Végül is a tetra pak-os bor után már semmi extra nincs az ötletben, hacsak az nem, hogy a tégla dobozt felváltja a borosüveg forma.

@nyuszicska: a tetra pak újrahasznosítása problémás és energiaigényes (az összepréselt rétegek miatt), annyira nem is tűnik környezetbarátnak. Eleve csak a papírt használják újra belőle, ha még mindig az alábbi helyzet áll fent:

www.humusz.hu/faq/kulongyujtheto-e-tetra-pak-doboz

@Octopus:
A tetra pak egyáltalán nem környezet barát. De mi a biztosíték, hogy az a könnyen kivehető műanyag tasak tényleg könnyen kivehető lesz? Arról nem is beszélve, hogy 10 emberből 7 biztos nem szedegeti szét, hogy szelektíven gyűjtse. És ha belegondolok ebbe a "megveszed-megiszod" szlogenbe, háááát.... ők meg főleg nem.

@nyuszicska: Ahogy nézem, a megoldás hasonló, mint a Sió 100%-os gyümölcsleveinél. A külső borítás könnyen elválasztható a belsőtől. Őszintén szólva, ha a "palack" tartalma egy jó ivású, remek fehérbort rejt, amit 800-900 Ft-ért megvehetek ebben a csomagolásban, bizony én nem bánom.

Arról nem is beszélve, hogy a hiperekben legalább a fluoreszcens lámpák fényétől megóvja a bort. Persze, a hőmérsékleti hatásokkal nem tud mit kezdeni, de akkor sem baj, ha a fényt kiütjük a történetből.

@nyuszicska: a tejesből elég könnyen kijön:

vimeo.com/19558100

Engem ugyan nem zavarna. Az uveg nehez, torik, vissza kell valtani, meg kulonben is.

szegény, üvegvisszaváltásból élő csövesek:)

@Szelid sunmalac-Elmeny designer: Te sem ihattál mostanában 300 Ft/palack-nál drágább bort :-)))
Ugyanis az az a kategória aminek visszaveszik az üvegét. Ne kérdezd hogy miért, de a normális bor palackja nem visszaváltós.

Tényleg, miért????

Szerintem jó ötlet.

@létezőnick: Ráadásul nagy szemétség, mert aki drágább bort iszik, hajlamosabb lenne a csöviknek adni a palackokat visszaváltásra. Talán a pincészetek nem akarják az újrapalackokat, mert karcos, vagy nem bíznak a tisztíthatóságban? Ki tudja...

Ha az előállítása tényleg környezetkímélőbb, mint az üvegé, akkor az újrahasznosítástól függetlenül megéri, mivel a szállítás során rengeteg üzemanyagot lehet spórolni a kisebb tömeg miatt.

Angliában szupermarketben nem nagyon találni parafadugós bort, az olcsóbb árfekvésű borok mindegyike csavaros, így szerintem ez sem probléma, nagyon jó ötlet!

Ha tényleg újrahasznosítható akkor jó ötlet. Ugye az üveget is időnként újrahasznosítják, mosni se tiszta vízzel szokták.

"És ha belegondolok ebbe a "megveszed-megiszod" szlogenbe, háááát.... ők meg főleg nem."
Azok az ők akikre te gondolsz azok kannást isznak, meg 2 literes PET palackosat.

"Talán a pincészetek nem akarják az újrapalackokat, mert karcos, vagy nem bíznak a tisztíthatóságban?"
Tisztítás sincs ingyen, a töréseken se tudom mennyit buknak. Majd kiszámolják melyik a jobb és az nyer.

Sok alkoholista.

www.byturen.com

Ki ismer magára?

Én javasolnám a zacskós bort.
A zacskós tejjel is milyen jól elvagyunk már vagy 40 éve, nem?

Egyébként meg minek ez a vacakolás a külső papírral, nálunk ezt már évtizedek óta feltalálták sima műanyagban, lásd koccintós.

Aki szerint meg rendben van: arról is folyamatosan megy az ugatás, hogy az ásványvíz (+ kóla, egyéb lónyál) is kiold mindenféle káros, rákkeltő stb. anyagot a műanyag palackokból.

Akkor vajon mennyit old ki az alkohol?

Más kérdés, hogy szerintem a műanyag ízt is ad a bornak, és nem jó értelemben.

Szóval a környezetvédelem egy dolog, az emebri egészség és az élvezeti érték meg egy másik és egy harmadik, és gyakran ütik az elsőt. Ha bort iszom, nem könyezetet akarok védeni, hanem élvezni akarom az italt.

Gondolom, aki ezt veszi, az otthon természetesen műanyag- vagy papírpohárból is issza. Úgy teljes az élvezet.

Kedves embertársaim, a gondolkodás általában nem fáj, éljetek vele ti is!

Mondjuk a dugó helyett csavaros kupak megoldást támogatom, mert az embernél dugóhúzó (hülyébbeknek bornyitó) nem mindig van, a két keze viszont általában igen.

A vilag egyik masik vegen lassan mar hagyomanya van a dobozos boroknak. Termeszetesen a sznoboknak adnak uveges parafadugos valtozatot, de mellette megvan ugyanaz a kimondottan jo minosegu bor (is), dobozos kivitelben. Csak a szokasokbol fakado ellenallast kell egyszer lekuzdeni..

Megint egy lobbicsoport lépett előtérbe!

Miből készül a műanyag betét?
Kőolajból!

Miből készül a papír?
Fából!

25 évvel ezelött a koracél tartályokat egyáltalán nem ismerte,alkalmazta a borászat.
Lőn csoda,ma már enélkül szinte elképzelhetetlen az élet.
Ki is szorgalmazhatta az ilyen globális mértékű felhasználást?(Az acélipari lobbi!)

Az ötlet totálisan marketingkoncepció.
Ma a PET palackos felhasználás ugyanezt az eredményt hozza,csak hát olyan pórias,primitív dolog PET palackos bort fogyasztani!
Sokkal szebben néz ki egy díszes papírkülsejű műanyag palack.

@létezőnick: Talán valahol a méretgazdaságosság körül lehet az eb eltemetve. Ha jól sejtem, akkor egy számottevő palackszám felett éri meg ezzel foglalkozni a borászatnak, így nagytermelők alkalmazzák, ők meg általában a tömegtermékeket tolják. De talán valamelyik borász elárulja a titkot.

@jorda: azért a boroknál fontos, hogy egyáltalán ne oxidálódjon a bor, és a pet-palack ezt nem biztosítja. A minimális szavatosságúra szánt cuccoknál ez gondolom nem érdekes, de tetszőleges "időálló" változatnál költségesebb műanyagra, fémréteggel felruházott műanyagra, vagy egyéb trükkre van szükség, ha nem akarunk üvegpalackot használni.

Abban én is egyetértek, hogy érdemes lenne számszerűen összevetni, hogy melyik csomagolás mennyire környezetbarát/olcsó/drága/alkalmas, mielőtt vadul megpróbálunk zöldnek látszani, mert ez a divat. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nyilvánvalóak a válaszok.

@mojoking77: nem kell az általad leirt jelenséghez a világ másik végére menni, itthon is sok helyen árulnak úgynevezett "bag in box"-okat. ennek kapcsán kitérnék a minőségre, ugyanis mi (hipermarket) árulunk Feind Péter-től ilyesmiket.

@Közbiztonság Szilárd: Üdvözletem! Volt szerencsém az utóbbi időben tanulni egyet-s-mást a polimerekről, vagy a műanyagokról népszerű nevükön. Sokban változott ezek után a véleményem nekem is.

A gondolkodás valóban nem fáj, és szerintem élek is vele általában, úgyhogy megosztok veled egy-két dolgot a tanultakból.

A műanyagok élelmiszeriparilag (is) nagyon különbözőek lehetnek, gyakorlatilag hiba gyűjtőnéven emlegetni őket. A PET-palack, amit mindenki jól ismer, polietilén-tereftalát névre hallgat. Molekuláris formája, előállítása elég bonyolult, de mechanikai adottságai meglepően lenyűgözőek. Ez az anyag viszont nagyban különbözik attól a műanyagtól, amit ennél a megoldásnál feltehetően alkalmazni fognak. Valószínűleg poli-etilén bélése lesz a palacknak, ami élelmiszeripari szempontból rendkívül tiszta műanyagnak számít és rendkívül olcsó az előállítása. Amennyiben csak a polimerről beszélünk, akkor lényegében csak egy hosszú szénlánc, amikhez hidrogénatomok kötődnek, legfeljebb elágazik néhány helyen. Kémiailag elég ellenálló, az alkohol és a csersav nem támadja meg, de még komolyabb dolgoknak is ellenáll.
Ellentétben a PET nem inert például a kólában lévő foszforsavra, de bevallom, ehhez nem tudok most elég információt.

Részletesebb táblázatot olvashatnak az érdeklődő természetűek itt a dologról, főleg a poli-etilénről:
www.calpaclab.com/pages/chart.html

Nem kell félni a műanyagoktól! És be kell látni, hogy a palackok súlyuknál fogva elég drágák, mert szállítani kell őket. Újrahasznosításuk rendkívül energiaigényes, ezért az alsóbb árkategóriában (a tömegtermelésben készülő, nagymennyiségű borhoz) teljesen felesleges az alkalmazásuk.

Nem vagyok elvakult zöld, nem tiltanám be az atomenergiát, és nem hiszem, hogy a globális klímaváltozás a Föld legnagyobb baja jelenleg, és azt sem, hogy az emberiség a fő okozója. Egyetértek @Szomjas Gödény: -nyel abban, hogy manapság divat az ész nélküli zöldnek levés. De ez az ötlet éppen a logikus határon innen van szerintem, és támogatom, amíg tisztességes, jó bort töltenek bele. Az üveg egy nagyszerű anyag, de éppenséggel nincs értelme 100-200 napos tárolásra használni, mert nehéz, törékeny stb.

@jorda: A műanyagbetét kőolajból készül valóban. De szerinted az üveg előállításához, újrahasznosításához és szállításához honnan nyerik az energiát? És szerinted melyikhez kell több?

A papírborítás pedig csak közvetve készül fából. Ugyanis sokkal inkább újrahasznosított papír az alapanyag.

A koracél új technológia, ami bizonyos szempontból az üvegballon -amit igencsak régóta használnak már- felnagyított változatának tekinthető. Szerintem nem az acélipar-lobbi ösztönözte a betörését a piacra (ha kicsit az acélipari termelés számadatainak utánanézel, te is beláthatod), hanem a szenzációs borok, amiket elő lehet benne állítani. A fahordó hatalmas belső felülete és az azon kialakuló oxidáció nem szükséges a bor előállításához.

A PET-palack nem összevethető a poli-etilénnel szerintem. Az utóbbi megoldás szerintem kevésbé energiaigényes, és jóval kisebb tömegű anyagot is igényel.

A papírgyártáshoz nagyon sok víz szükséges, amiről hajlamosak hallgatni. A papír indokolt gyártása -jelen esetben az üveg kiváltására- és újrahasznosítása szerintem követendő. Amit meg kellene szüntetni, az az értelmetlen papírtömeg, ami a bevásárlóközpontoktól a postaládába érkezik katalógusok formájában. És amihez a lakossági vízfogyasztás háromszorosát használják fel, tudtommal, de ennek még nem néztem utána alaposabban, lehet, hogy nem igaz...

Alapvető kérdés lehet az is, hogy vajon a bor ízére milyen hatással van a műanyag?

@kezdő alkoholista: Örülök, hogy részletes vagy!
Az üveg egyébként évtizedes nagyságrendű tárolásra (is) van kitalálva. Kíváncsi vagyok, ilyen szintű megoldás születik-e, bár valszeg ez egy parányi és lényegtelen szegmensnek bizonyulhat a csomagolások szempontjából.

Bár összetörne az a fránya palack, ha a kölköm leveri a konyhapultról! De nem törött...törött bezzeg a járólap alatta.
Éljen a papír palack!!

@kezdő alkoholista:
Jaja, jól írod: szerinted.
Szerintem meg nem.

A PET ráadásul ugyanolyan polimer, mint a polietilén, "hosszú szénlánc, amikhez hidrogénatomok kötődnek, legfeljebb elágazik néhány helyen" stb.

De mint írtam, remélem, te a bort otthon is műanyag pohárból iszod.

@endre2714: Bocs, de ezzel vitatkoznek, nalunk van sok...(Waitrose). Olcso arkatagoriaban is. Persze a csavarzar is nepszeru.

@kezdő alkoholista:
Ja igen:
A szenzációs borokat még mindig fahordóban állítják elő.

Acéltartályban max. közepeseket.

A felső kategóriákban nem nagyon vannak reduktív borok.

@Közbiztonság Szilárd: ezzel tudnék vitatkozni

@Közbiztonság Szilárd: Gyanítottam, hogy nincs értelme észérveket felhozni, de hátha az értelmesebb olvasók felfogták, hogy mit írok.
Szerintem bebizonyítottad, hogy sem a polimerekhez, sem a borokhoz nem értesz, mégis nagy orcával hirdeted itt a tudatlanságod.

Az, hogy acéltartályban legfeljebb közepes bort állítanak elő, az egyik legnagyobb ostobaság, amit az utóbbi időben olvastam, és ezek után ne várd, hogy itt bárki is komolyan vegyen. :)

És a PET pedig elég sokban különbözik a PE-től. A PET a láncban tartalmaz oxigént, valamint aromás gyűrűt is. Tudod, ez a ftál-savból kerül ide, amiből a monomert állítják elő. És bizony az esetlegesen kioldódó ftalátok egészségügyi kockázatai nem teljesen tisztázottak. A lánc inhomogenitása, a lánchoz kettős kötéssel kötődő oxigén-atomok elég sebezhetővé teszik a láncot, sokkal könnyebben lép reakcióba a polimer.

Ellenben a polietilén valóban csak szénlánc és hidrogén.

A bort pedig üvegpohárból iszom. Mert inert, színtelen, könnyen tisztán tartható, kicsi a hőkapacitása, viszonylag jó hőszigetelő és mert szeretem a hangját koccintáskor. Ezen kívül az alakja miatt még, de ugye azt műanyagból is meg lehetne oldani.

@Szomjas Gödény: Hosszú távra az üvegnél jobb anyag nemigen szükséges. Gyakorlatilag teljesen stabil, hibátlan a feladatra. A parafa lehet a gyenge pont igazán hosszútávú tárolásnál, de például az üvegdugó és jó minőségű szilikongumi tömítés is szerintem nagyon-nagyon hosszú ideig megoldja a bor védelmét olcsón. Az üveg lecserélését nem érzem indokoltnak. A teflon pályázhatna még a címre, de addig éljek, amíg teflonpalackban árulják majd a bordeauxi nagyborokat! :)

PET = Polyethilene
Mielőtt valaki ezen kezd el gyúrni, hogy mi a különbség a PET és a polietilén palack között....

jó lenne, főleg, ha a papír része már eleve újrahasznosított papírból készülne. mondjuk inkább könnyedebb borokat tudok így eléképzelni

@kezdő alkoholista:
Sorold már az acéltartályban készült nagy borokat, szagértőkém...

De hát az üvegpohár előállítása is drága (sokkal drágább, mint a borospalackoké), és azért meg kurva nagy az ökológiai lábnyoma, hogy mindössze percekig tartsd benne a bort.

"az esetlegesen kioldódó ftalátok egészségügyi kockázatai nem teljesen tisztázottak"
esetlegesen
nem tisztázottak

Köszönöm, ennyi elég is.
Az idióta rémhírterjesztők tipikus mintája.
Vagy kioldódik, vagy nem.
Ha netán kioldódik is, nem tudjuk, veszélyes-e vagy sem.

De azért RETTEGJÜNK a PET-palacktól, mert VESZÉLYES!

@Leooo:
Hát nem. A polietilén az PE.
PET = polietilén-tereftalát

@fofofo:
Jó lenne, ha ezt a marhaságot már most elfelejtenék.

@Közbiztonság Szilárd:
"Sorold már az acéltartályban készült nagy borokat, szagértőkém..."

Ez elég vicces! Hazai példának nem lenne rossz példa Demeter Zoltán Veres Furmintja 2009-ből, külföldről pedig meg sem tudnám számolni.
Pl. Tegnap előtti fogyasztás Prager GV. Smaragd Stockkultur 2009 Egészen meggyőző volt, de lehetne mondhatni komolyabb rieslingeket is, melyek évtizedekig képesek fejlődni.

@Közbiztonság Szilárd: Az acéltartályos érlelés hagyományos megfelelője a hatalmas, régi ászokhordóban történő érlelés, és bizonyos borvidékeken megmaradt ez a hagyomány. Például a moseli rizlingeket, a barolot és hagyományosan a brunellot sem barrikolják. Elzászban szintén minimálisra tenném a barrikolást. Wachau például ki is zárta, hogy eredetvédett bort kishordóban készítsenek.

Az azért valóban igaz, hogy bár létező, de ritkább az acél használata, inkább a nagyhordó a jellemző.

Az üvegpohár/palack (esetleg egyebek) ökológia lábnyoma érdekelne, tudsz egy jó linket mutatni? Köszi.

@Közbiztonság Szilárd: Na, trolletetés vége, menjél szépen máshova játszani!

@Szomjas Gödény: Sajnos ez az ökológiai lábnyom egy fontos dolog lenne, de nincs kidolgozva. Mégis kitől lehetne pénz kapni arra, hogy a kutatók kidolgozzák? Az olaj-gázipartól, a műanyagipartól, a papíripartól! Tulajdonképpen még az sincs meghatározva, hogy hol lennének ennek a vizsgálatnak a határai. Kivágják a fát, hogy papírt csináljanak, összetapossák és elszennyezik a tundrát, hogy olajat-gázt termeljenek ki. Hol van a határ. Ennél egyszerűbb kérdésekre sincs mérnöki, számszerű válasz. Betétdíjjas és üvegcserépként hasznosított szelektíven gyüjtött palack energia mérlege, ökológiai lábnyoma. Hivatkozások, érzelmi megnyilvánulások viszont vannak! Legyen betétdíjjas a tokajis meg a pezsgős palack! -monják a méregzöldek. De mi lenne ennek a hatása az üvegcseréphez képest. Soha, sehol nem láttam leírva.

@hegyaljai: Én valami kutatóintézetre számítanék, akár az akadémiai szférából, akár egy független, pályázati v magánpénzekből működő magántársulatra. Alapvetően közgazdászokra vagy tanácsadókra gondolok, nem tudósokra.

De egy McKinsey-féle tanácsadó cég is, vagy az ő elemzőintézetük, a McKinsey Global Institute is szóba jöhetne.

Engem az zavar, hogy nem találok olyan érvelést, ami mögött ott áll, hogy miben különbözik egy betétes és nem betétes edény életútja, gyártási, szállítási, újrafeldolgozási v tisztítási költsége, energiaigénye, ilyesmi. Összességében.

@Szomjas Gödény: Sajnos Te túl naív vagy!

@hegyaljai: Kedves Tőled, általában a legjobb változatban is a "cinikus realista", amit mondani szoktak.

Jajaj, látom teljesen alkalmatlan vagyok a témában történő hozzászólásra, mert szoktam "méregzöld" módon gondolkodni, nem vagyok közgazdász, és még tudósnak is számítok... De. Nem csak az "ökológiai lábnyom" számít. Nagyon fontos még a "centralizlt" - "decentralizált" fogalompár. Bor (tej, tejföl, stb.) esetében az a decentralizált modell, amit francia, olasz, stb. borkedvelők csinálnak, amikor pincétől nagyobb tételben vesznek palackozatlan bort, és maguk palackozzák le otthon, a nagypapa óta használt és tisztántartott üvegekben. Minthogy csak a család használja az üvegeket, vigyáznak rá, tudják, mi volt benne, könnyen tisztíthatják, és nem keletkezik belőle szemét. Tudom, rendkívül antiszociális gondolat, mi lesz szegény üvegfúvók munkahelyével? A prémium borkategória az természetesen más tészta.

Az üvegcserepekkel kapcsolatban pedig mindig Áron bácsi jut eszembe a székely-kínai háború előtt: "Húha, nagy baj van, hova a f...mba temetünk húszmillió kínait?"

@Szomjas Gödény: Az érdekes, hogy amennyire bele tudok gondolni, ezek amúgy nem olyan hatalmas munkák lennének... ~10 mérnök kellene hozzá, akik ismerik a részfolyamatokat és azok energiaigényét, és néhány hét alatt meglennének az eredménnyel szerintem.

@hegyaljai: Nem vagyok ipari mérnök, de az újrahasznált, visszaváltott üveg értelme abban lenne, hogy kitoljuk az üveg használati élettartamát. A sorsuk kb. pont ugyanaz (ideális esetben): üvegcserép lesz belőlük, beolvasztják, és megint üvegként hasznosítják.
A különbség csak az , hogy a visszaváltható palackot csak mosni és szállítani kell két újratöltés között, ami feltehetőleg kevesebb energiát igényel, mint a beolvasztás, újragyártás.

A múltkor egy környezetvédelmi szakember azt mondta a rádióban, hogy a visszaváltható (pontosabban -ott) üveg sokkal kisebb, a vissza nem váltott pedig sokkal nagyobb terhelés a környezetre, mint a pet-palack; az összehasonlítás gondolom a tetra-packra is igaz.

A kifejezetten nagy gazdaságoktól eltekintve, - ha jól tudom - a borászok azért nem használnak visszaváltott üveget, mert mosófelszerelés kéne hozzá, hapcc, meg hasonlók. Inkább megveszik a steril új üveget.
(Egyébként ez elgondolkoztató, régen a bort fertőtlenítőszernek használták...)

@kezdő alkoholista: Én pontosan e miatt a "feltehetőleg" miatt üvöltök. Ez egy objektív, mérhető, kiszámítható kérdés. Ne tételezzen fel senki semmit! És főleg ne alapozzon arra politikai és adózási döntéseket!!!

@hegyaljai: Hát, a tudományos gondolkodás egyik jó találmánya, hogy nem kell mindent megmérni, mert nem is lehet. Pont a gondolatkísérletek lendítettek sokat rajtunk.

Szerintem roppant logikus, hogy ha egy palackot 20-szor használunk , és csak kétszer olvasztunk be (élettartama elején és végén), az kevesebb energiát igényel, mint ha a 20 használathoz 21-szer olvasztanánk be.

@muskotály küvé: A tetra-pack és az üveg összehasonlítása egy bonyolult ügy. Ezzel nem foglalkoznék. Egyenlőre ott tartunk, hogy a betétdíjjas/visszárus üvegpalak és a szelektíven gyűjtött üvegpalack összahasonlításában is csak ködösítenek.
Az, hogy borászati vállalkozás miért nem használ betétdíjjas palackot, annak ezer oka van, mint a harangozás hiányának.
A betétdíjjas palack nem ad elég lehetőséget az önálló dizájnra.
A palackmosás mikrobiológiai kockázatokat jelent, főleg az édes boroknál, amit csak durva tartósítószerekkel lehetne ellensúlyozni, ami ellen persze a "méregzöldek" tiltakoznak a leginkább.
A használt pezsgőspalack robbanásveszélye nagyobb.
A drága bort jobban megvédi a karton, mint a visszárus palackhoz használt rekesz, amiben porosodik, jobban hat rá a hőmérsékletingadozás.
A történelmi környezetben elhelyezett családi, kézműves borászatoknál egyszerűen nincs hely a visszárus palackok, rekeszek tárolására, a mosógép elhelyezésére, a mosólúg kezelésére.
A rekeszben és a visszárus palackban tovább van lekötve a pénz, mint az új palack-karton esetén.
Visszatérve a nem harangozásra: jelenleg egy minőségi bort előállítónak olcsóbb új palackot használni. Valahol 800 Ft/0,75 literes palack polci ár, és 200 ezer palack/év felett lehet lehet a betétdíjjas üzemmel olyan megtakarítást elérni, amit az olcsó borok fogyasztója elvár a termelőtől.

Hadd ismételjem meg a síma, egyszerű sötétzöld véleményt: az egyedüli zöld energia az, amit nem termeltünk meg; az egyetlen zöld csomagolási mód, ha nem csomagolunk. Azaz sajtot tömbben, szalámit rúdban, (asztai) bort folyóborként, saját demizsonba. Minden más csak maszatolás. A "zöld"-nek nevezett technológiák inkább marketingfogások, a vásárló lelkiismeretének az átverésével. Igaz, hogy csökkentik a környezeti terhelést, de nem megszűntetik. Mindössze ezzel próbálják legalizálni a szeméttermelést. Persze, értem én, hogy az ember biológia szerepe az, hogy telesz.rja szeméttel a Föld felszínét, és aki a saját biológia szerepét nem hajlandó elfogadni, az ostoba, de mégsem tetszik.

Én is azt a borkategóriát veszem, ahol nem visszaváltható az üveg, van is rendes lelkiismeretfurdalásom, amikor viszem a szelektíbe - nem vagyok róla meggyőződve, hogy nem csak deponálásra kerül-e. :(

@kezdő alkoholista: Persze gondolod, hogy a palackot a jó angyalok viszik átlagosan 150 km-re utána ingyen, sterilre kimossák Neked?

@hegyaljai: És szerinted az üvegcserepet nem kell tisztítani és válogatni feldolgozás előtt? Meg azt szerinted helyben olvasztják? :)

(Gyanítom, hogy némi félreértés is lehet. Biztos vagyok benne, hogy a borászoknak nem éri meg, és semmi támogatást nem kapnak erre. De most "ökológiai lábnyomról" beszélek globálisan.)

@Szomjas Gödény:

A betétdíjas forgalmazás költsége és környezetterhelése nagyon alacsony.

Sokan fel szokták hozni azt az érvet, hogy a visszaszállítás költsége/környezetterhelése magas. A visszaszállítás költsége és környezetterhelése alacsony, ugyanis ugyanaz a szállítóeszköz viszi vissza a pincészetbe az üres palackot, amelyik a teli palackokat kiszállította. Tehát megáll a teherautó a TESCO raktár / sarki CBA előtt, a teli palackokat tartalmazó rekeszeket leveszik az autóról, az üres palackokat tartalmazó rekeszeket pedig felrakják. A kocsi visszatér a pincészethez/raktárhoz, lerakja az üres palackokat és újra teli palackokkal indul. Elég jól kiépített rendszere van ennek. Mellesleg szállítani a szelektíven gyűjtött üveghulladékot is kell, ráadásul elég kevés üveggyár van már csak itthon, úgyhogy valószínűleg a fuvarok jelentős része külföldre megy.

A palackmosásnak szerintem a beolvasztással szemben kisebb a környezetterhelése (bár tudományosan alátámasztani nem tudom, csak a józan észre hagyatkozom), főleg ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az újragyártott palackot még vissza is kell szállítani a pincészetekhez. (Otthon is inkább elmossuk az üvegedényeket, ahelyett, hogy összetörnénk és beolvasztanánk őket.) :-))

A Deutsche Umwelthilfe elég sokat foglalkozott egy időben a betétdíjas üveg/PET vs eldobó ásványvizes palack témával. Ásványvíz esetén arra jutottak, hogy legkisebb környezetterhelése a betétdíjas PET-nek van. Ha megtalálom a neten a tanulmányt, belinkelem.

@drbarta:
Mondom NAGY borokat.
Demeter? Ez mi akart lenni, az évszázad vicce?

@Szomjas Gödény:
Hűha, ha ennyire vagy képben (fahordós erjesztés + érlelés = barrik/barik/barrique), akkor már mindent értek ezzel a bloggal kapcsolatban.
Pláne hogy az eredetvédettet nem tudjátok magyar szövegkörnyezetre átültetni, csak tükörfordítani (és még azt is hibásan, mellesleg).

@kezdő alkoholista:
Magyarul nincs válaszod, azaz hülyeséget mondtál, és most nem tudsz mellé érveket állítani.
Hú, de muhaha...

@Közbiztonság Szilárd: Bevallom, viccesnek ugyan nem találom, bár került elém néhány, de én eddig, nem kóstoltam egyetlen nagy bort sem Demeter Zoltántól. Előrebocsátom, az asztaltársaság meg volt győződve az ellenkezőjéről. Barta doktorral itt egyáltalán nem értünk egyet. A Kikelet pince, ahonnan viszont annál több kiváló bort kóstoltam, igazán példa értékű, ha nem is igazán az acéltartályos eljárásokat illetően.

@európai: Annyira sok Demeter-bort azért te sem kóstoltál :), emlékeim szerint mindössze érintőlegesek a tapasztalataid. :) Én se találom minden borát meghatározónak, sőt volt már olyan, amelyik csalódást okozott, de azért szerintem nem szabad elvitatni a mérföldköveket, melyeket már letett az asztalra.

@Közbiztonság Szilárd: Tényleg nem értem magamat, mert nem szoktam trollokkal beszélgetni.
Hogy mi a "nagy" bor, azt a kóstolója válogatja. Igazad van, én is el tudok képzelni, mi több ittam már jónéhány olyan fehér bort, melyek nagyobbak voltak az általam felhozott Demeter-példánál.
Sajnos azt se tudom, hogy te miféle tapasztalatokkal rendelkezel, de kétségkívül szenzációsan komoly lehet a repertoárod, ha a Demeter Veres 09 már röhögtetés határát súrolja.
Hazai viszonylatból szerinted melyek azok a száraz fehér borok, melyek nagyságrenddel NAGYOBBAk, mint a Demeter-példa?
Másik kérdésem, vissza a téma eredetéhez, mi a véleményed például azokról a hordót nem látott rieslingekről, melyek jó eséllyel tovább fognak élni, mint te?

@drbarta: :Érintőlegesen...három palack volt előttem, mindegik nagyformátumú, drágának számító bor. Szabadon tölthettem. Hát töltöttem. Nagyságról semmiféle szó sem lehetett. Mondom, mindenki más vélerményen volt. A hiba valószínűleg bennem van.

@európai: "A hiba valószínűleg bennem van"

Már máskor is megbeszéltük, hogy ez így van. :)

@drbarta: Hozzátenném, hogy én szenzációs borokról beszéltem az acéltartállyal kapcsolatban. És a Tokaji kései szüretek között nekem sok nagyszerű bor van, én nagyon szeretem őket. Az viszont továbbra is baromság, hogy nagy bor nem készül acéltartályban, de erről pont téged nem kell győzködni a rizlingháttereddel. :)

@Közbiztonság Szilárd: Nem, csak én pár százszor több órát töltöttem a ezeknek a megtanulásával, mint te, aki csak egy közönséges ****kalap vagy, és trollkodni jársz ide, ezért felesleges veled értelmes dolgokról kommunikálni. És mint kértem: menjél szépen máshova játszani!