Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

A botránykő diadala

Vakon a Pavie is világszép

2009.02.12. 06:30 - alföldi merlot

2004-ben lerepült a kukta fedele, a „brit lakájok” és az „újvilági árszabó” egy 2003-as Château Pavie értékelése kapcsán hajba kaptak, és nem tudták tovább magukba fojtani, hogy valójában mit gondolnak egymásról. A szót brit oldalról Jancis Robinson, a tengerentúlon Robert Parker vitte. Az óvilági értékeket védelmező Robinson a Pavie-t egy késői szüretelésű zinfandelhez hasonlította, míg Parker egy potenciálisan 100 pontos természeti csodát látott benne. A purparléba Michael Broadbent, az európai borírás doyenje is beszállt: „aki szerint ez egy jó bor, azon csak egy agy- és szájátültetés segíthet. Én ezt a bort egyszerűen ihatatlannak minősítem.” Parker azt állította, hogy a bor pocskondiázásának enopolitikai okai vannak, a britek a palack tartalmát a birtok újgazdag tulajdonosával szembeni ellenszenv miatt büntetik, és ha valóban vakon kóstolnának, akkor őket is elbűvölné a Pavie. Mindezek fényében érthető, hogy a tengerentúlon szenzációként kezelik, hogy a 2005-ös Pavie, vakteszteken, gyors egymásutánban kétszer is diadalmaskodott Angliában.
A 2005-ös Pavie persze nem azonos a 2003-assal, de az alapirány aligha változott (a tanácsadó Michel Rolland). Miközben az amerikai aranyszájak, sőt Michel Bettane is szuperlatívuszokban méltatták a 2005-öst, addig Jancis Robinson portóis, agyonextrahált, szteroidbornak nevezte, és 14,5 pontra értékelte. A botránykővé avanzsált St-Emilion 1er Grand Cru Classe most egy zártkörű Decanter teszten nyert, alig egy héttel azután, hogy egy másik kóstolón - brit szakmabéliek körében - szintén a legjobb lett. A decanteres borbölcsek, Steven Spurrier, Steven Brook és Michael Schuster a teszt után úgy nyilatkoztak, hogy a fahasználat és az extrahálás kordába szorításával a Pavie az utóbbi évek egyik legszebb st-emilioni borát alkotta meg.

Talán érdemes fölidézni az azóta itthon is föllángolt nagy test, nagy élvezet vs. elegancia és frissesség stílusvita legemlékezetesebb ütközetének hátterét Steven Shapin segítségével (a teljes poszt itt olvasható). (Itt pedig egy poharazgatós interjú a másik főszereplővel, Jancis Robinsonnal Gary Vaynerchuk budoárjában.)  

(…) a borvilág jelenlegi tótumfaktuma amerikai, és éppen az Egyesült Államok az az ország, amelyik a leginkább behódolt előtte. A "24 karátos ízlelőbimbók" tulajdonosa egy 57 éves baltimore-i jogász, Robert Parker, aki 1978-ban indította útjára a kéthavonként megjelenő Wine Advocate című, kizárólag előfizetéses alapon működő magazinját. Könyvei (Bordeaux, The Wines of the Rhône Valley and Provence (1987)) és enciklopédikus borkalauza (Wine Buyer's Guide) kinyilatkoztatásszerű érvénnyel bírnak az amerikai – és egyre inkább a világ – borfogyasztói számára. Kapott már kitüntetést Mitterandtól, Chiractól és Berlusconitól. Chirac szerint – aki egyébként a Becsületrend Lovagjává ütötte – "Robert Parker a francia borok legelismertebb és legbefolyásosabb kritikusa az egész világon". Az Economist szerint "Parker úr szája Einstein agyának önológiai megfelelője", az Atlantic Monthly szerint pedig "a világ borászatát a stílus és az árak tekintetében meghatározó nagy borok megítélése terén szinte csak az ő szava számít". Ma Parker "A Borok Ura".

Parker matematikai precizitással pontoz. Az értékelés 50 pontról indul és 100 a maximum. A pontszámokat azonban nem ötletszerűen adja, hanem meghatározott rendszert követ: 5 pont a szín, 15 az illat, 20 az íz, a maradék 10 pontot pedig "az általános minőség" ill. a "fejlődési potenciál" értékelésére tartja fenn. És ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a derék Shapin megpödri bajuszát, és beakaszt: "Ezt a fejlődési potenciál dolgot soha nem értettem. A tökéletes bornak, par definitionem, nincs érési potenciálja, és ezért le kellene pontozni, másrészről a hosszútávú prognózisba már oly sokszor beletört a borírók bicskája; pl. hiába múltak az évek, az 1975-ös bordóiak nem szelídültek meg és nem lettek élvezhetőbbek."

Az ún. Parker-pontszám idővel önálló életre kelt. Bár a bordeaux-i és burgundiai elsőosztályú birtokok neve továbbra is garancia a sikerre, a Parker-pontok piaci szerepe egyre meghatározóbb. Ahogy egy Parker-párti magazin írja: "a 91 pontos mindig hamarabb kel el, mint a 89, és a 85 pont körüli borokon csak az árengedmény segíthet". Bajuszakasztás no.2: "aminek én örülök a legjobban, mert így számos Parker által leszólt borhoz juthattam olcsón hozzá. Különösen szép emlékeim vannak egy szamárpadba ültetett 50 pontosról, amiből egy egész kartonnal vásároltam."

Bár egyetlen más pontozási rendszer sem futott be ekkora karriert, azért vannak partizánok, akik még ellenállnak. A brit Jancis Robinson pl. a 20 pontra esküszik, Hugh Johnson pedig beéri 4 csillaggal. Az utóbbi szerint ez a pontmizéria jellegzetes amerikai betegség, a könnyen-érthetőség csábításának tett engedmény, áltudományos hókusz-pókusz. A határvonalak azonban nem teljesen tiszták. Egyrészt a Parker-pontok átkeltek az Atlanti-óceánon, és már a brit üzletekben is találkozhatunk velük, másrészt például Jancis Robinson a közelmúltban két rizlinget is 17.33 pontra értékelt, és ezzel a szőrszálhasogatásban köröket vert a mindössze 51 pontos Parker-skálára. Aztán meg Parkernek saját bevallása szerint nincsenek önkényúri ambíciói. "A saját élményt semmi nem helyettesítheti, a borkóstolásnál nincs jobb iskola". És bár Parker magát "elfogulatlannak, tapasztaltnak és megbízhatónak" mondja, ez azért nem ugyanaz, mintha esztétikai "objektivitásról" beszélne. És még a pontjai körül kialakult, számára igencsak jövedelmező bálványimádástól is elhatárolódik. "Nem szégyellem a pontrendszerem. Ha a borforgalmazásban akadnak olyanok, akik visszaélnek vele, az nem az én hibám. A pontozási rendszer a pontozót végső soron elszámoltathatóvá teszi a fogyasztó irányában. Én jól megvagyok a magam rendszerével, és tisztában vagyok annak korlátaival: semmi tudományos nincsen benne, és félreértés így értelmezni." A pontszámok ráadásul sohasem önmagukban állnak, mindig részletes kóstolási jegyzetek kísérik. És abban többnyire gáncsolói is egyetértenek, hogy Parker rendkívüli kóstolói képességgel rendelkezik (az arany szerszámot egymillió dollárra biztosította). Abban sincs vita, hogy az általa használt terminológia szabatos és érthető, már amennyire azt ez az ördögien nehéz feladat (illatok és ízek szavakra fordítása) megengedi. Olykor ugyan Parker is merít az ízlelés ezoterikájának szókincséből ("paradicsomhéj", "olvadt csokoládé" vagy "karakteres zamat"), de összeségében távol tartja magát a borirodalomban elharapozó fűzfaköltészettől.

Parker egyfajta fogyasztóvédőnek tekinti magát, akinek fellépése előtt a védtelen borisszát az arisztokratikus anglo-frank kereskedő-osztály és boríró lakájaik mesterséges tudatlanságban tartották. Ezek a szélhámos összeesküvők semmilyen hazugságtól nem riadtak vissza: az elengedett hozamú tőkék híg és szennyezett levét "elegáns" és "kifinomult" borként adták el, és a vevők agyát folyton a "terroir"-ral mosták, mert restek voltak az érett gyümölcs palackba juttatásának tudományát kitanulni, és sajnálták a pénzüket új hordók vásárlására fordítani. Elhitették az emberekkel, hogy a fiatalon ihatatlannak tűnő borok is remekművek, mindössze 20 évre fektetni kell őket. A borok nem minőségben, hanem árban versengtek egymással. Az egész rendszer velejéig romlott volt, és ezen csak úgy lehetett változtatni, hogy a bortermelők és a borírók érdekházasságát felbontották. "A borírónak mindenekelőtt függetlennek kell lennie", mondja Parker. Ingyen palackok, ajándék repülőjegy, lakosztály a Château Margaux-ban, vacsora a grófnővel mind ki van csukva. Ahogy egy korábbi interjújában nyilatkozta: "Szarok rá, hogy a család a Forradalom előtt kapta-e a nemesi címet, vagy hogy kolbászból van náluk a kerítés. Ha nem jó a boruk, akkor ez fog megjelenni." "Azt szeretném, ha az emberek úgy emlékeznének rám, mint aki megszüntette a pálya lejtését."

A kóstolás demokratizálásának, a boríró függetlenségének ára a hűvös távolságtartás, jutalma viszont a garantáltan "kíméletlen, őszinte és elfogulatlan vélemény". A parkeri fellépés hatása kétrétű és kétirányú volt: politikai és esztétikai, ill. borírói és borászati. Parker nem csak a bírálat elveit változtatta meg, de a bírálat tárgyát is. Minthogy a fennmaradásért folytatott küzdelemben a Parker ízlésének megfelelő borok piaci előnyhöz jutottak, a természetes kiválasztódás elveinek megfelelően elszaporodtak. A borászok próbáltak elébe menni Parker ízlésének, azaz miután rájöttek, hogy mit eszik a főnyelv, elkezdtek "alkohol-hangsúlyos gyümölcsbombákat" készíteni. És ennek a paradigmaváltásnak még Bordeaux is csak részben tudott ellenállni. Parkernél a tetszés csúcsa, ha egy bort "hedonikusnak" nevez, és a jobb-parti garazsisták (az ifjú törökök) futószalagon szállítják a bazi nagy zamatcsodákat, szemben a balparti ultramontán reakció képviselőivel, akik aszkézist hirdetnek, és a születést istenítik. Parkert a legtöbb bírálat természetesen az ízlése miatt éri. Ellenlábasai szerint rossz ízlésre vall, hogy ő a nagyon gyümölcsös, alkoholos, újfahordós, már fiatalon is hedonikus borokat szereti. 2004 áprilisában a vita újra feléledt egy Chateau Pavie (2003) kapcsán (ez a St. Emilion-i premier grand cru 1998 óta Parker szíve csücske, ekkor vette át a birtokot az újburzsoá Gérard Perse). Parker szerint ez a bor kiverte a plafont (95-100 pont): "pazar gazdagság, mineralitás, plaszticitás és nemesség, kihívóan minerális, fekete és pirosbogyós gyümölcsöket, balzsamecetet, likőrt és füstöt idéző illat. A szájban rendkívüli tartalom, élénkség és sokrétűség jellemzi." Robinson szerint, akinek már régóta a bögyében van Parker (részrehajlással és hozzánemértéssel vádolja), a Pavie kész röhej, olyan Parkernek való túlérett, tutti-frutti bor, ami inkább egy kései szüretelésű kaliforniai Zinfandelre hasonlít, semmint egy telivér bordóira. Egy másik bor-mogul, Michael Broadbent (a Christie's borigazgatója) nyíltabban fogalmaz: "aki szerint ez egy jó bor, azon csak egy agy- és szájátültetés segíthet. Én ezt a bort egyszerűen ihatatlannak minősítem." Ezt már Parker sem hagyhatta szó nélkül: amit Robinson mond, mondja, az "szervesen illeszkedik a Perse által készített Pavie-k lejáratására indított kampányába, és hűen tükrözi a bordeaux-i reakciósok véleményét". Robinson leszögezte, hogy ő vakon kóstolta a bort ("tanúim vannak"), de Parker ezt kétségbe vonta mondván, hogy a Chateau Pavie palackja annyira egyedi, hogy még becsomagolva is összetéveszthetetlen. Ilyen álnokok az angolok.

(…) Az utóbbi évek egyik leghatásosabb és elgondolkoztatóbb dokumentumfilmjében, a Jonathan Nossiter által rendezett Mondovinóban Parkernek csupán néhány perces jelenése van, ám ő a szürke eminenciás. A filmbéli gaz csirkefogó Parker régi cimborája, a bordeaux-i repülőborász, Michel Rolland. Parker csak pontozza a borokat, Rolland viszont világszerte készíti őket, méghozzá úgy, hogy Parkernél jelesre vizsgázzanak. Ahogy Rolland mondja Parkerről: "Ő a borkritikus". Két pomeroli château között Rolland a limuzin hátsó ülésén megállás nélkül osztja az észt a vonal túlsó végén aggodalmaskodó borászoknak, akik nem ismerik a hedonikus bor receptjét. Pomeroli laborja csak Bordeaux-ban többszáz birtoknak dolgozik, de világszerte, összesen 12 ország minőségi borászatának főtanácsadója. Az ő receptje alapján születnek a nemzetközi stílusú, gyümölcshangsúlyos, barrikolt borok. Rolland-ból hiányzik Parker visszafogottsága, amikor magáról beszél. Ő azért dolgozik, hogy a borok jobbak legyenek, mondja. Amikor felvetik, hogy nem mindenki ért egyet azzal, ahogyan ő a jót elképzeli, így válaszol: "Igen, ezt nevezik pluralitásnak. És ezért van annyi rossz bor."

A Château Mouton-Rothschild műszaki igazgatója, Patrick Léon elmondja, hogy "Bordeaux-nak alkalmazkodnia kellett a világízléshez", vagyis meghajolnia a Parker-Rolland féle esztétika előtt. A margaux-i Château Kirwan néhány évvel ezelőtt tanácsadónak kérte fel Rolland-t, és Parker-pontjaik az 1990-es 78-ról 91-92-re ugrottak 2000-ben. Parker egyik protezsáltja, a vin de garage mozgalom egyik zászlóvivője, Jean-Luc Thunevin (Château de Valandraud, St-Emilion) szerint a globális ízléssel dacolók reakciósok, akiknek savanyú a szőlő. „Ezek a fazonok”, mondja, „a terroir fanatikusai”.

A Mondovinoban azonban a fanatikusok a rokonszenvesebbek: költői lelkületű földmívesek lompos bodrikkal, bunkófon nélkül, akik saját birtokaikon a maguk eszközeivel próbálnak a globalizációnak betartani. Látunk belőlük bordeaux-it, szardént és argentint. Kontrasztként pedig kapunk ellenszenves amerikaiakat: a Mondavi-család languedoc-i vállalkozásának kudarcát a helyi polgármester nyakába varrják, aki szerintük egy kommonista, találkozunk egy, a Szilikon-völgyben megtollasodott hétvégi-borosgazdával, aki a pincelátogatás közben vietnámi kalandjait és találkozását Kissingerrel ecseteli a hálás stábnak, és az operatőr hosszan legelteti kameráját Robert Parker irodájának falán, amelyet Reagan-fotók díszítenek. De a frontvonalak sokszor egy-egy régión, sőt, családon belül húzódnak. Ahogy egy Parker-ellenes borkereskedő fogalmazott: "a harc az ellenállók és a kollaboránsok között dúl". Ha hihetünk a haditudósításoknak, akkor a kollaboránsok helyzete a kedvezőbb, de ez nem jelenti azt, hogy az ellenállásé reménytelen. Mert a globalizáció uszályán nemcsak a gyümölcs-hangsúlyos, újfahordós borok jutnak el a világ minden szegletébe, de szerencsémre, mondja Shapin, Aimé Guibert 40 hektáros birtokának borai is kedvenc vidéki kereskedésembe Massachussets-ben, és még az áruk is elfogadható. És ha valakinek nem ízlik a parkeri szép, új bor, az hozzám hasonlóan könnyen találhat kedvére valót. Mert amióta a világ világ, ilyen borkínálat még nem volt. És amikor valaki egy kis birtok, egyedi borát választja, egyúttal arra is választ ad, hogy az ízlés leigázható-e.

Címkék: híradó bordeaux michael broadbent michel rolland robert parker jancis robinson esszészerű pavie st emilion

57 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr70938307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teroldego 2009.02.12. 09:26:03

Ne felejtsük el,hogy ez a Robert Parker értékelt egy kaliforniai jégbort ( !!! ) 95 pontra. Szepsy István ekkor döntötte el,hogy nem küld neki bort tesztelésre.Ennyit az objektív,fogyasztóbarát borkritikáról.

Jenyei 2009.02.12. 10:07:15

Biztos az, de pár szóban leírnád, hogy ez miért akkora botrány? Köszönöm előre is.

-ij- 2009.02.12. 10:24:45

Gondolom, ritka a fagy ősszel Kaliforniában. Ergo a jégbor hűtőkamrában készült.

dummyname · http://budapestdailyreview.com/wineguide 2009.02.12. 10:32:14

Kaliforniában en bloc igen nehéz megúszni a telet fagy nélkül.

Én sem értem miért ne lehetne egy kaliforniai jégbor 95 pontos.

dummyname · http://budapestdailyreview.com/wineguide 2009.02.12. 10:34:55

A pontozási rendszerek, a pontok önmagukban semmit nem árulnak el az értékrendről, következésképpen önmagukban nem adnak megfelelő iránymutatást. A megoldás nyilván az lehet ha a fogyasztó ismeri az értékelő preferenciáit.

Parker egyébként ebből a szempontból korrektnek tűnik, az idézettek alapján a fogyasztó tudja mit várhat egy bortól az ő értékelése alapján, ráadásul úgy tűnik Parker ebben meglehetősen következetes. (Legtöbbször én is örülnék ha nem kellene egy hosszú agymenést elolvasnom mielőtt talán megértem mi alapján adta a pontozó a pontot).

Shyr Kahn 2009.02.12. 10:36:08

Pontozásnál én is százas skálát használok (a WS félét, ami elég közeli rokonságban van a Parker félével). Parker-nek az érlelési potenciállal kapcsolatban valóban érdekes a 10 pontos leosztása és inkább értek egyet a másik oldal véleményével. A következő rész még abszurdabbnak tűnik, mint a 10 pont, illetve a Jancis Robinson féle 17,33 pont :) ):
"A Château Mouton-Rothschild műszaki igazgatója, Patrick Léon elmondja, hogy "Bordeaux-nak alkalmazkodnia kellett a világízléshez", vagyis meghajolnia a Parker-Rolland féle esztétika előtt."

Uniformizált világ, uniformizált bor... hol marad a sokszínűség, ha mindenkinek egy fajta stílushoz kell viszonyulnia? Nem lehetne mondjuk azt mondani, hogy sok stílusban létezhet 95-100 pontos bor. Nekem ez szimpatikusabb és talán Patrick León is jobban tenné, ha a tradicionális/konvencionális stílust nem értékelné le (ha új stílusút készít, akkor meg a tradicionális hívek egy részének körétől és egyben pénzétől esik el). Ennek egyébként semmi köze a terroir-hoz. Én nem vagyok terroirbuzi, annak viszont örülök, hogy pl. a barolo-i borászok egy része a tradicionális/klasszikus, másik része az új stílus híve... így van ez sok másik borvidék borászaival/boraival is. Szerintem ettől lesz szép az egész. Nem kell teljesen kiszorítani az egyik nézetet a másik miatt... és remélem, hogy nem is fogják (main stream-hez való simulás egyébként is visszataszító)... persze ez értelmezés és nézőpont kérdése (no meg anyagiak kérdése is, mert sajnos a piac nagy úr és ha többen veszik az új stílust, akkor a régi háttérbe szorulhat).

Bonyolult dolgok ezek... gondolatébresztőnek (is) nagyon jó a cikk. Köszönet érte.

lackó 2009.02.12. 11:00:48

Mindig előkerül ilyenkor bennem egy ilyen cikk kapcsán az a bizonyos sznobizmus. Azt hiszem, pont az említett Parkernek való megfelelés vezet hozzá.

Magyarul: kapja be, hagyatkozok a saját ízlésemre és követelem, hogy a magyar borászok készítsék el az én szám íze szerinti burgundit.

zoli 2009.02.12. 11:57:33

lackó: te tényleg magyar burgundit szeretnél inni?

Szerintem az a gáz, hogy ekkora feneket kerítenek ennek a baromságnak és hogy ilyen méreteket ölt a megvezethetőség, aminek eredményeképpen kialakul a kétpólusú világ, ahol vagy az "új bor" követője vagy, vagy reakciós.
Olyan választás meg nincs is, hogy se emeszpére, se fideszre nem szavazunk, hiszen akkor már partizánnak, illetve gerillának (új terminológia szerint akár terroristának) számít az illető.

Azért én még álmodozok arról, hogy léteznek ideológiamentes, finom borok, amik önmagukért szerethetőek...

lackó 2009.02.12. 12:03:37

Neeem....részemről csak egy példa volt, reagálva a Parker-féle ízlés-követésre.

Részemről inkább szép burgundit szeretnék inni :).

Jenyei 2009.02.12. 12:14:28

-ij-, a jégbort nem akkor készítik amikor ősz van, hanem amikor fagy. De az igaz, hogy a szőlőt ősszel hagyják fent a tőkéken, bízva a jószerencsében.
Nálunk is készítenek, azonban mivel több dolognak kell egyszerre fennállnia, így elég ritkán.

Shyr Kahn 2009.02.12. 12:17:31

@zoli: Az "új bor" és a reakciós borokat is tovább lehet szálazni stílus alapján, mint ahogyan a fekete és fehér között is végtelen árnyalat és szín van, de azt tudod, hogy melyikhez áll közelebb az adott szín (sötétebb, vagy világosabb). Az ideológiamentes borok biztosan megtalálhatók valamelyik kategóriában (amit akár nevezhetsz a két kategóriától függetlennek is)...

zoli 2009.02.12. 12:29:04

@Shyr Kahn: Értem. De azért mégis döntenem kell, hogy jobbos vagy balos bort iszom, legfeljebb szélsőségest vagy mérsékeltet.

Az zavar, hogy ezek alapján a Józsi bácsi, aki a fatertől tanulta a mesterséget, már elhelyezhető, mondjuk a maradiak táborába, de ha már rádumálja a mezgazdboltos vmi stabilizálószerre, akkor átállt.
Továbbra is szeretném, ha lehetne kívülmaradni és ezáltal nem növelni a táborok méretét.

KF 2009.02.12. 12:45:04

Parker milyen burgundit szeret? ;)

Shyr Kahn 2009.02.12. 12:47:22

@zoli: Nézőpont kérdése, hogy táborba képzelsz-e valakit vagy sem... akár gondolhatod azt is, hogy nem címkézhető, de gondolhatod azt is, hogy mindenkit be lehet húzni valamelyik kategóriába. Teljesen mindegy. A lényeg, hogy minél több stílus (legyen az ízléskövető, vagy sem) közül választhassak/válaszhasson a fogyasztó. Szerintem egyről beszélünk, de lehet félreérthető voltam/félreértettél. Nem kategorizálni akartam, csak egy példán keresztül szemléltetni, hogy számomra az egységesítés nem szimpatikus és szeretném, ha megmaradna a sokszínűség.

lackó 2009.02.12. 12:52:27

Kérdés, hogy én milyen burgundit szeretek?

Lujza, egyáltalán, szeretem én a burgundit?

lackó 2009.02.12. 12:57:37

@Shyr Kahn: főleg, ha az a bizonyos egységesítés mondjuk nem egy "trendhez", hanem egy adott személy egyéni ízléséhez köthető.

más: tegnap kóstolt kf tételek alapján szeretném felhívni a terroir-rajongók figyelmét a Weninger alap 2006-os frankosára. Baromi szép palás-weningerre jellemző illatok, gyönyörű savak, gyümölcsök fűszerekkel. Nem nehéz, inkább szerethetően gyümölcsös origója a fajtának. Kösz, A.M.J.Cs.!

lackó 2009.02.12. 13:04:13

Jajaja...bocs, a teljesség kedvéért, ha már pontokról van szó: nagyon kerek 6, azaz hat pontot adtam a Weningerre.

Volt még egy '07-es Ikon, talán az abszolút besztbáj bajnok, csupa gyümölcs, könnyedség, kedvesség, amibe beleszólt egy kis bonbonmeggy is. Asszonyoknak tartottam a kóstot, rajongóknak, de nem szofisztikált hozzáértőknek (ami valljuk meg, sokkal inkább jobban jelzi a fogyasztói oldalt, mint a szakértelem), nekik abszolút ez jött be, nálam 4 és 5 között félúton.

3. tétel pedig Dúzsi volt, az évjárathoz képest (2006) kicsit zöldes-savhangsúlyos volt őkelme, valahogy mintha nem lenne kerek a dolog. 4-re azért bármikor megfelel :)

Még annyit: nagy muksó azért Parker, egy egyszerű ötletből ide eljutni, ez előtt azért le a kalappal.

solze7729 2009.02.12. 13:07:57

Csak nekem tűnik úgy hogy ez a post szinte szóról szóra már megjelent 2005.02.15-én csak akkor Aranyszájú Szt Róbert volt a címe. Akkor most mi van azóta semmit sem változott a világ, vagy csak kellett valamit gyorsan postolni hogy legyen min újra csámcsogni a sznob magyar "borértőknek"?

lackó 2009.02.12. 13:18:32

@solze7729: merthogy, kik a sznob magyar "borértők"?

Ez a sznob dolog mindig felüti a fejét. Aki ért valamihez (vagy úgy gondolja) és ezt megosztja másokkal, az sznob? Számos szempont és kérdés volt már erről. Tehát: ki a sznob szerinted? Nem inkább az, aki csak azért vesz meg bizonyos dolgokat, követ bizonyos trendeket, mert "valaki" ezt diktálja neki? Vagy pedig csak vizespohárból félédes vöröset kaólával?

solze7729 2009.02.12. 13:24:36

Elnézést kérek ha valakit akaratlanul is megbántottam csak kicsit indulatba jöttem hogy már megint etetni akarnak de még a fáradtságot sem veszik hogy valami újjal. A lényeg nem a sznobon van hanem az előtte megfogalmazottakban.

lackó 2009.02.12. 13:27:38

@solze7729: attól függetlenül még várom a válaszodat.

Egyébként nem piszkálódásképp, de mindig érdekel, amikor egy eddig soha nem író ember, egy friss tag megjelenik és rögtön beszól: ki is vagyol te tulajdonképp? Tényleg nem bántásból, nehogy félreérts!!!

lackó 2009.02.12. 13:32:25

Annyiban igazad van, valóban van átfedés, de azért 4 él elteltével azzal jönni, hogy már megint etetni akarnak...most más apropóból került elő, én részemről nem bánom, ha néha figyelünk arra is, hogy nem feltétlen szentírás, amit más mond.

solze7729 2009.02.12. 13:36:50

Köszönöm szépen szíves érdeklődésedet. Én egy fiatal borász vagyok aki még csak hat éve dolgozik a szakmában A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszermérnöki Karán végeztem borászként. Szeretek bort készíteni és fogyasztani. Üdvözöllek

solze7729 2009.02.12. 13:37:39

Ja a lényeghez még mindig nem fűztél semmit hozzá, mármint az eredeti felvetéshez

solze7729 2009.02.12. 13:43:12

előző hsz érvénytelen mert csak nem figyeltem

lackó 2009.02.12. 13:44:17

Köszönöm, így szimpatikusabb a dolog :)

Azért azt változatlanul fenntartom, hogy az újszülöttnek minden új...4 év elteltével fel lehet dobni újra a témát :)

Harmadrészt bízom benne, hogy azért az esetleges értő borfogyasztót nem tekinted magyar sznob csámcsogónak :)))

Mi is volt az eredeti felvetés?

lackó 2009.02.12. 13:49:52

Azt szabad-e tudni, hogy hol és milyen bort? :)

Rendben.

solze7729 2009.02.12. 13:55:22

Természetesen nem minden itt vagy bárhol máshol kommentelő borértőről gondolom hogy sznob csak talán itt jobban koncentrálódik. Sajnos sok hozzászólásból süt hogy nem érti amiről ír csak beszélt már valakivel aki látott már bort és azóta ő is csak azt issza.
Az eredeti felvetés az lenne hogy nem hagy az az érzés nyugodni, hogy a szerző azt gondolta hogy eh jó lesz ezeknek ez a 4 évvel ezelőtti cucc is nem kínlódok újjal. Ha jelezte volna az elején a dolgot akkor teljesen más lenne a leányzó fekvése. De lehet hogy csak én vagyok túlérzékeny, mert a cikk alapvetően jó

lackó 2009.02.12. 14:00:09

A cikk és az ember alapvetően jó :)

4 év elteltével, egy másik ügy kapcsán én nem tartom ezt oly nagyon megvetendő dolognak, főként, hogy az első cikket az illető írta :). Legalább nem plagizált :)

alföldi merlot 2009.02.12. 14:45:19

@solze7729: nem tudom, hogy miért hiszed, hogy be akartalak csapni téged vagy mást, vagy hogy egyáltalán ehhez milyen érdekem fűződhetett volna. Világosan leírtam, linkkel elláttam: "Talán érdemes fölidézni az azóta itthon is föllángolt nagy test, nagy élvezet vs. elegancia és frissesség stílusvita legemlékezetesebb ütközetének hátterét Steven Shapin segítségével (a teljes poszt itt olvasható)."

hvuk 2009.02.12. 15:21:29

Megint előjött a terroir vs. nem terroir bor témája és ide csatlakozóan lenne egy kérdésem. Csak nekem tűnik úgy, hogy a gyümölcsös borokat megfeleltetik a nem terroir, míg a minerális borokat a terroir boroknak? De miért ne lehetne egy gyümölcsös bor terroir? Vagy épp fordítva?

teroldego 2009.02.12. 15:24:21

A Bortársaság honlapján olvasható a 2005.december 9.-én készített interjú Szepsy Istvánnal,ő beszél a kaliforniai jégbor történetéről.Annyit tévedtem,hogy Parker nem 95,hanem 100 pontra értékelte. Én azért hiszek Szepsynek.

solze7729 2009.02.12. 15:27:32

Oké már látom hogy nem sok értelme volt a hsznek csak akkor hirtelen értelmesnek tűnt de inkább csak vihar egy kanál vízben.
Megkövetlek

dalton1 2009.02.12. 23:42:19

Jenyei, Kaliforniában ritkán fagy...

Shyr Kahn 2009.02.13. 10:02:40

@dalton1: Telente nem is olyan ritkán... bár attól függ hol. A Napa völgyet szinte minden reggel meglátogatja a Csendes-Óceán felől érkező hideg párás levegő, ami telente bizony fagyos is tud lenni (főként a mélyebb völgyekben/területeken). A Kaliforniai-tengeráramlás hideg, ezért hiába van délen Kalifornia, folyamatos felfrissítésben és hűtésben részesül.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2009.02.13. 14:04:53

Hát ez egyik legteljesebb cikk amit a témában olvastam. Minden elismerésem érte.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2009.02.13. 14:07:25

@dummyname:

Kaliforniában a téli átlaghőmérséklet 17C fok, az legalacsonyabb hőmérsékletek átlaga +7C fok.

Napokig kell -5, -6 foknak lennie, hogy a bogyó átfagyjon, és a pincébe szállítás és a préselés alatt ne fagyjon meg.

dummyname · http://budapestdailyreview.com/wineguide 2009.02.13. 16:06:14

@RAMBO:

FYI: Mammoth-ban, Kaliforniában jelen pillanatban éppen -10 celsius fok van.

De mivel egy másik hozzászóló egész nap emiatt a kommentem miatt basztat emailben, most már elmondom itt is:

Én egy Bill Bryson könyvben olvastam valamikor hogy vagy a Yosemite, vagy a Sequoia parkba (már nem emlékszem melyikbe) nem tudott feljutni autóval egy napok óta tartó hóvihar miatt. Nekem pusztán ez ugrott be amikor az okos hozzászólást olvastam, ezért írtam annyit és semmi mást nem állítottam mint hogy nem látom be miért ne lehetne Kaliforniában jégbort csinálni.

Kíváncsi vagyok egyébként hogy te tudod-e egyáltalán hogy amerikában mi a jégbor definíciója?

Én utálom a demagógiát és az amuva-n ez gyakran burjánzik a hozzászólásokban. A tájékozatlan ember nem ismeri a tényeket. A demagóg embert nem is érdeklik a tények. És én ezt érzem itt egy-két hozzászólónál itt is az újvilági borok kapcsán.

dummyname · http://budapestdailyreview.com/wineguide 2009.02.13. 16:10:14

@RAMBO: Egyébként szerinted mennyi jelentősége van egy átlaghőmérsékletnek egy olyan terület esetében ami több mint 4x akkora mint Magyarország és több mint 1200 km az észak-déli kiterjedése?

bloeger (törölt) 2009.02.13. 21:13:55

dummyname
ja csak Mammoth egy síparadicsom,ahonnan
a szőlő 2000 verszta távolságban van

dagadtos 2009.02.14. 00:34:56

Nem leszek népszerű, de: tulajdonképpen a pontszámnál kit érdekel, hogy hol fagyott át a szőlő? Ezt ki lehet kóstolni? Nem tudjuk ellenőrizni, de az elv az, hogy ezek az elismert kóstolók vakon kóstolnak, és adnak egy pontszámot. Megkóstolta, a saját boros kategóriái szerint lepontozta, és ez jött ki.

teroldego 2009.02.14. 00:43:43

Ilyen alapon kit érdekel,hogy egy aroma a hordótól vagy chipstől származik? Megkóstoljuk,ízlik,mindegy mitől,lepontozzuk és kész.Ilyen egyszerű lenne a borszakértés ?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2009.02.14. 09:58:34

@dummyname: "Kíváncsi vagyok egyébként hogy te tudod-e egyáltalán hogy amerikában mi a jégbor definíciója?"

Na menj a fenébe! Azt akarod mondani, hogy ha Kaliforniában a forralt bort hívják jégbornak, akkor ... A jégbor az jégbor. Ott is, itt is, meg a sváboknál is főleg, akik kitalálták.

Az 1200 km-es É-D kiterjedéssel meg fogalmam sincs, mit akarsz mondani, a legészakibb pontja kb. Marseilles-jel van egy szélességi körön (a legdélibb meg Marokkóval). Milyen kár, hogy az európaiak nem jöttek rá, micsoda kiváló eiswein készíthető a Madrid-Róma-Isztambul tengely mentén.

És elnézést kérek a hozzá nem értésemért, majd pótolom, hogy miként lehet szőlőt termeszteni síparadicsomban. Milyen kár, hogy ezek az ostoba alpesi népek csak fűféléket képesek termeszteni meg lila teheneket tudnak tartani ezeken a helyeken, az ostoba svédek is inkább fenyőfákkal veszik el a helyet az értékes szőlőültetvények elől.

shiraz 2009.02.14. 10:43:26

@dalton1:
én mút héten jöttem vissza Napából. Volt fagy.
üdv
KA

shiraz 2009.02.14. 10:43:59

akarom mondani múlt

Shyr Kahn 2009.02.14. 11:23:12

@RAMBO: Olvastad az előző hozzászólásomat? Gondolom nem. A lényeg, hogy Marseille mellett nincs hideg tengeráramlás és Európára a Golf áramlat (ami meleg), van elsősorban hatással, míg Kaliforniában a Kalifornia hideg tengeráramlat egész évben hűt, ezért nincs az északi részen olyan hőmérséklet (konkrétan azért San Francisco-tól 30 km-re van Napa és Napa pedig 300 km-re a Pinot Noir amcsi hazájától Oregontól délre), mint Marseille-ben... és még fagy is van. Telente. Főleg a völgyekben, mert a hideg párás levegő fagyos is lehet mire odaér... bármelyik Napa-val, vagy Sonoma-val foglalkozó könyvben le vagyon írva, hogy a völgyekbe a reggeli pára bizony nagyon is hűsítő hatású, ezért néhány szőlőfajta inkább a magasabb fekvésekben érzi jól magát.

napoletano 2009.02.14. 22:39:40

48 komment utan a haladas annyi, hogy: elofordul fagy Kalifornia szolotermelo teruletein (pl. Shiraz megtapasztalta, amikor ott volt). Naaagy gratula, erdemes volt kuzdeni! Vajon lehetne- e megbizhato informaciot talalni pl. a Neten errol? minthogy a fagyos napok szama a kaliforniai szolovideken, tobbeves atlagban? Esetleg eresi idoszakban?
Amugy a Szepsynek igaza van.
Marxnak is: a felepitmeny (Parker) tukrozi az alepitmenyt, ill. arra epul (amerikai izles, ill. annak egyszerusodese).

godbacchus 2009.02.15. 06:55:17

en napra kesz vagyok es elmondhatom hogy minden reggel vakarom es locsolom a szelvedomet a vilaghiru atommeleg napa borvideken. (nem azert mert koszos, hanem mert be van fagyva)
egyebkent leszurhetjuk a vegkovetkeztetest miszerint nincs recept izlesvilagra es ezt korulvevo jo bor rosszbor mitoszra hiszen egyik reszrol uniformizalunk miszerint "ilyen meg ilyen a bor karaktere es ilyennek meg ilyennek kell lennie a fajtajellegnek" masreszt meg hirdetjuk a szubijektiv latasmodunkat. aki igazan hisz ebben az el tudja fogadni a kulonbozo borok es stilusok technologiabol es egyeb mas tenyezobol adodo kulonbsegeit. ezert nem ertem hogy miert van igaza Szepsinek?
Az amerikai izles nem egyszerusodik hanem eppen befogadobb es sokoldalubb mint akarmelyik mas boros nemzet es sokszor tobb francia olasz vagy egyeb ujvilagi bort fogyasztanak mint barmelyikuk californiait.

EGO 2009.02.15. 11:05:24

Szepsynek igaza van, csak tessék végigolvasni a cikket és elgondolkodni azokon a számokon, amiket leírt! Jómagam kanadai bortermelőkkel beszélgettem a jégborkészítésről, elmondták a törvényi szabályozást, és azt, ahogy mindezt ellenőrzik, minderről nemrég megjelent egy cikkem is, nem fognak érte sokan szeretni (itthon). Még nem voltam Kaliforniában, elismerem, de nehezen tudom elképzelni, hogy teljesíteni tudják az elvárásokat hűtőház nélkül, már ha akarják egyáltalán.
Más.
Nemrég felbontottam egy "Parker 92-t" és egy "Parker 94-et", a kereskedő szerint ez volt a legfontosabb információ, amit tudnom kellett a borokról.
Valóban élvezetes, direkt, könnyen érthető borok voltak mindketten, rengeteg gyümölccsel, nagy testtel, alkohollal, jóadag tanninnal, bár különösebb izgalmat nem fedeztem fel bennük.
Ennyit a vitáról. Maradok "terrorista", ahogy egy fentebbi hsz-ben a kívülállókat jellemezték.
Üdv mindenkinek!

szkitia 2009.02.15. 11:10:35

előre szólok, hogy új vagyok még itt mint regisztrált tag, de már több mint egy éve olvasom a blogot és igyekszek tanulni mind a hozzászólásokból és a posztokból is, bár valószínű tized annyit sem tudok mint ti

nálam a pontozás így nézz ki: sz@r, ki tudja?, jó, nagyon jó
tudom kicsit egyszerű, de nekem megfelel :)

a problémát ott látom, hogy olyan nemzetek 1-1 embere próbálja megmondani, hogy mi a jó bor, akiknek az étkezési szokásaik egyenlő a nullával (ok, ott van a piac), ráadásul az angoloknál még talán bort sem termelnek (ezt nem tudom), hihetőbbnek tartanám ha egy francia vagy olasz borász dicsér egy bort, bár leginkább a magyar szájízre hagyatkozok
majd ha ezek a borászok a zsíros kenyérre és a csülök pörköltre azt mondják hogy jó, majd oda figyelek hogy mit mondanak

rebekka 2009.02.15. 16:01:11

Termeszetesen termelnek bort angliaban is (es nem is olyan rosszat)etkezesi szokasaik a magasabb gastronomiaban sem megvetendöek.
Azonkivül a borkereskedes uttöröi is az angolok.
Amugy pontozasoddal en is egyetertek!@szkitia:

Lafitty 2009.02.15. 18:39:35

Az angoloknak köszönhető többek között a portói, a sherry, a bordeaux-i és a riojai bor felvirágzása. A kenti pezsgő pedig már most majdnem híresebb, mint Tokaj nemzetközileg.

Az étkezési kultúrába bele se menjünk, elég egy átlagos angol pub és egy "magyaros kisvendéglő" menüjét, ételei minőségét összehasonlítani, hogy lássuk, mennyivel előrébb tartanak.

Miért fikázunk mindig olyan dolgokat, amiről nem tudunk?

Fragreg 2009.02.15. 19:29:39

"De gustibus non disputandum"

Anyám-anyám, Te Sárga Rózsa...

De ez most komoly? Objektivizálódunk ízlésügyileg? Akkor megkérném a sok kis mini-Hitlert, hogy üljön vissza a padba, egyes.

Van, ugye a bor. Relatíve sokféle szőlőből, sokféle helyen, sokféle ember, sokféle elképzelés, és sokféle laboránsi munkával állít(hat)ja elő.

Ennek eredménye - míly meglepő - sokféle lesz. A számtalan potenciális fogyasztó meg saját kénye-kedve, helyesebben ízlése alapján egyik vagy másik vonulato(ka)t kedvére valóbbnak találja majd, mint a többit. Eddig megvan? OK, megyünk tovább...

Tehát az elméletileg számtalan, valóságban pár tucat potenciális vonulat között az ember a saját ízlése alapján egyseket jobban preferál, másokat kevésbé. Amikor egyik vagy másik "borszakértőt" hallgatjuk/olvassuk, első krben azt érdemes tisztázni / megtudni, hogy az adott szaktekintély melyik vonulatot kedveli a legjoban. Ha ez egyezik az általunk kedveltel, akkor halleluja, ígyuk szavát, mint mennyei mannát. Ha nem, sebaj, de célszerűbb egy másik szaktekintélyt keresni. Nem azért, mert hülye, hanem mert alapvetően más az ízlése, mint az enyém.

És ha bármelyik terroir-betyár kulturfetisiszta tutimondó ember azzal a mocsokkal jön, hogy "márpedig ha XY szaktekintéllyel neked nem egyezik az ízlésed, akkor te egy alsóbbrendű _____ vagy", akkor most szólnék, hogy fegyver van nálam, és nem félek használni ;)

godbacchus 2009.02.15. 23:22:24

@Fragreg: Helyes!!
A lenyeg hogy minden jo ami nem hibas, csak tudjuk elismerni mas munkajat es tudjuk hogy milyen piacnak szanjuk a portekankat

dummyname · http://budapestdailyreview.com/wineguide 2009.02.16. 11:33:36

@RAMBO:

... és bloeger

Az élet több meglepetést tartogat számodra mint azt hinnéd. Csak téged ez zavar, pedig örülnöd kellene neki.
süti beállítások módosítása