Nem, most nem Magyarország borászait szeretném a feddés górcsöve alá tolni, hanem - meglepő módon - a franciákat.  Mert akármilyen furcsa, ott is küszködnek a világfajták rendíthetetlen térnyerésével. A nemzeti agrárkereskedelmi szervezet, a Franceagrimer új kutatása a szőlőbirtokok utóbbi 30 évét vizsgálta, és szembeszökő változásokat tapasztalt a fajtaösszetételben. A cinsault-hoz, carignan-hoz hasonló tradícionális fajták helyét átvették a nemzetközi hírnevet szerzett variánsok, mint a merlot és a syrah. Néhányan emiatt az egyediség elveszítését vízionálják, több termelő pedig ismét felfedezi a helyi fajtákat. Nemzethalál és feltámadás gall módra: a Wine Spectatort szemlézzük.

Franciaország 2,13 millió hektáros szőlőterületével még úgy is a világ legnagyobb termelője, hogy az ültetvények területe az utóbbi 30 évben csaknem 350 ezer hektárral csökkent. 162 honos vörös fajtájuk kábé másfél millió hektárt foglal el, a maradékon 109 fehér variáns osztozik. A vörös fajták száma az utóbbi 3 évtizedben 12 százalékkal csökkent, a fehéreké körülbelül 20 százalékkal. Különösen figyelemre méltó, hogy míg a legnépszerűbb tíz fajta 1979-ben az összterület 57 százalékát mondhatta magáénak, mára ez a szám 75 százalékra emelkedett.

A legnagyobb mennyiségben ültetett kékszőlő a merlot, mely 1979 óta megtriplázta termőterületét, most 288 ezer hektáron termesztik (e terület több, mint fele a bordeaux-i borvidéken található). Virágkorát éli a syrah és a cabernet sauvignon is, melyek 172 ezer hektáron (ez 468%-os növekedés), illetve 143 ezer hektáron (152 százalékos növekedés) teremnek bort a galloknak. A fehér fajták közül csak a chardonnay és a sauvignon blanc tudta termőterületeit növelni a vizsgált 30 év alatt, sorrendben 235, illetve 273 százalékkal.

Az új telepítések egyértelműen a nemzetközi trendeket követik. A magas hozamú, rusztikus fajták kiveszőben vannak. Languedoc-Roussillon borvidék egykori zászlóshajója, az 1979-ben 511 ezer hektárjával egyértelmű éllovas carignan mára termőterületeinek 71 százalékát elvesztette, és még mindig jobban járt, mint az aramon fajta, mely 1979-es 155 ezer hektárjának 95 százalékán terem ma más.

Jelentős tehát az aggodalom a diverzitás elvesztése miatt. Néhány szőlőtermelő ezért ellenállásba fogott, és már-már elfelejtett szőlőfajtákat ajánl vevőinek az illat- és ízvilág sokszínűségének hangsúlyozásával. Az együttműködő borászatokat tömörítő egyik délnyugat-franciaországi szervezet, a Producteurs Plaimont kiváló példája a helyi szőlőfajtákba való növekvő befektetőkedvnek. Olivier Bourdet-Pées, a szervezet technológiai vezetője szerint nekik megvolna a lehetőségük, hogy nagy menyiségben termeljenek merlot-t St.-Mont appellációban, mégis úgy döntöttek, hogy számukra érdekesebb feladat hat vagy hét Gascony-i szőlőfajta keverése.

A csoport e blenden kívül Madirant készít tannat szőlőből, a fajta hagyományosan ordas tanninját mikro-oxidációval szelidítik. Mellette génbankként is működő ültetvényeiken több, mint 2000 ritka helyi fajtának adnak otthont. Néhány ezek közül már a közeljövőben be lesz fogva a borkészítésbe.

Északabbra, a Côtes de Bourg régió területén az időközben Argentínában új otthonra lelt malbec fajtában vélik megtalálni az elfeledett helyi ízt. Claire Giraudon, a Côtes de Bourg Szőlőtermelőinek Szövetsége technológiai vezetője szerint összterületük 10 százalékán, 990 hektáron termesztik a fajtát. Nincsenek kifejezett mennyiségi céljaik a termőterület növelésére, de követik a helyi termelők körében észlelhető trendet, miszerint az újratelepítések során egyre több malbec kerül a túltengő merlot-ültetvények helyébe.

Languedoc-Roussillon borvidék maroknyi termelője pedig azért fogott össze, hogy megmentsék a carignan fajtát. Hangzatos mottójuk: "Ha egy merlot-világban helyi fajtát keresünk, a carignan a válasz". A szövetség egy 6500 hektáros terület, Fitou termelőit tömöríti. Legalább 30% carignant tartalmazó küvéivel e falu a borvidék egyik legrégebbi és legsikeresebb exportőre.

A cinsault-ról szólva lehetséges, hogy a világszerte növekvő mértékű rozéfogyasztás új értelmet adhat a fajta életének, hisz Provance-tól a Rhône-völgy déli részéig és Languedoc-ig szívesen használják rózsaszín küvékben.

A Franceagrimer kutatása mindezekkel együtt leszögezi, hogy a globális felmelegedés a következő években egyre nagyobb szerepet játszik majd a szőlőfajták kiválasztásában, és ez a trend új érdeklődést fog kiváltani a rusztikus, ámde ellenálló fajták iránt.