Kulturális sokkot kaptunk. Hétéves rozét voltunk kénytelenek megkóstolni. Vannak esetek, amikor meg kell nézni az ajándék ló fogát. Okulásul. A felnövekvő nemzedékek épülésére.
Nem mondunk evvel különösen újat: az utóbbi években mindenféle vállalatok egyre szívesebben ajándékoznak bort barátaiknak, üzletfeleiknek. Ezt már csak azért is hasznosnak tartjuk, mert borkulturálisan nem feltétlen iskolázott embertársaink tömegeit is átránthatják egyetlen mozdulattal a másik oldalra. Mármint a mienkre. Mi pedig szeretjük, ha gyarapszunk létszámilag.
A jelenséggel néha baj van. Az ajándékozók például nem mindig koncentrálnak arra, hogy azoknak a termelőknek a műveit vegyék be szortimentjükbe, akik ezt megérdemlik, és akik borai élvezetet okoznak a megajándékozottaknak. Azon talán túl vagyunk már, hogy félédes vörösborokkal lepjenek meg bennünket, gondolhattuk. És valóban: a forró nyárra tekintettel rozéval kedveskedett becses kollégánknak a jó nevű mobilcég.
A Pannonnál tehát tudják: a rozé nyári estékre való, tíz fok környéki állapotában – akár kevés szódával feldobva – finoman frissít. Hiszen alapból élénk, gyümölcsös és üde, ezt már-már minden példánya hozni képes, hol magasabb, hol közepesebb színvonalon. Egy a fontos: legjobb formájában a szüret utáni évben van, jellegéből, készítési módjából adódóan is fárad hamar. Szóval, nem a sifonér tetejére való, meg kell inni esztendőn belül, és kész.
Ám a Pannonnál a részleteket már nem ismerik. Vagy csak szemtelenek, és úgy tartják, vannak, akiknek a vacak is jó. Névnapi alkalomból frissiben kézbesített boruk történetesen a villányi Molnár Tamás Monarchia-szelekciós rozéja volt. 1999-ből. Nem vicc: egy hétéves példány.
Berzenkedésünket legyőzte a kíváncsiság. A bort alaposan behűtöttük, kibontottuk. Megnéztük: színe a téglavörös és a barna közt tartózkodott félúton. Megszagoltuk: büdös volt, olyasmi, mint a vízé a vázában, amely a két hét után kidobott vágott virág után marad. Halált megvetően megkóstoltuk: eltunyult, ízetlen, savtalan lének találtuk.
Nem pontozzuk, a borász nem tehet semmiről. Erre másnak kellett volna figyelnie. Vagy kellene. Ezentúl. Jobban, mint eddig.
Utolsó kommentek