Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

A szoktatóbor és az alkoholbomba

2005.11.10. 04:49 - Albert gazda

Ezer alatt és környékén nem minden fenékig habos torta. Legutóbb áradozásba bonyolódtam a rovatban – joggal –, most nem teszek ilyet. Más kérdés, soha rosszabbat, mint a Hilltop Neszmély Rt. és a Liszt Pince két elemzett produktuma.

Hilltop Neszmély Rt. Észak-dunántúli Irsai Olivér 2004, tájbor

A Hilltop nem vacakol, egyenes, mint a pinty, simán ráírja a hátcímkére, hogy azoknak lehet kedvére a nedv – a célcsoportba hölgyek és a fiatalok tartoznának, főként –, akik szeretik a dús illatokat. Korrekt. Sokéves tapasztalat: a neszmélyi központú kolosszus – magyar viszonylatban évi hétmillió palack alapján mondhatunk ilyet, noha a cég sehol sincs mondjuk a betéti társaság formájában izmoskodó Danubianához képest – az erre a sorsra predesztinált olivért egyszerűen szoktatóbornak gondolja.

ellágyult pillanatában megtámadták egy Hilltop-irsaival, és egy hónap múlva nem lehetett elférni a konyhájában az üres palackoktól

Amennyiben valaki belenőtt a nagykamaszkorba – vagy az istennek se akar kinőni belőle –, és kólán, sörön, félédes baromságokon és tömény folyadékokon kívül nem ismert még meg semmi érdemlegeset, az orra elé kell tenni pohárnyit az illatos-virágos-gyümölcsös versenyző bármely évjáratából, és garantáltan belehabarodik. Onnan meg egyenes az út az egyéb izgalmakig. Jó esetben. Ez az ideológia, de nem vicc, hallottam emberről, aki beleragadt az unikum-sör vertikumba, aztán ellágyult pillanatában megtámadták egy Hilltop-irsaival, és egy hónap múlva nem lehetett elférni a konyhájában az üres palackoktól.

A fajta a pozsonyi fehér és a csabagyöngye keresztése, amiből egyrészt korai érés következik, másrészt muskotályos karakter, ám ez utóbbi jó esetben nem annyira direkt, mint a hebehurgyán összecsapott ottonelben vagy lunelben, azzal együtt is, hogy utóbbiak odafigyeléssel többre képesek. Irsaiból tehát senki nem akart még nagy bort készíteni –furcsán is néznének arra, aki ezt tenné meg életcéljának mégis –; nem próbálkozott ilyesmivel 2004-ben a Hilltop sem.

Akik az év borásza – Kamocsay Ákos – és az év pincészete díjat egyetlenként egyszerre felmutatható pincészetet azzal szokták vádolni, hogy náluk a legkevésbé a szőlő minősége és identitása, sokkal inkább a körző és a vonalzó, azaz a minden nüanszra kiterjedően alkalmazott pincetechnika játszik szerepet, az elemzett bort kóstolva elmerenghetnek. Az ugyanis sehogy sem tudta megkerülni az ocsmány évjárat hatásait. Az első mintavételben benne vannak a hivatkozott dús illatok – gyümölcsök, virágok, körte, üdeség, zéró parfüm –, az íz azonban messze nem olyan hízelgő, mint boldogabb esztendőben lenni szokott. Vitán felül a savak dominálnak, vezetik a bort végig, savanyítanak, s ebből az utóízben is édes-savanykás jelleg marad csupán, vitalitás helyett. Könnyedségéhez, alacsony, 11,5-es alkoholtartalmához képest látványos ablakokat rajzol a pohár falára a halványsárgán csillogó matéria, később orrunk minerális, füstös jegyekre is felfigyel, szájban is összefogottabb lesz, füvesen-csalánosan, a karcsú harmónia azonban, amely máskor oly jellemző, messze jár. Ez van. 3 pont, nem több. A Kaisersben gyűjtöttem be 1140-ért, biztos van, ahol olcsóbban is hozzá lehet jutni.

Liszt Pincészet Rézhegyi Pinot Noir 2003

Ezt a bort megnéztem néhány hónapja, és kifejezetten vékonynak és izgalmatlannak tűnt. Most meg egészen másmilyennek; erről később. A lényeg: a szekszárdi nagypince pinot noirjával azóta próbálkozom, hogy egy borvidéki versenyen nagydíjat kapott a 2000-es. Az igazsághoz tartozik, hogy nem tudom, a megméretésen konkrétan a Rézhegyit futtatták-e meg, vagy valamilyen szelektált urambátyját, viszont az biztos, hogy eddig nem sikerült olyan példányba beleszaladnom, amely határozottan meghatott volna. Most sem jött össze. Csak majdnem.

Holott szeretem a Lisztet, írtam erről 1999-es rajnai rizlingjük kapcsán – hozhatnék más példákat még –, továbbá rokonszenvesnek és felkészültnek sejtem Gál József főborászt is. Mindazonáltal az utóbbi hónapokban-években sehogyan sem sikerül megragadnom a lényegüket. Vagy nekik nem sikerül megcsinálni azt, aminek érdemes lenne megragadni a lényegét? Többet kell kóstolnom tőlük, hogy ezt eldönthessem. Akárhogy is, vettem tehát egy 2003-as Rézhegyit a Tesco nevezetű vesztőhelyen – nem emlékszem, mennyiért, a fő forgalmazó Veritas a honlapján 1170-ért kínálja –, és nekiveselkedtem.

a Liszt-pinot Tiffánék Várerdőjének az unokahúga, fésületlen verzióban

A dugó rövid, ám jó minőségű, és már a palackba szippantva erőteljes, kávés-gyümölcsös áradást érezni. Sötét szín, rubin, tükrös, caplat fel a bor a pohár falán, ami komoly anyagot ígér. Mozgatás nélkül is sötét-aszalt gyümölcsök, s megjelenik pluszban a nagyon határozott alkohol. Nem megy el aztán soha többet. Megforgattam, meggyes-cseresznyés világ keveredett a korábbiak mellé. Ízét az alkohol határozza meg, sok bársonyos tanninnal, savak a háttérben, a végén kesernye, a szeszek nem is csípnek, hanem melegítenek. Diszharmónium. Retrográdban sherrys-portóis-likőrös, ebben tényleg az alkohol adhatja az édességet. Kis égett jelleg, árnyalatnyi karamell, majd szilva frissiben és szilva aszaltan, szárazpróbában dió, mogyoró.

Nemrég szó volt itten arról, hogy Konyáriék Ikonja olyan, mintha a Kopár öccse lenne. Ha a párhuzam stimmel, akkor a Liszt-pinot Tiffánék Várerdőjének az unokahúga, fésületlen verzióban. Illata alapján kiemelkedő lenne – árkategóriájában pláne –, ám az összbenyomás féloldalas. Sok az a 14,5. Nagyon sok. A 4 pont simán megvan, de a ziccer kimaradt. Kapufa. Kár.

Címkék: borok a hiperből

21 komment · 14 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr912992

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Natural childbirth India 2019.04.16. 12:25:30

Lectori salutem! - Történelmi önéletrajzok

Trackback: Autism can be cured 2019.04.14. 17:25:19

Akinek illatos a pinája - Sex, no Drugs and Rock

Trackback: preparae at home 2019.03.26. 23:40:39

Sok utas a kedd esti, magyar "CW IC"-n! - Szecsablog 2 :)

Trackback: tuition 2019.03.25. 18:16:45

Az első vizsgálatok - A babaváráshoz vezető út....

Trackback: in verbal and non verbal communication 2019.03.03. 22:02:24

Скачать звонок 3 - Quinten Cheng blog

Trackback: vitamins for growth 2019.02.26. 19:20:03

Üzletasszony-völgy - Piroslap

Trackback: child injured 2019.02.24. 11:16:46

Bemutatkozás - Jávor Benedek blogja

Trackback: Blue Ribbon Foods 2019.02.15. 14:00:04

Download mpmm professional serial key - Kongkek kawan mama

Trackback: Mark Cuban 2019.02.14. 03:02:57

Séta a Portobellón - Málna és Mogyoró

Trackback: Rebounding to improve health 2019.02.03. 03:01:13

Beteg lesz, orvos nem - Fórum a rezidensképzésért

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dezso 2005.11.10. 11:06:14

Lehet, hogy engem a sok alkohol tréfált meg, de a Rézhegyi tanninjait nem éreztem bársonyosnak csöppet se. Kimondottan verekedősek :)

bob 2005.11.10. 12:37:45

Ha 2004 és Irsai, akkor a Nyakas az év borom :)

bob 2005.11.10. 12:38:10

I mean "én borom"

Atis 2005.11.10. 14:44:02

igyátok és fossátok össze magatokat...

hádádá 2005.11.10. 15:24:05

há dikkjáim éz á lákjobb por ámit á szmácsbá láhát kápni és csák nyáóc kilóbá kárül. irsájit mindánkinák!!!!!

Flacika 2005.11.10. 15:54:33

Irsaiban a Nyakas a legjobb. 2003-ban is. Összekóstolva a Hilltoppal nem volt verseny (2003-asok).

Cirandlia 2005.11.10. 15:59:52

Fehér TÁJbor 1100 felett....vicc

weiko 2005.11.10. 17:08:42

Ikon a Kopár öccse? Nagyon távoli max."névrokonok" lehetnek

2005.11.10. 18:10:33

Szoktatóbor... van sajnos szo?tatóbor is sok

borbasz 2005.11.10. 20:10:08

ennyi szart sosem elemeztek még ennyire...

Peca 2005.11.10. 21:58:11

1995-ben ittam először Irsai Olvért. Csak azért vettem meg, mert Olivérnek hívják a fiam. Azóta nem tudok leszállni róla (mármint az Irsai Olivérről). 95-ben csak a BB készített Irsait, kb. 2000 óta Bogláron készült iható Irsaival nem találkoztam. Az ehhez legközelebbi gyártmány Kéthelyről származik, de az nagyon savas és murcis volt. Szerintem Irsainak a szénsav nem áll jól, akár csak a tini szépségkirálynőnek a miteszer. A töki (Nyakas) a csúcs manapság. A legjobb ár/élvezet arányt ebből lehet kinyerni

albertirsai 2005.11.10. 23:08:09

Gazduram, a hilltop-borok többsége az arcátlanul túlárazott kategóriát erősíti, élen ezzel a lütyő irsaival. Kóstolják meg a fehér Ikont, chardonnay-irsai, 700 forint körül. Sokkal jobb, sokkal jobb áron. Csak azt ne írják, hogy a fehér Ikon a Kamocsai Ákos törvénytelen fia. Van itten elég ostobaság amúgy is. Ha meg iható lütyő-bort akar, vegyen Szőlőskert fehér-primőrt. 1140 forintért kap vagy 4 palackot.

Bor K.O. 2005.11.11. 00:19:04

Vidám Márton napot!!!!! :-DDDD Hegyaljai, nagyon szemléletes volt amit írtál, szinte megjeletek lelki ízlelőbimbóimon a gyűrűs vegyületek, ketonmolekulák, pfff... Na igen, egy klipszerűen vágott, túlvezérelt színű-szagú világban elkapni valakinek az orrát valami közmegegyezés alapján természetes eredetűnek tekintett szőlőbázisú illatkomozícióval, nehéz és hálátlan kihívás, sokkal rejtőzködőbb értékeket bújtató plackok borászainak ők hálózzák be a leendő borbrátokat, a beetető (beitató, muhaha) díler hálátlan szerepe. Albertirsai kollégát kontráznám viszont, amíg Malatinszky szerűen nettó futóbolond árazású borokkal szemben a Hilltop a borai konfliktuskerülő, de jellegzetes, könnyen felismerhető korrekt illat és ízvilágát, na meg a kiszámítható színvonalát tekintve egyáltalán nincsen eltévedve. De ne is velük foglalkozzunk, itt a Márton nap, itt vannak a 2005-ös újborok, nagyon várom az Etyeki 1-es küvét, imádom minden évben, friss, zöld, virgonc, virágos, illatos, csavaros (!) tehát nem dogmatikus, hanem a laza, újra nyitott, vidám emberek bora. A Nyakas borok meg kifejezetten a szívem csücskei: szeretem pl. ahogy a Zsámbéki medence két szemközti oldaláról párbajoznak a poharamban a budai borvidéknek ezek az illatos könnyű fehér fajtái (Nyakas Sav. Blanc Vs. Hornyák László Etyeki SB), két teljesen más, mégis egyformán imádnivaló értelmezésben.

olaf 2005.11.11. 01:45:50

hegyaljai aztán csak tudja, hogy mi a "való világ"! :o)))

muskotály küvé 2005.11.11. 10:11:13

Könnyű, olcsó és jó fehér: Nyárlőrinci Cserszegi Fűszeres. Kb 400eFt/üveg, boermustrán helyezett volt

Mikrobi 2005.11.11. 15:40:17

Hegyaljai! Azt mondod, hogy a borokba aromaanyagokat kevernek? Melyik borokba?

Mikrobi 2005.11.11. 15:42:03

A Hilltop borait én is szeretem, kaptam már tőlük egy 98-as CS barrique-ot, vettem egy 2003-as Merlot szűztermést, de olcsó Sauvignon Blanc-t is (egyébként a Kaiser's-ben)

morc 2005.11.13. 15:14:49

muskotály küvé: A nyárlőrinci csf tényleg nagyon jó ár-érték arányú, de vigyázni kell az évjárattal. A 2003-as nagyon-nagyon jó volt (abszolut értelemben is, nemcsak az árához képest), a 2004-es igyekszik, de nem az igazi. (Nem tudom miért, de van valahogy egy kis olcsóbor-bukéja :( 2004-ből van olyan is, amit 800Ft-ért adnak, az lehet, hogy jó, még nem próbáltam. Ha tud valaki helyet, ahol még lehet kapni a 2003-as CsF-t, szóljon, lécci!

nzoli 2006.01.30. 16:41:26

Szerencsére ilyen kellemes és olcsó fehérekből akad bőven honi bor. Frittmann cserszegi, irsai, ezerjó (meglepő savak egy alföldi bortól), mind 6-700 körül, Pántlika s. blanc, chardonnay, juhfark, ezek is 800 körül. A Nyakas nálam is abszolút favorit, most a szürkebarátjuk tetszik nagyon, az is csak egy ezres. Azt a Nyárlőrincit valamelyik korábbi évjáratban kóstoltam (kb 3 éve), akkor illatra elég jó, izben azonban gyengécske volt, de lehet csak egy rossz évjárat volt. A cikkben szereplő pinot nekem sem éppen bársonyosnak tünt...

neszti 2006.06.08. 21:34:00

Soha rosszabbat
süti beállítások módosítása