arról, hogy az iszonyatosan túlterhelt tőkéken még az amúgy jónak mondható évben sem éri el sok fajta azt a cukorfokot ami a borkészítés alapfeltétele lenne.

Balogh Zoltán

"még az amúgy jónak mondható évben sem éri el sok fajta azt a cukorfokot ami a borkészítés alapfeltétele lenne."

A savtartalomról miért nem szólsz soha Zoli? Legalább annyira fontos, ha nem még jobban, mint a cukorfok.

Kedves bodorján,

tökéletsen igazad van. Valszeg azért nem jut eszembe, mert kissé Somló fixált vagyok :) és felénk a sav az igen ritkán probléma.De nyilván a savpótlásról pontosan ugyanaz a véleményem mint a cukrozásról.

A kevéssé cukrozott boroktól nem fáj a fejem vagy a beleim. A műtannintól meg a gumiarábikumtól viszont fájnak a beleim. A művi almasavbontott boroktól pedig jön a hasmars. Az enzimek meg úgy érzem engem is lebontanak belülről.

Én minőségi bornál eltörölném a javítás lehetőségét, de úgy, hogy akkor savat se lehessen pótolni vagy vizezni se lehessen a bort és ilyen bort be sem engednék az EU területére.

tf1,

"Megjegyzés: személy szerint kurvára unom már, hogy mindig olyanok akarják megmondani a frankót, akik egyébként tökhülyék az egészhez."

Ennek az egészhez tökhülye embernek a birtoka volt számomra az egyik legnagyobb meglepetés az elmúlt 1-2 évben, megdöbbentően jó és különleges borokkal.

Nem a savpótlásra gondoltam, hanem hogy a cukorfok növekedésével párhuzamosan a savtartalom csökken.

Mi az optimális?

"A művi almasavbontott boroktól pedig jön a hasmars." - na ezt tessék gyorsan elmagyarázni, ill. a kettő közötti különbséget.
Már elnézést, de akkora hülyeségekkel dobálóznak hozzá nem értő, puffogtató alakok, hogy az lassan már überelhetetlen...

Deprimarius, édes, írd már alá a kedves nevedet, olyan szép szokás lett ez itten. Üdv,

Gazda Albert

Jujjj, mennyi "hozzáértő" komment...
Aki sarkítva fogalmaz, aki butaságokat ír, azok ne csodálkozzanak, ha néhányakban felmegy a pumpa. Szerintem többen még így is visszafogták magukat.
Asszem kibontok egy cukor hozzáadása nélkül készült jófajta Ezerjót :)

Kedves bodorján,

Szerintem és az én tapasztalatom szerint nem szükségszerűen és minden fajtánál csökken a savtartalom minden esetben az érettséggel egyenes arányban. 2006-ban például 26-27 mustfokkal szedtük a juhfarkot és 9-es savakat mértünk. 2007-ben is sokan panaszkodtak, hogy elégtek a savak, ennek ellenére mi ismét 7-9 körül mértük fajtánként a savakat tökéletes érettség mellett. Tény, hogy például a tramini az eléggé könnyen dobja el az amúgy sem magas savtartalmát, de ezt tudva úgy is bánunk vele ahogy kell.


Én azt figyeltem meg, hogy a savtartalom nagyon függ attól, hogy maga a szőlőgyümölcs mennyire van kitéve a perzselő forróságnak.
Nyilván a 06-07-es évekhez hasonlókban előnyben vannak az árnyékosabb, zöldebb helyek.

deprimarius és Bzoltán!

Tudtommal nem írtam nevet a megjegyzésemhez. Kinek nem inge, nem veszi magára.

"Aki sarkítva fogalmaz, aki butaságokat ír, azok ne csodálkozzanak, ha néhányakban felmegy a pumpa. Szerintem többen még így is visszafogták magukat."


Így igaz.

Nekem, mint fogyasztónak a második kommentben ott a lényeg:

"legyen kötelező feltüntetni a cukrozás tényét a palackon"

És nem csak a cukrozást, hanem mindent, ami nem szőlő, illetve a származási helyét is.
Ha tényleg csak az asztali bort cukrozzák, a melósokat nem fogja zavarni.

"Megjegyzés: személy szerint kurvára unom már, hogy mindig olyanok akarják megmondani a frankót, akik egyébként tökhülyék az egészhez" - ezzel a szakmai felsőbbrendűséggel nagyon nem értek egyet, a fogyasztó dönti el, mit hajlandó megvenni, ne a borász mondja meg helyette.

Egyébként a 6/10 nekem kicsit túlzásnak tűnik, de inkább cukorral kissé feljavított, de mustból készített bort áruljanak a PET-palackokban és a kocsmákban az olasz, vagy a tisztán cukorcefrés hazai helyett.
(És inkább áruljanak cukrozott magyar bort, mint olaszt. EU ide, EU oda, a tömegélelmiszereket igenis lehetőleg termeljük meg magunknak.)

Ha még nem minösül a lerágott csont felmelegítésének, egy-két hozzánemértö megjegyzésem lenne, boccs ha túl hosszú.
1. A cukor/nem cukor téma elsösorban a magyar borpiac 80-90%-át jelentö 499 forint alatti szegmens versenyképességéröl szól, és nem azokról az városi legendákról, hogy melyik sztárborászunk mivel kokszol. A kéteurós boraink pedig nem attól lesznek ihatók, hogy megtiljuk a cukrot, hanem hogy elkezdünk szölöt is felhasználni a gyártási folyamatban. Valószínüleg a piac tetejének sem tenne jót, ha az "alsó" 80%-ot leváltaná az EUn belüli v. kívüli konkurencia.
2. Franciaországban is lehet cukrozni, söt, kapaszkodjatok meg, Sauternesben is.
3. A cukrozástól még bárki használhat szigorúbb szabályokat, akár egész borvidékek is, és használhatják marketingeszközként. (lásd még: Wachau, bio, biodinamikus, stb.)

A tokaji borok nem a cukortól olyan édesek?

Grósz Károly

BZolinak: Abban meg én értek veled egyet, hogy a cukrozást tüntessük fel.
Sőt, én minden olyan tájékoztatást preferálnék ami segít a fogyasztónak tudatos döntést hozni.

Kedvenc rossz példám erre a méltán hírhedt Weinhaus (Dankó Pista, tudjátok) édes vörösei ahol többek közt ez áll a címkén: "Sajátos eljárással készült"
Múhaha!

A lényeg itt is az hogy ha a borász jó bort akar készíteni akkor jót fog még ha nincs is törvény egyáltalán, ha meg hamisítani akarja lehet akármilyen brutál szigorú törvény úgy is lesz aki ki tudja játszani.

Bízzunk benne hogy jó bort veszünk/iszunk!

Nevem Senki

Kedves dalton1,

ez egy szimpatikus gondolat. Csakhogy gondolj bele. Ha egy gazda mondjuk 10 ezer palack korrekt asztali bort szűr egy hektáron úgy, hogy 10 évből 9-szer szépen beérik neki a szőlője 19-20 mustfokra akkor az egyértelműen piaci és gazdasági hátrányba kerül azzal a gazdával szemben aki egy hektárról mondjuk 15 ezer palackot szűr, bár 10 évből 8-szor csak cukrozással tud olyan musfokot elérni amiből elfogadható bor erjed.

A kérdés az az, hogy mi is a cél...A törvény az mindig támogat vagy nem támogat bizonyos művelési módokat, gazdasági modelleket. A cukrozás engedélyezése már most is inkább a nagyobb terhelést, rizikómentesen korai szüretet támogatja az alacsonyabb terheléssel és az érett gyömölcs szüretelésével szemben. Szerencsére ez még nem annyira releváns, de én nem örülnék neki, ha még jobban elmozdulna ebbe az irányba a dolog.

Érdekes itt olvasgatni...
ez egy nagyon összetett kérdés. az egyik legfontosabb - bár gazdasági szempont, de nagyon fontos - az az hogy az eu.n belül a hazai borászatokra (nem a néhány [10]ezer palackos termelőkre) hanem a mennyiséget, minőségben előállító borászatokra olyan piaci nyomás nehezedik, amit mellett nem mondhatunk le a cukrozásról. akkor, amikor olaszországban tripla helyzeti előnyből induló cégek hektáronként 300-400 q szőlőt szednek le, mindemelett a szőlőnek kíváló klímájú területen (fitotechnika kevesebb, feleennyiszer kell permetezni, stb...) gazdálkodnak, van eu.n belüli tapasztalatuk,cégeik jóval tőkeerősebbek, felszereltebbek..stb.
nem sorolom, de volna még mit.szóval amikor ilyen nyomás nehezedik a hazai bor és szőlőtermelés gerincét adó(vagy felvásárló) komolyabb borászatokra, sztem harcolni kell a cukorért.
a kis, kézműves gazdák megcsinálhatják hogy lepárolnak, de akkor amikor egy cég alsó polcra termel nem nélkülözheti a cukrot. (+még egy kis adalék:olasz bor literje, idehozva magyarországra, készre kezelve 80 eurocent/liter)

szoval kedves utolsó mohikánok!küzdjetek a cukormentes borért, de ezzel csak egyet fogunk elérni:a magyar szőlészet szépen elfogy, és max 30e ha lesz az országban. ők valóban nulla cukor, 1kg/tőke terhelésel fognak gazdálkodni, de néhány éve, najó 20 éve még 200ezer ha szőlőterület körül jártunk. az ország klímája,potenciálja többre hivatott!!!persze kell hozzá kis cukor...de olaszoknál meg ott a sav!
ki kell alakulni az egészséges rétegződésnek...aki akar és tud hozamkorlátozzon, de legyenek alsó polcon erős minőségi, és mennyiségi borászataink is!

Kedves pupakpepe,

Szerintem egy nagyon közkeletű és sokat mantrázott tévedésnek ültél fel te is.

Igen, igazad van abban, hogy Magyarország adottságainál fogva versenyhelyzeti hátrányban van az olasz és sok más hulladékborok piacán. Való igaz, hogy a hiperek alsó polcain cukrozás, savpótlás... de mennyünk tovább.. aromázás, színezés, alkoholozás, és sok más pancsolás nélkül nem lehet versenybe szállni.

A korántsem költői kérdés ilyenkor persze az, hogy ha egy versenyben tényleg ilyen hátrányos helyzetből indulunk akkor egyáltalán van-e értelme?

Megeshet, hogy ha Magyarországon arra koncentrálnánk amiben jók lehetünk és azokat az értékeinket támogatjuk amik mássá és izgalmassá teszik a magyar borokat akkor több esélyünk lenne.
Meggyőzdésem, hogy a magyar bornak a legnagyobb értéke a diverzitás. Mind fajtaválasztékban, mind a borvidékek sokszínűségében mind pedig a borászok kreativitásában.

Tény és ezt ha nem is örömmel, de tudomásul veszem, hogy a közhelyesen globalizált világunkban nem a diverzitásnak és nem az egyediségnek áll a zászló, hanem a gagyinak meg a hulladéknak. Nem kergetek ábrándokat azt illetőleg, hogy az ocsmány lőrét pancsoló cégek pénzemberei minden gond nélkül ki fogják lobbizni a nekik hasznot hozó, de az értékes magyar borokat termelő gazdákat még nehezebb helyzetbe hozó enyhítéseket.

Én csak azt szeretném, hogy tegyünk különbséget a szőlő felhasználásával készült alkoholos ital és a bor között. Mert szerintem a bor az az aminek az alkohol és savtartalma kizárólag szőlőléből származik és nem tökléből meg cukorrépából. Fel kellene állítani egy minőségi sorrendet a cukor és keményítő tartalmű gyümölcsök és zöldségek között és ki kell mondani, hogy az italban levő legalacsonyabb besorolású gyümölcs-zöldség borának lehet csak nevezni az italt. Szóval lehet répacukorral turbózni a mustot, de akkor hívjuk azt répabornak. A évjárat blendelt whisky-k korát is hasonlóan állapítják meg. Egy 18 éves és egy 10 éves whisky házasítását csak 10 évesként lehet forgalmazni.

Kedves BZoltán!

A becsületes emberek mindig hátrányban vannak a csalókkal szemben.

Kedves dalton1

Igazad van, de nem hiszem, hogy ebben a kérdésben becsületességről avagy csalásról van szó. Egyszerűen mások az érdekek és mások a célok. Én nem haragszom a pancsolókra, csak ne hívják bornak azt amit pancsolnak. Vagy ha már annak hívják őket, mert a törvény nekik kedvez akkor legalább had ne kelljen lelkesednem ezért.

Tökéletesen egyet értek, de bornak hívni ami nem az már maga a csalás...itt jön a képbe a becsületesség.
Van vodka ízű szeszesital, brandy ízű szeszesital stb...miért kell mindent bornak hívni ami bor ízű és tartalmaz alkoholt?

/Szóval egyet értünk...:)/

kedves BZoltan!
megint tul sok minden jut eszembe, és a felét elfelejtem a nagy gépelésbe...
de a lényeg, nehogy azt hidd, hogy én a cukorban hiszek...de!
szerintem széles körben be kéne látni végre(borászkörben), hogy nem minden magyar borászat itéltetett különleges minőségre, felső polcra, hozamkorlátozásra...mint irtam a komment végén, kéne egy egészséges rétegződés!
aztán...szerintem a törvény által engedett 2 cukorfoknyi javítás, mint a neve is mutatja, nem pancsolás, csak javítás...
aztán...a jelölésekről annyit, hogy ismered az eu-t, minek mi is tagja vagyunk...fontosabbnak érzi, hogy a kén legyen feltüntetve (mert ha jol emlékszek, de lehet hogy nem; minden 100000 emberből 1 kénre allergiás) egyszóval szarrágás van, de komoly jelölés nincs...mert az hogy ként tartalmaz...na sztem a bor, ha árt, nem a kéntartalma miatt árt...
amugy visszatérve, mit hogyan lehet nevezni: asztali, minőségi, stb...cukrozással kategóriaátugrás nincs...szal ha nem is direkt "ebbe van cukor" a jelölés, de azért van...amiből az intelligens fogyasztó meg tudja ítélni, hogy okés-e a bor vagy nem...
de!kapaszkodj meg!bordeaux-ban is használják a cukrot(van is vmi szép neve, de nem jut eszembe) hogy a bor gyümölcsös,de egyben testes, magas alkoholú legyen...
de akárhova is ragozzuk..ma magyarországon nagyon sok olyan borászat van, aki cukor nélkül bajba lenne(ÉS nem a mennyiségi szemlélet, sokkal inkább az évjárathatás miatt)...szóval akárhogy is..ezzel magunk alatt vágjuk a fát..
mert ha az olasz se savazhat, a magyar sem cukrozhat, a recept eccerü!megveszem a frankó somlói juhfarkod, felöntöm a kis lágy olasz borom, és lál-lám...kész a pancs!de nehogy azt hidd hogy emiatt az olasz felhagy a borászkodással, eltünik az olasz lőré...a somlói juhfark tűnik el(meg a móri ezerjó, meg az izsáki sárfehér) és jön a feljavított olasz bor...persze elfelejtve hogy mivel javították...
szal sokrétű ez a kérdés, és ha komolyan végiggondoljuk, sztem mi szívjuk a nagyobbat...
talán a jelölés, ami kiút lehet, de a 2 foknyi javítástól az még bor, sőőt!!ez nem pancsolás, arra is van recept...de azt talán jobb, ha mi borászok nem népszerűsítjük itt a borosblogon!
na jóéjt mindenkinek...

Kedves pupakpepe,

Én a legteljesebb mértékben támogatom a borkínálat rétegződését. Tökéletesen egyetértünk ebben a kérdésben. Amiben nem értünk egyet az az, hogy ezt a minőségi rétegződést hogyan érjük el, illetve, hogy a törvények mit enged meg.
Gondolom abban te is egyetértesz, hogy egy magasabb hozammal dolgozó gazda asztali borát jobban illene törvényileg és erkölcsileg támogatni mint egy brutálisan magas hozamú gazda cukrozással készült borát. Azért az előbbi sem lesz még nagy minőségű bor, bár kétség kívül olcsóbb lesz... ahogy az arany is olcsóbb lesz ha rézzel keverik, de ott legalább feltüntetik a karátszámot. A bornál ugyebár nem.

A fogyasztók intelligenciájára pedig én nem bazíroznék...De ez is már közhelyszerű irónia. Ameddig a kedves fogyasztók elhiszik, hogy van tokaji aszú ezer forint alatt addig én nem várok csodát.

Abban is egyetértünk, hogy sok borász lenne bajba ha nem lehetne cukrozni és sok borász nagyon örülne, ha még többet lehetne legálisan cukrozni. Ugyanakkor

De sajnos ezen borászok öröme avagy szomorúsága engem nem igazán tud meghatni. Hogy miért azt már korábban leírtam.

Az olasz borászok meg jöhetnek bátran a Hegyre és vásárolhatják fel savas somlait. Ha ki bírják fizetni akkor szívük joga. Bár szerintem még a legolcsóbb somlai is túl drága lenne nekik. Szóval nem félek attól, hogy eltűnik a somlói bor és olasz pancsjavító lesz belőle. Persze had tegyem hozzá, hogy nem biztos, hogy olyan nagy gáz lenne, ha valami más néven jönne piacra sok ma somlainak nevezett bor.

Ehhh...remélem a tömeges elgépelés miatt azért érthető amit írtam :) Elnézést.

Kedves BZoltán!
2 € alatti polci áron kél el a palackozott magyar borok közel 50%.
Ha az ezeket előállítók nem javíthatnának cukorral, a helyüket másnap feltöltené a multi olasz borral.
Ez egy kis falurombolással érne fel.

Kedves hegyaljai,

Ne érts félre, nem vagyok bekötött szemű radikális utcai harcos :)
Én ezt a problémát általános európai sőt globális problémának tartom.

Szerinted ha egy olasz cég olyan italt gyártanak amiben 10% tej és 90% víz van akkor azt "tej" néven forgalomba hozhatná Magyarországon?

Na pont ugyanez a helyzet a borral.

nem vagyok bekötött szemű radikális utcai harcos

De az vagy. Komolyan mondom, hogy nem akarlak bántani, de a radikalizmusod olyan mértékű, hogy nem tudok elmenni mellette szó nélkül. Egy kicsit rugalmasabb is lehetnél. Az addig rendben van hogy te csak a csúcsminőséget tudod elfogadni, de attól még tudomásul kellene venni az úgynevezett termékpiramis többi részét is.

Mondom, nem bántani akarlak, nehogy megsértődj, de ne legyél már ennyire szélsőséges.

Kedves BZoltán!
És a falurombolás?

Kedves hegyaljai,

A falurombolás már megtörtént és véleményem szerint elsősorban pontosan a gagyi és technológiás pancsolmányok térnyerésének következtében. Nem hinném, hogy lényegesen növelné a borvidékek környékén a foglalkoztatást az, hogy zsékszámra döntik bele a savanya mustba a répacukrot.

Kedves tf1,

nem vagyok sem szélsőséges sem pedig radikális és messze nem igaz az, hogy csak a csúcsminőséget tudom elfogadni. Fogyasztóként nagy örömmel iszom könyedebb, vékonyabb asztali borokat.

Én azt nem tudom elfogadni, hogy az elképesztően magas terméshozam használatának és a szélsőségesen korai, de legalább kockázatmentes szüretből kifolyólag a csapnivaló szőlőminőséget pancsolással hozza helyre valaki.

Elfogadom, hogy valaki terméskorlátozás nélkül termel 100-150 mázsa szőlőt egy hektáron és csinál tisztes asztali minőséget, de elfogadhatatlannak tartom, hogy a bevételmaximalizás végett ezt a hozamot a minőség rovására tovább növeli valaki és utánna sír, hogy cukrozás nélkül nem tud bort csinálni.

Nem a természetet kellene hibáztatni azért, hogy még a legminimálisabb mértékben sem érik be a gyümölcs, hanem a pépnzhajhász szőlészeti hozzáállást.

Amúgy te tényleg elhiszed, hogy 10 évből 6-8-szor nem lehet cukrozás nélkül bort csinálni???

Amúgy kedves tf1,

neked nyilván messze nagyobb tapasztalatod van az asztali borok területén. El tudnád mondani, hogy nagyjából milyen ökölszabályok vannak, hozamra, fajtára és érettségi állapotra nézve és valójából milyen gyakran és milyen terhelésnél fordul elő az, hogy mustfokot kell javítani?

Zoli, nekem már csak annyi az észrevételem, hogy lehetnek (és szerintem vannak is) olyan gazdák akiknek a szőlője még radikális terméskorlátozással sem tud minőséget teremni. Én nem értek hozzá de laikusként például a szar fekvéső dűlő, rossz klónok, túl sok tőke/hektár, előnytelen éghajlati viszonyok stb jut hirtelen eszembe.
Ezek egy részén még pénzzel sem lehet változtatni és mi van akkor ha pénz sincs? Termeljen negyedannyit, hogy 3 százalékponttal jobb - de még mindig asztali bora legyen, de közben lehet hogy tönkremegy.
Vagy cukrozzon, éljen meg és boldogítsa boirával a talponállók közönségét?
Szerintem az utóbbi.

Türkmenbasi, tökéletesen igazad van és egyet is értek veled... de szerintem ne feledkezzünk meg, hogy ha nem akarunk kettősmérce használatának a hibájába esni akkor ugyanezt az argumentumot mondhatná akár egy észt gazda is. Ugyanis ő is csak élni akar és neki is fontos a biztos bevétel. Miért is ne engedjünk meg neki, hogy bort készítsen az éghajlati viszonyainak megfelelő pancsolással?

Szóval, ha elfogadjuk alapvetésnek, hogy a természet szigorát és a gazda mennyiségi igényeit cukrozással, savpótlással, aromázással, színezéssel és még megannyi segédszerrel kompenzáljuk, akkor hol a határ? Most 3 mustfokot lehet javítani és így a magyar gazda termelhet mondjuk 200 mázsát hektáronként. Miért nem engedünk neki 10 mustfok emelést és akkor nyomathatna 400-at. Aztán lehetne olyan klónokat kitenyészteni ami cukrot egy grammot sem termel, de ha sokat locsol a gazda akkor 500 mázsa létermést is hoz.
Aztán a végén ott leszünk mint ahol most vagyunk, hogy nemcsak a paradicsomnak nem lesz semmi köze az igazi paradicsomhoz és a húsnak az igazi húshoz, hanem a bor is csak egy név lesz amivel el lehet adni a pancsolmányt.

Tőlem csinálhatja az észt gazda, az én asztalomig úgysem jut el vele.
Ahogy paradicsomot és húst sem a Tesó-tól veszek.
Ennyi. Tudatosság és nyitott szem.

Kedves BZoltán!
Ha már az én véleményemet a cuccozó, borhamisító lobby véleményének tartja, akkor javaslom, hogy legalább a Türkménbasi konstruktív, rugalmas álláspontjait olvassa el.

Ez azért egy kissé olyan mintha a homokba dugnánk a fejünket :)

A tudatosság és a nyitott szem hasznos fogyasztói tulajdonság, de ugye mindenkitől nem várható el.

A rendezőelv ilyen kérdésekben az, hogy a fogyasztó ne legyen átverve.

Kedves hegyaljai,

Nem írtam semmi olyant ami alapján bárki úgy gondolhatná, hogy az ön véleményét én a cuccozó, borhamisító lobby véleményének tartanám.
A konstruktív és rugalmas álláspontot amit néhányan itt leírtak én nem tartom konzisztensnek és a kettősmércétől illetve további csapdától mentesnek.

Részemről ez a beszélgetés, lezárva. Leírtam mindent amit ebben a kérdésben le lehet írni. Örülök ha értő fülekre talált és sajnálom ha nem,

Balogh Zoltán

kedves zoltán!
ahogy mondod, kb. minden áláspont megjelent itt. de néhámy tényről nem szabadna elfeledkezni
1.a szőlőtermesztés északi határán vagyunk, kár itt abszurd pédákkal dobálozni, mint észtország. ott sose lesz borászat, szőlészkedés.
mivel a szőlőtemesztés északi határán vagyunk, ezért néha cukor(2005), néha savpótlás(2003) kell. a fogyasztó közel azonos minőséget vár el minden éveben, ezért néha élni kell ezekkel az eszközökkel... a fogyasztó egyszerüen gondolkodik...ha neki nem izlik a borod nem veszi meg. külösebben nem fog azzal tötördni, hogy te milyen szupertermészetes vagy. kostol, dönt, és ha nem jött be neki továbbáll. ilyen éles versenyben bizony kellenek a kompromisszumpok, hogy életben maradj... és ne a fél hektáros termlőre gondolj...ő valóban tud trükközni válogatással, levelezéssel stb, de aki 20-50-100hektáron csinálja,és nap-nap után esedékes a szüret, az nem fog tudni kézműveskedni, mikor az egész éves bevétele a kérdés... talán erre is gondolni kéne...
2.már irtam, hogy pancsolás az nem a 3 cukorfok javítás. ahogy irod, pancsolás ha sav, aroma, és még sokminden beleküldése. de 3 cukorfok javítás miatt nem kéne borhamisítást kiáltani.
3.ahogy mondja türkménbasi, tudatosság és nyitott szem. széleskörű tájékoztatás és hagyjuk hogy a fogyasztó dönthessen.
4.aztán fajták: ha mutatsz nekem egy fajtát is ami 400 q-t ad magyarországon, akkor kézen csokollak;)
5.nincs kettős mérce, mert aki tömegbort termel, az nem kap annyi pénzt a boráért, mint aki hozamkorlátoz,stb....
6.és végül ujra a fajta...magyarország második legelterjedtebb fehér fajtája a rizlingszilváni. vele, de a juhfarkkal is gyakran előfordul a kényszerszüret. amikor le kell szedni, mert olyan rohamos a rothadás, hogy különben keresztet lehetne rá vetni...

és végül egy személyes megjegyzés...nem hiszem hogy a másikat meg tudjuk győzni...nem is kell. szabad ország, mindenki oda termel ahova akar...alsó polc, csúcsminőség stb. de az, hogy ráerőltessük több ezer termelőre a cukor mellőzését szerintem abszurd... 3 fok nem pancsolás, hangsúlyozom ujra. aki akar nem cukroz, aki akar, max.3-at(bár nekem ugy rémlik hogy 2 az a 3 de nem vagyok benne telejesen biztos, uh ezért 3azok...)

remélem nincs harag a különvéleményért...;)

Nagyfaterom azért szüretelte az illatos fajtákat a teljes érés előtt, hogy megmaradjon az illatuk és a savuk (aztán fel is cukrozta erjesztés előtt). Nem azért mert száz mázsákat hozott le a fél hektárjáról. Nem értem ezt a rugózást a termésátlagon.

Kedves bodorján,

Szerencsére többeknek csípte a szemét a sarkos, túlnyomó részt egy-két (hangos) ember szélsőséges véleménye, melyre ugrottak is páran. Aztán néhány beszólás után már sokkal árnyaltabb fogalmazás jött, ugyanarról. Én, követve a cikkeket és a hozzászólásokat már kezdek hozzászokni a nevek alatt olvasható vélemények stílusához és néha nehezen, de megállom, hogy beírjak valami szépet az ilyen szűk látókörű véleményekre... helyette bontok valami finom bort és füstölgök magamban :)

Kedves ezerjó,

ezen nem kicsit személyeskedő véleményedet vállalnád esetleg névvel is? Csak kérdezem, mert szerintem úgy hitelesebb lenne.


Ha rám gondolsz mint egyetlen szélsőségesen radikális emberre akinek néhány beszólás után árnyaltabb lett a megfogalmazása akkor tévedsz. Egy fikarcnyit sem változott a véleményem és a megfogalmazásom sem. Csak mérhetetlenül elszomorít, hogy még borbarátok és szakmabeliek között is ilyen mélyen gyökeret vertek a magyar bort lassan tönkretevő téveszmék.

Kezdődik!

Tegyünk már pontot a végére! A cukrozás csak egy lehetőség, nem kötelező! Azzal egyetértek és régóta hangoztatom, hogy aki cukrot(és mást) használ a borhoz, az írja rá a címkére, mint a többi élelmiszer esetében, hogy a "termék tartalmaz:" Mint ahogy a "ként tartalmaz" feliratnak is ott kell(ene) lennie.
Aztán a fogyasztó eldönti, hogy megveszi vagy nem.
Az sem titok, hogy én főleg az asztali borban vagyok érdekelt, és szüreteltem már 150 mázsát 1 hektárról (ez 6 kiló/tőke terhelést jelentett)az alföldi homokon, mégis beért a szőlő 17 fokosra. Egyszrű a megoldás: várni kell a szürettel.
Ennyi az egész, nem kell itt késhegyre menő vitákat folytatni egy egyszerű kérdésről.

Kedves Feri,

Na ez már mindjárt máshogy hangzik.

Ebben az esetben akkor merjük már kimondani, hogy milyen esetekben is van szükség 10 szüretből 6-8 alkalommal cukrozásra...

1. Túl korai szüret
2. A tiednél messze nagyobb terhelés

Te azt mondod, hogy neked sikerül tisztességes asztali bornak való szőlőt nevelned azzal a terheléssel amivel dolgozol és olyan szüretidőpont választással ami neked megfelel. Ráadásul ha jól tudom akkor minderre úgy vagy képes, hogy a borok ára igencsak versenyképes.

Akkor kik is azok azok akiknek ez nem elég, kik azok akiknek ez nem sikerül???

Miért ostobaság és miért szélsőséges radikalizmus azt mondani, hogy akinek nem elég a tőkénként 6kg és nem bír várni legalább 17 fokos érettséget az inkább ne akarjon bort csinálni???

Igenis az a nagy és veretes igazság, hogy aki nem képes kivárni a szüret időpontját hanem savanyán leszedi a zöldet és cukorral megy inkább utána. Vagy akinek nem elég a hektáronkénti 150 mázsa és a túlzott terhelés miatt cukrozás nélkül nem tud bort csinálni az inkább ne csináljon bort, vagy amit csinál az ne hívja bornak.

Ez nem radikalizmus, nem ostobaság és nem is késhegyig menő vita. Egész egyszerűen borzasztó, hogy ezen a szinten még ezen a fórumon sem sikerül túllépni. Elkeserítő, hogy magát borbarátnak és a magyar borokat szerető borivónak felmerül a gondolat a fejébe, hogy a must cukrozása mellet tör lándzsát és azt bizonygatja, hogy de milyen frankó is az hogy éretlen gyümölcsből is lehet zsákos napfény segítségével "bort" csinálni.

Amikor hozzászóltam előszőr ehhez a blog bejegyzéshez meg sem fordult a fejemben, hogy kisebbségben maradok a véleményemmel.

el kell dönteni, hogy mit nevezünk bornak!
mert az egyik (amelyik cukrozva, savazva, ... van) az egy élelmiszeripari, egyszerű termék, ami nagy biztonsággal, nagy mennyiségben előállítható
a másik meg a természet ajándéka, megspékelve az emberi munka, és alázat együttesével
szerintem utóbbi a BOR
mindkettőnek helye van, csak egymástól jól elválasztva kell kezelni őket

Tökéletesen így van!

Bzoli,
tudod hogy nem vagy egyedül :))
de meg kell érteni a msáik oldalt, ők is finomodnak lásd tf1-et. OFF email ment ON
pupakteve, teljesen ok amit írsz, hisz létezik a tömegbortermelés Magyaro-n meg mindenhol. A kérdés a versenyképesség. Egy csúsztatásodra azért felhívnám a figyelmet. Nem csak a félhektáros termelők "kézműveskednek" (btw már más hasonló beállítottságú embertől is hallottam pejoratívként ezt a jelzőt..) és ahogy írod: "trükköznek válogatással meg levelezéssel". Királyudvar 70 ha, Ráspi 20 ha csak azok közül akikkel én is dolgozom, de lehetne folytatni a sort másokkal. Open your mind.
KA

Kedves BZoltan,

Megszólítottál a fórumon és privátban is, sajnos most a nagy rohanásban nincs időm hosszan írni, hétvégén Etyek, hétfőn tudok legkorábban kifejteni.
Addig pedig próbálok sok jó bort és borízű szeszesitalt megkóstolni.
És hogy a legegyszerűbb kérdésedre válaszoljak, eddig mélyen elbújva, a semmitmondó álnév mögött ifj Kamocsay Ákos füstölgött.

shiraz

Nincs olyan, hogy egyik oldal-másik oldal. Termékpiramis van. Alapok nélkül nincs épület. Tudomásul kell venni, hogy aki a borászatból remél hasznot, annak foglalkozni kell az alapokkal is. Még ha folyóbor szinten, de akkor is. Kivéve ha már nagyon befutott a borász(persze ez nem kizáró ok), vagy ha más jövedelemfoorása is van. Hiszen a villanyszámlát nem érünk rá 20 év múlva kifizetni, ugyebár? Ha pedig valaki az alsóbb szinten is borászkodik(pláne, ha még nyereséget is szeretne), kénytelen alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz. Ráadásul, ha a piacot nézük, ez a cukrozzunk-ne cukrozzunk téma még inkább szőrszálhasogatásnak tűnik annak tudatában, hogy az újvilági, erősen nyomuló borászatok mit művelnek. Mert bizony velük szemben is versenyképesnek kell maradni.

tf1,
és szerinted csak úgy lehet versenyképesnek maradni, hogy brutális hozammal éretlen gyümölcsből cukrozással és segédanyagokkal csinálunk bornak tűnő szeszesitalt? Ez egy egyenes és egyszerű kérdés.

Senki nem a termékpiramis alját képező asztali borok létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem azokat a módszereket amikkel sokan ezeknek a termékeknek a profitábilitását maximalizálni akarják.

Ha holnaptól marokkóból fehér vizet exportálnának "TEJ" felirattal akkor arra a magyar tejiparnak úgy kellene reagálni, hogy a saját termékeit is elkezdi vizezni?

Sajnos most igen, nem tudsz tenni ellene semmit. Áramlik az országba az élelmiszernek nevezett hulladék, köztük a bor is, a fogyasztó meg veszi, mi pedig tehetetlenek vagyunk. Én minden fórumon hangoztatom hogy az adott "élelmiszer"-nek köze nincs a természeteshez, de falrahányt borsó. És ezt általánosságban is ki lehet jelenteni, nemcsak a borra.

Egy olyan törvénynek látnám értelmét(ezért mondom, hogy legyen ráírva a címkére, hogy miből készült a termék), ami kimondja, hogy külön kelljen tárolni-árusítani a valódi élelmiszert(bort) és a "cuccost".
Asszem pont a tej vs. reggeli ital kapcsán borult ki egyszer már a bili, de valahogy nem látom foganatját a boltokban.

Na látod. Én sem képviselek más véleményt . Szerintem van megoldás.
Az első lépés az az, hogy beszélünk erről a problémáról és megpróbáljuk minél több emberrel megértetni a probléma lényegét.

Azért mert jelenleg nincs a problémát máról holnapra megoldó válaszunk attól még nem kell besorolnunk a bólogatók és a szemétnek tapsikolók közé!

Ezért esik rosszul, ha ostobaságnak és radikális szélsőségnek nevezed te vagy bárki más a véleményemet. Ugyanis, ha végiggondolod akkor te is látod, hogy nem az a hozzáállás teszi tönkre a magyar bort amit én is képviselek, hanem inkább az ami lelkesedve besorol az országra és az egész EU-ra mocsadékot öntő nagyvállalatok mögé.

Mellesleg Csite Norbi frappánsan és egyszerűen megfogalmazta a lehetséges megoldást amit mantrázunk már régóta elég sokan. Bornak nevezzük azt ami 100% szőlőléből és hozzáadott sav, cukor, aroma, színezék és víz nélkül készült.

tf1,
2 oldal létezik, a fejekben. ezen túl én nem írtam semmi ellenkezőt azzal amit te írsz. nem tudom mi a probléma.
üdv
KA

Míóta ez a vita folyik, a brazil paraszt - csak hogy megéljen - egyfolytában írtja az esőerdőt.
Az az erdő itt van a szomszédban, pont a mi szőlőültetvényeink mellett.

Takács Bálint - Zsebtévé - Amazonas

Nem értek hozzá!
Ezért kérdezem, hogy az úgynevezett bortörvény nem rögzíti az előrőekben vitatott kérdéseket? (pl. miből készülhet bor, eredetigazolás a termelőtől a fogyasztóig stb.)
Mellesleg Angliában az almabor nem bor.

Patkó Sándor

előrőekben=előzőekben