Tegnap este repítette világgá a nemzeti hírügynökség a boros körökben oly népszerű Balaton-Agrár Zrt. igazgatójának közleményét, miszerint a társaság kivág harminc hektárnyi csabagyöngye szőlőt, részben a tőkéket sújtó betegségek (Esca - gombás fertőzés okozta korai tőkeelhalás), részben a tőkék elöregedése és a termelés gazdaságtalansága miatt.

Az MTI szép fogalmazásában "hungaricumnak számító" (és, tesszük hozzá, Sándor Pál filmje által országos hírűvé tett) csabagyöngyét (Hajrá Csabagyöngye!) a Balaton-Agrár Zrt. termeli legnagyobb területen és mennyiségben, a harminc hektár kivágásával megszűnik a fajta dél-balatoni termőterületének 70 százaléka. Az igazgató sajnálkozott még (a jobb összekötő drámai vallomása) az alacsony fölvásárlási árakon (60 forint egy kila), és a betegségek, tőkehiányok miatt visszaesett termésátlagon. A termésátlagokon elmélázhatunk egy kicsit: azt mondja a kitűnő szakember, hogy az ültetvények 140 mázsa per hektáros (!!!) csúcsátlag helyett ma már csak 70 mázsa per hektárt teremnek, és így nem éri meg.

A hírből nem maradhatott ki a balatoni borászat péerbajnoka, a Világ Legprimőrebb Primőrborának (lásd: a világ leggyorsabb órája) készítője, a csabagyöngye-specialista Varga Pincészet sem: Varga Péter azt magyarázta, hogy a csabagyöngye csemegeszőlőként is megállja a helyét (én kipróbálnám bal bekkben is), de idén nem tudnak magasabb felvásárlási árat fizetni és punktum.