A május gyakorlatilag szinte csak esős napokkal telt el Ostoroson, a június végre meghozta a várva várt napsütést és jó időt. Május eleje óta 215 mm csapadék esett, ebből 103 mm a május 6. és 16. közötti tíz napban. A szőlő egyelőre jól viseli a sok esőt, az Ostoros-patak már kevésbé: többször is közel került a kiöntéshez. A hirtelen lezúduló víztömegek a dűlőutakat sem kímélték, több helyen munkagépekkel kellett helyrehozni a károkat.

Közben forgalomba kerül a Kettőezernyolc nevű borunk, egy Kadarka-Kékfrankos-Zweigelt házasítás, amelynek a neve, az évjárata és az ajánlott fogyasztói ára is 2008. A három fajta azonos arányban szerepel, de a Kadarka az, ami leginkább érezhető belőle. A viszonylag magas szárazanyag-tartalom (35.4 g/l) ellenére sem érezni a bort túl töménynek, meglepően jól itatja magát. 2008-ból Kadarka és Zweigelt nem is lesz önállóan, mindkettő bekerült ebbe a házasításba teljes mennyiségben.

A szőlőben – már amikor ki tudtunk menni – az időt hajtásválogatással, kapálással, kaszálással, a hajtások igazgatásával töltöttük. Nagyon szépen fejlődnek a tavalyi telepítésű oltványaink. Az idősebb ültetvényekben a merlot az egyetlen fajta, amelyik nem fakadt szépen és nem is fejlődnek egységesen a hajtásai. A többi fajta szépen, egyöntetűen fejlődik. A májusi borús, esős napokban nem nőttek igazán a hajtások, a júniusi eleji nagy meleg viszont megnyomta a növekedésüket. Jellemző adat, hogy június elsején 13 Celsius-fok volt a legmagasabb napi hőmérséklet, 11-én és 12-én már 32 fok.  Normális nyári meleg, vagyis 25 fok fölötti hőmérséklet az idén eddig még csak a június 6. és 15. közötti tíz napban volt. A tavalyi évhez képest két hét lemaradásban van a természet, az időjárás-előrejelzéseket figyelve ezt tartani is fogja szüretig.

Megjelentünk Etyeken, a pincefesztiválon, sajnos a hideg, esős idő rányomta  a bélyegét a rendezvényre. Ez a két nap volt a leghűvösebb és legcsapadékosabb egész májusban. Ennek ellenére jó volt látni, hogy a borrajongókat még ilyen extrém körülmények sem tudják visszariasztani. Esőkabátban, esernyővel, borospohárral a kézben ment a szokásos jövés-menés. Persze a hangulat nem volt olyan, mint más években.

Az esős napokat kihasználva kifestettük a borházat. Fontos a higiénia a szőlőfeldolgozás helyszínén. A falat lemosható festékkel festettük le, hogy a szüretkor ráfröccsenő must, bor könnyen eltávolítható legyen.

Budaörsön, Szentesi Józsefnél végigkóstolhattuk a 2009-es tételeket. Nagy meglepést tartogatott számomra a kóstoló.  Évek óta azt mondogatom, hogy Magyarország fehérboros ország volt mindig is, nem véletlen, hogy sokkal több autentikus fehér fajtánk van termesztésben, mint vörös.  Erre Szentesinél megkóstoltunk 8 szenzációs vörösbort és mindet helyi fajtából: Tihanyi kék, Tarcali kék, Kék bajor, Feketefájú bajor, Laska, Csókaszőlő, Fekete muskotály, Kadarka. Minden bor egyedi volt a maga nemében, amikor az ember megkóstolta, azt mondta: ilyet még nem ittam, ezek az illatok, ízek teljesen ismeretlenek voltak eddig. Nagy lehetőségek rejlenek régi szőlőfajtáinkban, szép és hosszú út előtt állunk.

Egy kedves barátunknak, ironmannek köszönhetően megtartottuk a  Nagy Leányka Tesztet. A két 2009-es hordómintát is beleértve 11 Leánykát kóstoltunk végig. Nekünk a 2005-ös és 2006-os Sík-hegy tetszett a legjobban, a 2004-es is kifogástalan állapotban volt. Fontos tanulság volt, hogy a viszonylag alacsony savtartalom nem befolyásolja negatív irányba a Leányka-borok érlelhetőségét. A kóstoló nagy meglepetését nem a Leánykák, hanem az általunk is régen kóstolt 2006-os Görbesoros Kadarka jelentette. A palackozáskor még éles savak szépen letompultak mostanra és nagyon kerek, harmonikus, jól iható borrá fejlődött.

A szőlő most virágzik, várnánk tehát a szép, napsütéses napokat.

[Tarnóczi Zoltán]