Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Aki legyőzte James Parkinsont

A Falstaff borásza 2007-ben

2007.05.15. 13:46 - Weér Yvo

Nem szeretem szidni az átkost, de amikor Burgenlandról, a burgenlandi borászok sikereiről olvasok, unos-untalan felmerül bennem: talán tarthatnánk mi is ott, ahol a schwagerek – legalábbis a borászkodásban –, még egy jó kiadós glikolozás után is! Tudvalévő ugyanis, hogy Burgenland földmívelői jó 90 éve még a magyar kincstárnak fizették az adót.

Nem ismerem behatóan a burgenlandi borokat (egy bor nem bor, egy korty nem korty – tudja ezt jól minden igazi alkesz), aminek okai részint külsőek, részint belsőek (értsd: tőkehiány és lustaság a beszerzési források felkutatásához). Ugyanakkor mindig szívesen olvasok a sógorok sikereiről, főleg mióta a horitschoni Weningerék Franza meg a Franz Franza nyomán az arrafelé általános szellemből és hozzáállásból – annak termékenyítő hatásából – eljutott valamennyi hozzánk, és szerencsére nem csupán Sopron környékére.

Az osztrák Falstaff legutóbbi számának címlapjáról egy közép-burgenlandi, közelebbről horitschoni borász (talán éppen Franz szomszédja?) néz ránk szigorú tekintettel: Paul Kerschbaum, akit a lap szerkesztősége 2007 borászának választott. Az indoklás: Kerscbaum több mint húsz éve készít csúcsminőségű borokat, és tevékenységével hozzájárult az osztrák vörösborok, többek között a kékfrankos rangjának felemeléséhez.

A Kerschbaumok amúgy ősi horitschoni família, ahogy arra Alföldi Merlot kolléga volt szíves felhívni figyelmünket többször is. A kékfrankosok egyik főhercege mindössze 62-es évjáratú. Tehetséges trombitásként eredetileg zenetanár szeretett volna lenni, de aztán a családi hagyományok erősebbnek bizonyultak. Volt Eisenstadtban borászati szakiskola, majd pincemesteri vizsga, szakmai utazások a világ minden jelentősebb vörösbortermő vidékére (a tanulmányutakról Kerschbaum azt nyilatkozta, hogy azokon sokkal többet tanult a borkészítésről, mint az iskolapadban), majd pedig egy meghatározó barátság a szintén burgenlandi mesterrel, Hans Iglerrel, akinek a keze mélyen benne volt abban, hogy az osztrák borászok rákaptak a barrique hordók használatára. (Igler az első – igaz, használt – barrique hordóit a Chateau Latourtól vásárolta a kékfrankosához!)

Volt tehát családi és szakmai háttér, meg persze apránként felvásárolt kiváló termőterületek Horitschon és Deutschkreutz (az egykori Sopronkeresztúr) körzetében. És már csak sok-sok pénz meg kitartás kellett, hogy létrejöjjön az, amit ma a burgenlandi borokat szeretők Kerschbaum Weingutnak ismernek. A pénzt – részben – a családi gazdaságot vezető idősebb Paul biztosította, az elszántságot és kitartást pedig az ifjabb, aki 1989-ben vette át a családi gazdaságot, és három évvel később jelentkezett az első jelentős borával, a Cuvée Imperatorral (későbbi nevén Cuvée Impressario). Paul Juniornak igencsak szüksége volt a lelkierőre: tizenöt éve diagnosztizálták nála a Parkinson-kórt, amit hosszas kezelésekkel olyan hatásosan sikerült visszaszorítani, hogy közben a borász mintegy mellesleg igazi sportman lett: magas szinten golfozik és – mint minden osztrák – síel. És persze közben felépített egy ragyogó birtokot, meg folyamatosan technológiai újításokon törte a fejét.

A pincészet 40 hektár jó minőségű területének a termését egy modern, háromszintes pincében dolgozzák fel. A barrique érlelőtérben mintegy 850 hordó sorakozik, a prémium boroknak pedig kialakítottak egy palackérlelőt is.

Kerschbaum a borait két, megjelenésében jól elkülöníthető csoportra osztotta. A kék címkés palackokba kerülnek a klasszikus eljárással készített borok,a Blaufränkisch Classic (pinceár: 6,90 EUR), a Blaufränkisch Hochäcker (9,50 EUR), ami 2005-tól eredetvédett megjelöléssel (DAC – Districtus Austriae Controllatus) kerül piacra, valamint a Zweigelt (6,90 EUR), ami a múlt évben elnyerte a Falstaff-Rotweinprämierung díjat, mintegy igazolva, hogy ennek a jellegzetesen osztrák fajtának van keresnivalója Közép-Burgenlandban.

A prémium kategóriát a barrique hordókban iskolázott borok képviselik. Köztük egyetlen fajtabor van, Paul kedvenc dűlőjében, a Dürrauban szüretelt Blaufränkisch Dürrau (17,51 EUR). A többi cuvée: a hordóban 18 hónapig érlelődő Cuvée Woman (19 EUR), a 40 százalék kékfrankosból, 50 százalék zweigeltből és 10 százalék cabernet sauvignonból vegyített Cuvée Impressario (26 EUR), valamint a bordeaux-i stílusú, cabernet sauvignonból és merlot-ból épített Cuvée Kerschbaum (34 EUR), ami legkorábban három év érlelés után juthat el a fogyasztókhoz.

És hogy a szortiment teljes legyen, Kerscbaumék készítenek egy fehér cuvée-t is zöldvelteliniből, rizlingből és sylvanerből.

Tavasz van, az idő ideális egy kis kerekezésre – és Burgenlandban vannak bicikliutak is. Kerschbaumék meg várják a látogatókat hétfőtől szombatig, reggeltől estig.

Címkék: burgenland falstaff hans igler paul kerschbaum

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr3274908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dév 2007.05.15. 17:15:58

Annyi előnye azért van a Hanságnak bor szempontjából, hogy a határtól 3 km-re azért könnyebben hozzájut az ember egy-egy Willi Opitz, Kracher, vagy Pitnauer féle borhoz, stb, akár nyári meló, akár borban dolgozó ismerősök révén.
Az utóbbi időkben tényleg nagyon komoly vörösborokat sikerült felmutatniuk. Az egészben az a legszomorúbb, hogy a határ kinti felén Andau/ Mosontarcsa adottságai teljesen megegyeznek Jánossomorja földrajzi közegével, itt azonban egy-két "50 literes" kerti borászon kívül mégsincs semmi jele mindennek. Két szomszéd települést ragadtam ki, de ez az egész határmenti övezetre egyaránt érvényes.

franki 2007.05.15. 21:40:05

A "skandallum" után választhatott a gazda :börtön / ha huncutkodik a glikollal/ vagy komoly támogatás tőkével és szakértőkkel.

Parmerozpazepan 2007.05.16. 08:39:23

OFF Deutschkreutz az ma is Sopronkeresztúr, csak a németnek azt könnyebb kimondani... Jó, jó, tudom... ON :)
Mindig csábítottak a pincék, amikor arra jártam, de valahogy úgy vagyok vele, hogy inkább a magyar oldalon, magyar gazdától veszek ott bort... Sopronkeresztúr központjában egyébként van egy helyi jelentőségű borbolt is...

csehga 2007.05.18. 15:34:46

Jeles Kollegám!
Lokális ausztriai szakismeretei frissítésére-mélyítésére felajánlok egy Wachau környékére szolgáló kerékpáros borkóstoló körút megszervezését - természetesen szigorúan személyes résztvételemmel - az Ön (ill esetleg barátai) számára. Remélve, hogy odaát az ittas kerekezést nem bünteti a jog 200 Euroval, mint kies honunkban.
Más: szvsz, és ezt nem jó így kimondani, de egy vastag és nemzetközi borbotrány igencsak rendet teremtett volna itthoni, bohó, borvizező fejeinkben.