Terroir kékfrankos, hungaricum kadarka, újraéledő csóka, hazára lelt cabernet franc és mondjuk kifinomult pinot noir. A merlot meg menjen inkább csak haza. Mentségemre szóljon, hogy ez a kóstoló még előtte volt, akkor még nem tudhattam. Persze azt már akkor is lehetett sejteni, hogy…

Idén sem maradt el a Balkán-kurzus a VinCÉ-n, bár ezúttal Horvátországra és Szlovéniára koncentrált a mezőny. A borokat a Decanternek a Közép-Európai régió boraival foglalkozó munkatársa, Darrel Joseph mutatta be.  Érdekes, de a kóstoló végére leginkább a magyar borok…

Ismét egy másik világba tévedtem egy este erejéig, kiléptem a mátrixból vagy éppen nyakig bele. Nem vagyunk egy társaság ezekkel a borokkal: ők mások poharához szoktak, én másféle palackok közt érzem magam otthon. A házigazda sem ilyeneket szokott inni a vasárnapi ebédhez,…

Gondolatban végigpörgetve a hazai csúcsvörös házasításokat, nem sok olyan bor jut eszembe, ahol az uralkodó bordeaux-i fajták mellett lapot osztottak volna bármiféle őshonos fajtának is. A kivételt képező tételek gyakorlatilag egyetlen borvidékre korlátozódnak, és ez nem…

Rosszabb pillanatban nem is érkezhetett volna. Egyrészt éppen ki vagyok szeretve a cabernet-kből, másrészt még mindig zsibbaszt a mustrabú, harmadrészt számban még a külföldi nyaralások íze, negyedrészt napok óta borul és esik. Szóval a terep hibátlanul elrendeződött ahhoz,…

Volt egy ilyen Matt Kramer-ihlette feladvány, hogy vajon tudunk-e olyan bort mondani, amiről piacra kerülése idején, pusztán az érzékszerveink tanúságára hagyatkozva, gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy évek múltán klasszissá érhet. Sokszor hangoztatott vélemény, hogy az a…

Kékfrankosban jól teljesít, zweigeltben verhetetlen, ha ez találós kérdés lenne, nyilván mindenki rávágná, csakis Ráspiról lehet szó. Ha úgy szólna a feladvány, hogy ki az a termelő, aki a Weninger mellett még remek merlot-t készít Sopronban, akkor talán már többet kellene…

Időről-időre felparázslik a vita a villányi borok árazását illetően, gondoltuk célszerű lenne már egy próbafelmérést végeznünk, hátha csuklóból sikerül rácáfolnunk a folytonos vádakra. Első körben a belépő kategóriát céloztuk meg, 2000 forintnál húzva meg a felső…

Mindig tanulságos dolog egy hosszú borsort végigkóstolni egyetlen termelőtől, különösen, ha érettebb tételeket is rejt az a sor. Ez alkalommal nem pusztán érdekesnek ígérkezett a dolog, a legkisebb kétségünk sem volt afelől, hogy a korosabb tételek egyben és élvezhető…

Kritikus hangvételű cikkem a felsőkategóriás magyar vörösökről meglehetősen nagy felzúdulást keltett Magyarországon (a parázs vita itt olvasható), és ennek eredményeként több magyar borász is fölvette velem a kapcsolatot. Vagy azért, hogy elmondja, mekkorát tévedtem, vagy…

Megbocsáthatatlanul fiatalon iszom meg a boraimat. Mint a legtöbben, én is azt iszom, ami éppen forgalomban van. Eltenni ritkán teszek. Nem azért, mert fejlövésem, hogy a bor nem érik a palackban, hanem mert nincs keretem az előtakarékosságra. És talán nem tudatosodott bennem eléggé,…

Biztos sokan emlékeznek Spiccre, aki 2006 szeptemberétől tavaly júniusig írta a Kezdőszőlész blogot, megosztva velünk kis családi birtoka építésének első lépéseit. Néhány hete aztán azzal keresett meg minket, volna-e kedvünk megkóstolni első teljes évjárata palackba került…

Azzal kezdődött, hogy hamarabb hazajöttem a családdal Balatonról egyrészt a vénasszonyok tele miatt, másrészt, mert még életemben nem fizettem pénzt ilyen botrányosan pocsék szállásért. Viszont így maradt költőpénz, vagy legalábbis maradt volna, ha nem döntök úgy, hogy…

A véletlen hozta így, épp a közelmúltban sikerült nyakára hágni egy palack bűnös bornak, amely hasonszőrű társaival egyetemben sikeresen kiakasztotta a Pannon Bormustrán bíráló lengyel barátunkat. A bor a hazai csúcsmerlot-k prominens képviselője, Takler Primarius-nak…

A soproni borvidékről hosszú évek óta számomra két pince emelkedik nagyon határozottan a többi fölé: Ráspi és Weninger. Utóbbinál ifjabb Franz csendesen teszi a dolgát, készíti a jó borokat, amelyek az újabb évjáratokban már biodinamikusak is, bár ezt sem könnyebb…

Egy igazán barátságos borkóstolóra invitáltak a minap, ahol Váli Péter és a Janus Borház mutatták be boraikat. Gondolom a Váli borok felfedezésének örömére írt bejegyzéseimnek köszönhettem a meghívást, éltem vele, örömmel mentem. Az öröm amúgy visszatérő eleme volt a…

Ahogy közeledik az év vége, az ember nekiáll, és listákat készít. Megpróbálja összegyűjteni az év kedvenc borait, vörösökre, fehérekre, szárazakra, édesekre bontja ezeket, sorba rendezi őket újra meg újra. Aztán rájön, hogy a listakészítés nem neki való feladat. Valami…

Sir Alex, ha nem is a világ, de az ország leggazdagabb verebe baráti körében állítólag sűrűn előveszi azt az anekdotot, hogy egy kontinensszintű bankártalálkozón az egyik nagy bordeaux-i chateau-val villogó francia kollégának belicitálta, hogy olyat bizony ő is tud, és mutatta…

Mindig mosolyognom kell - gúnyt bizony csúnya módon nem nélkülözve - mikor kinyilatkoztatásszerű verdikteket olvasok vagy hallok magyar borok érlelési potenciáljáról. Úgy gondolom, nem áll még kellő mennyiségű empírikus adat rendelkezésünkre ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük…

Az első rész előhangját nem másolom ide, de tanácsos visszalapozni. Az utolsó merítésbe Tóth István számomra mérföldkövet jelentő 2000-es BKV válogatása, életem talán legszebb merlot-ja Takleréktől és a sokat bírált 2000-es Vylyan Duennium keveredett. Mindegyik szépen…

Az első részhez mellékelt használati utasítást és okoskodást nem másolom ide, aki lemaradt, lapozzon vissza. A mai eresztésben a Heimann Családi Birtok történetének talán legszebb bora, egy presteineriánus szuper best buy Weninger és egy igazi magyar legenda, Kaló Imre 2000-es…

Nem, most nem Magyarország borászait szeretném a feddés górcsöve alá tolni, hanem - meglepő módon - a franciákat.  Mert akármilyen furcsa, ott is küszködnek a világfajták rendíthetetlen térnyerésével. A nemzeti agrárkereskedelmi szervezet, a Franceagrimer új kutatása a…

Amikor 2007-ben a magyar tenger déli partján nyaraltunk, volt egy bor, amivel megdöntöttem saját sebességi rekordomat: 12 perc alatt fogyott el egy palack, pedig - istenuccse - nem vedelni ültem le. De a nyári melegben úgy itatta magát, hogy az ember legszívesebben vizespohárral…