Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Így utazunk mi (II. rész)

Barbaresco - Roagna

2010.07.16. 06:00 - alföldi merlot

Másnap délután a Roagnához voltunk hivatalosak (az előzmények emitt), és én előre féltem, hogy a Cascina delle Rose után csak lejtmenet jöhet. Szerencsére fölöslegesen aggódtam. Néhány év múlva valószínűleg mosolyogni fogok mostani önmagamon, de akkor (és azóta is) úgy éreztem, hogy a Roagnánál találkoztunk a nebbiolo és a borvidék igazi szellemével. Míg a Cascina delle Rose a nebbiolo elegáns és légies interpretációját nyújtotta, a Roagnában a kifinomultság mellett ott volt az erő is. Luca Roagna alig harmincéves, csillogó gombszemével és tányérarcával a római mozaikok portréira hasonlít. Lenyűgöző energia és elhivatottság lobog benne. Ötödik generációs borász, a régiós és a családi hagyományok megőrzésének rendíthetetlen híve. Antonio Galloni szerint Piemont egyik legnagyobb borásztehetsége.

A ház, a pince és traktorgarázs egy kis utca végén található (nagy nehezen), az egész épületegyüttes egy vidéki autószerelő birodalmára emlékeztet, amely a nyolcvanas években élte fénykorát, azóta viszont elapadt a pénzcsap. Számomra az elvek az eredmény felől válnak érdekessé, és amíg a tőkék között álltunk a tűző napon, és hallgattuk a kiskátét, a szkepszis volt bennem az úr. Aztán kaptunk egy olyan okosan fölépített, türelmes, a borokat szólni hagyó bemutatót a pincében, ami visszamenőleg igazolt minden önmagában bizonytalan érvet. A szőlőben organikusan dolgoznak, a sorok között nem gyomlálnak, csak kaszálnak, mert szerintük így sokkal élőbb a talaj (egy marék földet meg is kellett szagolnunk - nem volt betömörödve, annyi szent), a termőrétegben meszes, márgás, kék és szürke agyagos, homokos részek váltják egymást.
Luca szerint 20 évesnél fiatalabb tőkéktől nem sokat lehet várni, és igazán érdekes borokat a 40-50 éves tőkék kezdenek adni (ahogyan az a videón is látszik, ők klónok helyett az ősi tőkék bujtással való szaporítására esküsznek). Nagyon büszke arra, hogy a területeiken száz, kétszáz évvel ezelőtt is szőlő termett, és megvetéssel beszélt arról, hogy Barbarescóban és Barolóban lassan minden erdősávot, szántót, mezőt átállítanak szőlőművelésre. Ami a pincemunkát illeti, az erjesztés nagyméretű, nyitott kádakban történik (ez az alkoholszint mérséklésésében is nagy segítség), és 8-10 napig tart, hőszabályozás nincs. Az alámerített törkölykalapos maceráció rendkívül hosszú: 60-100 napos. Luca szerint az igazán jó tanninláncok csak a 30. nap után kezdenek kialakulni, ehhez nem tudok hozzászólni, de az kétségtelen, hogy bár a boraikban tannin akad bőven, nem szárít, nem tép, inkább masszíroz. Az érlelés a szlavón tölgyből készült 50 hektós hordókban akár 5 évig is tarthat. (Akit mélyebben is érdekel a Roagna-praxis és a Roagna-infatuation, az kattintson ide.) A pincészet időszemléletére jellemző, hogy míg másutt már 2007-nél tartanak, náluk a 2005-ösök még nincsenek felcímkézve, illetve hogy visszatartanak palackos érlelésre borokat, és az idén pl. 800 palack 1995-ös La Rocca e La Pira Barolót dobtak piacra. Legalább három olyan bort kóstoltunk, amit a pillanat hevében beszavaztam volna az életem legjobb tizenkettőjébe: a tavasz óta kapható 2003-as Barbaresco Pajé, amely az évjárat nehézségeire való tekintettel magába nyelte a riservákat, a 2005-ös Barbaresco Montefico és a legendás serralungai, hajdani királyi dűlőből származó barolójuk, a Vigna Rionda mindenkit lenyűgözött.

(Nem bírom megállni, hogy ne másoljam ide Antonio Galloni kóstolási jegyzeteit, amelyek ugyanazt a hitetlenkedő ámulatot és elragadtatást tükrözik, amit mi is éreztünk a 2003-as Pajét kóstolva: A 2003-as Roagna Barbaresco Pajé fölfoghatatlanul szép, hatalmas, csupa gyümölcs bor. Meghökkentő módon még mindig szinte primér jegyeket mutat, a tercier aromák és ízek éppen hogy csak elkezdtek kialakulni. Figyelembe véve a szélsőségesen forró időjárást a tanninok hihetetlenül elegánsak, és frisseségben egyetlen 2003-as barbaresco sem versenyezhet vele. Az illat mélyebb rétegei és a korty édes, telt gyümölcsös magja forró évjáratra vallanak, de az egyensúly egyszerűen elképesztő. A lecsengésben finom mentolos, füstös, kátrányos és fűszeres jegyek kelnek életre. A Pajé húszévesnél idősebb tőkék gyümölcse. Ez az évjárat barbarescója. 2003-ban a riservákba szánt szőlőt beáldozták, hogy ezt az alapbort erősítsék velük, és ez megmutatkozik. 95 pont).

Amikor látszott, hogy vevők vagyunk a jóra, előkerült egy-két poros, penészes palack, hogy képet kapjunk arról, merre tartanak ezek a „csecsemők” (Luca szerint 10 év alatt a boraik csak járni és beszélni tanulnak). Az 1988-as Barbaresco (ez inkább közepes, mint jó évjárat volt) egyértelműen bizonyította, hogy a hosszúéletűség nem pusztán vetítés. Mindazonáltal a 2000 előtti illetve utáni borok alapján nekem az volt a határozott benyomásom, hogy amióta Luca irányítja a borászatot, ugrott a minőség, a borok komplexebbek, koncentráltabbak, csiszoltabbak lettek, a tanninok kerekedtek, finomodtak. 2003, 2004 és 2005 borai elegánsak, mélyek és uralják a bennük lévő erőt. Sajnos a 35 eurós ár mellett nekem csak egy palack Vigna Riondára futotta, de az a borhűtőm dísze.

Távolról sem vagyok abban biztos, hogy ajánlás nélkül, egyszerűen telefonon, emailben bejelentkezve is el lehet jutni ezekhez a borászatokhoz, de kurvára megér egy próbát.

Címkék: barbaresco így utazunk mi roagna

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr982153503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vinos 2010.07.16. 08:26:53

Nehéz nyálcsorgás nélkül olvasni...A 35 eurós ár nem tűnik extrémnek, ha ilyen nagy borokról van szó.

európai 2010.07.16. 08:51:04

Látszik hogy nagyon izgalmas utatok volt...

demisec · http://thepit.blog.hu 2010.07.16. 10:19:26

ejj, ez is komoly élmény lehetett. Ilyenkor azért elgondolkozom, vajon melyik 35 eurós (vagy drágább) magyar vörösbor épül (fölfelé) 22 éven keresztül a palackban... Óriási élmény lehetett megkóstolni ezeket a borokat.

cabernet's son 2010.07.16. 13:01:08

Sziasztok!
Tud valaki Toszkánában Pisa környékén olyan jó pincészetet, amit mindenképp érdemes meglátogatni? ca. 50km-re északra leszünk Pisától, nagy utazást nem igazán tervezünk (pl. Montalcino 250km nem feltétlen). Elöre is kösz!

lala64 2010.07.17. 13:07:48

Nagy élmény lehetett! Meg szeretném kérdezni, hogy milyen pincéik vannak, milyen a klímájuk, most nyáron hány fok van bennük? Köszönöm

Octopus 2010.07.17. 14:54:15

hm, szőlő amerikai alany nélkül, a saját gyökerén? Egyesek szerint nagyobb minőségre képes így a szőlő

európai 2010.07.17. 15:20:48

@Octopus: Erről én is hallottam, jó évjáratokban ez különösen szembetűnő lehet.
A filoxéra veszély azonban állandó. Itt hogyan védik az ültetvényt?

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.07.17. 16:27:08

@Octopus: Honnan derül ki, hogy szelídtőkés a srác szőlője? Nem láttam sem a filmben, sem a cikkben, persze lehet, hogy nem figyeltem.

@európai: Nekem úgy tűnik hogy kb. úgy, mint nálunk az Alföldön :)
6:53-nál mondja a srác hogy nem jelent komoly problémát, és a homokos területeket említi előtte (amiben nem tud lélegezni a tetű, így nem él meg). Valszeg itt is erősen korlátozzák a mozgásterét a talajviszonyok.

(...és mivel műkedvelő vagyok, javítsanak ki bátran az érkező szakértők.)

Octopus 2010.07.17. 17:02:48

@Szomjas Gödény: ha bújtással szaporítanak, gondolom nem az alany vesszőjét húzzák le, ezt látszik megerősíteni a video is, 6:23-nál hangzik el, hogy az emígyen nyert új tőke "ungrafted". Ezért is mondja utána a srác, amit te is idéztél, hogy a homokos talaj miatt lehetséges ez

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.07.17. 23:57:51

@Octopus: Hahaha, valóban. Most, hogy mondod, összeáll, hogy ha bújtatnak, akkor bizonyára nem lesz oltás...
Nem figyeltem eléggé a videóra, a józan paraszti észből meg már nem jutott.

Az a legjobb az okoskodásban, hogy magában foglalja az okosodást is :)

@cabernet's son: csatlakozom, augusztusban arra indul a család, ha valakinek van jó tippje, ne fogja vissza magát, köszönjük!

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.07.18. 15:00:08

Homokos talaj? Nahát...
Akkor ez nem egy grankrü :P

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.07.18. 18:38:25

@Tóth Ferenc: Vedd észre, hogy nem homokról, hanem homokkőről van szó.

Amúgy a videóban is elmondja a gazda, hogy alapvetően meszes, márgás a talajszerkezet homokköves rétegekkel. Ilyen homokrétegek és foltok még a Somlón is vannak. Ez nem keverendő össze az alföldi futóhomokkal.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.07.18. 20:11:43

@BZoltan: bizony, de ebben az esetben nekem valahogy nem volt világos, hogy miért is nem él meg itt a filoxéra... vagy egyszerűen csak kevés van, és nem jelent komoly problémát? Be kell valljam, hogy a homokra való áthallás csak a filoxéra miatt tűnt hihetőnek, de egyelőre nem sok megvilágosító vélemény jött...

zoli 2010.07.18. 20:39:40

@Szomjas Gödény: Bujtani biztonsággal csak immunis homoktalajon lehet, legyen alatta akármilyen alapkőzet. A nagyobb szemcseméretű homokban beomlik a gyökértetű járata, ezért nem tud ott megmaradni, de a felvételen is jól látszik, hogy a szőlő homoktalajon díszlik.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.07.18. 21:20:40

@Szomjas Gödény: Szerintem megél ott szépen a filoxéra. Ha nem élne meg akkor a filoxéra-vész idején sem élt volna meg akkor azon a vidéken nem lett volna vész és ebben az esetben azóta is mindenki vígan szaporítana ugyanúgy mint a filoxéra-vész előtt.

Manapság a filoxéra az olyan területeken ahol minden ültetvényt gondosan művelnek gyakorlatilag már eltűnt és érdemi kockázati tényezőként már nem számolnak vele.

Ez persze pontosan annak köszönhető, hogy lényegében az ültetvények 99.9%-a rezisztens alanyra van oltva. Ha hirtelen mindenki elkezdene dugványozással szaporítani akkor visszajönne a filoxéra és rendet vágna.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.07.18. 22:04:22

@zoli: @BZoltan: Köszi! Lassan azért már világosodik a téma...

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.07.19. 00:31:21

Nekem az tetszett legjobban, hogy a bujtást nem vágják le 15-20 évig a anyáról.

Nagyszüleim szaporítottak így (porbujtás vagy bujtás a hivatalos neve), még én is csináltam a régi szőlőben, de ott a második évben levágták/levágtuk az új tőkét a régiről.

cabernet's son 2010.07.19. 12:37:03

@Szomjas Gödény: Én szeptemberben megyek. Ha megosztanád velem augusztusi tapasztalataidat, szívesen venném. Kösz!

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.07.19. 18:35:49

De megy a magyarázkodás :) az, de mégse az :) jön is, meg megy is egyszerre :DDD

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.07.19. 23:08:23

@cabernet's son: ok, majd azért üvölts rám augusztus végén. Mivel nem kifejezetten bortúra lesz, de többen tervezik beépíteni ezt az elemet is a programba, így van esély valami szépre tán :)

cabernet's son 2010.07.22. 14:57:52

El tudná nekem valaki magyarázni, mik azok a tercier íz- és aromajegyek? (borszótárban nincs benne) Adja magát a kérdés, hogy akkor mik a primer és szekunder jegyek? Szekunderröl eddig még sehol sem olvastam...
Eöre is kösz!