abból a Szürkebarát tortából jó lenne egy kis szeletet kihasítani a magyar boroknak is...

@elzee: nem elég, hogy lenne, hanem lehetne is...

az eredmény gondolom a pár eurós, ipari mennyiségben készülő borokra vonatkozik, ilyesmik adják a termelés és fogyasztás nagy részét...

Mivel Magyarországon a mai napig nem készül rendszeres és megbízható mérés a borok (Urambocsá, a pezsgők) forgalmáról . Gyakorlatilag, amit tudunk, azt az AC Nielsen éves hipermarketes felvételéből, vagy valamelyik Törley vezető (édes) pezsgőpiaci összefoglalójából tudjuk.

Egyszer volt szerencsém beszélni ez ügyben a Nielsen illetékesével, aki elárulta, azért nincs adatfelvétel e tárgyban, mert ugyan sokakat érdekel a téma, de annyira senkit, hogy fizessen is érte. Ők meg ugye nem a KSH, hogy csak úgy L’art pour l’art.

Elgondolkodtam, hogy milyen hozadéka lenne, ha a magyar termelők és kereskedők szabadon dúskálhatnának a hazai borfogyasztást atomi szinten leíró adatokban. Nyilvánvaló, hogy bármely más „iparágban” (elnézést minden borbaráttól a kifejezésért) ilyen adatok birtokában öltönyös stratégák izzadnák tele a mandzsettagombost, indulna aztán a termék innováció, a szerkezetet váltás, meg egy jó csomó kampány. Szerencsére a borászatban filozófia van stratégia helyett (azt meg mégsem cserélgetjük, mint más az inget), tradíció és lassan építhető minőség folyamatos innováció helyett. Mondjuk, egy-két kampány az elférne, de ezt most hagyjuk.

Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy van a világon pár olyan bortermelő ország, ahol – méretükből, esetleg a történelmi gyökerek hiányban – éppen így folyik a borkészítés. Trendeket figyelnek, alakítanak, dübörgött már a Chardonnay, a CabSav, virágozzák a Pinot, a Merlot, vagy épp most a Pinot Gris.
Az írás egy mondatával vitatkoznák, szerintem a vásárlási döntéseknél Magyarországon még mindig kiemelt helyen van a borvidék. A 350 FT-os kategória felett (ami ugye a hazai átlag / liter, hoppá), szerintem kevesen nyúlnak ismeretlen borvidék, ismeretlen bora után csak az ára miatt!
Üdv..
egy

@egy: Nagyon szépen hangzik, hogy a magyar borászok termékválasztékát a „filozófia” határozza meg a „stratégia” helyett. Kár, hogy ez csak a kisebbség esetében igaz.

A többség igenis a piacra figyel, vagy legalábbis sok borász ezzel védekezik, amikor megkérdezik arról, hogy vajon miért a Magyarországon ritkán beérő szőlőfajtákkal foglalkozik, miért készíti olyan testesre, tanninosra a borait. Persze ezek az urak az ad-hoc fogyasztói visszajelzésekre és az eladási statisztikákra építenek, nem piackutatásokra.

Szerintem igenis vállalni kellene azt, hogy figyelünk a fogyasztók véleményére és visszajelzéseire, és ezt szisztematikusan kellene művelni, évente meg kellene kérdezni a fogyasztót, hogy mit fogyaszt, hol vásárol és mi alapján. Nem szerencsés szubjektív, nem reprezentatív visszajelzésekre hagyatkozni, melyeket kóstolók, borvacsorák alkalmával kapnak a borászok, mert lehet, hogy ez egy adott rajongói körből érkezik, és nem a többség véleményét tükrözi. Kellene végre egy átfogó piackutatás, hogy tudjuk, mit iszik szívesen a magyar, hol vásárol, mik a szempontjai, mitől venne több bort vagy mitől lenne hajlandó többet áldozni egy borért.

Nyilván nem Bott Juditnak vagy Szentesi Jóskának van szüksége efféle mankókra, hanem a közép- és nagybirtokoknak. Pénz is lenne rá, ha nem gyermeteg pöttyözésre költenék a bormarketing keretet, hanem arra, ami minden rendes marketingkampányt megelőz: piackutatásra.

@szulfit:
Sok mindenben egyetértek azzal, amit írsz. Konkrétan a fajtaszerkezet tekintetében a legárnyaltabb a kép, mert a lassú „átállás miatt” képtelenség reális időben reagálni a változó igényekre. Szerintem senki nem rohant ma ki a hegyoldalba, hogy kiszántsa a tőkéket és szürkebarátot telepítsen a helyibe.

A kezdeteket illetően, nyilvánvalóan sokakat megrészegített a kezdeti (nagyok) kétes sikere, így beálltak a sorba és lett is egyre több szép zöld Cabernet mindenfele, de ez szerintem inkább egyfajta mainstream (vagy nyájhatás), mintsem a piac tudatos követése.

Látjuk, hogy változik (nagyjából 2-3 évente) a közízlés és azt is látjuk, hogy a rajongás sok esetben nem a holtpontra jut vissza, hanem negatívba csap át (ABC). Tehát szerintem akinek van egy kis esze (és akkor hagyjuk most itt a filozófiát, meg a terroirban rejtőző tradíciót), az nem kezd bele egy minimum 6-8 éves idejű átállásba egy 2-3 éves „peak” alapján.

Ami még ettől is fontosabb, hogy újra oda lyukadtunk ki, hogy ki mutassa az utat. A (jó esetben) szakmai tudással, helyismerettel, hittel, vízióval rendelkező borász tegye a fogyasztó elé az Ő borát, vagy itt is igaz, a fogyasztó az úr, tessék kiszolgálni szemlélet!

Egy érdekesség: sajna nem találom most hirtelen, hogy ki csinálta, de azt hiszem tavaly volt egy felmérés itthon, hogy a fogyasztók miként viszonyulnának a csavarzáras borok megjelenéséhez. Az eredmény számomra meglepő mód pozitív volt, azonban azóta sem láttam érdemi magyar bort csavarzárral (elnézést a kevés kivételtől)!
üdv
egy

Par kiegeszites az angol adatokhoz (tavalyi adatokat irok): Angliaban egy uveg bor atlagara £4.03, a cegemnel ez £4.69, a vasarolt termekek 90%-a meg aznap lecsuszik, s nalunk az akcios termekek reszaranya 50%-ot kozeliti osszegben. Mondjuk nalunk sose volt 3-at £10-ert, csak 6-ot 25% kedvezmennyel vagy 3-at fizet 4-et kap (legolcsobb ingyen). Legtobbet eladott feherbor (ha akcios £5.99-ert) Oyster Bay Sauvignon Blanc.

Ezek érdekesek, és érdekes lenne összevetni velük egy itthoni borkereskedő cég hasonló adatait... Persze nem fogjuk tudni, de azért érdekes lenne.

Első kézből valóban az Oyster Bay a nagy "sztár" gondola.hu/cikkek/66168
csak ezen a szinten már nem a borról, hanem csak és kizárólag üzletről van szó. A furmintunk, meg az assyrtiko, meg a maratheftiko, meg a kékfrankos, meg a többi szép és különlges bor meg arra vár, hogy kézenfogják és beleöntsék a hülye angol szájába, hogy igyon végre valami újat és különbözőt. De ott vannak ezek is a polcon!

Ott vannak, de nem erdekesek szamukra, a kis mennyiseg miatt soha nem is lesznek akcioban, soha nem lesznek eladva olyan aranyban. Erdekessegnek, kulonlegessegnek szamitanak. En is tlom amit tudok, de pl normalis magyar vorosbort venni Angliaban lehetetlen...Ugy hozatom a magamnak Magyarorszagrol...

@londonercsecse: tlom=tolom