Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

A meztelen borász hitelessége

2005.12.19. 06:24 - BOB

Mi lehet szebb, mint serdülőkorában fölismerni a géniuszt, és mosolyogva és kóstolva kísérni a fölívelő pályát? Itt van előttünk a borász, aki Szepsy István mellett dolgozva már a maga jogán is a legnagyobbak közé tartozik. Mi időben szóltunk!

Az egységsugarú magyar borfogyasztó úgy van a tokajival, mint egy festménnyel. Egy évben egyszer – többnyire karácsony környékén – bespájzol egy palackot (jellemzően a koronás címkéjűből), majd felteszi a szekrény tetejére hogy jól látszódjon, és évek múlva – mikor a bor már teljesen szétesett és barnatörött – csodálkozva tapasztalja, hogy az öreg Tokaji nem is olyan jó, mint mondják. Már ha egyáltalán elfogyasztja persze, és nem csak költözéskor veszi észre a palackot a szekrényen, mert időközben elékerült pár leszuperált könyv, kiürült púrhabos flakon és a gyerek megtépázott plüssoroszlánja. Pedig a Tokaji - mint minden bor – arra született, hogy megigyuk. Találjunk rá alkalmat – nagyobb Tokajihoz lehet ez nagyobb alkalom is – és fogyasszuk el. Nem műtárgy az, hanem fogyasztásra termett kincse a magor földnek.

Nagyjából ez volt az eszmei sine qua nonja annak a Demeter Zoltán-kóstolónak, melyet a borász a Monarchia (illetve MMI) színeiben celebrált kishazánk pártucatnyi bormániákusának és némi érdeklődő külhoniaknak december egy hűvös estéjén. Demeter Zoltánra ugyanis már külföldről is jön a kultúralkoholista, akkora sztár lett belőle. Ehhez képest sztárallűröknek nyomát sem fedezzük fel rajta: a kóstoló alatt szimpatikus, emberi hangon beszél munkájáról és borairól. Nem filozófus és nem politikus ő, ideológiák helyett inkább savtartalomról, kénezésről és a Szerelmi-dűlő térállásairól diskurál szívesen. Kapunk persze némi filozófiai hozzávetést, de a szó elsősorban mégis a tokaji borok és a borvidék körül forog. Mi pedig ámulunk, kóstolunk, jegyzetelünk, és végül megpróbáljuk saját jegyzeteinket egybefésülni a borász gondolataival.

A meztelen bor, avagy Tokajról szárazon

Újborral kezdünk. Nem is bor még, egy éppen csak kiforrt, még nem kénezett, nem fejtett, nem szűrt, száraz Tokaji Hárslevelű 2005-ből, a Szerelmi dűlőből. Hordóminta, persze. Annyira nyers és kezeletlen, hogy a szállítás közben enyhe barnatörést is kapott, így egy könnyedebb őszibaracklé kinézetével támadja poharainkat. Friss szőlős jegyei némi füstösséggel egészülnek ki, ez a füstös jelleg az, amit a Szerelmi-dűlő – ha száraz borként faggatja a borász – terroir-jegyként ragaszt a borra. Mert a terroir igazi értékeit csak a száraz bor képes visszaadni. Nincs benne cukor, ami elfedné a talajt, a mikroklímát, a bor úgy áll előttünk pőrére vetkőzve, hogy a hegy minden jegyét el tudja mesélni – szól az intelem. Ezért is hívjuk a száraz bort meztelennek – jön mindjárt a megfejtés is; ez a meztelenség azonban még csak egy csecsemő pucérsága, melyből tapasztaltabb orr és szájpadlás már talán megérzi, hogy nagykorában milyen lesz. Savai még élesek, szétállnak, nyers az egész, szimatra mégis igen szép jövő áll előtte. Ezt magam is érezni vélem. Egyebekben a bort persze nem értékeljük.

Tokaj jövője a terroir-borászat, a termőhely adottságainak minél alaposabb kihasználása.

Ugyanezen tételnek 2004-es évjárata következik, vagyis személyesen „Z”, a jelenleg kapható száraz hárslevelű. Szép példája az újabb időkben teret nyert száraz Tokajiknak. Orromat áradó déligyümölcsös, picit füstös, picit vajas illatok lengik be. Szerelmi-dűlő ez is – bólogatok, miközben agyam füstöt ért ananászra, olvasztott vajban forgatott mangóra, körtére asszociál. A borász közben már az erjesztésnél végbement almasavbontásról beszél: arról tudniillik, hogy ezt is ki kell próbálni. Mert nincs már igazi innováció a Hegyalján a kutatóintézetek kereteiben, így a kisebb családi pincékre marad a kísérletezés. Jegyzeteimbe eközben bekerül pár sor: a bor ízében is déligyümölcsök és kis füstös kesernye, vastag, telt, a korty vége felé picit laposodik, lecsengésében viszont robban, igen hosszú. Végül a MA-skálán erős 6 pontra taksálom és rohanok tovább. Talán megérdemelné a 7 pontot is – morfondírozom közben.

A korai évek próbálkozásairól

Édes Hárslevelű következik 1999-ből, melyet Demeter is inkább próbálkozásnak tekint, hasonlóan a borászat kezdeti éveiben készült többi édes fajtaborhoz. 1999-ig – mint mondja – fajtaborként inkább érdekességek készültek Hegyalján a terroir-borok helyett, talán ezek sorába tartozik ez a hárslevelű is, mely egyébként első önállóan megjelent bora volt. Márpedig Tokaj jövője a terroir-borászat, a termőhely adottságainak minél alaposabb kihasználása – hangzik az ellentmondást nem tűrő igazság. A bor déli fekvésű dűlőből származik, a botrytis nagyon nehezen telepedik meg rajta, ellenben hajlamos a töppedésre. Illata kicsit alkoholos, enyhén sherrysbe hajló, érett, kicsit oxidálódott. Ízében is érlelt jegyeket tapasztalok némi hársos tompasággal, mind a savakat, mind a cukrot elviselném benne jóval nagyobb mennyiségben is, így kissé jellegtelennek tűnik. Fáradt bor, túl a csúcson. Az öregedő Stallone. Korai próbálkozásnak azért megteszi – igyekszem enyhíteni a helyzeten, és halvány 4 pontot biggyesztek a bor neve mellé.

Ízorgia és minivertikál

Aztán hirtelen megfordul velünk a terem, és a kóstoló hirtelen ókori mulatságok szőlőfürtös-virágos kertjévé változik: olyan borok jönnek ugyanis, hogy arról koldulok. Elsőként mindjárt a 2003-as Főbor. A főbor – mint azt Demeter elmondja – nemcsak hogy maga a szamorodni őse, de még az aszúnál is régebbi kell legyen, már csak készítési módját tekintve is. Első szippantásra is igen komoly anyag - kerül a bejegyzés noteszembe. Áradóan gyümölcsös illatában kajszibarackot, birsalmát, déligyümölcsöket, mézet, mazsolát, virágokat, kis ásványosságot fedezek fel. Ízében koncentrált, elterül a szájban, sűrű, gazdag, mégis elegáns és könnyed. Nagyon szép egyensúlyt mutat, utóízében is gazdag bor. Demeter ezt a koncentráltságot részint azzal magyarázza, hogy a fürtöknek csak az aszúsodott vagy töppedt szemeket tartalmazó részeit használják fel a bor készítésénél. Ismét elmondja, amit már többször: a barrique-méretű hordók helyett lehetőség szerint nagyobbakat, 4 hektosokat használ azért, hogy a fa ne üljön rá a bor ízére, és a bor karakterét ne elsősorban a hordóhasználat határozza meg, inkább a szőlő minősége. A Főborban nem is fedezek fel fás jegyeket, ellenben bevések mellé súlyos 8 pontot, a koncentráltság és elegancia megkapó ötvözetének címezve.

A világ borfogyasztása arra a szintre jutott, hogy ma gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az édes ízek a borba természetes úton, vagy máshogy (fagyasztással, fordított ozmózissal, vízelvonással) kerülnek.

A Főbor egyébként – a késői szüretekkel és a száraz borokkal együtt – annak a törekvésnek a része, mellyel néhány termelő újra próbálja fogalmazni a tokaji borvidéket. Önmagában az aszú ugyanis édeskevés erre, ezt az utóbbi 15 év bőven bebizonyította. A világ borfogyasztása ugyanis arra a szintre jutott, hogy ma gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az édes ízek a borba természetes úton, vagy máshogy (fagyasztással, fordított ozmózissal, vízelvonással) kerülnek – sajnálkozik a borász. Ezért szükséges új brandeket találni, amivel újra lehet építeni Tokaj megkopott hírnevét. Megérdemli ugyanis – teszi hozzá.

2000-es 6 puttonyos Aszú jön a sorban. Demeter Zoltán nem megy bele a hagyományos kontra új típusú aszúk újból és újból fellángoló vitájába. Az aszúnak törvény szerint 2 + 1 év érlelés szükséges, ebből kell kihozni a legjobbat. A 2000-es aszú ennek megfelelően igen sűrű anyag: robusztus, nehéz, elgondolkodtató. Érezni az érettséget az ízében, már nem az elsődleges gyümölcsaromák dominálnak. Méz, aszalt gyümölcsök garmadája fedezhető fel benne, már kezdi felvenni az "aszús", érleltebb jegyekkel operáló stílust. Talán pont emiatt nem is annyira izgalmas számomra mint a Főbor, de hallatlanul koncentrált és erőteljes, szinte ízekre bontja az ember szájpadlását. Komplex és érett: egy megállapodott úriember, a sas, aki már nem kapkod legyek után. 9 pontot kap a jegyzettömbben: Referencia-erejű bor.

A borásznak virtuálisan le kell magát meztelenítenie, a borkészítés minden egyes mozzanatát csakis a legteljesebb mértékben átláthatóan, nyilvánosan és ellenőrizhetően végezheti.

Következik a 2002-es 6 puttonyos Aszú, ez még nem forgalmi tétel. Semmi érlelt íz, csak a gyümölcs és a savak, hatputtonyoshoz méltó mennyiségben és egyensúlyban. Virgonc még, élénk, élettel teli, ugyanakkor kirobbanóan koncentrált. 200 gramm cukor, ehhez mért savak, semmi sziruposság. Illatában mangó, kajszibarack, méz, ízében friss és gyümölcsös, vastag, széles és magas. Kóstolása közben Demeter Zoltán elmondja: a borvidék újrafogalmazása még egyáltalán nem lejátszott mérkőzés: ma bárkiből az lehet Tokajban, amivé pozicionálja magát. Ezután leoszt néhány nyomatékos tockost a muzeális Aszúknak: véleménye szerint ezek a borok akkor érnek a palackjuk betétdíjánál akár 1 forinttal többet, ha minimum közjegyző által hitelesített okiratok vannak az összes átdugózásukról, de méginkább film- vagy videofelvétel, illetve ha szintén hasonló hitelességgel igazolható a tárolásuk. De Demeter nem áll meg ennyinél: ha egy borász – mint például ő – súlyos tizen- illetve huszonezreket kér egyetlen palack boráért, akkor ugyanezzel a hitelességgel kell rendelkeznie, hogy a vásárló bármikor, vakon megbízzon a borok minőségében. Ezért virtuálisan le kell magát meztelenítenie, és a szőlőparcelláktól a palack lezárásáig a borkészítés minden egyes mozzanatát csakis a legteljesebb mértékben átláthatóan, nyilvánosan és ellenőrizhetően végezheti. Mert a hitelesség a legfontosabb mérce – teszi hozzá. Bólogatva vések 9 pontot a 2002-es Aszú mellé.

A hatputtonyos minivertikál – és a teljes kóstoló – lezárásaként közben 2003-as 6 puttonyos Aszú kerül a poharakba. Ez viszont valami elementáris erővel tör minden érzékszervemre. Illata maga az áradó gyümölcs: elképesztő mennyiségben tódul szaglóhámom sejtjeire a kajszibarack, a körte, birsalma és a virágméz összes illatjegye. Brutális anyag, mintha maga az őserő szabadult volna el benne, komoly, mély, tartalmas. Nem játékos, de erős, sűrű és koncentrált, ízében méz-sűrűségű. Hatalmas bor. Demeter valószínűsíti, hogy a relatíve alacsonyabb savtartalom miatt talán gyorsabban fog érni és öregedni is, mint idősb testvérei (a savtartalomnál nagyot nézünk: ez a sav nem kevesebb mint 250 gramm cukrot tart pórázon mindenféle túlzóan édes, cukorszirupos ízek nélkül). Kitér aszúkészítési filozófiájára is: legfontosabb célja az elsődleges gyümölcsaromák minél hosszabb ideig való megtartása a borban, ehhez többek között a kénszint finomhangolásán keresztül vezet az út. Lelkiismeret-furdalás nélkül karcolok 9,5 pontot a 6 puttonyos mellé. Ez a bor ugyanis – visszakóstoláson megerősítve – nagyon, nagyon közel áll a tökéletességhez, komoly esélye van a „Minden idők x legnagyobb aszúja” imaginárius toplistára való felkerülésre, ahol x gyaníthatóan 10 alatti természetes szám. Vágjuk a centit a piacra kerüléséig.

Jönnek a visszakóstolások, a Főbor eleganciája és friss gyümölcsössége a 6 puttonyosok után egészen megkapó és izgalmas, határozottabban kijönnek a 2000-es Aszú érettebb, összetettebb ízei is. A kóstoló véget ért, az idő újraindul. Pár szó még, és rohanunk tovább, ki erre, ki arra. Ismét elkönyveljük, hogy Tokaj olyan értékeket tud adni ennek az országnak, amelyek egyediek és utánozhatatlanok. És megismerésükhöz csak olyan elkötelezett emberek kellenek, mint Demeter Zoltán. Szerencsére vannak még páran.

Címkék: kóstolás

49 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr1212945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pumalyos 2005.12.19. 09:16:34

Az elején sok a felesleges ömlengés. Mi az, hogy "egységsugarú magyar borfogyasztó"? A sokat csesztetett magyar borfogyasztó még mindig többet költ minőségi borra - a jövedelmi viszonyaihoz képest - mint a "műveltebb" és gazdagabb nyugaton. Mert milyen egyszerű lenne a csúcs magyar borászoknak, ha csak exportálniuk kellene a boraikat. Tényleg ki érti, hogy nem kartonszámra vesznek Demeter borokat 20.000 körüli áron az átlag ennek alig négyszeresét kereső emberek? Ha nincs hozzá ismereti háttér, akkor hanyagolni kellene a nemzet karaketrológiát A leírás ellenére Demeter tényleg nagyszerű volt.

malbex 2005.12.19. 11:19:31

Te hujebb vagy mint a sok eves atlag. Ha fent porosodik a tokaji a szekreny tetejen, akkor megerte megvenni? Es tenyleg fent porosodik az esetek 80%-aban. Ennek semmi koze a jovedelmi viszonyokhoz.

Szasz 2005.12.19. 11:52:25

Sziasztok. Én még nem láttam Demeter aszút porosodni a polc tetején :) Ott általában a cikkben is említett koronások landolnak. Ezeket pedig általában ajándékba kapják... Kedves malbex, stílusod nem túl kultúrált, nem ide való. Sziasztok

Senki 2005.12.19. 12:52:06

Kedves Bob! Neked tényleg van még mit tanulnod a borról. Nem a szállítástól keletkezik a barnatörés, sokkal inkább az oxigénnel való érintkezéstől.Amennyiben már megtört, úgy nincs miről beszélni!

Bor Béla 2005.12.19. 13:22:43

Kedves Pumalyos ! A magyar borfogyasztó töredékét költi borra, mint mondjuk egy brit kollégája.

valaki 2005.12.19. 13:23:03

boccs, egy kicsit hdd védekezzek. Gondolom a bor a helyén föl van töltve, és az erjedésből származó széndioxid védi az oxidáció ellen. Ráadásul feltételezhető hogy a helyén kb 10 celsius fokon van a bor. Ellenben feltételezem fogy a Tokaj-Bp utat nem fagyoskodta át a borász és rákapcsolt a fűtésre, a co2 meg a töltéskor és a rázkódástól gyorsan elillant és így a bor hirtelen igen sérülékeny lett. Ilyen módon ergó a szállítás miatt változtatta meg színét. Viszont a helyén a hordóban valószínűleg semmi baja sem lett. Mindez csak egy mellékszál, Demeter Zoltán csodálatos borász és az egyik legmegragadóbb személyiség, kitűnő borokkal. Hajrá Zoli!

valaki 2005.12.19. 13:23:57

mármint ne én védekezzek, hanem hadd védjem meg a cikk íróját. Én természetesen nem Bob vagyok!

Senkinek 2005.12.19. 13:25:30

Én nem olvastam ilyet, hogy szállítástól keletkezett...Te ezt hol olvastad? Egyébként hálistennek mindenkinek van bőven még mit tanulni a borról. Ahol a tanulás bevégződik, ott van vége a (bor)kultúrának.

Senkinek u.a. 2005.12.19. 13:31:46

a szállítás közben enyhe barnatörést is kapott - megtaláltam. A kezeletlen bort ha kiveszi az ember a hordóból, ahol van még felette Co2, és kis mennyiségben palackba tuszkolja anélkül, hogy a kénszintjét beállítaná, bizony sötétedik. Nem tudom, hogy ezt barnatörésnek hívják-e? Plusz azt sem tudom, hogy kénezés után kivilágosodik a bor, de vajon a barnatörés is elmulasztható vagy az tényleg egy betegség? Valaki? Senki?

Kostoljatok 2005.12.19. 13:35:40

A leírások igen részletesek és ínycsiklandozók, ahogy a Demeter borok is.

Művelődő 2005.12.19. 14:59:51

Tetszik a cikk,és nagyon kíváncsi lennék -a többi közt- a 9 és 9,5 pontos tételekre -nem jellemző,hogy a MA idáig jussanak!Igen komolynak tűnik és persze,ez nem is meglepő Demeter Zoli híréhez!Amúgy a lenti eszmefuttatás a barnulásról,az is érdekes...

Pumalyos 2005.12.19. 15:23:26

Kedves Bor Béla! Honnan tudod, hogy mennyit költ mondjuk a brit borfogyasztó? (Persze a jövedelmi viszonyokat is bekalkulálva.) Én nem láttam ilyen statisztikákat, ha valaki tud ilyet, kérem jelezze. Ha ez a tézis igaz lenne, akkor Tokaj nem küzdene olyan borzalmas értékesítési nehézségekkel, mint amitől szenvednek. Az igazi probléma a cikk elején elsütött számos igazolatlan közhely. Ha csak borismeretről szólna a történet, akkor Szepsy, Demeter és a többiek borai már elővételben elkelnének nyugaton.

valaki 2005.12.19. 15:29:27

Pedig ezek nem közhelyek, Tokaj szerepe valóban befagyasztott az egyszerűbb fogysztók körében. Gyerekszületéskor, 18. születésnapkor, karácsonykor vesznek 1 palack BÁRMILYEN tokajit, évekig elteszik az eleve rossz bort amit ráadásul rosszul tárolnak aztán megisszák, de hát ízleni nem nagyon ízlik. A legenda megmaradt, hogy ez a királyok bora, csak éppen nagyon kevesen ismerik a születőben lévő új, valódi legendát!

Drosophila 2005.12.19. 15:30:39

A barnatörés borhiba - nem mikrobiológiai eredetű elváltozás és nem "fertőző" ezért nem bor betegség. Kezelésére az erős kénezést, a pasztőrözést, az aktív szenes kezelést és a csarsav zselatinos derítést ajánlja a szakirodalom. A kénezett, v. erősen kénezett borok színe valóban világosabb, mivel antioxidáns hatású és blokkolja az a színmélyülésben szerepet játszó enzimeket. A cikkíró vélhetően nem ismeri a barnatörést, mer a leírásának megfelelő jelenség még nem az.

nem értem 2005.12.19. 15:41:43

Honnantól barnatörés, és meddig csak szín mélyülés, ha mindkettőra a kén is lehet orvosság? A barnatörésnek van egyéb "tünete" is, mint a szín megváltozása (pl. ízben?) A barnatörés teljesen visszafordítható? azt mondják beteg szőlőkből készült borok hajlamosak rá...

;) 2005.12.19. 15:42:41

DZ meztelenül? ;), akkor inkább a borai!

malbec 2005.12.19. 16:14:43

mar joval ezelott be akartam dobni, csak sosem volt ra alkalmam: akkor most Szepsy az oreg jedi-mester es Demeter az ifju padawanja? :))) Eleg nagy mazlista ez a Demeter Zoltan, h Szepsyvel dolgozhat, es meg fizetnek is neki erte!!! (bar minden bizonnyal raszolgalt!)

Drosophila 2005.12.19. 17:24:01

A barnatörésről a szín erős elváltozása és zavarosodás esetén szokás beszélni. A "törésprópa" során (félig töltött színtelen palack, ledugaszolva) a törésre hajlamos boroknál előszőr a palackfal mentén barna gyűrű jelenik meg, majd átterjed az egész borfelszínre és végul az egész bor bebarnul (borostyán sárgától-csoki barnáig). Kísérő jegyei az aszal gyümölcsre és kenyérhéjra emlékezteő szag/íz. De a franc aki megkostólja.

bob 2005.12.19. 18:34:39

Meg mielott a tortenet atmenne barnatores vs nembarnatores iranyaba, jeleznem, hogy a barnatorest D.Z. mondta, mi csupan tudomasul vettuk, en meg leirtam.

hegyaljai 2005.12.19. 20:24:28

bob köszönjük! Ez így korrekt.

alkonyult 2005.12.19. 20:40:33

Pumalyos, ha nem láttál ilyen statisztikákat, akkor honnan ez a mérhetetlen okosság ami az első böffenetedbe belészorult? Csak nem te is a tippelés tévedhetetlenségébe vetett hittel okoskodsz itten?

Analfabéta 2005.12.19. 21:27:05

Ciao! Off topic leszek, de jobb hely nem jutott eszembe a kérdezéshez. Így, ahogy ülök, velem szemez egy üveg St Andrea Rosé 2004, gyönyörű színe van, stb. Egy dolog zavar, de kurvára, nevezetesen az alján tartózkodik egy kiskanálnyi kristályos, fehér képződmény, ami engem leginkább némi kicsapódott cukorra emlékeztet. Nem vagyok borász, nem értek nagyon a borokhoz, ha a tisztelt publikum fel tudna világosítani, hogy mi az ott, és hogy kerül a boromba, igazán hálás lennék. Please, help!

hegyaljai 2005.12.19. 22:00:52

Látatlanban borkőkivállásnak tűnik. A bor ettől még fogyasztható, nem hamisítvány. Valószínüleg megfázott, "megfagyott", vagy nem volt palackozás előtt "hidegkezelve", azaz -4-5 Celsius fokra lehűtve, hogy még a tartályban váljon ki belőle a borkősav káliumos sója, ami a bor természetes alkotóeleme.

Analfabéta 2005.12.19. 22:22:11

Értem. Nos, ez megnyugtató. Akkor nem verem meg az eladót. :-) Köszönöm a segítséget.

csite 2005.12.19. 23:21:25

"Demeter valószínűsíti, hogy a relatíve alacsonyabb savtartalom miatt talán gyorsabban fog érni és öregedni is, mint idősb testvérei (a savtartalomnál nagyot nézünk: ez a sav nem kevesebb mint 250 gramm cukrot tart pórázon mindenféle túlzóan édes, cukorszirupos ízek nélkül). " Zoltán valószínű figyelmetlenségből rosszat mondott, felhívott ma, hogy nem a savtartalom az amire célzott, és bizonytalanná teszi a bor "öregedését", hanem a 9,3-s alkoholtartalom. Kevés tapasztalat van az ilyen felépítésű TERMÉSZETES édesborok érlelésével kapcsolatban.

tudatlan 2005.12.20. 08:11:54

9.3-as alkesszal egyaltalan le lehet palackozni minosegi borkent?

KF 2005.12.20. 08:20:44

Demeter padawan nem csak Szepsytől tanult, bár a két megszállott jól egymásra talált!!

fontosember 2005.12.20. 08:34:14

Engem a Michel Rolland szokott felhivogatni, hogy ma milyen tanácsot adjon a francia parasztoknak :)

phylloxera 2005.12.20. 09:32:15

Az kevés alkohol nem probléma., legalábbis egy ideig. El lehet menni Rusztra, ahol kóstoltam 6 évjáratot az "Ausbruch-könig" Kraft 6%-os, 320g/L maradék cukorral megáldott költeményéből. Nem érződött rajtuk különösebb változás, hiába volt köztük akár 5 év. Az már egy másik kérdés, hogy ezek mennyire élvezhetőek. Ő azt mondja, hogy az összes fajta közül csak a furmintnak van elég sava ahhoz, hogy eltartsa az magasabb cukortartalmú ausbruchokat.

Pumalyos 2005.12.20. 10:03:57

Alkonyult. Mint látod, elég gyakran használom a kérdőjelet, ez nálam nem a tévedhetetlenség jele. Pontosan azért kérdeztem rá pár állításra, mert kíváncsi voltam milyen tapasztalati tények erősítik meg, pl. szekrény tetőn tárolt aszúk történetét. Amúgy a közös liba őrzés elmaradt, így kéretik hanyagolni az eposzi jelzőket.

Pumalyos 2005.12.20. 10:04:09

Alkonyult. Mint látod, elég gyakran használom a kérdőjelet, ez nálam nem a tévedhetetlenség jele. Pontosan azért kérdeztem rá pár állításra, mert kíváncsi voltam milyen tapasztalati tények erősítik meg, pl. szekrény tetőn tárolt aszúk történetét. Amúgy a közös liba őrzés elmaradt, így kéretik hanyagolni az eposzi jelzőket.

szekrénytető 2005.12.20. 10:09:08

Pumalyos, bogaram, jártál te már - hogy is mondjam - alsó középosztálybeliek lakásában? Tudod, tengerpartos-pálmafás tapéta, kotyogós kávéfőző, vasárnap rántott hús, vitrin, a vitrin tetején a palackok? Milyen tapasztalati tényezőket kérsz számon? És mi ez a büszke okosság a libaőrzéssel? Téged egy fórumban is csak magázni szabad? Oda ne rohanjak.

muskotály küvé 2005.12.20. 10:50:19

Pumalyos védelmében: gyerekkoromban a mi lakásunkban (újpest, lakótelep, kétésfélszobahall) volt gigantposzter, vasárnap általában rántott hús volt az ebéd; vitrinünk ugyan nem volt, de a szekrény tetején sörösdobozok voltak, nem tokaji. Mi soha nem vettünk, de arra sem emlékszem, hogy kaptunk volna, ezért nem tudom, mi lett volna a sorsa. De el nem tudom képzelni, hogy valaki vesz egy üveg bort, és felteszi a szekrénytetőre (esetleg ha kapta), nem is nagyon férne el a sörösdobozoktól, az eltett befőttektől, lekvártól. (Hacsak anyu ki nem dobta a sörösdobozokat, mert nagyon fogják a port.). Szóval, én sem szeretem ezt az überindexes, tudatlanságból fakadó, jófejkedő-cinikus stílust (magyarul: faszkolódást), de - Pumalyossal ellentétben - úgy gondolom, a szerzők árnyoldalához tartozik, a sok hasznos információ mellett elviselem. De nem kéne azt az embert basztatni, aki ezt szóvá teszi. Ami Pumalyos eredeti hozzászólásának másik felét illeti: teljesen nyilvánvaló, hogy Mo.-n sem a TV, sem a mosógép nem kerül kevesebbe, a bor minőségarányosan meg kicsit többe, mint Európa nyugatibb felében, de az átlagbérek - szívfájdalom - alacsonyabbak. Tehát, ha ugyanannyi mosógépet, TV-t és bort veszünk, mint Nyugaton, átlagosan nagyobb terhet jelent számunkra. Aki nem hiszi, járjon utána. Én örülnék, ha ezeken az oldalokon nem tengene túl az agresszivitás; aki nem bírja ki, mennyen vissza a homárra, ott írja meg, milyen volt, mikor lestukkolta a biztonsági őrt a teszkóban.

jadviga 2005.12.20. 11:26:12

Pumalyos! 1.,Szepsy borai el is kelnek előre, még a tőkén! 2., A brit borfogyasztó férfi és heti 20-50 font között költ borra. Éves jövedelme pedig átlag 50 ezer - 100 ezer font. Londonból jelentem .) részletesen a következő magyar Decanterben.

polcos 2005.12.20. 12:08:38

nálunk viszont tipikusan ez volt a helyzet: tokaji karácsonyra, 18. szülinapra, stb...persze koronás címkéjű. Néha föl is bontottunk egyet-egyet és nagyszüleim elérzékenyülve és szomorúan mondták, hogy a régi tokaji, főleg a háború előtti időkben milyen csodálatos ital volt és a tervgazdálkodó kommunisták hogy tönkretették. Már csak nagypapám élhette meg hogy egy-két Szepsy-t, Oremust mutattam neki és teljesen elérzékenyült, hogy ilyen csodálatos borok egyáltalán léteznek!

alkonyult 2005.12.20. 12:31:07

Pumalyos, akkor most szedd elő ehhez az íráshoz beírt első két mondatodat, melyben KÉRDŐJEL NÉLKÜL írtad hogy az átlag magyar borfogyasztó többet költ borra fizetésarányosan mint nyugati sorstársai, majd hasonlítsd össze a második hozzászólásoddal, ahol szintén KÉRDŐJEL NÉLKÜL írtad hogy a nyugati borfogyasztókról nem láttál még ilyen statisztikákat. Aztán ha ezt az ellentmondást (vagy nevezzük inkább félresikerült blöffnek?) feloldottad, sérdődhetsz megfele az eposzi jelzőkön. Addig is csumidázlak te nagyonokos.

Művelődő 2005.12.20. 12:47:29

Nem folynék bele az anyádozásba,csak alátámasztanám,hogy valóban gyakori eset volt ez a "koronás tokaji fel a polcra,aztán 10 év múlva egy hullarészeg nagy bulin megisszuk,mert mi vagyunk a janik" jelenség.Árvay hozta ezt a hasonlatot egyszer egy borkóstolón,a szüleimre ismertem,elődtam Nekik,és ők is magukra ismertek,sőt,azóta a rokonok többsége is... Persze,telik az idő,művelődöm és igyekszem Őket is művelni,így megváltozott a borhoz -és egyéb szociban megszokott dolgokhoz- való viszonyuk,és,ha egy-egy minőségi tokajihoz jutunk,akkor -a lehetőségeinkhez képest legjobb tárolás után- bizony nagy megbecsüléssel,de MEGISSZUK -mielőtt "megrohadna"!!!(Ja,egyébként azóta kezdenek leszokni a koronásról,mivel a klasszikus stílusban nem ők a befutók...)

cot 2005.12.20. 15:19:47

felteve, h jadviga statisztikaja igaz (amit szamomra megkerdojelez az alkoholistan kozolt cikkenek a stilusa, valamint az a teny, h a magyar decanter lehozza a cikkket), a heti 20-50 font az évi 20-50 ezernekugye pont az egyezrede. ehhez kepest egy atlagmagyar atlagban evente ugy 100 ezret keres (ft-ban), tehat ha hetente 1000 forintot kolt borra, akkor egyenlo a ketto aranyaiban. de ez az atlagmagyar, es nem az atlagos magyar borfogyaszto. de ez mar statisztikai kerdes...

cahors 2005.12.20. 15:21:57

ha a jadviga neven szolo azonos az ezen az oldalon mar publikalojadvigaval, es tenyleg a magyar decanter egyik ujsagiroja, akkor AM meg HT erosen megvaltoztathattak a velemenyuket az ujsagrol...

KF 2005.12.20. 15:29:57

Arra emlékszik valaki, hogy a Tokaji Aszúra (egyféle volt csak!) még a "minőségét megőrzi hat hónapig" felirat is rajt volt????

Pumalyos 2005.12.20. 19:13:27

Alkonyult. A két kérdőjel csak elég egy hozzászólásban, hogy megfelejen szigorú ítéletednek. Mint mindenki más hozzászólásomat saját tapszatalataimból + tokaji borászok történeteiből merítem. Pl. az abaújszántói Pendits birtok német állampolgárságú tulajdonos asszonyának problémáiból. Amikor a t. német vevő órákig ecseteli milyen jól keres, majd megveszi a legolcsóbb bort. Hasonlóan tanulságos Dusóczky Tamás gyötrelmei a svájci piacon című anekdóta gyűjtemény is. Vagy miért lehetett még az év elején Svájcban a magyarországi ár töredékéért 1993-as Szepsy aszúesszenciákat vásárolni? Példát mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet találni - így biztosan létezik a tokaji a szekrényen effektus is - de nem hiszem, hogy ez lenne a jellemző.

Bor Béla 2005.12.20. 21:57:39

Ebben nagyon igaza van Pumalyosnak. A magyar borok töredékéért kelnek el a külföldi piacokon - úgy is fogalmazhatnánk, hogy a boraink idehaza túlértékeltek a világpiaci árakhoz képest.

Szasz 2005.12.21. 12:09:50

Szasztok. Azért az vicces, hogy Szepsy borai már a tőkén elkelnek :) Saját tapasztalatom pedig az, hogy a szekrénytetős tokaji a kommunista kultúrálatlan múlté, én egyre kevesebb ilyennel találkozom. Az átlag borfogyasztót nem ismerem, csak magamból és baráti körömből tudok kiindulni. Mi nemrég voltunk Tokajhegyalján /ahol azért Királyudvarban találtunk még szerencsére 1-2 nem eladott palackoz is :)/ és csak én 1 havi fizetésemért hoztam haza bort. De jól keresnek az angol munkások :)

Drosophila 2005.12.21. 14:48:25

Tisztelt Bob! A cikkből nem derült ki, hogy a barnatörés eredete Zoli elmondása. Bocs, hogy a kérdezőt tájékoztatni mertem. Ha a cikk szerzője megtette volna, nem lett volna rá szükség.

2005.12.21. 17:48:07

Nincs azzal semmi gond, sőt hasznos, ha a fogalmakat tisztázzuk, egyformán használjuk...attól még a tündérkék ott szorgoskodnak DZ szőleiben...;)

2005.12.22. 07:40:56

"Azért az vicces, hogy Szepsy borai már a tőkén elkelnek :) " Ne misztifikáljunk már! Szepsy nem vállalna be ilyet soha!

Szasz 2005.12.22. 11:18:45

Bocs... Én is idéztem egy korábbi hozzászólótól, és szerintem a hozzászólás a vicces...

palacka és picimackó 2005.12.24. 11:17:24

Drosophila: inkább fogalmazzunk úgy hogy lukra futottál, pedig milyen okosnak hitted magad ...
süti beállítások módosítása