Kénytelen voltam saját bőrömön megtapasztalni, hogy honi boros berkekben a Kalifornia szitokszó. Akkora büdzséje még az ottani Bormarketing Centrumnak sem lehet, ami elegendő volna a kaliforniai borok imázsát a Kárpát-medencében úgy-ahogy kiszidolozni. Minden jel arra utal, hogy a magyar embör zsigerileg (vagy elvből) utálja a rohadt imperialisták geil és/vagy vizezett borát.

Talán nem teljesen meglepő, de az újvilágiak is fölveszik a kesztyűt, és időről-időre beolvasnak a szerintük protekcionista, elitista, elkényelmesedett, stb. óvilágnak. Az itt következő riposzt is az érem újvilági oldalát villantja föl: Huge Johnson, a kaliforniai bor-ősblogger lecsapott egy Decanter-hírre (Bordeaux ecstatic about "ideal" 2005 ), és szögletes zárójelbe tett megjegyzéseivel lerántja a leplet a kétszínű franciákról.

Ám amikor Kaliforniában van ilyen időjárás, az nem eredményezhet mást, csak közönséges kocsisborokat... legalábbis EU-s felebarátaink szerint...

A preparált cikk enyhén elferdített, de tartalomhű változata:

"A lehető legderűlátóbb vagyok" – nyilatkozta a Chateau Margaux igazgatója, Paul Pontallier. "A termő időszak az első naptól kezdve egészen mostanáig közel eszményi volt. Ilyet még soha nem tapasztaltam." [Hát, ennyit arról az állandóan hangoztatott állításról, hogy Bordeaux mindig tökéletes... /huge] "A szőlő cukorfoka az elmúlt száz évben soha nem volt ilyen magas, a merlot-é 14.5, a cabernet-é 13" – tette hozzá Pontallier.

St Emilionban, Jonathan Maltus (Chateau Teyssier) szintén ujjong: "Ilyen értékekkel még soha nem találkoztunk. A merlot-nk cukorfoka 15.2. Egy átlagos évben a merlot-t és a cabernet-t legalább egy fokkal alacsonyabb cukorfokkal szoktuk szüretelni.
[És most jön a nagy elszólás, amely leplezetlenül mutatja meg, hogy mennyire álszent módon szólják le az EU-ban az "újvilági borokat" /huge] A csapadékszegény nyárnak köszönhetően nem csak a cukorfok lett magas, hanem a szőlő héja is vastagabb, és a szemek is aprók maradtak – ezért minden esély magvan arra, hogy a borok gyönyörűen teltszínűek és különlegesen koncentráltak legyenek. Ráadásul a legtöbb területen jelentős volt a napi hőingadozás, ami jótékonyan hatott az érési folyamatra és az aromák kialakulására. Az erősen homokos talajú területeket kivéve, stresszt sem tapasztaltunk."

A továbbiakban már Huge szűretlen dohogását hallhatjuk:

Tehát ilyen a tökéletes évjárat... és egyes helyeken a merlot alkoholfoka 14.0-14.7%. Miért van az, hogy ezt Franciaországban ujjongva fogadják, de ha máshol fordul elő, abból semmi jó nem sülhet ki? Vajon a fenti leírást olvasva senkinek nem fordult meg a fejében, hogy mindez pontról pontra illik egy "szokványos" kaliforniai évjáratra?

Ám amikor Kaliforniában van ilyen időjárás, az nem eredményezhet mást, csak közönséges kocsisborokat... legalábbis EU-s felebarátaink szerint... akik most mind abban reménykednek, hogy idén az ő boraik is nagyok és koncentráltak lesznek.

És amennyiben tényleg ilyen lesz az évjárat, akkor reménykedhetnek abban, hogy az eladásaik megugranak, és a kátyúba ragadt szekerük végre elindulhat – még akkor is, ha nem jut messzire (egyetlen "tökéletes" évjárat nem fogja megoldani a francia borágazat súlyos gondjait – ahhoz még sokat kell iparkodni). Parker valószínűleg majd fölpontozza ezt az évjáratot. Jancis Robinson viszont vélhetőleg "nevetségesnek" fogja találni az ezévi bordóiakat...

Már alig várom, hogy egymásnak essenek!

(A Parker-Robinson polémia hátteréhez l. Godzilla Megagodzilla ellen.)