A kínai kormány áldását adta az első kínai bor-befektetési alap elindítására. A Dinghong („Vörösben”) Befektetési Alap 5 év alatt mintegy 110 millió eurot kíván befektetni főleg bordeaux-i vörös, kisebb részben pedig burgundi borokba, 60%-ban a másodpiacról, 40%-ban pedig előjegyzésben vásárolva – adta hírül a Decanter honlapja.
Az alap létrehozása 
a borkedvelő Ling Zhijun nevéhez fűződik, aki főállásban a pekingi Pacific Asset Management nevű befektetési alapkezelőt igazgatja. Vásárlásait a Vintex & les Vignobles Grégoire bordeaux-i négociant, vagyis kereskedőház segíti tanácsadóként. A Decanter értesülései Philippe Larché-tól, a cég képviselőjétől származnak. (Megjegyzem, hogy a Decanter nem ad sok támpontot. A kicsiny francia cég honlapja készülőben van, némi infot találni itt, a Linked-in pedig alig ismeri a kollégáit. A kínai alapkezelőt eddig nem tudtam megtalálni.)
Az alap a kínai magánbefektetőket célozza meg, a legkisebb befektethető összeg 100 000 euro lesz magánszemélyek és 1 000 000 euro cégek részére. Bár Kínában már ma is sok fogyasztó rendelkezik befektetési célra vásárolt borkészlettel, az alap révén sokkal biztonságosabban szerezhetik be a borokat, hiszen a profi tanácsadók különös gondot szándékoznak fordítani a hiteles és jól dokumentált beszerzési forrásra, a hamisított és bizonytalan forrásból származó borok elkerülésére.
A bor egyébként a befektetők pincéjébe kerülne, így az alap nem pusztán befektetési céllal születne. Célja lenne a bordeaux-i birtokok és termőhelyek bemutatása a termelőkkel együttműködve, valamint mesterkurzusokat is szerveznének a kínai fogyasztók számára.
Nem ez az egyetlen népművelési szándékú kezdeményezés a kínai borpiacon – nemrég a sanghaji önkormányzat alapított internetes bortőzsdét a minőségi borok kereskedelmének elősegítésére.
Eddig a Decanter honlapjának a híre. Hát, mit is mondjak, csak nehéz szívvel tudom ezt a hírt befektetésekkel foglalkozó borrajongóként kommentálni. Persze már régóta sejtettem, hogy egyszer ránk virrad ez a nap. A kínaiak már évek óta a spájzban pincében vannak, bizonyára hozzájuk is köthető a legjobb bordeaux-i borok észveszejtő áremelkedése. Nincs ebben semmi váratlan.
Ami radikálisan új a hírben, az az, hogy most nem egyszerű fogyasztók, önjelölt befektetők és szakértővé avanzsált spekulánsok vásárolnak, hanem a befektetési alap létrejöttével intézményi formát öltött a borok vásárlása. Ezáltal hasonló lett a profi vagyonkezelő cégek által kezelt nyugdíj-előtakarékossághoz, a részvénypiachoz és az ingatlanbefektetési-alapokhoz, hogy csak néhány példát említsek.
Egy ilyen befektetési formával sokkal könnyebb szélesebb, akár csak pénzügyi nézőponttal bíró befektetőket elérni, és a verseny, amit a befektetési szakmában egy-egy újabb találmány gerjeszt, további hasonló termékeket is könnyen magával hozhat. Ne feledjük, hogy az ördög mindig a részletekben van, de annyit azért bátran előre merek bocsájtani, hogy a bor egyértelműen NEM befektetési termék. (Az állítás számszaki alátámasztását és a hír további elemzését külön posztra hagyom, ha megengedik.)
Míg a jellemzően angolszász egyéni befektetők számára régóta jó lehetőséget biztosít a borpiac arra, hogy fedezzék a gyerek oxfordi egyetemi oktatásának a költségeit, addig egyértelműen merem állítani, hogy a minőségi borok piaca egyszerűen túl kicsi az intézményi befektetők számára. A Liv-ex indexszel jellemezhetjük a borpiac befektetési teljesítményét, a legszélesebb spektrumú, 500 globális (főként francia) presztízsborból álló változat részletes összetételét megtekinthetik itt.
De ne ugorjunk ennyire előre. Ma még nem egyértelmű, hogy az alap végül milyen irányba megy: inkább hasonlít majd egy kis előjegyzői klubra, ahol több fogyasztó együttes erővel, de végső soron mégiscsak fogyasztási céllal próbál meg jó áron borokat vásárolni külső szakértői gárda támogatásával, vagy komoly befektetésként, pénzügyi döntést hozva próbálnak majd profi bor- és tőkepiaci szakértőkkel felfegyverkezve ízlést előrejelezni és formálni, tőkemegtérülést számolgatni, neadjisten a piaci kínálatot-keresletet befolyásolni.
A két változat közt jelentős különbség van, bár a kínaiak pénzével mindkét esetben számolni kell. Rám nézve elhanyagolható, mondhatni csak lakberendezési lesz a hatás: nem lesz ott Bordeaux a nappaliban, meg Burgundia a Magtárban.
Utolsó kommentek